Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-05 / 231. szám

Mehiv b. Egyetemi £§£§»Leonardó v paz.ügy. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! IVE PU J SAG B A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TflNACS LfiPjH~f XIX. évfolyam, 231. szám ARA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1669. október 5. . 'J \ Megkezdte tanácskozását a VII. magyar békekongresszus tOLHA MEGYEI Ötszáz küldött és mintegy 100 hazai és külföldi meghí­vott vendég részvételével szombaton a Parlament kong- ■ resszusi termében megkezdte munkáját a VII. magyar bé­kekongresszus. Az elnökség­ben foglalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kállai Gyula, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Pull&i Ár­pád, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, dr. Sfk Endre nemzetközi Lenin-bé- lcedíjas, az Országos Béketa- nács elnöke, továbbá politikai társadalmi, kulturális életünk több más ismert személyisége. Ugyancsak az elnökség tagja volt Homes Csandra, a Béke­világtanács főtitkára. Dr. Sík Endre elnöki meg­nyitójában köszöntötte a kongresszus részvevőit, — Mozgalmas, események­ben gazdag, konfliktusokkal és veszélyekkel terhes nehéz esz­tendők teltek el legutóbbi kongresszusunk óta •— majd arról szólt, hogy a kommunista és mun­káspártok moszkvai érte­kezlete tettekre serkentő újabb gondolatokat, gaz­dag programot és hasznos útmutatást adott a ma­gyar békemozgalomnak is. — Szép és felelősségteljes munka áll előttünk — mond­ta Sík Endre. — Kongresszu­sunk — méltó befejezésekép­pen — lezárja a magyar béke­mozgalom jubileumi ünnep­ségsorozatát — egyben első két évtizedét. Tevékenysé­günk, egész munkásságunk új szakaszának középpontjában olyan kiemelkedő események állnak, mint hazánk felsza­badulásának 25. évfordulója és Lenin születésének cente­náriuma. Kezdeményezéseink tapasztalatainak összegezésé­vel, munkánk és módszereink mérlegelésével, eredményeink és fogyatékosságaink elemzé­sével bizonyára sikerül ezen a tanácskozáson választ ad­nunk a „hogyan tovább” kér­désére is. Ezután dr. Réczei László, az Országos Béketanács alelnöke vette át a kongresszus elnö­ki tisztét. Megemlékezett a magyar és a nemzetközi béke- mozgalomnak azokról a ki­emelkedő személyiségeiről, akik a legutóbbi kongresszus óta elhunytak. Bejelentette Réczei László, hogy a kongresszus a plená­ris tanácskozáson elemző mér­leget von az utóbbi hat évben Végzett hazai és nemzetközi békemozgalmi munkáról, fog­lalkozik a nemzetközi helyzet alakulásával, amely ennek a munkának a hátterét jelenti. Szekcióüléseken kerül napi­rendre a következő öt téma: A magyar békemozgalom helyzete, feladatai fejlődé­sünk jeleni fTi szakaszában, Az európai biztonság és feladataink. Szolidaritás Vietnammal, A békés egymás mellett élés politikája és a jelen­legi nemzetközi helyzet, Szolidaritásunk az arab népekkel. Megvitatják továbbá az Or­szágos Béketanács működési elveinek tervezetét, s ujjává­— Tanácskozásunk legfőbb feladata a számvetés és a békemozgalmunk új tenniva­lóinak meghatározása. A to­vábbi munkára való felkészü­lés már a kongresszust meg­előző hónapokban megkezdő­dött. Mozgalmunk országszer­te nagy felelősséggel, a tár­sadalmi és tömegszervezetek •részvételével készült a mos­tani országos eseményre, — mondotta bevezetőben. A Központi Bizottság, a kormány és a Népfront Or­szágos Tanácsa nevében üd­vözölte a résztvevőket, kö­szöntötte a külföldi vendége­ket, a nemzetközi békemoz­galom képviselőit, majd így folytatta: — Az Országos Béketanács tevékenységének