Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-04 / 230. szám

Kukoricatermelésünk lehetőségei a Fomádj Állami Gazdaság­Az idén a kukorica valóban, jó termést ígér. Még az a jós-, lás sem tűnik merésznek, hogy az üzemek nagy része túlhaladja az eddigi legjobb átlagokat is. Szóval, jól ala­kul az a korábbi években elkezdődött versenyfutás, amely a termésátlagok növe­lésével a takarmányszükség­letet hivatott biztosítani. A terméseredmények fokozása két alapvető tényezőn múlik; a technikán és a biológián. A technika a korszerű agrotech­nikai eljárásokat jelenti a vetéstől a tárolásig, a biológia pedig a termeléstechnikának megfelelő korszerű fajtákat. Legnagyobb területen termő takarmánynövényünk a kuko­rica. Termesztésében az utób­bi években szinte forradal­minak nevezhető változásnak lehetünk tanúi. Megyei átlag­ban a harmincas évek vége óta megháromszorozódott az átlagtermés, de országszerte is hasonlóak az eredmények. Ebben nagy szerepe van a hibridfajták széles körű elter­jesztésének. Az 1950-es évek­ben a korábbi, hagyományos fajták mellett „polgárjogot” kaptak a faj taheter őzig kuko­ricák. ezeket követték a két­szeres. majd az egyszeres hib­ridek. A kukoricatermés növelését elősegítették az új agrotech­nikai eljárások — köztük a vegyszeres gyomirtás — és a mostani alapon már megvaló­sítható a kenyérgabonához ha­sonló iparszerű termelés, a vetéstől a tárolásig bezáróan. Ehhez viszont — az üzemek adottságainak megfelelően — új igények jelentkeznek. Az ed­dig bevált fajták mellett még további, még szélesebb válasz­tékot igényelnek az üzemek — és ezeknek az igényeknek a kielégítése a nemesítők fel­adata. Viszont a kutatóintézetek a feladatokat csak a termelő­üzemekkel szoros együttmű­ködésben tudják megvalósíta­ni. a kisparcellás kísérletek eredményeit nagyüzemi ered­ményekkel alátámasztva. A martonvásári kutatóinté­zet az elmúlt években ilyen, nagyüzemi kísérletekre vonat­kozóan épített ki kapcsolatot több Tolna megyei üzemmel: Tegnap délelőtt Szekszárdon közgyűlést tartott a Kövendi Sándor Tolna megyei Cipész Kisipari Tsz. A szövetkezet működése kiterjed az egész megyére, éppen ezért rendsze­rint küldöttközgyűlésen tár­gyalják meg az elmúlt negyed­évi gazdálkodás problémáit és a soron következő feladatokat. Ezúttal azonban többről volt szó, ami az egész tagság rész­vételét követeli: a szokásos témán kívül napirenden sze­repeit a szövetkezet új alap­szabályának megvitatása és elfogadása. A kisipari szövetkezetek ön­állósága megnőtt az új gazda­sági mechanizmusban, a szö­vetkezetek működését és jogi helyzetét szabályozó kormány­rendelet szerint — a törvé­nyes keretek közt — önállóan döntenek működésükről, gaz­dálkodásukról, megszűnik a gal. a tamasi Vörös Szikra Tsz-szel és újabban a teveli, a tolnai és a paksi Ezüstka­lász Tsz-szel. A gazdaságok­ban szervezett bemutatók azt, a célt szolgálják, hogy az üze­mek szakembereivel megismertessék a már bevált fajtákat és azokat a fajtajelölteket, amelyek az elkövetkező évek­ben köz termesztésbe kerülhet­nek. A kukoricatermés átla­gainak kedvező alakulásában az elmúlt években jelentős szerepet játszottak a jugoszláv hibridek. Viszont a szakem­berek minden részrehajlás nélküli megállapítása az, hogy ezeknek a martonvásári faj­ták méltó versenytársai, sőt, sok tekintetben előnyösebb a termesztésük is. (A fomádi gazdaság például a legutóbbi országos mezőgazdasági kiál­lításon martonvásári fajták­kal nyert aranyérmet, holdan­ként 34 mázsát meghaladó szemterméssel. A gazdaság — Széligmann Má­tyás főagronómug adatai sze­rint — területének mintegy egyharmadán termel kukori­cát, az Mv—431-es, 470-es, 530-as, és 620-as fajtákból. A legkésőbb érő 620-as fajtát a kukoricaterületnek mintegy 20 százalékán termesztik — min­denkor biztonságosan, mert rendelkeznek a megfelelő be­takarító-. szárító- és tároló­berendezéssel. A gazdaság — a kutatóin­tézettel együttműködve — 26, martonvásári fajtából és faj­tajelöltből álló kollekciót ter­meszt. összehasonlító kísérlet­ben. A nagyüzemi kísérletek elsődleges célja: kipróbálni, mely fajták felelnek meg leg­jobban a környék talaj- és klimatikus viszonyainak. Ungvári