Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-26 / 249. szám

. Cl rj 0 jiS 2» NÉPÚJSÁG ff R MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA j XIX. évfolyam, 219. szám ARA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1969. október 26. Az eddigi legmagasabb kukoricatermés — A gabonafelvásárló előre fizet — Fellépnek a spekuláció ellen — Segítenek a tsz-ek ötezer vagon fellett lesz az átvétel most. az őszi sze­zonban. Elmondom még azt Is, hogy kitűnő exportlehetőségeink vannak, amelyet korántsem tu­dunk kihasználni a szállítási nehézségek miatt. Ezt a gon­dunkat már jeleztük a megyei pártbizottságnak is.., BI. Úi üzemel létesít a Bonyhádi Vasipari ütsz A Bonyhádi Vasipari Kfcsz a megye egyik leggyorsabban fejlődő kisipari szövetkezete. A szövetkezet. — éppen a gyors fejlődés következtében évről évre több gonddal küzd, jelenlegi telephelyén — a köz­ség belterületén — nagy a zsú­foltság, további terjeszkedési lehetőség pedig nincsen. Ezért döntött úgy a szövet­kezet, hogy új központi tele­pet alakít Id. E célra kapta meg a községen kívül, a 6-os út és a Völgység patak közti, az új ÁFOR üzemanyagtöltő állomás melletti 6 holdas te­rületet. Egyelőre egy 1200 négyzetméteres műhelycsarno­kot építenek, —• egymillió fo­rintos költséggel —, majd fo­kozatosan sor kerül a többi létesítmény felépítésére ;s. Úgy számítják, hogy öt éven belül kialakítják a komplett központi telepet, kiköltöznek jelenlegi helyükről. Az első épülethez az anya­gok egy részét már kiszállí­tották, hozzáláttak az alapo- záshoa Béköltözhetővé jövő. év tavaszán válik. Valóságos kukoricahegy cmelk edik a tamási átvevőtelepen. Most, amikor az őszi mun­kák dandárjában vagyunk, már bátran elmondhatjuk: jó évet zár a mezőgazdaság. A nyári kalászosok kitűnő terméssel fi­zettek, és most a betakarítás középé«! mar nyilvánvaló, hogy rekordterméssel fizet a ku­korica is. Bármerre jár az ember a ga- bofelvásárló telepeken, min­denütt valóságos kukoricahe­gyek emelkednek, várnak to­vábbi feldolgozásra. Farkas Lászlótól, a gabona- felvásárló vállalat igazgatójá­tól tájékoztatást kértünk, ho­gyan halad a felvásárlás, • — Igazán, nem panaszkodha­tunk, jól fizet a napraforgó és a kukorica is. Tolna megyében az idei lesz az eddigi legmaga­sabb kukoricatermés, meg­közelíti a 25 mázsás átla­got. És elmondhatjuk az idén azt is, hogy jó minőségű, beérett a termés, lényegesen kevesebb gondunk lesz a tárolással, mint néhány, korábbi évben. — A jó termés azt is magá­val hozza, hogy olcsóbb a ku­korica, mint a korábbi évek­ben ? — A kereslet-kínálat törvé­nye valóban kifejezésre jut a mérsékeltebb árakban. Viszont a vállalat olyan árpolitikát kö­vet, amely megfelel a termelők érdekeinek is, tehát megtalál­ják a számításukat a nagy ter­més, az olcsóbb árak mellett is. Nem lenne helyes, ha áron alul akarnánk vásárolni, ínért ösztönözni kell a termelést a jövőre nézve is. Azonkívül nem alkalmi vásárlók vagyunk,, hanem állandó partnerek. — A Való tény az, hogy sok a kukorica, nagy a kínálat. Nem tagadjuk; a raktári és szárítókapacitásunk kevés, a folyamatos átvétel mellett gon­dok is adódnak. Az átvevő­helyeken nem lehet túl nagy mennyiséget felhalmozni, ne­hogy előálljoh a romlás veszé­lye. Ettől függetlenül meg­nyugtatjuk a termelőket: nem kell iartaniok attól, hogy nem tudják eladni a kukoricát, mert nemcsak most, hanem az év bár­mely szakában felvásárol­juk. — A gabonához hasonlóan, a kukoricatárolásban is megálla­podásra jutottunk a gazdasá­gokkal, högy nagyobb meny- nylséget ők tárolnak. Az árat kifizettük, az átvételre viszont majd később kerül sor. Eddig mintegy kétezer vagonra kö­töttünk ilyen megállapodást. — Hallottunk arról, hogy a vállalat munkaerőgondokkal is küszködik? — Valóban, gondban va­gyunk emiatt. A munkaerő- hiány az oka egyebek között, hogy néhány szárítógép még be sem Indult. Viszont nagy segítséget kaptunk a termelő- szövetkezetektől a tamási já­rásban. Az átvételhez, a fel­dolgozáshoz munkaerőt bocsá­tottak rendelkezésünkre, így az ottani telepeken folyama­tos az átvétel, a szállítás. — El kell möndanom még azt is, hogy a vállalat helyes árpolitikáját egyesek, egyes he­lyeken igyekeztek spekuláció­ra felhasználni. Előrebocsátom, Tolna megyében még nem ta­lálkoztunk ezzel a jelenséggel... Arról van szó, hogy az átvevő­helyektől távolabb eső közsé­gekben a termelőktől olcsón megvásároljál!: a kukoricát, és az állami átvevőhelyen elad­ják. így akár kétezer forintot