Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-28 / 250. szám
Új f&lvlolgozóüzc Hírmagyarázónk írja: Elkerülni további a faddi paprilc Egy hónappal ezelőtt adták át a Paksi Konzervgyár faddi telepén a nyolszázezer forintos költséggel épített új üzemépületet. A faddi telep ,,profjga” már évekkel ezelőtt bővült amikor átvette a Paksi Konzervgyár. Azóta nemcsak fűszerpaprikát dolgoznak fel, hanem egyéb konzerv féleségeket is gyártanak. A konzervgyár- fásra azonban csak a tavaszi-nyári hónapokban volt lehetőség, a nyitott szín, ahol a gépeket elhelyezték, alkalmatlan volt arra* hogy alatta télen is dolgozzanak, így is jelentős mennyiségű gyümölcs- és főzelékkonzervet készítettek, tavaly többek közt tíz vagon dzsemet állítottak elő exportra. Moft lehetőség nyílik a téli munkára is. Az új épületben rendezik be a ,,meleg üzemet.” Jelenleg a fűszerpaprika csíped és át végzik, de rövidesen gépek, berendezések kerülnek a ma még csaknem teljesen üres. korszerű, világos épületbe. A dunakömlődi diploma Szenzációs régészeti lelet a halászcsárda környékén — A Bottyán-hegy titka Tolna megye valóságos kincseskamrája a régmúlt törtéi nelmi évszázadok és évezredek emlékeinek. A régészek, a muzeológusok szerint, az idökö-r zönként előkerült és feltárt értékes leletek ellenére, még nagyon sok kincset, meglepetést tartogat a megye földje a tudomány számára. S az idei szép ősz roppant kedvezett az ilyen irányú kutatásoknak. Dicséretükre legyen mondva, ki is használták a jó alkalmat a régészek, országos, sőt külföldi szakköreikben is figyelmet keltő ásatásokat folytattak az utóbbi hetekben többfelé a megyében. Ezekre a szekszárdi Balogh Ádám múzeum kérte fel a bizonyos történelmi korok szakértő régészeit, s fedezte az ásatásak költségeit. Dunakömlődön pénteken fejeződött be az az öt napig tartó ásatás, amelynek eredménye — bízvást elmondhatjuk — nemcsak hazánkban, hanem Európában is híressé teszi tudományos körökben ezt a Tolna megyei községét. A helyszínen, a dunaköm- lődi halászcsárda közelében emelkedő Bottyán-hegyen, vagy Sánchegyen felkerestük az ásatás irányítóját: Visy Zsoltot, a szentesi múzeum fiatal igazgatóját. A lelőhelyen öt munkás lapátolt a gödörben, amelyben egy leégett és összeomlott római ház maradványaira bukkantak. Mivel rendkívüli leletre számítottak. Visy Zsolt, aki nemrégiben A szekszárdi kórház felvételre keres magasnyomású fűtő! képesítéssel rendelkező kazánfűtőt (kereseti Jehetőség: 1700. Ft. alapfizetés 400.— Ft cél jutalom, korpótlék, éjszakai pótlék) valamint ASZTALOS szakmunkást és 16 évet betöltött FIATALKORÜT irodai munkára. Jelentkezni lehet a kórház munkaügyi csoportjánál naponta 8—12 óráig. (293) még a dunaújvárosi múzeum munkatársa volt. Dunaújvárosból hozott a régészeti feltárásokban már jártas , munkásokat: Keresztes Istvánt. Rendes Tibort és Zecher Jánost; mindhárman *a Vasmű dolgozói, akik szabadságukon vállalták ezt a munkát. Velük együtt dolgozott a dunakömlődi Fe- fcécs József és Majoros Elek is. A gyönyörű tájra kilátást nyújtó dombtetőn Visy Zsolt ismertette az előzményeket. — Már Wosinszky Mór felhívta a Tolna megye történetéről írt munkájában a figyelmet Dunakömlőd környékére. Néhány értékes lelet be is került innen a Magyar Nemzeti Múzeumba. Valószínű, hogy ebben a határban