Miklós, a tamási Vörös Szikra főagronómusa szerint is jobban beváltak a hazai, martonvásári hibridek, mint a jugoszláv fajták. A szövetkezet 1348 holdon ter­med kukoricát, az adottságok­nak megfelelően a korai és a középérésű hibrideket, ame­lyekből a tavalyi 28,40 mázsás megyei, szakmai és országos szövetségekkel szembeni alá­rendeltségi viszony. Az új helyzet új alapszabályt követel, a kormány felkérésére az OKISZ irányelveket és alap­szabálymintát dolgozott ki és bocsátott a szövetkezetek ren­delkezésére, hogy segítse a ktsz-eket, saját alapszabályuk elkészítésében. Az elmúlt he­tekben széles körű előkészítő munka folyt a szövetkezetek­ben, hogy a helyi sajátossá­goknak a legjobban megfelelő alapszabály-tervezetet terjeszt­hessék a tagság elé. A Kövendi Sándor Tolna megyei Cipész Ktsz elsőként tartotta meg a közgyűlést, amelyen elfogadták az alap­szabályt. A hónap végéig a megye többi harminc kisipari ""övetkezetében is közgyűlésen vitatják meg és fogadják el az új alapszabályt átlaggal szemben 30—31 má­zsás termést várnak. Csak ezért ennyit, mert nem kapták meg az optimális összetételű műtrágya-mennyiséget. A kukoricatermelés jövőjét illetően még folynak a viták; melyik az adottságoknak leg­jobban megfelelő fajta. Ettől függetlenül érdemes idézni Csetneki Andrásnak, a mar­tonvásári intézet egyik neme­sítő jenek szavait: — Az intézet legfőbb törek­vése, hogy a kukoricafajták még szélesebb skáláját állítsa elő. Az intézet fennállása óta eltelt 20 év alatt ennek érde­kében nem kevesebb. mint 40 000 variációt dolgoztunk ki. de a jelenlegi fajtaválasz­tékot is kevésnek találjuk. Az a meggyőződésünk, hogy az üzemeknek nem szabad egy­két fajtára alapozni a terme­lést, mert ez esetleg megbosz- szulja magát. A kutatóknak tehát kevés a 13 minősített magyar hibrid, és a 65 fajtajelölt. Erre Cset­neki András franciaországi példát idézett, ahol — mint­egy egymillió hektárra — 48 fajta van forgalomban, ter­mesztésben. Ami a kukoricatermelés jö­vőjét, pontosabban a jövő évi lehetőségeket illeti: a marton­vásári hibridekből, az Mv— 59-esből mintegy 500 000 hold­ra, az 520-asból 200 000 hold­ra, a 431, illetve 431/A faj­tákból százezer holdra, a 601- esből 40 000, a 651-eből 6—8000 holdra lesz elegendő vetőmag, a 602-eshől 500 000 holdra, az 570-esból mintegy 300 000, a 620-asból 70—80 000 holdra. Az elmúlt napokban megtar­tott fomádi bemutatón felve­tődött: mi szükség volt a ju­goszláv fajták elterjesztésére, amikor hasonló termőképes- ségű magyar fajták is van­nak? A kérdésre a végkövet-’ keztetés az volt: a hazai és a külföldi fajták versenye „felrázta" az érdekelteket és bizonyította: a kukorica ter­melés korábbi gyakorlatával szakítva a nagy adagú műtrá­gyahasználattal még szinte korlátlan lehetőségek vannak a terméseredmények növelésé­hez, még kedvezőtlen időjárás esetén is. Végeredményben tehát a technikai és a biológiai egyen­súly megteremtéséről van szó és csupán a gazdaságo­kon múlik, hogyan élnek a lehetőségekkel. Bl. Budapesti diákok Bonyhádon A budapesti Fazekas Mihály Gimnázium negyven diákja utazik Bonyhádra rövidesen. A fiatalok — harmincöt fiú és öt lány — egy hetet töltenek a községben. Délelőtt az Ezüstkalász Termelőszövetke­zetben fognak dolgozni, a dél­utáni programjukról pedig a járási művelődési ház gon­doskodik. Hétfőn megtekintik a bonyhádi iskolákat és üze­meket, kedden pedig az út­törőkkel találkoznak, s bonyo­lítanak le közös programot. Szerdán klubestet tartanak a művelődési ház ifjúsági klub­jában, csütörtökön pedig Zá- vodra, az ottani KlSZ-szerve- zethez látogatnak. Másnap mozilátogatás, szombaton pe­dig közös, zenés-táncos búcsú- est szerepel a programban. SIKERES VÉRADÓNAP Az éjjeles műszak dolgo­zóinak közreműködésével kez­dődött a bonyhádi zománc­gyárban az idei véradónap, amely szép eredménnyel vég­ződött: 194 dolgozó jelentke­zett véradásra, ebből 148-an adtak vért. Kimagasló ered­ményt ért el ez évben is a bá­dogosműhely, ahol 45 főből Losonczi István művezetővel együtt 14 dolgozó adott vért. Ebből nyolcán évek óta állan­dó véradók. A sajtoló műhely­ben 142 véradásra jelentkező­ből 42, a tmk-műhelyben 63- ból