Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-11 / 236. szám
Iparosítás Tamásiban Mindenki idegen volt Ülésezett a szekszárdi járási pártbizottság Személyi döntések, időszerű kérdések a testület ülésén Pénteken délelőtt nyolc órai kezdettel Szekszárdon, a párt megyei székházának nagytermében testületi ülést tartott az MSZMP Szekszárdi Járási Bizottsága. Két napirendről tanácskoztak: személyi döntések és tájékoztató az időszerű kérdésekről. Az MSZMP Tolna megyei Bizottságának képviseletében K. Papp József megyei első titkár, Horváth József megyei titkár vettek részt a pártbizottsági ülésen. A megyei pártbizottság első titkára az első napirendhez szólt hozzá. A pártbizottság munkáját, a járás vezető tisztségeit érintő döntésekkel, személyi változásokkal kezdte. Tóth József, a járási pártbizottság első titkára tett előterjesztést a személyi változásokra. Ezt követte K. Papp Józsefnek, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága első titkárának hozzászólása, melynek során indokolást adott a járási vezető tisztségekben történő személyi változásokhoz, majd néhány szóval ismertette a szisztematikusan végzett kádermozgatás és átirányítás elvi alapjait. A felmentéseket és helyükbe a kooptálást a választott testület nyílt szavazással döntötte el, majd utána került sor a vb új tagjainak titkos megválasztására. Érdemei elismerése mellett felmentette titkári funkciója alól Rácz Jánost, akit a faddi A mezőgazdasági szocialista brigádmozgalomról tárgyalt legutóbbi ülésén a nőtanács megyei végrehajtó bizottsága Szekszárdon. — A termelőszövetkezetekben egyaránt népszerűek az egyéni és páros versenyek, ezenkívül az aratás, a, betakarítás vágj' az őszi szántás idején az úgynevezett kampány versenyek. Ezek a munkaver- senyek szinte előiskolái a magasabb típusú munkaversenynek, a szocialista brigádmozgalomnak. — mondta beszámolójában Szilágyi Dezsőné, a megyei nőtahács titkárhelyettese. Megyénk területén sorra alakulnak a szocialista, illetve a szocialista cím elnyeréséért küzdő brigádok. A női brigádok szervezésében vitathatatlan érdemük van a termelő- szövetkezetek nőbizottságainak. A nőbizottságok szervező munkájának eredményeként a paksi járásban tíz szocialista címért küzdő női brigád alakult az elmúlt években. Ezekben a brigádokban az asszonyok szép eredményt értek el a termelésben, szívesen képezték magukat szakmai és politikai téren, sőt egyéni tanulásban is. A dunaföldvári Virágzó Tsz kertészeti brigádjából huszonhatén végezték el a betanított- munkás-tanfolyamot. A szocialista brigádmozgalom kiszélesítését segítik elő a nőtanács és a tsz területi szövetségének rendezvényei, az úgynevezett termelőszövetkezeti asszonytalálkozók. — Az elmúlt évek tapasztat Lenin Tsz párttagsága már korábban, egyhangúlag megválasztott a tsz pártlitkárává. Helyébe tagjai közé kooptálta, majd titkos szavazással vb-taggá és járási title árrá választotta a pártbizottság Tatár Lajost, aki eddig a megyei pártbizottság / munkatársa volt, Más munkaterületre kerülésük folytán még Lovas Henriket, Esküdt Lajosnét és Suszter Mihályt mentették fel pártbizottsági tagságuk alól. A felmentettek helyébe tagjai közé kooptálta a pártbizottság Tatár Lajost, György Józsefet, Kiss Andrást. Pártbizottsági tagságuk további megtartása mellett, a végzett munka elismerését kifejezve mentették fel végrehajtó bizottsági tagságuk alól Hornok Istvánt — túlzott elfoglaltságára, sokféle pártmegbizatására tekintettel — és Kalmár Józsefet, betegsége miatt. Hatáskörének megfelelően állást foglalt a pártbizottság és tudomásul vette Kemény Istvánnak, a járási tanács eddigi elnökének tisztsége alól saját kérésére történő felmentését és hozzájárult György József járási tanácselnöki megbízatásához. A titkosan megejtett szavazás során egyhangúlag választotta meg a. pártbizottság az új vb- tagokat és új titkárát. A szavazást követően a második napirend folyamán öt kérdéscsoportba sűrítve, időszerű . pártpolitikai kérdésekről tartott tájékoztató előadást latai arra figyelmeztetnek, hogy nemcsak a brigád beindításánál van szükség a szövetkezetek vezetősége támogatására, hogy a brigádok életképesek, jól működőek legyenek és hosszú távon érvényesüljön a szocialista módon dolgozni, tanulni és élni jelszó. — hangsúlyozta Szilágyi Dezsőné. A beszámoló után a jelenlévők