Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-09 / 234. szám

Ki lesz a győztes: a rák, a műtőkés, a sugár, vagy a gyógyszerek ? A szekszárdi járásbíróság a múlt héten hathonapä; felíög^ gesz tett szabadságvesztésre és hatszáz forint pénz-meüékbün-1 tetésre ítélte Miklós Géza bátaapáti. lakost. Miklós ez év május 18-án okozott közúti közlekedési balesetet Decs felöű, Sárospuszta irányába haladva. Hogyan, történt a karambol? Az onkológia jelenlegi fejlett­ségi fokán a rosszindulatú da­ganatok ellen vívott harcban a műtét a leghatásosabb eszköz. A második helyen a radioaktív sugárkezelés áll, amely meggá­tolja a daganatok továbbfejlő­dését. S csak ezután következ­nek a hormon- és gyógyszer- készítmények. A hormon- és gyógyszeres kezelés még kezde­ti stádiumban van, éppen ezért e preperátumok alkalmazásának érdekes perspektívái vannak, Lehetséges, hogy az emberi­ség a kemoterápiának — a különböző gyógyszerkészítmé­nyek alkalmazásának — kö­szönheti majd, ha megszaba­dul a rákbetegségtől. Már ma is vannak olyan készítmények, amelyek megszüntetik a da­ganatokat Egyelőre azonban csupán ezekkel nem tudjuk le­küzdeni ezt a betegséget: az a gyógyszeradag, ugyanis, amely elegendő a rák megszünteté­séhez, túlságosan nagy és mérgező hatású a beteg szá­mára. Ezért a tudósok és az orvosok két irányban fdlytat- ják a kutatómunkát Egy­részt olyan készítményt kell megteremteni, amely teljesen ártalmatlan az emberi szer­vezetre, másrészt olyan készít­ményekre van szükség, ame­lyek javítják a beteg egész­ségi állapotát, s ezzel egyide­jűleg megvédenék a beteg szervezetét a daganatra köz­vetlenül ható gyógyszer káros hatásával szemben. A kemoterápiát ma már szé­les körben alkalmazzák olyan esetekben is, amelyeknél az­előtt meg sem próbálkoztak a beteg gyógyításával. A sebész — még nem is olyan régen — ha a hasüreg felnyitásakor azt látta, hogy a betegnél a gyomorrákon kívül más szer­vekben is felfedezhetők az át­tétek, tehetetlenül félretette a műtőkést. A gyomordaganatot ugyan kioperálhatta volna, de semmit nem kezdhetett a gyomron kívül lévő áttétek­kel. A2 ilyen betegeket már meg sem műtötték. Ma viszont a sebészek sok esetben eltávolítják a gyomor­nak a daganat által megtá­madott részét, majd a beteget győgyszerkúrának vetik alá. S az olyan betegek, akiket nem­rég még gyógyíthatatlannak tartottak, ma tovább élnek. A statisztikai adatok szerint a rákkal operált betegek közül a műtét után 3—5 évvel 20— 30 százalékkal többen marad­iak éfetbéii, ázdk, akik otSfeg- kemoterápiai kúrán estek át. Az utóbbi időben a rosszin­dulatú daganatok gyógyításá­nál egyre szélesebb körben al­kalmazzák'a hormonkészítmé­nyeket — a belső elválasztásé mirigyek által termelt hormo­nok vegyi úton előállított má­sait. A gyógyszereknek ez a fajtája akkor született meg, miután a tudomány megálla­pította, hogy egyes daganatok, — mint például a tej mirigy- daganat, a petefészekdaganat, a prosztatadaganat — létrejötte gyakran kapcsolatban van a belső elválasztású mirigyek te­vékenységében beállott válto­zással, E daganatok keletkezé­sét a szervezet hormonegyen­súlyának zavara idézi elő. A rendellenesség kétirányú le­het: egyeseknél a mirigyek túl sok hormont termelnek, másoknál pedig túl keveset. A szervezet hormonegyensú­lyába beállott zavar rosszin­dulatú daganat keletkezését idézheti elő. A hormonkészít­mények segítségével jelentő­sen javítani lehet a beteg egészségi állapotát és csökken­teni a daganatot. A Moszkvai Városi Onkológiai Rendelőin­tézet tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy a hormonkészít­ményekkel történő