Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-31 / 253. szám

pS Z • ■«---------------- mm -mm I &tl V ILÁG PRŐíETArjAÍ EGYESffUETEKl NÉPÚJSÁG P A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1 XIX. évfolyam, 253. szám. ÁRA: 89 FILLÉR Péntek, 1969. október 31. Mai számunkból: A KPVDSZ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉRŐL 3. oldal BANJA LUKA A FÖLDRENGÉS UTÁN 8. oldal Világtakarékossági nap Irta: Kaszás Imre, országgyűlési képviselő Október utolsó napján az egész világon a világ- takarékossági nap 45. évfordulójáról emlékezünk meg A „józan takarékosság” minden szempontból, az egyént és a társadalmat tekintve, olyan célkitűzés, amelynek népszerűsítése és megvalósítása ércekében érdemes és hasznos mozgósítani a társadalom minden rétegét ás korosztályát. Az emberi munka értékeket állít elő, s a józan takarékosságban ennek az értéknek megbecsülése fejeződik ki. A takarékosságban a ma munkája a közelebbi és távolabbi napokra őrződik meg Az előrelátó takarékossággal tükröződik a távla­tokban gondolkodó ember célokat kitűző és megvaló­sító okossága és felelőssége önmagával, családjával és a társadalommal szemben. Ezen elvi meggondolásokon túlmenően az évente mintegy 4 milliárd forinttal emelkedő betétállomány­ban a számok meggyőző erejével jut kifejezésre né­pünk szorgalmas munkája nyomán megnyugtatóan emelkedő életszínvonalunk is. Magától értetődik ugyanis, hogy takarékoskodni csak a többletből, a mindennapok közvetlen szükségletét meghaladó érté­kekből lehet. Népünk alkotó munkája és annak érté­ke bizonyító erővel mutatkozik meg a 34 milliárd fo­rint betétállományban. Ez a hatalmas szám egyúttal kifejezője népünk bizalmának szocialista társadalmi és gazdasági rendünk szilárdságával. A világtakarékossági nap alkalmából örömmel hangsúlyozhatjuk azt a tényt is, hogy Tolna megyé­ben az utóbbi két esztendőben a takarékbetét-állo­mány 100—100 millió forinttal emelkedett és ez év­ben már az állomány 800 millió forint fölé emelke­dett. örömünk és büszkeségünk abból adódik, hogy e nem kis szám mögött megyénk lakosságának szorgal­ma, üzemeink és mezőgazdasági szövetkezeteink fel­felé ívelő fejlődése áll. A józan takarékosság me­gyénkben is az utóbbi évek során népmozgalommá vált. Ez fejeződik ki abban is, hogy megyénk 1962-ben az országban elsőként érte el a „Takarékos megye’ és Szekszárd város a „Takarékos város” megtisztelő címet. Megyénk termelőszövetkezeti parasztságának szorgalmát és okosságát kell becsülnünk abban, hogy országosan jelenleg is Tolna megyében a legmagasabb az egy falusi lakosra eső betétállomány. A világtakarékossági nap jelszava ez esztendőben a „Józan takarékosság”. E jelszó azt hangsúlyozza, hogy a takarékosság célja távolról sem az esztelen és öncélú kuporgatás, vagy éppen az erkölcsileg is mé­lyen elítélendő zsugoriság. A takarékosság célja a biztonságos élet feltételeinek és lehetőségeinek kiala­kítása és megteremtése. Pénz nem cél, hanem eszköz a kulturáltabb és éppen ezért emberibb élet kialakí­tásához. Megyénk takarékos lakossága ezt a célt mind teljesebben megérti és él azokkal a lehetőségekkel, amelyeket társadalmi rendünk nyújt számára. Ez fe­jeződik ki abban, hogv megyénkben 40 ezer család 470 millió forint kölcsönt vett igénybe célkitűzéseinek megvalósításához. Az utóbbi tíz esztendőben így épült fel 10 500 új lakás. Felépült 480 modem, minden igényt kielégítő társasház és további 800 előkészítése van fo­lyamatban. Kívánatos volna, ha ez a folyamat meg­gyorsulna, ha a józan takarékosság eredményeként mind több család költözne új, s jól berendezett la­kásba. Szükséges volna még szélesebben élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a takarékosság biztosít minden józan és szorgalmas ember számára. A világtakarékossági napon szükséges hangsúlyoz­ni, hogy csak a takarékos gyermekből lesz takarékos felnőtt is. Nevelési szempontból is csak örülni lehet annak, hogy megyénkben 40 000 általános, középisko­lás, szakmunkástanuló évente zsebpénzéből több mint 4 millió forintot takarít meg. Ennek azért örülünk, mert a fiatalok így tanulják meg értékelni a munkát és annak eredményét. Nevelési szempontból "s nagyon szükséges volna, ha a szülők és a pedagógusok to­vábbi erőfeszítéseket tennének a takarékos magyar fiatalok táborának további szélesítése érdekében. A világtakarékossági nap alkalmából elismeréssel kell adózni a megye 11 OTP-fiókjának, 50 takarék- szövetkezet és 108 postahivatal dolgozóinak, akiknek lelkiismeretes' és a szó legjobb értelmében vett nép­nevelő munkája szolgálja az egyénnek és családnak szocialista hazánk fejlődésének érdekeit biztosító ta­karékossági mozgalmat. Kádár János látogatása Szolnok megyében Kádár elvtárs Szolnok megye vezetőivel beszélget. (MTI foto — Vigovszki Ferenc felvétele) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára — mint jnár