vezérfonala az a célkitűzés volt, hogy nö­velje népünkben a világ bé­kéjéért érzett felelősséget, a kötelességtudó tettrekészséget. Céltudatos felvilágosító és szervező munkával a magyar társadalom széles rétegeinek ügyévé tette a békeharcot. Meggyőző erővel hirdette, hogy a béke fenntartása nem kívánság, hanem cselekvés és tett, az állhatatos küz­delem kérdése. — A maavar társadalom­nak a világpolitika nagy kér­déseiben elfoglalt álláspontja, széles körű tömegmozgalmai és tömegakciói jól szolgálták a béke nagy ügyét. Az egyre erősödő hazai békemozgalom­ra támaszkodva az Országos Béketanács nagy hatósugarú nemzetközi tevékenységet fej­tett ki és széles körű együtt­működést valósított meg a béke-világmozgalommal. A magyar küldöttek a nemzet­közi békefórumokon meg­győzően juttatták kifejezésre népünk békevágyát és elköte­lezettségét a béke és társa­dalmi haladás mellett. — A Magyar Népköztár­saság politikája összhang­ban van a magyar nép, a nemzetközi béke és biztonság érdekeivel. lasztják az Országos Béketa­nácsot. Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács titkára mondott ezután referátumot, kapcsolódva az Országos Bé­ketanácsnak a legutóbbi kong­resszus óta végzett békemun­káról szóló írásos beszámoló­jához. — Az elmúlt hat esztendő alatt a Hazafias Népfront ke­retei között töretlenül foly­tattuk és megőriztük mozgal­munk legnemesebb hagyomá­nyait. A népfront-politikai tömegmozgalom, amely a népi nemzeti egység kifejezőjeként összekapcsolja a tömegszerve­zeteket és a szervezeten kívül álló hazafias tömegeket. A bé­kemozgalom terebélyesedésé- hez, növekvő aktivitásához Hazánk a szocialista vi­lágrendszer tagjaként ébe­ren őrködik a békén, vé­delmezi népünk szocialis­ta vívmányait, alkotó munkáját. hozzátartozik az is, hogy tár­sadalmi és tömegszervezete­ink saját ügyükként foglalkoz­nak a békemozgalmi felada­tokkal. Mozgalmunk ereje ép­pen ebben az együttműködés­ben van. Befejezésül megemlékezett arról, alig néhány napja volt 25 éve, hogy a felszabadító szovjet hősök magyar földre léptek. Szeptember 23-tól a jövő év április 4-ig ível a ne­gyedszázados jubileumok so­rozata, amelynek minden ál­lomása és mozzanata arra em­lékeztet, hogy 1944 őszétől 1945 tavaszáig deleiére ért ha­zánk fölött a béke, a szoli­daritás napja. Negyedszázada békében élünk, alkotunk és dolgozunk. . Nagy tapssal fogadták a kongresszus résztvevői Sebes­tyén Nándorné referátumát, majd Kállai Gyula lépett a mikrofonhoz. Szélesíti együttműködését, erő­síti barátságát a szocialista or­szágokkal, küzd a szocialista világrendszer egységéért, an­nak további erősítéséért. (Folytatás a 2. oldalon.) Jól halad a rozs­os árpavetés Tolna megye tsz-eiben és a tanácsi ■ szektorhoz tartozó gazdaságaiban — az október 2-í jelentések szerint — előre haladt az őszi árp,a és a rozs az előző évekhez viszonyítva azonban megkésett az őszi búza vetése az előirányzott több mint 84 ezer holdnyiból még 15 holdon sem került földbe a búza magja. Az őszi. árpa vetését a dombóvári já­rásban lényegében befejezték, s hasonlóan állnak a bony­hádi járásban is. A rozsvetést a dombóvári járás és Szek- szárd város tsz-ej befejezték. A tervezett lucernaterületnek 90.5 százalékát, az őszi takar­mánykeverékeknek több mint 60 százalékát, a takarmány búzatermő területnek (kétsze­resnek) egyharmadát vetették be. Jól halad a vetőszántás: mintegy 80 ezer holdon szán­tották fel az őszi vetések ta­laját. ezzel szemben nagy a lemaradás a tavaszi vetések alá való mélyszántásban, amelynek még egyötödét sem végezték el. Kissé lemaradás