Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-29 / 251. szám
{Népművelők Balatoni öldváron ,Fogós“ programok — Tapasztalatcsere Fejér megyében A Tolna megyei főhivatású népművelők — művelődési liáz igazgatók., előadók, művelődésügyi osztályok munkatársai, könyvtárosok — egyhetes bentlakásos tanfolyamon vesznek részt Balaton- földváron. A tanfolyam célja: a főhivatású népművelők művelődéspolitikai és szakmai továbbképzése. A hangsúly itt elsősorban a művelődéspolitikai képzésen van. Az egy hét alatt számos ilyen témájú előadást hallgatnak a népművelők, tájékozódnak a népművelés legfontosabb kérdéseiről, megismerik munkájuk eredményét tudományos szinten vizsgáló és értékelő szakemberek véleményét, tanácsait. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy valamilyen „földtől elrugaszkodott*' a népművelés mindennapos gyakorlatától elszakadt kérdésekről lesz szó. Ellenkezőleg: az ott elhangzottakat gyakorlati munkájuk során kitűnően fel tudják használni, s a művelődéspolitikai ismeretek bftrtoká ban módszereiket ennek megfelelően alkalmazni. Korszerű művelődés Már az első előadás is érdekes, sok újat mondó, helyenként vitára késztető volt. Ur. Vonsik Gyula, a párt Központi Bizottságának osztályvezető helyettese a korszerű művelődés tartalmáról a műveltség kritériumának korszerű megfogalmazásáról, s az ezekből következő „újszerű népművelés” néhány érdekes gyakorlati kérdéséről tartott magas színtű előadást. Az erre előirányzott két óra kevésnek bizonyult, s szünetben, s az utána következő beszélgetésen a népművelők egy sor olyan problémát vetettek fel, amely az elmondottak gyakorlatba való behelyettesítéséből adódott. A nap 7ombai László — a párt megyei bizottsága művelődésügyi osztályának munkatársa — előadásával folytatódott, aki a párt tudománypolitikai irányelveit ismertette a hallgatókkal, majd a népművelés pártirányításának gyakorlatáról beszélt. Az idő mast is mostohán bánt az előadóval: az érdekes, izgalmas téma megbeszélésére legalább kétannyi időre lett volna szükség, tömöríteni, a legfontosabb kérdések elemzésére kellett szűkíteni az előadást. A program egyébként is zsúfolt és „fogós”, a népművelőknek igazán kevés idejük jut g Balaton késő őszi szépségeire. A napot bőségesen kitöltik az előadások, este pedig olyan programokat iktattak be a tanfolyam szervezői — a Tolna megvet Tanács Művelődésügyi Csztálya és a Tolna megyei Népművelési Tanácsadó — amelyek szórakoztatónk, de ismereteket is adnak. Első alkalommal ismeretterjesztő kisfilmeket vetítettek. az esti programok között szerepel Molnár Gvnrev előadása a mai magver kén- zőmfivészetről. Szabadi Mihály és Thész László alkotópáros előadása a néndalrál, néptáncról es a szekszárdi zeneiskola tanárainak hangversenye. Tiszán innen... A fő programot is érdemes nagy vonalakban vázolni. Meghívták a tanfolyamra a megyei művelődésügyi intézmény vezetőket — múzeum, levéltár, mozi, könyvtár, zeneiskola — akik elmondják, mit kémek ők a népművelőktől munkájuk javítása érdekében, milyen terveik^ vannak, s mennyiben segíthetnek ők a népművelőknek. Az „ügylet” természetesen fordítva is áll: a népművelők azt mondják el mennyire elégedettek ők a megyei intézmények munkájával, miben kérnek fokozottabb támogatást, segítséget mindennapos munkájukban... Bodnár István, a Népművelési Intézet osztályvezetője a vezetési tevékenység megszervezéséről — ezen a munkaterületen különösen fontos téma, és az általános népművelési problémákról beszél a résztvevőknek. Kajdi Béla, a megyei művelődésügyi osztály népművelési csoportvezetője a közelgő évfordulók — hazánk felszabadulásának negyedszázados, Lenin születésének százéves — megünneplésével kapcsolatos feladatokról beszél. A másik téma a közelmúltban indított Tiszán, innen, Dunán túl vetélkedő lesz. Mindenki szeretné ha Tolna megye jól megállná a helyét ebben az érdekes versenyben, ennek előfeltétele pedig a gondos felkészülés. Az azzal