Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-26 / 249. szám

A fogyasztók tájékoztatója A Népújság havonta megjelenő melléklete 2. szám Áttekintés A minőségvizsgáló intézet dossziéjából Bizonyítvány két tsz termékeiről Az új gazdasági mechanizmus lehetővé tette, hogy állami gaz­daságok és termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységet foly­tathassanak a hálózatuktól tá­volabb eső lakosság helyi ellátá­sa érdekében. így Tolua megyé­ben is alakultak húsüzemek, stb. Ennek keretén belül a ‘ két leg­fiatalabb húsfeldolgozó üzem ter­mékeinek rövid értékelését az alábbiakban írjuk le. Megjegyez­zük, hogy minden üzem a gyár­tani kívánt terméket köteles a Megyei Minőségvizsgáló Intézetnél gyártási engedély kiadásának ja­vaslata végett bemutatni. Ameny- nyiben a forgalomba hozni kí­vánt áruk érzékszervi és kémiai tulajdonságai megfelelnek az elő­írásoknak, mint élelmiszerek köz- fogyasztásra alkalmasak és for­galomba hozhatók. VÖRÖS SZIKRA MG. TSZ, TAMÁSI: 1969. április 2-án az intézetbe küldött termékek közül a véres hurka, kenőmájas, disznósajt, tü­dős hurka, mind érzékszervi, mind kémiai vizsgálat alapján megfe­lelő volt, így gyártásukat javasol­ták. A sütni való sertéskolbász fehérjetartalma 1,7 százalékkal alacsonyabb volt a követelmény­nél, A terméket április ?2-én új­ra vizsgáltatták és megfelelőnek találták, gyártását javasolták. 1969. szeptember 2-án füstölt áruk minősítését kérte a termelőszövet­kezet. így kenyérszalonnát, dara­bolt sonkát, füstölt tarját, füs­tölt fehérpecsenyét, valamint a füstölt csülköt szabványosnak ta­lálták és gyártását javasolták. A császárszalonnát rossz érzék­szervi tulajdonságai (rágós) miatt nem fogadták el, amit a szövet­kezet azóta nem mutatott be. 1969. augusztus 13-án a Minőség­vizsgáló Intézet hatósági ellenőr­zést tartott a tamási Vörös Szik­ra Mg. Tsz húsüzemében. Ez al­kalommal megmintázott véres hur­ka alacsony zsír-, alacsony fehér­je-, valamint a sütni való sertés- kolbász alacsony fehérjetartalma miatt nem felelt meg a vonatko­zó szabvány előírásainak. Az üzem vezetőjét az intézet figyelmezte­tésben részesítette. Felhívta fi­gyelmét, hogy csak szabványos terméket állíthat elő, amely ki­zárja a vásárlók megkárosítását. KOSSUTH MG. TSZ, ÖCSENV: A megye legfiatalabb húsüze­me, 1969. augusztus 6-án vizsgál­tatta gyártmányai egy részét. A disznósajt, húsos hurka, kenőmá­jas, sütni való kolbász, sütni va­ló szegfűborsos kolbász, sertés- töpörtyü, sertészsír ellen kifogást nem emeltek, érzékszervileg és kémiailag is megfeleltek a köve­telményeknek. Gyártásukat java­solták. A rizses hurka fehérjetar­talma 4,c százalékkal, a rizses véres hurka fehérjetartalma 2,3 százalékkal alacsonyabb volt az előírtnál. A nevezett két hurka előírt összetétele: zsírtartalom legalább 14% fehcrjetaríalom legalább 12% nedvességtart. max. legalább 36% konyhasótart. max. legalább 2,5% Ezeket a termékeket újból vizs­gálták, sajnos ekkor sem érték el a minimális követelményeket, mert a rizses hurka fehérjetar­talma 2,5 százalékkal, a rizses véres hurka fehérjetartalma pedig 1,7 százalékkal volt kevesebb, mint a minimálisan előirt. Gyár­tásukat mindaddig nem javasol­ják, amíg azok nem érik el a kívánt minőséget. 