Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-08 / 233. szám

•iJ. Xi.v r'écs,Leonardo ... TO, ősz.ügy. Lj&u • mCPOJ j A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPjJTl XIX. évfolyam, 233. szám. ÁRA: 80 FILLÉR Szerda. 1(569. október 8. Cél: a jó ivóvíz VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Mai szántunkból: Napirenden: a cigánylakosság helyzete 3. old. Végtelen utakon 4. old. Viszhang: Vihar a fűszerpaprika körül 5. old. 7 évi szigorított börtön 8. old. és a csatornahálózat fejlesztése •• ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap a délelőtti órákban ülést, tartott a Tolna megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága, dr. Vígh Dezső vb-elnökhelyettes ve­zetésével. Az ülésen részt vett és felszólalt Tolnai Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára. Az első napirendi pontot Fábián Imre, az építési osztály, vezetője és Posta Zsolt, az osztály mérnöke terjesztette elő. Előterjesztésük a megye ivóvíz- és csatornahálózattal való ellátásának helyzetéről, további törpe- vízmű- és csatornatársulások alakításának lehetőségeiről szólt. E napirend megvitatásán részt vett Inhofr József, a Középdunántüli Vízügyi Igazgatóság társulati csoportjának vezetője. Kovács Lajos, a vízmű vállalat igazgatója és Bordás István, a vízmű vállalat főmérnöke. Ezután Somorjai Sándor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője és dr. Kováts Jenő, főálíatorvos, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás igazgatója adott tájékoztató jelentést a ragadós száj- és körömfájás megelőzése érdekében hozott intéz­kedések hatásáról, a témával kapcsolatos tapasztalatokról és a további feladatokról. A napirend megvitatásán részt vett dr. Ká­dár Tibor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium állat­egészségügyi főosztályának vezetője. A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elismerését fejezte ki az állategészségügyi dolgozók és állatorvosok járványok idején kifejtett munkájáért. A megye ivóvíz- és csator­nahálózattal való ellátásának helyzetéről, törpevízmű- és csatornatársulások megalakítá­sának lehetőségeiről élénk vi­ta alakult ki. Az előterjesz­tők őrömmel számoltak be arról, hogy a megye belterü­leti lakosságának 64 százaléka egészséges, korszerű, közmű­ves vízellátásban részesül. Vízművek építésére közpon­ti tanácsi erőforrásból — 12 községi vízmű és az elavult szekszárdi vízmű rekonstruk­ciója — 60 millió forintot köl­töttek. Ezenkívül társulati úton 1957. óta 30 községi víz­mű épült, amelynek jelenlegi értéke 148 millió forintra te­hető. A társulati úton épült vízművekhez a tanácsok 9,5 százalékban járultak hozzá. A vízművek építésének üteme az elmúlt négy év során csök­kent, a lakásokba történő be­vezetések száma viszont nö­vekvő tendenciát mutat. Amíg 1964-ben a megyében mind­össze 4450, addig 1968-ban 12 239 volt a bekötések szá­ma. 1968-ban a megyében 4 községben alakult vízműtársu­lás. A korábbi évekhez viszo­nyítva ez csökkenést jelent. Ennek fő oka. hogy a kedvező fekvésű, . sűrűn lakott közsé­gekben. ahol a vízművek épí­tésének költségei a körülmé­nyek folytán olcsóbbak voltak, már van vízmű. Azokban a községekben pedig, ahol még nincs jó ivóvíz, fekvésből eredő hátrányosabb helyzet­tel és ritka falusias település­sel találkozunk, az építési költségek az átlagosnál jóval magasabbak és így nagyobb megterhelést rónának a lakos­ságra. Emiatt vízműtársulás létrehozása esetén az egy csa­ládra eső hozzájárulási összeg elérheti a 4500. sőt 5000 fo­rintot is. A végrehajtó bizott­ság kimondta, hogy felül kell vizsgálni ezeknek a közsé­geknek a helyzetét és köz­ponti hitelből kell támogatni ezeket a településeket. A terv az. hogy a negyedik ötéves terv végére a megye belterü­leti lakosságának 70 százalé­ka, 1980-ra pedig a megye tel­jes belterülete közművesített vízzel legyen ellátva. Az előterjesztés második ré­sze a csatornázással foglalko­zott. Megállapította, hogy a megye belterületén 13 száza­lékban van csatorna. A csa­tornázás kiépítésére is igye­keznek társulatokat létrehoz­ni, így 1965-ben Gyönkön és Bonyhádon. 