kapcsolatos lényeges kérdéseket is a tanfolyamon beszélik meg a szintén Balaton földváron tartott tanácstitkári továbbképzés részvevőivel közösen. Karsai Károly egy új — még kialakulóban lévő tudományág — a népművelési kutatások egyik fontos részéről az érdeklődés és igényszintmérés módszereiről tart előadást, Kormos Sándor a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője pedig a művelődési otthon jellegű intézmények jövőjéről továbbfejlesztéséről beszél. A témák — az idő adta lehetőségeken belül — az egész művelődésügy problémakörét felölelik. Szó lesz Szabadi Mihály referátumában a falusi népművelők gondjairól problémáiról, Sándor György a televízió főosztályvezetője, pedig a tömegkommunikáció, művelődés, szórakozás kapcsolatáról a művelődés korszerű formájáról tart majd előadást. Roppant érdekesnek ígérkezik Maróty Andor az ELTE népművelési tanszékvezetőjének előadása, aki a népművelői hatásvizsgálatok módszereiről tájékoztatja a hallgatóságot. Főként a könyvtárosokat érdekli majd a közművelődési könyvtárak helyzetéről, 'fejlődéséről szóló beszámoló, amelyet Sállal István tart majd, s PutnoHúszéves a Villamosenergia-ipari Kutató Intézet Népgazdaságunk villamos- energia-igényének rohamos növekedése új, nagy feladatok elé állítja a tudományos kutatást is — állapította meg Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes azon az ünnepi ülésen, amelyet kedden délután a Magyar Tudományos Akadémián tartottak, a Villa- mosenergia-lpari Kutató Intézet 20 éves fennállása alkalmából. Szili Géza miniszterhelyettes elmondotta, hogy népgazdaságunk villamosenergia-igénye a harmadik ötéves terv időki Jenó az ELTE népművelői tanszékének adjunktusa pedig elemzi az önáiió művelődés, tanulás, a gyakorlati gondolkodás képességeinek kialakításával kapcsolatos kérdéseket. Az utolsó napon kerül sor Kárpáti Sándornak a KIS? Központi Bizottsága titkárának előadására, aki a magyar ifjúság művelődési tevékenységének néhány fontos, jellemző vonásáról beszélget majd a Tolna megyei népművelőkkel. Ä hét egyik napján nem lesznek előadások, ezt gyakorlati tapasztalatszerzésnek szentelik. A népművelők kirándulnak Székesfehérvárra — a megyeszékhely megyei művelődési központjának vendégeként — tanulmányozzak az ott folyó munkát, elbeszélgetnek a kollégákkal, meglátogatják a megye több művelődési intézményét. Köztudott, Fejér megyében kitűnően bevált a klubkönyvtárak rendszere, és egyéni tnódon oldották meg a járási művelődési központok módszertahi munkáját. A látogatás bizonyara nagyon sok ötletet ad majd a Tolna megyei népművelőknek. Kevés az egy hét. A művelődésügy sajátos — mindig új és új — problémáiról szinte vég nélkül lehetne beszélni, el nem évülő téma. Mégis jó ez a hat nap. D. KÓNYA JÓZSEF Épül a Dunántúl legnagyobb téglagyára A Tégla- és Cserépipari Egyesülés legújabb téglagyárát Bakonyszentlászlón építik fel. A teljesen automatizált modern üzem évente 52—51 kis méretű téglát fog gyártani. A téglagyár 1969. december 31-én kezdi meg a termelést. Képünkön: a szerelők az automatikus égetőkemence berendezésein dolgoznak. (MTI foto — Kovács Sándor felvétele) A szekszárdi múzeum újabb leletei Tolna megyei galéria és borászati kiállítás terve szakában évente mintegy 7,6 százalékkal nő. A negyedik ötéves tervben üzembe helyezünk 1460 megawatt új kondenzációs erőművi kapacitást, 815 megawattra növeljük az importot és megkezdi a termelést egy 100 megawattnyi hőszolgáltató egység, valamint a Kelenföldi Hőerőműben 25 megawattnyi gázturbinás csúcserőmű. Ezután a külföldi vendégek üdvözölték az intézetet, majd dr. Kovács K. Pál akadémikus, az. intézef igazgatója szólt az elmúlt 20 esztendő eredményeiről. Ülést tartott a szekszárdi Béri Balogh Ádám múzeum társadalmi bizottsága. A múzeum baráti körét dr. Mészáros Gyula igazgató, Rosner Gyula, a múzeum népvándorláskori szakos régésze és Égető Melinda néprajz szakos muzeológus tájékoztatták az intézmény