állott a Lus- sonium nevű római erődítmény. Lehet, hogy ezen a hegytetőn. Egy őrállomás, úgynevezett burgus mindenképpen volt e domb csúcsán. Akkor még a domb alatt folyt a Duna, s ez a legjobb stratégiai megfigyelőpont volt. ahonnan messzire átláthattak az Alföldre is. Lent a futballpálya melletti göröngyös legelőn sejtjük a temetőt. Ezek irányították figyelmünket erre a vidékre. S amikor Pakson a nyáron dr. Bóna Istvánná, a dunaújvárosi múzeum igazgatója kiállítást rendezett, magam is „foglalkoztam” a dunakömlődi kutatás gondolatával. — Hogy kezdődött az ásatás? — Van egy geodéta barátom: Lévav Zoltán, a dunaújvárosi geodéziai vállalat szakembere. Vele éppen az előbb találkoztam, a Sió torkolati mű építéséhez igyekezett. Ö szabad idejében szenvedélyesen régészlkedik, sokszor kijár terepszemlére, s legalább 200 római pénzt gyűjtött eddig a dunújvárosi múzeumnak. Csodálatosan éles szeme van a régészeti maradványok meglátására. Ezt a páratlan adottságát tudva, felhívtam figyelmét a dunáköm- lőd; Sánchegyre, ö a nyáron megtalálta itt egy római katona bronzlemezekjből álló diplomájának. vagy obsitlevelé- nek néhány töredékét. Régebben szőlő volt itt. majd újabban kukoricát vetettek, s ásáskor fordultak ki a földből ezek a lemezdarebok. S azért kezdtünk ásatásba, hogy megtaláljuk a diploma többi részét is. — Rosner Gyula, a szekszárdi múzeum népvándorláskori szakos régésze, aki felhívta figyelmünket erre az ásatásra, a lelet különlegességéről beszélt. Mit találtak az ásatásban? — A több mint 1800 évvel ezelőtt leégett rómaj ház falának romjai é^ üszkös gerendái alatt, az omladékák letisztítása után előkerültek a többi lemezdarabok is. Sajnos, nem teljesen, mert az ásó ösz- szetörte. s ezért egyharmada hiányzik, de így is nagy jelentőségű lelet. A bronz obsit- íevél érdekessége, hogy az egykori katona bevésett személyi adatain kívül felsorolja a konzulok nevét és a Pannónia provinciában táborozott összes csapattesteket, ezért fontos adatokat szolgáltat a római csapatok történetéről. S most jön a szenzáció: a lelettől 30 centiméterre egv kutatóárkot ástunk, s az első obsit rétege s a padló alatt kb. tíz centiméterre egy másik, de teljes épségben megmaradt római katonai diplomát találtunk. Ez közepén átfúrt és bronzdróttal összekapcsolt, notesz nagyságú két bronzlemezből áll, amelyen még a drótkötés védőburka is rajta van. A rendkívüli lelet hírére a helyszínre utazott dr. Bóna Istvánné is. aki először el sem akarta hinni azt. Megvizsgált egy nagy bronzpénzt is, amelyről kiderült, hogy a Sítől • 96-ig uralkodó Domitianus császár idejéből való. Amint Visy Zsolt közölte, a római birodalom egykori területén mindössze 180—190 ilyen katonai diplomát találtak eddig, főleg véletlenül, a felszínen, a dunakömlődi leletet viszont ásatással hozták napvilágra. Két diploma régebben Re- gölyben került elő, de nem ugyanarról a helyről; Erdélyben, a volt Dáciában is találtak kettőt, de azokat sem ásatással. Ha a kutatóárkot öt centiméterrel is távolabbra ássák, az ép diploma örökre a föld- bea marad. S Visy Zsolt szerencséjéhez tartozik, hogy szálláshelyén : Czinege Árpádék Sánchegy utca 25. számú házának kertvégében talált egy kis római bronzszobrot is. amely bőségszárójáról ítélve. Fortuna istennőt ábrázolja, s valószínűleg