is meg lehet keresni egy nap alatt. Előrebocsátom, hogy min­den esetben eljárást kezdemé­nyezünk, ha a megyében is találkozunk ilyen spekuláció­val, — Végül még egy kérdés: eddig mennyi kukoricát vásá­rolt fel a vállalat? — Eddig átvettünk mintegy két és fél ezer vagonnal. Úgy számoljuk, Köszöntjük a Magyar Újságírók Országos Szövetségének küldöttközgyűlését Hétfőn és kedden kétnapos tanácskozásra ül össze a Tudományos Akadémia nagytermében a Magyar Újság­írók Országos Szövetségének több száz küldötte és meghívott vendége. Az újságírók országos küldöttköz­gyűlésére, a vezető testületek újjáválasztására négy- évenként kerül sor. Mint az előzőkön, a mostanin is mélyrehatóan elemzik a magyar újságírás helyzetét, eredményeit, problémáit, a mintegy 3000 magyar új­ságíró képviseletében. A mostani közgyűlésnek az ad különös jelentőséget, hogy a tájékoztatás megjavításá­ra vonatkozó párthatározat végrehajtásának már több éves gyakorlati tapasztalatait lehet és kell értékelni, másrészt pedig új, fokozott felelősség hárul a sajtó munkatársaira gazdasági életünk rendjének megváltoz­tatásával, valamint a nemzetközi viszonyok bonyoló- dásával. A küldöttközgyűlésen az ország minden nagyobb szerkesztőségéből vesznek részt küldöttek, illetve meg­hívott vendégek. A Tolna megyei újságírókat hárman képviselik ezen az országos fórumon. A Tolna megyei Népújság Szerkesztősége jó munkát kíván a Magyar Újságírók Országos Szövetsége kül­döttközgyűlésének. Jugoszláv delegáció érkezik hazánkba Vasárnap jugoszláv delegá­ció. érkéz Budapestre, amely részt vesz a magyar—jugo­szláv kormányközi gazdasági 22 ország már pozitívan nyilatkozott A finn miniszterelnök az európai biztonsági értekezlet előkészítéséről Mauno Koivisto finn mi­niszterelnök Szófiából haza­felé menet szombat reggel rö­vid időre megszakította útját Budapesten. A vendéget Ap­ró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szilágyi Bé­la külügyminiszter-helyettes, Rónai Rudolf hazánk helsin­ki és M. J. Ingmart Finnor­szág budapesti nagykövete fo­gadta, s baráti eszmecserét folytattak a Ferihegyi repülő­téren. A finn miniszterelnök nyi­latkozatot adott Somogyi La­josnak, az MTI főmunkatár­sának az európai biztonsági értekezlet kilátásairól, a ta­nácskozás megszervezésének folyamatáról. — Finnország azért jelen­tette be, hogy kész kezdemé- nyezőleg fellépni a tanácsko­zás megszervezésében, előké­szítésében — mondotta —, mert életbevágóan fontosnak tartjuk, hogy soha se mond­junk le az együttműködésre való törekvésről, a békés meg­oldások kereséséről. Európa helyzete stabilizálódik, a fe­szültség enyhült, az európai béke megszilárdítása számára a korábbiaknál jobb feltételek alakultak ki. Az eddigi jelek arra utalnak, hogy a kezde­ményezés sikeres. Helsinkiből történt elutazásomig 22 or­szágból érkezett pozitív vá­lasz, vagyis állásfoglalás, amelyben támogatják az euró­pai biztonsági értekezlet ösz- szehívását, s nem kétséges, hogy még sok további ked­vező válasz várható. Az eddigi válaszokban nem merült fel kifogás az «llen, hogy a konferencia színhelye Helsinki legyen. Az európai biztonsági érte­kezlet létrehozása és sikere szempontjából az is rendkívül fontos, hogy azt igen alapo­san készítsük elő. Ma még természélesen nem lehet meg­mondani, hogy a tanácskozás­ra mikor kerülhet sor, a finn kormány mindenesetre arra számít, hogy az ősz folyamán beérkeznek a válaszok, s utá­na ki lehet terjeszteni az elő­készítő eszmecseréket, (Mill együttműködési bizottság hét­főn kezdődő negyedik ülés­szakán. A delegációt Nagy Ferenc, a jugoszláv szövetsé­gi végrehajtó tanács tagja ve­zeti. A küldöttségben részt vesznek Antun Debrecin, Ha- szan Siljak és Alekszander Drljaca miniszterhelyettesek is. A bizottság magyar tagoza­tától kapott tájékoztatás sze­rint az ülésszakon a két or­szág közti gazdasági együtt­működés csaknem valamennyi időszerű kérdését napirendre tűzik. Az ülészakot megelőző na­pokban számos előkészítő tár­gyalást folytattál! a két or­szág gazdasági szakemberei. Tanácskoztak például a me­zőgazdasági és a pénzügyi al­bizottságban; megbeszéléseket tartott több kooperáló magyar és jugoszláv vállalát, a többi között a kőolaj- és gázveze­ték építésében érdekelt ma­gyar ésv jugoszláv szervei!. A külkereskedelmi minisztéri­umok illetékes vezető munka­társai pedig az árucsere-for­galom növelésének, illetve az 1370 évi kereskedelmi megál­lapodásnak a kérdéseit vitat­ták meg.

Next

/
Thumbnails
Contents