gyógykeze­lés különösen hatásos, ha azt más módszerekkel — műtéttel vagy sugárkezeléssel — együtt alkalmazzák. De egyes ese­tekben egyedül a hormonké- szítménj’ek alkalmazásával is tartós hatást lehet elérni. A moszkvai rendelőintézet nemcsak betegek gyógyításá­val foglalkozik, hanem fontos tudományos munkát is foly­tat. így például a rendelőinté­zet morfológiai laboratóriumá­ban rendkívül bonyolult ana­lízisekbe kezdtek, amelyek se­gítségével megállapítható a daganatok un. hormonális ak­tivitása. A kutatók arra a kér­désre szeretnének választ kap­ui, hogy a rosszindulatú da­ganatok gyógyításánál milyen hormont kell alkalmazni és milyen mennyiségben. Tejmi- rigyrák esetén, — amit a fel­tevések ^szerint a női hormo­nok túlságos bősége idéz elő, — a betegnek általában férfi­hormonokat írnak elő. Ezek megszüntetik a női hormonok túlsúlyát, és helyreállítják a szervezet hormonegyensúlyát. Ez a gyógymód azonban nem mindig bizonyul eredményes­nek. Hogy miért? Mert az is meglehet, hogy ezt a betegsé­get nem a női hormonok mennyiségének növekedése okozza, — mint ahogy azt ma feltételezik, — hanem éppen e hormonok csökkenése. Ez eset­ben pedig az egyensúly hely­reállítása érdekében női hor­mont kell a betegnek előírni. E probléma tisztázását segíti elő a daganatok hormonális aktivitásának analízise. Sőt, ez az analízis választ ad arra a kérdésre is, hogy a rosszin­dulatú daganatok esetében egyáltalán lehet-e beszélni a hormonegyensúly zavaráról. Ha ilyen egyensúlyzavar nem áll fenn, akkor fel kell hagy­ni az egész hormonterápiával. De mindezek a kérdések ma még nyitva állnak. JE. PRALNYIKOVA 300 millió éves zsurló Német paleontológusok a Norvégia és a Spitzbergák közt fekvő Medve sziget kő­zetében óriási -zfiuroló 10 na hosszú törzsét találták. A 300 millió éves fa alsó végén 58, a felsőn 25 cm vastag, teljes hossza 15—20 m lehetett. Népújság 6 1869. október 9. A 10 méter széles úttesten Miklós a padkától számított kétméteres távolságban, „A” irányban haladt motorkerék­párral. Sebessége 70 km/óra volt; ennek fokozása nélkül előzte meg Sípos József ke­rékpárost. A motoros a szag­gatott jelölésű, 30 méteres utat tette meg, amikor az út­test menetirány szerinti bal oldalán, a „C” ponton elütöt­te Horváth Ferenc decsi ke­rékpárost, aki a baleset kö­vetkeztében bordatörést szen­vedett. Horváth a „D” pont­ra zuhant; „E”-vel a motor- kerékpár csúszási nyomát je­löltük vázlatunkon. „F” pontra a motorkerékpáros, „G”' pont­ra pedig gépe esett. A járásbíróság ítéletében tényként állapította meg, hogy Miklós Géza megszegte a KRESZ 47. §. (2) bekezdését. Olvastál! nehéz megérteni, ho­gyan lehetett vezetés közben Figyelmen kívül hagy­ni... Járművel az út­testen filyamatosan ha­ladni az úttestnek a me­netirány szerinti jobb oldalán, a forgalmi és útviszonyoknak megfelelő mértékben jobbra tartva és — párhuzamos köz­lekedés (48. §) esetét kivéve csak egy sorban, kerékpárral, állattal, állati erővel vont és minden más lassan haladó jár­művel ezen felül csak szoro­san az úttest jobb szélén sza­bad“ A KRESZ vizsgaanyag az úttesten való haladás témájánál magyarázza, hogy a közúton köz­lekedő járműveknek úgy kell elhelyezkedniük, hogy egymást a folyamatos haladásban le­hetőleg ne akadályozzák. A jobbra tartási kötelezettség a „jobbra hajts, balra előzz” alap­szabályból következik. A jobb­ra tartás a gyakorlatban azt jelenti, hogy járművel lehe­tőleg az út jobb szélén kell haladni. Amennyiben azt más jármű elfoglalta, az ott köz­lekedő jármű terjedelmétől függően kell a felezővonal melletti úttestrészt igénybe venni. Az úttest bál