javaslatokat tettek a brigádmozgalom kiszélesítésére a mezőgazdaságban, a hiányosságokat pedig példákkal támasztották alá. Ferenc Imréné, a Magyar Nők Országos Tanácsának tagja, a bonyhádi jgrási nőtanács vb-tágja hozzászólásában elmondta, hogy' Váralján a termelőszövetkezet szocialista címért küzdő brigádja felbomlott. A brigádtagokkal való beszélgetésre hivatkozva elmondta, hogy az asszonyok most is szívesen dolgoznának brigádban, tennének felajánlásokat, de ebben a termelőszövetkezet vezetősége nem támogatja őket, sőt, brigádmunkájukat nem ismerik el. Végül Takács Mihályné, a nőtanács megyei titkára kérte a nőtanács vb-tagjait, hogy továbbra is segítsék a brigádok politikai munkáját, tudatosítsák az asszonyokban a brigádmozgalom tartalmi vonatkozásait. A következő ülésen a termelőszövetkezetek nőbizottságainak munkamódszerét és helyzetét tárgyalja a végrehajtó bizottság. HM. Tóth József járási első titkár. Először számot adott a vb-nek a két pártbizottsági ülés között végzett tartalmi munkájáról. Ez követően részletesen foglalkozott az MSZMP KB. 1968 december 4-i, az új gazdaságpolitikával kapcsolatos határozatának járási alkalmazásával; a reform kibontakoztatását, érvényre juttatását szolgáló járási és alapszervezeti politikai munka elemzésével. A fonákságokról és torzulásokról szólva ostorozta az előadó a felelősség áthárításának helyenként tapasztalt rossz gyakorlatát, a helyi erőforrások feltárásának és hasznosításának taanyago- lását. A harmadik ötéves terv járási célkitűzéseinek megvalósulásáról. a reális helyzetről nyújtott tájékoztatás ut’.n a tanácsválasztások idején elhangzott választópolgári javaslatok sorsával foglalkozott. „A járásban a tanácsok 427 feladat megvalósítását ütemezték, csaknem 30 milliónyi értékben, 1968 végéig ezekből 243 került megvalósulásra, melyhez a lakosság közel négymillió értékű társadalmi munkával járult hozzá.” A nehézségek és erőfeszítések elismerése mellett felhívta a figyelmet arra, hogy az eddig megvalósulatlan teendők valóra váltásához megfelelően fel kell készülni, hogy a tanácsok hosszabb távon teljesíteni tudják azokat. Bírálattal illette a végrehajtó bizottság azokat a községi tanácsokat, amelyek az első félévben lebecsülték a társadalmi munka szervezését, illetve elhanyagolták a nyilvántartást és elszámolását. A vb nevében előterjesztett beszámolóban azt ajánlották a pártszervezeteknek, hoev előbbiek okait konkrétan vizsgálják meg. A megemlékezések sorában kiemelkedő negyedszázados jubileum, a felszabadulási évforduló méltó megünnepléséhez emlékeztették a járás párttagságát az országos felhívás tartalmára. Támogatják a járásban máris tapasztalt kedvező visszhangot, elismeréssel szóltak a Tolnai Selyemgyár tíz ifjúsági brigádjának vállalásáról, kiemelve a verseny tömegességének és színvonalának biztosítását. Befejezésül summázták a pártbizottsági ülésen az alapszervezetek soron lévő feladatait, hangsúlyozva, hogy továbbra is kellő figyelmet kell fordítani a világnézeti-politikai teendőkre, ne szoruljanak ezek a témák és feladatok háttérbe. Tévét az iskolának A hőgyészi termelőszövetkezet, a ktsz, az állami gazdaság és a Gabonafelvásárló Vállalat közösen három televíziót ajánlott fel a helyi iskolának. Ezenkívül a takarékszövetkezet egy diavetítőt, az fmsz magnetofont, a vegyesipari ktsz pedig lemezjátszót vásárol a hőgyészi iskoláik részére. A legfrissebb adatok szerint a kalaznói termelőszövetkezet is felajánlott egy televíziót, a községben működő általános iskola részére. 3. Az Orion törzsgyárból 10 személyt helyeztek Tamásiba. Az elsők között volt Mihály István gyáregység-igazgató, ö arról beszél, hogy milyen gond volt beilleszkedni Tamási életébe. Nem olyan akadályokat kellett elhárítani, melyeket rosszindulatú emberek gördítettek eléjük, hanem a vidéki iparosítás természetes nehézségeit. Ilyen volt az, hogy meg kellett ismerni a Tamási környéki nép gondolkodás- módját és legfőképpen hozzá kellett szoktatni a munkásnőket a gyári élethez. A felmérések szerint a dolgozók 40 százaléka első munkakönyves, tehát közvetlen a háztartásból került a gyárba. Ezeket az embereket meg kellett tanítani „gyáriasan” gondolkodni. Az első napokban pedig még fél év után is előfordult, hogy valaki három-négy napra otthon maradt. S utána úgy odaállt a gép mellé, mintha semmi nem