Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-04 / 230. szám
< T KONFLIKTUSOK... Kétszázharminc munkás bérpanasza így látják az üzemben ii. A falitáblán egy hete függesztették ki a TMDB jogerős határozatát, a listán mindenki megtalálja a neve mellett, mennyi járandóság kifizetésére kötelezték az üzemet. Bárkit kérdezünk a bűvös tizenkét és fél százalékról, vagy a tizennégy egész három tizedről, mindenki tudja itt a dunaföldvári kendergyárban, hogy miről beszélünk. Mindjárt azt is mondják, a határozat után csalódással vették tudomásul, hogy nem fizették ki 26-án, a bérfizetés napján a pénzt. Most szólo- gatják az üzemi döntőbizottság elnökét, a szakszervezeti bizalmiakat, mi lesz a pénzzel, mikorra várható. A néhány nappal ezelőtt tartott párttaggyűlésen is szóba hozták mire számíthatnak. Némelyik munkás időhúzásnak tekinti, a msáik „a mi üzemünk az ígéret földje”, ezt emlegeti, kétségtelenül nem tesz jót hangulatilag a négyhónapos várakozást követő újabb szünet. Tudják, hogy megkapják, így ez lenne a kisebbik hiba. Azt találgatják, miért és hogyan történhetett meg, kik és mi okból akarnak takarékoskodni a munkás bérének rovására. „Érdemes volt" Két malomkő között őrlődik Takács Gyula, az üzemi döntőbizottság elnöke. Noha ez a fórum utasította ei először a munkások panaszát, tudják, hogy mégis az elnök, vagyis ő vesződött talán a legtöbbet a komplikált bérvitával. Bántotta is nagyon a dolog, s ha el is keseredett néha, állta a sarat. Többrendbelileg levelezett a szegedi vállalat vezetőjével, s éppen ő közölte a szakszervezeti bizalmiakkal az ukázt, hogy a bútorlapüzemben május elsejétől megkapják a munkások a felemelt összeget. — Elmondaná, miért utasította el az üzemi döntőbizottság a panaszt? — Megmondom én őszintén. Elutasítottuk, mert tájékozatlanok voltunk. Kibogozni mi nem tudtuk ezt a nehezen áttekinthető ügyet, ilyesmivel még nem volt dolgom nekem sem a hat év alatt. Adatok híján mivel cáfolhattuk volna vezetőinket? — válaszolja az elutasítás okát firtató kérdésemre. Előveszi paksamétá- ját, s töviről hegyire elmondja (ragaszkodik hozzá), hogy mikor mit tettek, hogyan próbáltak tisztábban látni és válaszolni a munkások miértjeire. Határozottan kifogásolja most is Takács Gyula elnök. hogy a TMDB első tárgyalásán az üzem vezetőitől kért részletes kimutatásból először csak csonka névsor lett (érthetetlen, hogy miért, csak hatvanötén szerepeltek rajta), s hiába írták elő a vezetőknek. mutassák meg a beküldés előtt neki és Fehémé- nel^ pcntds-e, nem történt meg. így húzódhatott el az ügy, mivel a teljes gárda a kilépettekkel együtt háromszáz munkás adatait tartalmazó kimutatást csak augusztus 15-én küldték el a TMDB-hez. — Most az is kérdéses, hogy mi lesz azoknak a pénzével, akik idő közben kiléptek az üzemből. A mi álláspontunk, hogy nekik is ki kell fizetni ezt a különbséget, hiszen megdolgoztak érte a vasárnapjaikon. — Elolvasták a határozatot, örülnek neki a munkások. Most ők azt tartják, hogy érdemes volt verekedni az igazukért. Nyugodtabbak lettek és várják a kifizetést, bár egy-két embert megviselt a hercehurca. Nőtt a tekintélye ebben az időszakbán a szakszervezetnek és a döntőbizottságnak. Bizony én is lemondtam az elnöki tisztemről, de aztán rábeszéltek, visszavontam a lemondást — mondja kérdésemre Takács Gyula, aki még mindig nem érti, hova lett. mire használhatták fel a tavaly visszatartott összeget. Elkerülhették volna ? A harmincöt tagú pártszervezet titkára .iskolán van, távollétében Szeleczki Sándor, az üzem főmérnöke. a. titkárhelyettes. Tőle tudakoljuk, mi a kommunisták véleménye a történtekről az üzemben. — Ismeretes, hogy a helyi konfliktusok feloldásában lehet és van szerepe a pártszervezetnek. Próbálkoztak-e ezzel — kérdezem. — Próbálkoztunk, de nem sok sikerrel. Jeleztünk, majd kértük, hogy jöjjenek ki a vállalattól, s rendezzék. Számolgattak, latolgattak, majd megállapították, jogos.,az ősz- szeg felemelésének igénye. Május elsejétől, rendelték el. Ezt a munkarendet és bérrendszert a Tudományos Akadémia dolgozta ki, s úgy tudom, hogy az iparágban országosan