jelentet­tük — kétnapos látogatást tett Szolnok megyében. A párt el­ső titkárát — cicit [útjára el­kísért Bálint József, a KB osz­tályvezetője, Somogyi Sándor és Katona István, a KB osz­tályvezető-helyettesei — vál­tozatos, eseményekben gazdag program várta. Érkezésekor a megye vezetői köszöntötték a kedves vendéget, aki ez­után a Szolnokon lévő tisza- ligeti KISZ-vezetőképző tá­borban a vendéglátók széle­sebb körével — a megye járá­sainak és városainak vezető pártfunkcionáriusaival — is megismerkedhetett. A központi épület tanácster­mében a kialakult baráti be­szélgetés során a párt első titkára részletesen tájékozó­dott Szolnok megye helyzeté­ről, iparának és mezőgazdasá­gának fejlődéséről, a városok és községek lakóinak életéről, gondjairól: Csáki István, a me­gyei pártbizottság első titká­ra ismertetőjében kiemelte a IX. pártkongresszus határoza­tainak alapján kidolgozott iparfejlesztési . és telepítési program végrehajtásának ered­ményeit. Kádár elvtárs figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta vé­gig az alapos, részletes ismer­tetést, s ”— megköszönve a ven­dégszerető fogadtatást, a tá­jékoztatót — kijelentette: a számok, adatok hűen szemlél­tetik azt a szorgalmas, ki­tartó munkát, amelyet a me­gye dolgozó népe, egész lakos­sága szűkebb hazája gyarapí­tásáért, általános fejlődéséért végez. Mint mondta, szívesen látogatott Szolnok megyébe, mert a megye kommunistái­nak, dolgozó embereinek fon­tos szerepük volt a munkás­hatalom kivívásában, megtar­tásában, ugyanúgy, mint je­lenleg a szocializmus építésé­ben. Kifejezte meggyőződését, hogy minden bizonnyal a jö­vőben is készek nagy felada­tok vállalására. A párt első titkára szerdán délutáni órákban Tiszaföld- várra látogatott, hogy talál­kozzék a Lenin Tsz dolgozói­val, s megtekintse gazdaságu­kat. Bódí Imre, a Lenin Tsz Állami-díjas elnöke ismertette a mintegy 7500 holdon gazdál­kodó szövetkezet munkáját, eredményeit, majd elkalauzol­ták vendégeiket a fontosabb termelő egységekbe. Előbb, A Pravda csütörtöki számá­ban kommentárt fűz a Varsói Szerződés külügyminiszterei­nek Prágában megnyíló ta­nácskozásához, amelyen meg­vitatják az európai biztonsági értekezlet előkészítésének egyes kérdéseit. Az értekezlet összehívására irányuló kezde­ményezés, mint ismeretes, a szocialista országok budapesti felhívásában hangzott el. — A szocialista országok kezdeményezése támogatásra talált számos politikai párt­nál, parlamenti képviselőnél, a közvélemény széles rétegei­ben. Több mint 20 állam — túlnyomó többségük európai ország — valamilyen formá­ban hivatalosan készségét nyil­vánította az értekezleten való részvételre. A finn kormány javasolta, hogy kezdjék meg az értekezlet gyakorlati előké­szítését. A cikk rámutat arra, hogy az európai biztonság útjában még számos akadály van. Ezek között a legfőbb a NATO agresszív politikája, a nyugat­német reakciós, újnáci körök revanspolitikája, amely a je­lenlegi európai határok és a háború utáni európai helyzet revíziójára irányul. — Az európai biztonság el­lenzőinek mesterkedései azon­ban nem tudják megingatni az európai népek akaratát a kon­gépkocsin határszemlére indul­tak, s a Mesterszállástól Me- zőhékig és Martfűig húzódó mintaszerűen művelt területen mutatták meg vendégeiknek az egy tagban 1300 hold kiter­jedésű búzavetést. Kádár elv­társ kérdésére elmondták, hogy egyre jobb, fejlettebb termelési eljárásokkal kísérle­teznek. öt kutatóintézettel tar­tanak fenn közvetlen kap­csolatot, s a szövetkezetnek 22 holdas saját kísérleti telepe van. Jól jellemzi a szövetke­zet fejlettségét, hogy 11 ag­rármérnöke, húsz technikusa van. Említést érdemel az is — s ezzel kevés termelőszövet­kezet dicsekedhet —, hogy a dolgozó tsz-tagok átlagos élet­kora körülbelül negyven év. A központi üzemegységben is jártak a vendégek. Kádár elvtárs bement a gépműhely­be, szót váltott a dolgozókkal, érdeklődött munkájukról, csa­ládjukról, majd beírta nevét és jókívánságait a Béke szo­cialista brigád naplójába. A korszerű se rtéshizlalőr telepet is megnézték a látogatók. (Folytatás a 2. oldalon.) tinens szilárd békéjének biz­tosítására. A Szovjetunió és a többi szocialista ország síkra- száll az európai biztonsági ér­tekezlet gondos előkészítésé­ért és mielőbbi összehívásáért, erélyesen visszaveri az érte­kezlet ellenzőinek próbálkozá­sait. A hét szocialista állam kül­ügyminiszteri értekezletére Prágába érkezett Andrej Gro- miko. A Szovjetunió külügy­miniszterét (jobbra) J. Marko csehszlovák külügyminiszter fogadja a repülőtéren. (Telefoto — CTK—MTI—KS) Megkezdődött a külügyminiszteri tanácskozás A csehszlovák főváros közelében fekvő Lány kastély­ban csütörtökön, röviddel délelőtt 11 óra előtt, megkezdő­dött a budapesti felhívást aláí ró hét szocialista ország kül­ügyminisztereinek tanácskozása. A Pravda a prágai tanácskozásról

Next

/
Thumbnails
Contents