1969. szeptem­ber 13-án beküldött minták (csá­szárszalonna, angolszalonna, füs­tölt csemegeszalonna, füstölt ol­dalas, füstölt házi kolbász, füs­tölt kenyérszalonna, füstölt hátsó sonka csonttal és csülökkel, füs­tölt Lapocka, füstölt tarja) vizs­gálatait elvégezték és azokat gyártásra alkalmasnak találták. A Pécsett székelő minőség- vizsgáló intézet július 24-én Domboríban tartott ellenőr­zést, amelynek során a tolnai ÁFÉSZ 19. sz. bisztrójában 22,5 százalékban hígított nagyfröccsot mértek ki próba- vásárlás sóiéin. Ugyanezen a helyen a presszókávé minő­sége megfelelőnek bizonyult. Július 25-én a Tamási és Vidéke ÁFÉSZ 1. sz. husi- üzemében tartott ellenőrzés alkalmával a szikvíz. az üzem­ben használt jaffa- és citrom- szörp, valamint a készletben levő jaffa üdítő ital szabványos minőségűnek bizonyultak. Ugyanebben az üzemben a clromízű üdítő ital rossz ér­zékszervi tulajdonságai (üle­dékes, kiválásos, terpénes il­latú és ízű) és kis vízben old­ható szárazanyag-tartalma (te­hát kevesebb szörp felhaszná­lásával készítették) nem fe­lelt meg a szabvány előírásai­nak, amelyért az üzemet fi­gyelmeztetésben részesítettük. Ugyanezen a napon a dom­bóvári ÁFÉSZ 4. sz. szíkvíz- üzemében megfelelő minőségű szikvizet találtunk, azonban a gyártásra felhasznált szamóca­szörp lejárt szavatosságú volt és így rossz érzékszervi tulaj­donságokat mutatott és a szörp további felhasználását leállítottuk. A lejárt szava­tosságú tételt a nagykereske­delmi vállalaton keresztül a gyártónak visszaküldték. A gyártott' szamócaízű üdítő ital következésképpen nem is fe­lelt meg a szabvány előírásai­nak, de a gyártott jaffa üdítő ital sem volt megfelelő (ala­csony szárazanyag- és szénsav- taxtalom. valamint rossz ér­zékszervi tulajdonság). Dom­bóváron a Dunaföldvári Sző­lő- és Gyümölcstermelő Szak­csoport 2. sz. borkimérésében tartott ellenőrzés során a hor­dós borok megfelelteknek bi­zonyultak, azonban a tégely­ben levő fehér bor a jelzett minőségnél 0,8 Malligánd fok­kal kisebb alkoholtartalmúnak bizonyult (a hordóban levő borhoz viszonyítva 6,7 száza­lékos hígítás), míg a vörös bor direkttermővel történt nagyobb arányú keverése miatt (kb. 15—20 százalék Othello) nem felelt meg a bortörvény elő­írásainak és ezért az Intézet szabálysértési feljelentést kez­deményezett. Augusztus 12-én a Dombó­vári MÁV Utasellátóban min­tázott presszókávét 17 száza­lékkal kevesebb szemes kávé­ból főzték, mint az előírás és ez azt jelenti, hogy egy dupla főzéséhez az előírt 6 gramm helyett csak 4,98 gramm ká­vét használtak fel. Ugyanezen a helyen forgalomba hozott Kunfehértói rizling megfelelt a jelzett minőségnek. A Ta­mási Körzeti Sütőipari Válla­latnál augusztus 13-án Tamá­siban végeztünk ellenőrzést. Az ellenőrzés alkalmával a kétkilogrammos finom fehér kenyér, a vizes zsemle és a perec megfelelő, az egykilo­gramimos fehér kenyér (súly­hiány) és a tejeskifli rossz érzékszervi tulajdonságok: ala­ki hibás, fénytelen, sápadt, ru­galmatlan, tömör bélzet stb., neim felelt meg a szabvány előírásainak, és ezért az üze­met figyelmeztetésben része­sítettük. A Tamási és Vidéke ÁFÉSZ 20. sz- cukrászüzemében