történt volna. Az egyik művezető meséli, hogy levette munkásnőjének kerékpárjáról a kapát. Három napig a kapát a műhelyben őrizte. Akkor ismét rátette a kerékpárra, a munkásnő pedig műszak után kikerekezett a szőlőbe dolgozni. Észre sem vette, hogy három napig nem volt kapa a biciklijén. A megszokás, hogy a gyári munka után még egy másik műszakot kell teljesíteni, természetes volt az első időkben. Mindenki idegen volt, de ma már mindenki ismeri egymást. Ennek a gyárnak á törzsgér- dáját tulajdonképpen a Dombóvári Fémtömegcikk megszűnt műhelyének munkásai képezik. Onnan jött át 13 párttag. Most erős, 30 tagú pártszervezet segíti a gazdasági vezetés munkáját. Az első időkben e vonatkozásban is volt probléma. Elkülönülés volt figyelhető a budapestiek, azután a törzs gyáriak és az új munkások között. Előfordult, hogy a gazdasági vezető sem vette igénybe a pártszervezet segítségét, pedig lett volna mihez kérni. Ma más a helyzet. A párttaggyűléseken, szakszerveOktóber második hetében a hazad borvidéken az utolsó szakaszba érkezett a szüret. A gyümölcs érésére az elmúlt két hét időjárása igen kedvező volt, emiatt számos gazdaság visszafogta a szőlőszedés tempóját Az agronómusok ugyanis arra számítottak, hogy a napsütéses idő tovább javítja majd a cukorfokot. A szüret eddigi tapasztalatai azt igazolják, -hogy a pince- gazdaságok idei irányárai a homoki szőlőterületeken 14— 17 százalékkal alacsonyabbak az elmúlt évinél. Az árcsökkenést részben a kereslet csökkenésével magyarázzák, részben pedig azzal, hogy a korábban leszüretelt homoki szőlők cukorfoka eléggé alacsony volt. Emiatt a Magyar Állami Pincegazdaság több üzeme 15-rői 13-ra módosította az átvehető must cukorfokának alsó határát. Az egyes megyék között az alapáraikban zeti taggyűléseken nemcsak a személyes problémák, gondok és nemcsak a nagy politika a téma, hanem nagyon sokat beszélnek a termelésről. Kell is. Mert nem túlságosan jól mennek itt a dolgok, hisz az idén a gazdaságvezetők még egyetlen alkalommal sem kaptak prémiumot. Ez pedig mégiscsak mércéje a gyáregység produktumának. Az emberek megtanultak a termelésről vitatkozni, s ezen keresztül eljutnak mindinkább oda, hogy a legszorosabb együttműködésben oldják meg egyáltalán nem kis feladataikat. A tamási iparosítás e fellegvárában még sok a gond. Az itteni gazdasági vezetők és dolgozók, bármennyire egyenlőséget is tesz közöttük és a fővárosi üzem között a kollektív szerződés, mégsem jutnak annyi prémiumhoz. Mert itt még lassabban, több ráfordítással tudnak egy-egy feladatot megoldani. A munkakörülmények is rosszabbak itt, mint a fővárosban. Egy műhelyben sok a gép, kevés a levegő, de már készül az új üzemrész, amely csökkenti az ilyen gondokat. A vezérigazgatóság legutóbb arra tett ígéretet, hogy amint az 500 személy foglalkoztatását eléri a gyáregység, nagyobb összeget utalnak át kommunális és más jellegű dolgok megvalósítására. Tehát korszerűsítik, még tökéletesebbé teszik az üzemszervezést, a munkát hatékonyabbá, biztonságosabbá. S ez azt eredményezi majd, hogy a fizetések mégjobban stabilizálódnak, még inkább a tamási átlag fölé emelkednek. Mindenki idegen volt az Orion tamási gyáregységében. Ma ez az üzem Tamási munkás-fellegvára, az egyik legjobb kollektíva tevékenykedik, dolgozik itt. S ebben, hogy a gyár két és fél év alatt ilyen nagy utat tett meg, igen nagy szerepe van a járás és a község párt- és állami vezetőinek is PÁLKOVÁCS JENŐ is jelentős az eltérés. (Az alapárakat különben szeptember eleje óta háromszor is módosították.) Az alapár-differencia a legjelentősebb Pest és Bács- Kiskun megye között. A 15— 16 cukorfokos vegyes borszőlőért Bács-Kiskun megyében az átvevő vállalat október elején 3,70 forintot fizetett kilogrammonként, ugyanezért az áruért Pest megyében kilogrammonként csak 3,35 forintot kaptak a termelők. A 15— 16 cukorfokos, nagyüzemektől felvásárolt must ajánlata Bács-Kiskun megyében literenként 25 fillérrel volt alacsonyabb Pest megyéhez képest. A történelmi borvidékeken jól fizetnek a kitűnő minőségű mustok. Az eddigi tapasztalatok szerint a felvásárló vállalatok — figyelembe véve az árintézkedéseket — előnyben részesítik a jó fajtájú, kitűnő minőségű termést fcMTIj „Magasabb típusú munkaverseny“ Megyénként változik a borszőlő és a must átvételi ára A szüret eddigi tapasztalatai