elsőként nálunk vezették be. Felelősséggel mondhatom, hogy annyira bonyolult ennek a munkarendnek és főként a bérezési rendszernek a megértése, hogy. szinte senki nem ismerj pontosan. A dolgozók véleményére épített érveinkre azt felelték, hogy néhány hónapnál lehet differencia, kisebb lehet rövid szakaszon az új összeg a régi vasárnapi pótléknál, de éves szinten kiegyenlítődik — vázolja a titkárhelyettes. — El lehetett volna-e kerülni ezt a konfliktrast? Mi a véleménye erről? — Telepi szinten semmiképpen. Mi a szegedi vállalat üzeme, telepe vagyunk, ott intézik a bérügyeket. Újra, állítom, hogy talán még ma sem látnak benne ott sem világosan, túl sok a homályos momentum, mindenki másként fogja, fel ma is. A történtek fő okát én a tul- komplikált rendszer alkalmazásában látom. — mondja végül. Ezt el is lehetne fogadni. bár nem megnyugtató, de erről nem itt tehetnek.. A pártszervezet tágjai és vezetői tudják, érzik az ütközés politikai súlyát és kihatásait. Másik műszakban dolgozik, így szabad idejében a lakásán kell megkeresni Fehér Istvánná szakszervezeti bizalmit, akinek neve alatt „futott” az r'-'ész bérvita. A kommunista Fehémé társai megbízásából képviselte a bútorlapüzem munkásait a döntőbizottsági tárgyalásokon. A talpraesett, határozott munkásnőt biztosították munkástársai. hogy vállalják, kifizetik a Szek- szárdra utazás költségeit és napi bérét is. ha nem nyernének. és nem kapná meg az üzemtől. ,, — Jó névén vették a kedvező döntést. Nagy csalódást okozna, ha még az október 11-i bérfizetéskor sem kapnák meg a pénzt — mondja Fehémé, aki 297 forinttal szerepel a határozatban. — Hol történt a hiba? — kérdeztem a társak bizalmát bíró, az üzemben hat éve dolgozó munkásasszonytól. — Legludasabbnak én a szegedi vállalatot látom. A mi üzemünk vezetői vitáztak ugyan velük, tudják a munkások. hogy nem fogadták el Szegedről a tíz százalékot. De a mieink is hibásak, mert vezető létükre belenyugodtak — válaszolja. — Nem bánta-e meg, hogy vállalta a fő képviseletet? — Nem én, újra belevágnék. Megtenném, mert bíztatást és erőt kaptam a munkatársaimtól, nem hagyták cserben. Miért nem visszamenőleg ? Sokféle felfogással. indokolt és indokolatlan türelmetlenséggel is találkoztunk in- formálódásunk folyamán a kendergyárban. Milyen az emberi természet? Néhány asszony bizony kevesli a határozatban előírt összeget.. De mi lesz a fizetséggel? Dózsa Tibor üzemi főkönyvelő a késés okára azzal ad választ, hogy ki kell küszöbölni egy számszaki félreértést. Hozzákezdtek a szám fej-, téshez. de azt vették észre, hogy nem egyezik az egyedi tételek összege az előírt végösszeggel. — Soronkívül kiküszöböljük, Ki fogjuk fizetni mielőbb. eleget teszünk a határozatnak, bár szerintem nem jár ez a pénz — lep meg a véleményével. — Hiszen a vállalat elismerte jogosságát, azáltal, hogy május elsejétől magasabb ösz- szeg kifizetését rendelte el. Ezzel jogot adott a visszame- nőlegességre is, nem gondolja? — vetem ellene. — Én azt vallom: vagy el sem rendelem, vagy ha megteszem, akkor visszamenőlegesen — válaszolja Dózsa Tibor főkönyvelő. ( A mondat első részét vitatjuk. de a válasz második felével teljes mértékben egyetértünk. Ezzel együtt, szót emelünk a komplikált, még a beavatottak számára is érthetetlen bérezés alkalmazása ellen. Sok válasz nélkül maradt kérdésünk van. Vajon miért maradt el a gondosabb előkészület? Miért nem készített el már korábban, saját maguknak a listát? Miért nem vetették egybe a korábbi pótlék és a mostani átalány összegét? Ha előbbieket megteszik, fehéren-feketén kiderül. mire van szükség. Később is történt hiba, amikor elmulasztották visszamenőlegesen elrendelni a kifizetést. Jobbam nyugtalaníthatta volna a dunaföldvári munkások panasza a vállalat vezetőit. A jelzések nem maradtak el. hiszen ha követtek is el hibákat nem voltak tétlenek az üzem gazdasági vezetői, a mozgalmi szerveknek pedig meghaladta az erejét és részben hatáskörét a konfliktus megszüntetése. Helyben, a dunaföldvári ker.dergyár bútorlapüzemében csattog az ostor, ott kell helyreállítani a megrendült bizalmat. Érdemes odafigyelni a