mutatkozik a kukoricatörés­ben. ennek az is oka. hogy az Idén inkább hosszabb tenyész­idejű fajtákat termesztettek. Nehezen indul a cukorrépa szedése és átvétele, amelyet a Kaposvári Cukorgyár késlel­tet. A burgonyaszedés kb. 85 százalékra áll a megyében; ezt a munkát a bonyhádi, a tamási járásban és Szekszárd városban befejezték. Gyengén megy a napraforgó betakarí­tása és a kukoricaszár vágása is. Viszont jól állnak a főve­tésű silókukoricák betakarí­tásában, amelyet befejeztek a bonyhádi járásban, s a végé­hez közeledik a szekszárdi és a tamási járásban js. A siló­zásban elölj ár a megye: 20(1 ezer köbméternyinél több si­lótakarmányt tettek el eddig télire a közös gazdaságokban. A jelenlegi kedvező időjárást igyekeznek kihasználni, s többfelé vasárnap is dolgoz­nak a földeken. (-só) Befejeződtek a csehszlovák—finn tárgyalások Ahti Karjalamen finn kül­ügyminiszter sajtóértekezle­tével és a közös közlemény kiadásával szombaton befeje­ződött Kekkonen finn állam­fő négynapos hivatalos cseh­szlovákiai látogatása. A finn diplomácia vezetője sajtóértekezletén kifejtette, hogy a románk magyar és csehszlovák vezetőkkel foly­tatott tárgyalásokon a finn kormány hasznos elképzelé­sekkel gazdagodott az európai biztonsági értekezlet megren­dezését illetően. Eddig 22 Or­szág válaszolt a finn kor­mánynak arra a kezdeménye­zésére, amellyel a budapesti felhívás nyomán Helsinkit ajánlotta fel a konferencia színhelyéül, A nyugatnémet Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósító­jának arra a kérdésére, hogy a „csehszlovák ügy" szerepelni fog-e a napirenden, Karjalai- nen kijelentette: az úgyneve­zett csehszlovák kérdés Cseh­szlovákia belügye. Helsinki­ben a részvevő államok a né­met kérdést és az ezzel össze­függő európai biztonság prob­lémakörét hivatottak megvi­tatok A kiadott közös közlemény megállapítja, hogy a két el­nök a barátság és a kölcsö­nös megértés őszinte légköré­ben tárgyalásokat folytatott országaik kapcsolatairól és azok további fejlesztéséről. Viszonyukban nir\es tisztázat­lan vagy vitás probléma, s ez lehetővé teszi , a gazdasági,, kulturális és politikai kapcso­A nyugatnémet parlament október 21-én ül össze, hogy megválassza' az' új kancellárt. A hírmagyarázók egyetérte­nek abban, hogy a bonni ál­lam történetében most először ez a választás nem lesz merő formalitás, minthogy az el­lenfelei által „mini koalíció­nak” gúnyolt SPD—FDP-szö-' vétség mindössze 12 mandátu­mom többséggel rendelkezik az úi parlamentben. Wehner az SPD alelnöke kijelentette, hogy a pártja részvételével alakuló új koalíciós kormány nem kíván az egész német nép latok széles körű bővítését. Megállapodtak .hogy új. hosz- szú lejáratú kereskedelmi szerződési, valamint gazdasá­gi. ipari és műszaki együtt­működési megállapodást köt­nek. Finn kereskedelmi kép­viseletet. nyitnak Pozsonyban, örömmel állapították meg né­zeteik hasonlóságát a nem­zetközi kérdéseket illetően. képviselője lenni. A szociál­demokrata politikus hangoztat­ta, olyan javaslatokat kell tenni, amelyek elvezethetnek a két német állam kormányai közötti megbeszélésekhez.' Ezeken szabályozni kellene a két német állam viszonyát. Az új koalíció — Wehner szerint — Lengyelországgal is tárgyalásokat akar kezdeni. Wehner hangoztatta: „Min­dent megteszünk azért, ho a német nép partnere legyen mindazoknak, akik az európai békéért munkálkodnak”. Az NSZK kancellár-választás előtt V. ‘ i KÁLLAI GYULA: A béke fenntartása nem kívánság, hanem állhatatos küzdelem kérdése Számvetés és a békemozgalom új tennivalói 3

Next

/
Thumbnails
Contents