munkájáról, terveiről, s bemutatták a legújabb szerzeményeket, leleteket. Dr. Mészáros Gyula egyebek közt ismertette, hogy több, világszerte figyelmet keltő lelettel gazdagodott az ország egyik legszebb palotájában lévő szekszárdi múzeum híres régészeti gyűjteménye. Ezek közt szerepel a regölyi népvándorláskori hercegnő sírjából napvilágra került aranykincs és a világon eddig páratlan sasfejes korsó, amelyről totemállat sírőrző kultuszára következtetnek. Magyarország területének első pénzverdéje Regölyben, a kelták egykori székhelyén működött, s hogy az ott készített érmék forgalomban voltak, bizonyítja a nemrégiben Bátán talált regölyi jelű, kelta ezüstpénz. Legutóbb Nagyvejkén. Tamásiban és Dunakömlődön tártak fel értékes maradványokat, s a nagyvejkei lelelek legszebb darabjait bemutatták másokkal együtt, a jelenlévőknek. A jövő év második felében a tanács múzeumi célra adja át a Babits-emlékház jelenleg még lakott részeit, s ezekben Babits Mihály hagyatékából még egy termet szeretnének berendezni, azonkívül Tolna megye nagyjainak, költőinek, művészeinek, köztük Garay Jánosnak, Garay Ákosnak akarnak emléket állítani. Az udvarra nyíló földszinti szárnyában kapna helyet a Tolna megyei galéria, amelyben a megyebeli, vagy vele kapcsolatos festők műveiből ■ állítanának- ki. Ezek berendezéséhez, a régebbi neves festők — köztük Boros Nepomuk — műveinek felkutatásához a baráti. kör és a társadalom segítségét is kéri a múzeum. Rosner Gyula régész a nép- vándorlás koráról szóló érdekfeszítő előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Tolna megye rendkívül gazdag népvándorláskor! leletekben, valóságos „avar paradicsom”. Előadásából kicsendült, hogy a megyében feltárt régészeti leletek lényegükben igazolják László Gyula professzor kutatásait a kettős magyar honfoglalásról. Égető Melinda ugyancsak a megye néprajzi gazdagságát ecsetelte, s rámutatott arra, hogy a II. világháború a múzeum néprajzi gyűjteményének mintegy 70 százalékát elpusztította. Ez olyan kötelességet' ró a kutatókra, hogy . a legszorgalmasabban igyekezzenek pótolni mindazt, ami még elérhető. S hogy ez nem köny- nyű feladat, arra jellemző: a legújabb szerzemények közt bemutatott hímzéses székely férfimellény értéke régebben kb. három hold föld árának felelt meg. A tervekről szólva, közölte, hogy a Babits-ház hátsó részében, ahol pincék voltak, szekszárdi, a slmontornyai várban pedig ottani tájjellegű bortörténeti kiállítást szeretnének megvalósítani. Felhívta a figyelmet a népi építészeti emlékek összegyűjtésére is; képekben, rajzokban megörökítésre várnak az új építkezések folytán eltűnő érdekes régi házak. Az ülés részvevőit magajándékozták dr. Soproni Sándor: Római kori súlyok Tolna megyében, valamint dr. Makra Sándor: A népmese katagolizálásának új módszere című, a szekszárdi múzeum ííizeísorozatában megjelent tanulmányával, (-só) Felszabadulási kiállítás nyílt Kölesden Kölesden, hazánk és Tolna megye felszabadulásának közeledő 25. évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílt a községi művelődési ház ifjúsági klubjában. A szekszárdi Balogh Ádám múzeum által rendezett kiállítás falitablókon, zömében az MTI foto kiválasztott képanyagával, s részben megyebeli fényképfelvételekkel, dokumentumokkal, továbbá vitrinekben elhelyezett tárgyi emlékekkel szemlélteti az ország történelmi eseményeit a német megszállástól és a nyilas terrortól kezdve a felszabadulásig és az újjáépítésig, s bepillantást nyújt napjaink életébe, a szocialista ipar és mezőgazdaság fejlődésébe is. Az emléktárgyak közt láthatók például az ellenállási mozgalomnak, a partizánoknak a szövetséges repülők által leszórt röpcédulái, valamint a különböző méretű töltényhüvelyek, repesztalú- lattól széthasadt szovjet rohamsisak, gázálarc, s az 1.945. évbeli első kommunista pártigazolványok. A kiállítást előreláthatólag húrom hétig mutatják be Kölasden, azután vándoroltat- ják a nagyobb községekben.