1968-ban Tamási­ban és Dombóváron lépett üzembe a szennyvízmű. Je­lenleg Tolna-Mözs községben áll szervezés alatt társulat lét­rehozása. A negyedik ötéves terv során Paks község csa­tornahálózattal való ellátását kívánják megoldani. A vitában sok hozzászólás hangzott el és több fontos kér­désben hoztak határozatot a vb tagjai. Elhangzott, hogy a szekszárdi vas- és .mangánta- lanító egy hónapja üzemel. Jelenleg a tárolómedence öb­lítése folyik. Előreláthatólag legkésőbb a jövő év tavaszá­ig befejeződik ez a „kimosás” és akkor kifogástalan tiszta­ságú vize lesz Szekszárdinak. A mangántalanító bekapcso­lása azonban már jelenleg is látszik a víz minőségén. Töb­ben szólaltak fel a Sió-árvíz- kapu megépítése és a Sió vi­zének szennyezettsége ügyé­ben. Az árvízkapu 1972-re ké­szül el a tervek szerint, A végrehajtó bizottság azt sür­gette, hogy addig intéződjön el a péti és a fűzfői üzemek szennyvízhálózatának megépí­tése. Mert ha ez késik, félő, hogy a város szennyezett vi­zet kap. Mivel azonban a la­kosságot ilyen vízzel egész­ségügyi okok miatt ellátni nem lehet, az árvízkaput hasz­nálni nem tudnák. A téma végleges megoldására a vb nem képes, ezért úgy hatá­roztak. hogy feljegyzést készí­tenek. amelyet az illetékes felsőbb szervekhez továbbíta­nak. Az előzőhöz hasonlóan nagy vitát váltott ki a szekszárdi szennyvízcsatorna helyzete, amelyet 1962-ben építettek. Akkoriban a csatorna átadását nem engedélyezték építési hi­ba miatt. Később egy szakér­tői vélemény azt állapította meg. hogy csupán a csatorna egyes részei rosszak. Ezeket a részeket akkor garanciáli­sán újraépítették. Az azóta eltelt időszak alatt azonban a csatorna több szakasza meg­hibásodott. Az átépítési költ­ségek mindig nagy terhet ró­nak a megyére és a városra. Ha abban az időben az egé­szet garanciálisán megjavítot­ták volna, az azóta eltelt idő­szak több milliós plusz kiadá­saira nem került Volna sor. A helyzet felülvizsgálására az Országos Vízügyi Hivatal fel­keresésére is határozatot ho­zott a vb. Részben e témával függ össze a déli kertvárosban levő ABC-áruház melletti út leszakadása. Ma még felderí­A több, mint háromezer dolgozót foglalkoztató Tolna megyei Állami Építőipari Vál­lalatnál ezekben a napokban tartják a munkahelyi terme­lési tanácskozásokat. Az épí­tőbrigádok versenyvállaláso­kat tesznek a felszabadulás huszonötödik évfordulójának tiszteletére. A vállalat pártbizottságának kezdeményezésére már hóna­pokkal ezelőtt szocialista szer­ződést kötöttek a kivitelezés­ben részt vevő vállalatokkal, hogy a szekszárdi művelődési házat a huszonötödik évfordu­lóra, 1970. április 4-ére tel­jesen készen átadják, a jubi­leumi ünnepségeket tehát már itt lehet majd megrendezni. A jó együttműködés eredménye­képpen a részhatáridőket tart­ják, ez is biztosíték arra, hogy az új művelődési kombinát el­készül az évfordulóra. A vállalatnál eddig százhuszonnyolc brigád tett vállalást a munka jobb megszervezésére a határidők lerövidítésére, a termelékenység növelésére. A szakipari főépítésvezetőség kollektívája többek közt mű­tétién mindig, hogy az átsza­kadást mi okozta. A vb egyik tagja „mindennapos bűnös mülasztásnak” nevezte a fe­lülvizsgálás további halogatá­sát. Azt mondotta, hogy a ta­lajvíz emelkedésével — ami az elkövetkezendő csapadékos időszak miatt elkerülhetetlen — csak ronthat a helyzeten, s a késlekedés nagyon meg­emelheti a helyrehozás költ­ségét. A végrehajtó bizottság meg­állapította. hogy a lakosság vízellátásáért sokat tettek a tanácsok és a községek lakói is. örvendetes, hogy , az or­szágban első helyen áll e me­gye a vízműtársulások és a jó vízzel ellátott területek mehy- nyiségét tekintve. Azt azon­ban hangsúlyozták, hogy ez a jó hely ne jelentsen nyu­galmat. A jelen gondját a ki­sebb települések jó ivóvízzel való ellátása, a korábban megépített vízművek karban­tartása a lakosság számának növekedésével egyidejű fej­lesztés okozza. szaki fejlesztéssel, gépesítéssel a munka termelékenységét öt százalékkal akarja növelni. Az ifjúsági brigádok kezdeménye­zésére általánossá válik a szo­cialista versenynek egyik új „hajtása”, miszerint minden szakipari brigád az általa vég­zett munkáért egyéves garan­ciát vállal. A műszaki átadás­kor garancialevelet adnak át az új létesítmény használójá­nak, hogy az egy éven belül jelentkező olyan hibákat, ame­lyeknek oka az ő munkájukra vezethető vissza, díjtalanul ki­javítják. A II/1-es építésvezetőségnek Komlón 120 lakást kell átadnia december 31-ig. Nemcsak azt teljesítik azzal, hogy a határidőket 10—40 nappal lerövidítik, hanem az eredeti programon felül tizen­hat új lakást adnak át az év végéig. A II/2-es építésvezető­ségnek a szerződés szerint 1970. április végére kellene teljesen befejeznie a tolnai se- lyemgyári beruházást. Ezzel szemben ez év december 30- ig végeznek az itteni mun­kákkal. Pénzügyi gondok a Videoton-ban A KGM miniszteri érte­kezlete megvizsgálta a tár­cához tartozó vállalatok mun­káját, gazdálkodását. Mivel a Videotop-gvárban és a Be- loiannisz-gvárban pénzügyi problémákat tapasztaltak, ked - den a miniszteri értekezlet a Magyar Nemzeti Bank veze­tő munkatársainak bevonásá­val külön is megtárgyalta a két vállalat pénzügyi helyze­tét. Megállapították, hogy mind­két helyen túlzottan felduz­zadtak az anyag-, illetve fél- készáru-készletek, s főleg ez okozta a pénzügyi nehézsége­ket. Dr. Horgos Gyula mi­niszter a két gyár vezérigaz­gatójának figyelmét felhívta, hogy jobb szervezéssel tegyék egyenletesebbé a gyártást és az áruértékesítést, s gondos­kodjanak a készletek csök­kentéséről. A miniszteri érte­kezlet helytelenítette, hogy a két vállalatnál a fejlesztési alapból túlzottan nagy ösz- szegeket vonnak el a forgó­alap finanszírozására. A két vezérigazgató ismer­tette, hogy a pénzgazdálkodá­son milyen módon akarnak javítani, s vázolták készleteik csökkentésének tervezett üte- ' mét is. A Paksi Konzervgyár do­bozüzemét december 31-c helyett november 1-ig ad­ják át szerelésre. a szeszüzem átépítését 1970. májusa helyett ez év novem­ber 30-ra fejezik be. Az atom­erőmű felvonulási lakótelepé­nek szolgáltató épületét az eredeti határidőnél két hónap­pal előbb adják át. A vállalat néhány építkezé­sén az elmúlt hónapokban je­lentős lemaradás keletkezett anyaghiány miatt. A tolnai pamutszövőgyár új üzeménél a cement- és vashiányból ere­dő kilenchetes lemondását, december végéig pótolják, a várdombi sertéstelepnél ha­sonló okból előállott tízhetes lemaradást december 15-ig pó­tolják és a létesítményt de­cember 20-ig átadják. Terjed a vállalatnál a „Te­levíziót az iskoláknak” moz­galom is. A IV/2-es mélyépítő részleg hét brigádja egy sza­bad szombati műszakot vállalt, melynek munkabéréért egy televíziókészüléket vásárolnak. A II. főépítés vezetőség brigád­jai összeadnak annyi pénzt, amiből egy iskolát megaján­dékozhatnak egy tv-készülék- kel. A negyedszázados évforduló tiszteletére Egyéves garancia

Next

/
Thumbnails
Contents