meg­felelő minőségű volt a vaní­liafagylalt, azonban a tejszí­A vásárlók védelmére látott napvilágot a belkereskedelmi miniszter 1/1964. évi rendele­té, valamint a 4/1969. együttes rendelet. Ennek alapgondolatát az adta, hogy a vásárlók csak kifogástalan minőségű, vagy az áron feltüntetett minőségi osztálynak megfelelő árut kap­hatnak vásárlásaik során. Ha az áru hibás, akkor an­nak forgalomba hozatala ese­tén fel kell tüntetni a minő­ségi hibát és meg kell jelölni az árengedmény mértékét. Amennyiben a vásárló a közölt minőségi hiba ismere­tében megfelelően csökkentett áron vásárolta meg az árut, úgy az ismert minőségi hiba alapján minőségi kifogással élhet. Az esetben, ha a vevő teljes értékű, hibátlan árut vásárol, úgy az áru minőségi hibája miatt bejelentett kifogást a kereskedelmi egységek dolgo­zói nem utasíthatják el. Ha a minőségi kifogás egyértelműen megállapít­ható, akkor a vásárló kí­vánságának megfelelően az árut ki kell cserélni, vagy vissza kell venni és a vételárat a vásárlónak vissza kell téríteni. Ha a minőségi kifogás egyér­telműen nem állapítható meg csak műszeres, vagy labora­tóriumi vizsgálattal, ez eset­ben annak 15 napon belül meg kell történnie és eredmé­nyéről a vásárlót értesíteni kell. Abban az esetben, ha a bolt az áruvásárlás alkalmával fi­zetési jegyzéket, blokkot bo­csát a vásárló rendelkezésére, úgy a minőségi kifogás beje­lentése előtt megkívánható en­nek felmutatása. Ha az áru minőségi hibája felismerhető, a vásárló a vá­sárlás időpontjától számított nyolc napon belül jogosult szavatossági igényt bejelente­ni. Ha az áru minőségi hi­bája csak a használat köz­ben, vagy hosszabb idő után állapítható meg, a vásárló szavatossági igé­nyét legkésőbb a vásárlás időpontjától számított hat hónapon belül jogosult bejelenteni. nes fagylalt 3,55 százalék zsír­tartalmával nem felelt meg az előírásoknak (előírás: 5,0 szá­zalék). É hiányosságért az üze­met figyelmeztettük. Augusztus 18-án a Tolna me­gyei Gabonafelvásárló és -Fel­dolgozó Vállalat mözsi ma­lomüzemében tartott ellenőrzés alkalmával mintaként vett FIL és BL—80-as lisztek meg­feleltek a szabvány előírásai­nak. A fentiek kiegészítéseként Amennyiben a minőségi hi­ba úgy keletkezett, hogy a vá­sárló az árut gondatlanul ke­zelte, tárolta, vagy rendelte­tésellenesen használta, minő­ségi kifogás nem érvényesít­hető. Az áru visszavétele és a vételár visszatérítése helyett jogosult a bolt az árut hibát­lanra kicserélni, ha arra azon­nal lehetőség van. AZ ÉLELMISZEREKRE, HÁZTARTÁSI VEGYI ÉS KOZMETIKAI CIKKEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK: A minőséghibás árut a vá­sárló választása szerint ki kell cserélni, vagy vissza kell ven­ni és a vételárat vissza kell téríteni. A vásárlónak lehe­tőség szerint abba a boltba kell visszavinni a minőséghi­bás árut, amelyben vásárolta. Minőségi hiba esetén a vá­sárló a minőségi kifogást az áru szavatossági idején belül jogosult bejelenteni. A köz­vetlenül fogyasztásra kerülő, illetve gyorsan romló élelmi­szerek nyílt hibájára vonat­kozó minőségi kifogás csak addig fogadható el, amíg a vá­sárló az árut a boltból ki nem vitte. EGYES TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKEK jótállásáról. Jótállás esetén a.vásárló kö­vetelheti a hibás termék ki­javítását ha az áru valamilyen okból nem javítható, a javí­tás után rém használható, vagy hatvan napon belül nem készül el, a vásárlástól szá­mított három napon belül meghibásodott. Amennyiben öt esetben már javításra ke­rült, úgy újabb hiba esetén kivéve a biztosítékokat a vá­sárló kívánságára azt azonos típusú új termékre kell ki­cserélni, ha arra nincs lehe­tőség, akkor vételárat kell visszafizetni. Az üzemeltetés helyén kell megjavítani a rögzített bc- kötésfi elektromos tűzhely, kettős főzőlap, boylcr, va­lamint a 10 kilogrammnál súlyosabb, vagy a hcM közúti közlekedési eszkö­megjegyzem, hogy az intézet dolgozói a mintavétel alkal­mával nemcsak a gyártók, üzemek által előállított kész­termékeket mintázzák, hanem élelmiszeripari tevékenységet folytató üzemekben a gyártás körülményeit, a gyártási tech­nológiát, a minőség-ellenőrzés rendjét, az üzem higiéniai ké­pét. a késztermék és nyers­anyag raktározását és szállítá­sát stb. is vizsgáljuk és fi­gyelemmel kísérjük. zön kézicsomagkénl nem szállítható terméket. Ha a javítás az üzemelte­tés helyén nem végezhető el a le- és felszerelésről, vala­mint az el- és visszaszállításról, a jótállásra kötelezett gondos­kodik. A VÁSÁRLÓ SZÁLLÍTJA AZ ÁRUT. A további esetekben a vá­sárlónak kell beszállítani: A lakóhelyén működő javí­tó szolgálathoz, a javító szol­gálat által lakóhelyén fenn­tartott begyűjtőhelyre. Ha a lakóhelyen nincs javító szol­gálat, vagy begyűjtőhely, úgy a lakóhelyhez legközelebb eső javítószolgálathoz, illetve ah­hoz a kereskedelmi egységhez, amelyben az árut vásárolta. Az áruk visszaszállításáról a gépkocsik és motorkerékpá­rok kivételével a vásárló kí­vánságára díjmentesen a jót­állásra kötelezett gondosko­dik. Amennyiben a vásárló szál­lítja az árut, úgy a vásárló szállítási költségét a készülék jellegének megfelelően a leg­gazdaságosabban igénybe ve­hető szállítási mód díjszabása szerint kell megtéríteni. A jótállásra kötelezett a fe­lelősség alól csak akkor men­tesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka az átadás után kelet­kezett . szakszerűtlen kezelés, használat) erőszakos külső be­hatás miatt. A jótállás legrö­videbb időtartarria 12 hónap, hűtőgép értékesítése esetén 24 hónap lehet. A vásárló jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesít­heti. Az értékesítő bolt a ter­mék eladásakor köteles a jót­állási jegy és a készülék szá­mát egyeztetni és a jótállási jegyet az eladás keltének fel­tüntetésével hitelesíteni és azt a vásárlónak átadni. Bútorértékesítés esetén a jótállási jegyet az értékesítő bolt a termék eladásakor ál­lítja ki. A jótállás keretébe]' tartozó javítás esetén az igény beje­lentésének időpontját, a hiba okát, valamint a javítás mód­ját és idejét, a jótállás új ha­táridejét a jótállási jegyen fel kell tüntetni. Tudnivalók a vásárlók minőségi kifogásainak intézéséről A 2. számú melléklet összeállításában közreműködtek : Laki Sándor, a Vépbolt Vállalat csoportvezetője, Kacskovics Miklós, a Baranya megyei Minősége Izsgáló Intézel Igazgatója, Magyar Pál, az Intézel munkatársa»

Next

/
Thumbnails
Contents