kommunista munkásasszony tanulságokat tartalmazó szavaira, melyeket a hibákról, a ludasságról és a belenyugvásról mondott. SOMI BENJÁMINNÁ A termelőszövetkezet almavásárt rendez Ma reggel a tolnai Aranykalász Tsz útnak indít egy teherautó-rakomány almát Komlóra .A közös gazdaság vezetői. úgy, vélekednek: ha egyszer a kereskedelem nem tud mit kezdeni a gazdag terméssel, akkor a tsz-nek kell megtalálnia azokat a városokat, községeket, ahol a kereslet nagy, a kínálat kicsi. A józan ész parancsánajc tesznek eleget és a felismerés készteti őket, hogy itt az alkalom a gyümölcsben szegény körzetek lakosságát is bőségesen el-, látni almával. Az egészséges összetételű táplálkozás szempontjából hazánkban az egy főre eső gyümölcsfogyasztás még nem. éri el a kívánatos mennyiséget. Ha ez tehát így igaz, akkor a bő termést nem tekinthetjük csapásnak, ellenkezőleg, nagyszerű lehetőségnek ahhoz, hogy elfogadható áron, elegendő gyümölcs jusson az ellátatlan vidékekre is. Ahol meg gyermek van a családban, oda különösképpen kell a gyümölcs. A termés gazdag. A felvásárló szervek szinte megbénultak. Bogyiszlón például az alma minőségét olyan dolgok veszélyeztelik, hogy nincs láda, nincs szállítás- ilyen helyzetben az lenne a természetes, ha a községekben már öles plakátok hirdetnék, hogy a lakosság most szerezze be télire az almaszükségletét. Az lenne az ésszerű, ha alkalmi elárusítóhelyek tucatjaival találkozhatnánk, ha... De minek folytassuk, a kereskedők ne tudnák, hogy miként kell kereskedni? A tolnai Aranykalász Tsz mindenesetre a kezdeményező lépést megtette. Jól jár a tsz is, jól járnak a fogyasztók is. Gerjenben rendeztek már almavásárt, s ma Komlón kínálják ezt naranccsal egyenértékű gyümölcsöt Szekszárdim a Beloiannisz utcában felépítésre kerülő tömbfűtőmű vasbeton vázszerkezet pilléreinek beemelését végzi a Tolna megyei Állami EpítőJpari Vállalat Andrási Péter , héttagú kubikosbrigádja. Foto: Tótb Iván Az SZMT központi könyvtár irányító, szervező tevékenységéről és az üzemi könyvtárak helyzetéről tárgyalt ’ legutóbbi ülésén az SZMT elnöksége Szekszárdon, a -Városi művelődési házban. A napirend előadója Dán Mi- hálvné, az SZMT központi könyvtár vezetője volt. 1960-ban a központi könyvtár 2245 kötet könyvvel rendelkezett, amely 1969-re 61 566-ra bővült. A központi könyvtár és a szakszervezeti bizottságok kapcsolata az elmúlt időben nem volt kielégítő, ami hozzájárult ahhoz, hogy 1963 óta csökkent az olvasók száma. A könyvtármunka javítására és kibővítéséi-e tettek javaslatot a., jelenlévők. , *r Csütörtökön tartotta ülését a Bonyhádi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Elsőként Ruzsics /Tibor osztályvezető, az 1968/69-ben egyesült termelőszövetkezetek gazdasági helyzetéről szólott. Beszédében kitért az egyesült termelőszövetkezetek gazdasági fejlődésére, a munkafegyelemre, a szakember-ellátottság és a vezetés problémáira és a politikai hangulatot iá elemezte. Megállapította, hogy a tapasztalatok kedvezőek, tehát a további egyesülési szándékot támogatni kell. A járás munkaügyi ellátottságáról Csuhái Ernőné munkaügyi főelőadó számolt be. A férfi munkaerő foglalkoztatottsága 100%-os, a nők esetében viszont jelentős munkaerő-tartalékok vannak. Ennek ellenére foglalkoztatottságuk állandóan emelkedik, ha lassú ütemben is. * Tegnap délelőtti ülésén a ' Dohrbóvári Járási Tanács VB — egyéb napirendi pontok mellett — meghallgatta s elfogadta a járásbíróság elnökének tájékoztatóját a bíróság tevékenységéről, majd az utógondozási bizottság munkáját értékelte. A bíróság munkájáról szólva dr. Dom- bai István elnök rámutatott, hogy a járásbíróság kiváló kapcsolatokat ápol a pártbizottsággal, a tanácsi és tő- i megszervezeti vezetőkkel, elv- társias együttműködésben dolgozik a rendőrséggel és az ügyészséggel. A bíróság helyes mérlegeléssel alkalmazott a megtévedőkkel szemben enyhe, nevelő jellegű büntetést, — és szabott ki súlyos, több éves szabadságvesztés- büntetést a törvényekkel konokul összeütközésbe kerülőkkel szemben. A polgári perek mintegy 15 százaléka a vizsgált időszakban kisajátítási per volt.