tizenöten adtak vért. És így sorolhatnánk a többi üzemrészeket is. L-né MEGEMLÉKEZÉS A FEGYVERES ERŐKRŐL A tamási községi MHSZ megemlékezett a fegyveres erők napjáról. Ez alkalomból Kelemen László méltatta az 1848-as szabadságharc hőseit, katonáinak hazaszeretetét. Nem feledkezett meg a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom Lenin mutatta útjának győzelméről sem. A részvevők mintegy száz fiatal között vetélkedőt ren­deztek, ahol a vállalatok és in­tézmények díjait osztották ki az első hat helyezett részére. Első lett Cs. Németh Mihály, 2. Sulyok Anikó, 3. Németh Tamás, 4. Újvári István, 5. Cakó Gyula, 6. Gyimóth Ödön. Szabó István Tamási TIZENÖTMILLIÓ FORINTOS BERUHÁZÁS A dombóvári szennyvízelve­zető társulat 15 millió forin­tos beruházással 10 kilomé­ter csatornahálózatot, egy át­emelőtelepet és egy, napi 650 köbméter kapacitású tisztító- telepet épített a községben. Üzembe helyezésére a napok­ban került sor. Az átadáson részt vettek a járási és köz­ségi párt- és tanácsi vezetők, társadalmi szervezetek vezetői. A létesítményt Karászi Kál­mán, a Közép-Dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság vezetője ad­ta át a község vezetőinek. Lengyel János Dombóvár TAMÁSI ANZIKSZ Szeptember 30-án délután a tamási Orion-üzemben dr. Marton György fogorvos film­vetítéssel egybekötött előadást tartott, az október 7-én és 9- én a járási művelődési ott­honban sorra kerülő véradó­napok előkészítésével kap­csolatban. Az előadás után sor került az Elsőnapos vasárnap című véradófilm vetítésére. A T ermelőszö vetkezetek Építőipari Vállalkozása, Szekszárd Rákóczi u. 85— 87. Azonnal felvételre keres kőműveseket, segédmunkásokat, kubikosokat, bádogosokat. Fizetés teljesítménybér szerint, 150/0 idénypótlék, napi egyösszegű pótlék, kiemelt bérek. Jelentke­zés a fenti címen. (31) rendezvényen 160-an vettek részt és nagy elismeréssel szól­tak az előadásról, a filmvetí­tésről. Az üzemben eddig 47- en jelentkeztek a Tamásiban sorra kerülő véradásra. * Uj piactér építését kezdték meg Tamásiban. A gyors ütemben fejlődő Tamási köz­ség lakosságának ez irányú igényeit igyekszik a községi tanács biztosítani. A piacté­ren modern pavilonok épül­nek. A tamási költségvetési üzem kivitelezésében jó ütem­ben haladnak a különböző munkálatok, s a tervezett ha­táridőben, 1970. májusában kerül sor az átadásra. PROPAGANDISTÁK TANFOLYAMA Október 1-én a járási párt- bizottság tanácstermében há­romnapos tanfolyam kezdő­dött a párt-, a KISZ- és szak- szervezeti propagandisták ré­szére. A megnyitó előadást Módi János, a járási pártbi­zottság osztályvezetője tartot­ta, majd ezt követően Szve- tics Ivánka, a megyei párt- bizottság munkatársa tartott előadást a moszkvai tanács­kozásról. Október 2-án Jan­kó János, a járási pártbizott­ság titkára a gazdaságpoliti­ka időszerű kérdéseiről, míg tegnap, Szabó Géza, a megyei KISZ-bizottség első titkára if­júságpolitikánk időszerű kér­déseiről tartott előadást. NAGY SIKERŰ ZÁRÓBANKETT Szinte hagyományos, hogy Tamásiban évről évre augusz­tus és szeptember hónapok­ban a községi szakmaközi bi­zottság megszervezi az üzemi labdarúgó-bajnokságot. A mostani versengésben — mint ismeretes — a bajnoki címet a résztvevő 10 csapatból az Orion csapata szerezte meg. Az üzemi bajnokság befejezté­vel záróbanketten vettek részt a csapatok tagjai, képviselői és a rendező, szakmaközi bi­zottság tagjai. Dr. Puskás Kálmán, a szak­maközi bizottság elnöke ün­nepi beszédében méltatta, hogy az üzemi bajnokság nem­csak a sport gyakorlására, hanem a barát» kapcsolatok további mélyítésére is jó ha­tással volt, ezért a szakma­közi bizottság már most java­solta, a következő évben is tartsanak üzemi bajnokságot. Ezután átadta a helyezések sorrendjében az értékes ju­talmakat és okleveleket, Délczeg József Tamási A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Szekszárd, Keselyűsi út. EGY Fö TÖBB ÉVES GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ maróst és villanyszerelőket FELVESZ. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés a vállalat munkaügyi előadójánál. (27) Űj alapszabály a kisipari szövetkezetekben

Next

/
Thumbnails
Contents