oldalát folyamatos haladásra soha sem Magyarország lakossága évente körülbelül 60 ezer ton­nányi textilárut vásárol. Ma már kevésbé foltozgatják, és alakítják ruházati cikkeiket az emberek. így évente mintegy 40 ezer tonnára tehető az a textilmennyiség, amely fölös­legessé válik a lakásokban. Az iparnak évente közel 10 ezer tonna géptisztító rongyra van szüksége, a papíripar is több mint 6 ezer tonna ron­gyot dojgoz fel évente, az épí­tőiparban is nélkülözhetetlen a kátránypapír előállítására. Mindezeken túl, jelentős meny- nyiségű rongyot igényelnek az egyéb iparágak is. A MÉH Tröszt TEMAFCRG Vállalata jelenleg évi 6 ezer tonna tex­tilhulladékból készít tépett anyagokat a fonodák, a vatta­gyártás, a kárpitos ipar és ex­port céljaira, ezenkívül mint­egy 5500 tonna háztartási ron­gyot, 4 ezer tonna import vá- logatatlan rongyot és géptisztító rongyot is feldolgoznak. Éven­te mintegy 4 ezer tonna tex- tilhulladékot exportálunk. A hazai textilhulladék feldolgo­zására Mohácson új textilhul- ladék-fel dolgozó üzem kezdte meg működését. szabad igénybe vermi. Nem minősül folyamatos haladás­nak, amikor az általános sza- bályok betartása mellett —« előzés vagy kikerülés céljából — átmeneteiig a bal oldalap haladunk, > <=* líWVŰwÚ 1 Megkezdődött az el hasznát géptisztító anyagok, az olajos rongyok visszagyűjtése, és mo­satás után másodszor és har­madszor is alkalmassá válnak az újbóli felhasználásra. A háztartásokban keletkező és még ma is sok helyütt el­fekvő rongy begyűjtése érde­kében 19'9-ben is meghirdet­ték az október 1-től november 9-ig tartó rongygyűjtő heteket. Mindazoknak, akik öt kilo­gramm vegyes háztartási ron­gyot, vagy egy kilogramm tisz­ta háztartási pamut rongyoÉ adnak át a MÉH átvevő he­lyeken. az ellenértéken felül (amely a korábbi árnál ma­gasabb, hiszen a tiszta színes rongy átvételi ára kilónként 8, a tiszta fehér háztartási rongyért pedig kilónként 15 forint) egy-egy ajándék sors­jegyet is kapnak az eladók. A nyereménysorsolás decem­ber 14-én lesz. A főnyeremény Skoda 1000 MB személygépko­csi, 15 külföldi IBUSZ-utazás, öt Orion televíziókészülék. 5 db 10 000-, 110 darab 1OC0. 150 darab 500 és 400 darab 200 forintos vásárlási utalvány. Mennyi fémet eszik az ember? Mindennapi élelmiszereink- kel különféle fémek is jutnak a szervezetünkbe. Köztudomá­sú, hogy a vérszegénységben szenvedő betegek számára az orvos sertésmáj fogyasztását javasolja, abban ugyanis 0,025 százalék a vastartalom. A marhamáj viszont rézben gaz­dag, minden kilójában 120 milligramm található. Ugyan­akkor a búzában 2 mg, a bab­ban pedig 0,5 mg rezet lehet kimutatni kilogrammonként. Cinkből a vörös- és a fok­hagymában van sok, kilogram­monként 14 mg. Az annyira értékesnek tartott spenót vi­szont csak 6 mg-ot tartalmaz ebből <f fémből. Köztudomású, hogy az arzén már kis mennyiségben is ve­szedelmes méreg. De bármi­lyen furcsa, mégis rendszere­sen előforduló alkateleme táp­lálékainknak. így például 1 kg salátában 0,23 mg, ugyan­annyi hónaposretekben pedig 0,1 mg arzén van. A hering minden kilójában már egé­szen tekintélyes mennyiség, mintegy 4 mg fedezhető fel a méregből. A „magyar ezüsf’-ből, az alumíniumból is igen tekinté­lyes mennyiséget fogyasztunk. 1 kg burgonyában közel 16 mg. a borjú-, vagy sertésmáj­ban 17,5 mg van, 1 kg teafű­ben pedig hihetetlenül sok, 465 mg alumínium található. A moszkvai onkológia! rendelőintézet morfológiai laborató­riumában bonyolult analíziseket végeznek a daganatok hor­monális aktivitásának a megalapítására» Rongy gyűjtő hetek Főnyeremény egy Skoda személygépkocsi

Next

/
Thumbnails
Contents