kocsi-, vagy bú- tordísznek használták egykori tulajdonosai. Visy Zsolt elmesélt egy érdekes történetet ts. Az egyik dunakömlődi gazda tíz-tizenöt évvel ezelőtt kis faszénbányá- ra bukkant kapálás közben a dombtetőn, s ebből rendszeresen ellátta vasalószénnel a rokon és ismerős falubeli asz- szonyokat. Mondanunk sem kell, hogy ez is leégett római ház elszenesedett gerendáiból származott, de erről mit sem tudtak a dunakömlődiek. A diplomáról szólva, elmondta, hogy azt rendszerint nem .rómaiak kapták, hanem olyan idegenek, akik letöltötték a 25 év{ szolgálati időt a római hadseregben. Megbecsülésként az ilyen katona polgárjogot nyert és földet kapott családjával együtt. A nemesrozsdátói bevont ép diploma egyelőre nem olvasható. Gondosan megtisztítják, restaurálják majd. Rengeteg edénytöredéket is találtak, s a leletek a szekszárdi múzeum gyűjteményét gazdagítják. tragédiákat Az utóbbi időben több tragikus haláleset történt különböző kutak. aknák tisztítása közben. A keletkezett gázoktól a tisztításra gyanútlanul — és felkészültség nélkül — leszálló munkások olyan fokú mérgezést szenvedtek, hogy már nem lehetett rajtuk segíteni. Ilyen tragikus eset történt a közelmúltban a Szekszárdi Állami Gazdaságban is. A további, hasonló tragédiák elkerülésére a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium á Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő legutóbbi számában ismételten felhívta a felügyelete alá tartozó vállalatok, gazdaságok, termelő- szövetkezetek figyelmét a szükséges biztonsági intézkedések megtételére. A felhixüs hangsúlyozza: minden kútban, aknában, tartályban . pincében, ahol erjedésből. metánszivárgásból, robbanómotor üzemeltetéséből az egészségre ártalmas gázok, gőzök halmozódhatnak Jel, az Általános Balesetelháritó és Egészségvédő Óvórendszabály szerint bármilyen tevékenység fokozottan veszélyesnek minősül. Ha feltételezhető, hogy a berendezés egészségre ártalmas gázzal szennyezett, az illetékes vezető köteles a berendezés légállapotát megfelelően képzett személlyel megnyugtató módon megvizsgáltatni. Ártalmas gázok észlelése esetén légbefúvással, vagy egyéb módszerrel gondoskodni keli a hatásos légcseréről. Még az alapos légcsere után is legalább két embert keli kijelölni a szükséges munkák elvégzésére, akik közül az egyik — a berendezésen kívülről — bent dolgozó társa munkáját figyeli. Ez a dolgozó ez alatt semmi mással nem foglalkozhat. A dolgozók részére megfelelő felszerelést, mentő- illetve jelzőkötelet, és mentés céljára túlnyomásos, friss levegős. vagy oxigénes önmentő készüléket kell biztosítani. Biztosítani kell azt is, hogy a munkálatok során a mentőlcö- tél állandóan kifeszített állapotban legyen. A munkáknál szűrőbetétes légzésvédőt használni tilos. A rendelkezés egyértelmű. A tragédiák egyik okozója úgyszólván minden esetben a felületesség, a szabályok megszegése volt. Az óvatosság viszont soha nem árt. a szabályok alkalmazása emberéleteket menthet meg, azokat még a leg ártatlanabbnak, legártalmatlanabbnak látszó helyzetekben is alkalmazni kell. BI. BALLABÁS LÁSZLÓ A Tolna megyei Textilfeldolgozó Vállalat hőgyészi egysége konfekcióiizemében verseny folyik a Nichter és a Schnőnfeld varróbrigé'lok között. Célja a szocialista brigád cím megszerzése. Foto: Tóth Iván.
