Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-25 / 248. szám
— Tudja, hogy ötvénét is elszámlálhatnánk otthon, a termelőszövetkezetben, akik közül egy sem merne útnak eredni, hogy eljöjjön ide, Harkányba, és napokig ne csináljon semmit, legfeljebb csak a lábát áztassad — Miért? Olyan rossz az? — Dehogy! Csak éppen szokni kell hozzá... Ez, a majdnem szó szerinti hűséggel idézett beszélgetés október 21-én folyt, Harkányban, a Baranya szálló éttermében, majd klubszobájában. Tolna megyei termelőszövetkezeti tagokat látogattunk, akik közül a bogyiszlói Fehérvári János mondotta o fentieket, egyben elgondol- koztatóakat, — Honnan jöttek? Közös erővel állt egybe a lista: _ Madocsáról, Tévéiről, Bonyhádról, Tenge- lierői, Paksról, Bogyiszlóról, Felsőnánáról, Fácánkertről, Tolnáról, Pálfáról, Mucsfáról, Iz- ményből. Közülük, ők voltak szűkebb társaságunk tagjai, négyen így mutatkoztak be: — Farkas Sándor vagyok, Bogyiszlón kocsis. — Fehérvári János, ugyanott hajtókocsis. Szóval, parádés... — Sitkéi Istvánná, a tengelici géplakatos felesége. , — Szilágyi József, „bábaasszony” Tolnáról! Az utóbbi, kissé meglepő foglalkozás is érthetővé vált, amikor kiderült, hogy űzője negyven esztendőt töltött életébeit tehenek mellett, és e pillanatban is ellető. — Miért volt nehéz eljönni? A válaszokból kiderül, hogy nekik nem volt nehéz, de kiderül az is, hogy az üdülés gondolatával sokaknak mégis bajos megbarátkozniuk. Meglettebb, vagy éppen idősebb emberek, a leg- fiatalabbjuk is negyvenöt éves. Abból a korosztályból valók tehát, akiknek vérébe ivódott a gondolat, még pontosabban a tudat, hogy a paraszti munka látástól vakolásig tart, amiben Megtanultak üdülni egész egyszerűen nincs megállás. Hiszen. ha az ember végzett a közösben, akkor még mindig ott a háztáji, a hízó, a malac, a kert, sokaknál a szerződött marha. Ki lássa el mindezt, ha a családfőnek egyszer csak kedve kerekedik száz kilométerrel távolabbra ruccanni, hogy — a régi közfelfogás szerint — „semmittevéssel” foglalkozzék! Ez tehát az, ami köt, ami fékez. — Hatvannégyben, amikor rábeszéltek, hogy belépjek az önsegélyezőbe, — mondja Fehérvári János — megizzadtak velem. Havi húsz forint pénzkidobás, gondoltam, sokra megy az égy évben! , Vérbeli parasztember, aki a rábeszélésnek jó, ha módjával, de a tények érveinek viszont hisz. Harkányban a tények érvelnek. —■ Milyen az elhelyezés? — Jó. Háromágyas szobákban lakunk, meg az is jő. hogy az ország más részéből jöttékkel is összeakad az ember. Anélkül, hogy bárki sokat töprengene felette, a társalgó egy állandó tapasztalatcsere színhelye. Tizenhét megye önsegélyező csoportjainak tagjai látogatják állandóan Harkányt, és mi másról folyna a szó, mint arról, hogy mit miképpen művelnek Hajdúban, amit esetleg másként lehetne Tolnában, vagy Somogybán. — A koszt1 | — Az is jó, kiadós. Ma krumplileves volt, tökfőzelék, sertéssült, meg kávétorta. Az én gyerekkoromban csak a gyerekágyas asszony kapott, vagy lakodalomkor lehetett tortát enni. A tortaevés tükrös étteremben történik, ahol fehér asztal mellett, a tulajdonos birtokon belüli nyugalmával ülnek ősz bajúszú, nehéz kezű parasztemberek, a külföldről érkezett. Harkány híre vonzotta külföldiek tőszomszédságában. — Orvos? — Naponta jön a doktor. aki megmondja, hogy kinek, mikor, mennyit szabad fürödnie. De a legjobb orvos itt a víz. A víznek van mit orvosolnia. Reuma, isiász, ízületi bántalmak, „szaggatás”, sok mindent halomra gyűjtöttek a lepergett évtizedek az idejöttek szervezetében. — Panasz? — Én két napig félig leszakadt sodronyú ágyban aludtam — mondja Sitkeiné. — De most, hogy az elvtársák idejöttek, ígérték, hogy még ma megcsinálják. (Az újságíró mérsékelt elégtétellel nyugtázza, hogy a sajtó „nagyhatalmi" mivolta egészen az ágy sodrony csináltatásig terjedj — Otthon sit saw ilyenkor? — Megy a világ további Ami természetesen szentigaz, de az is igaz, hogy az üdülés terhesnek vélt örömét egyelőre csak azok merik vállalni, vagy vállalhatják, akiknek otthon, az említett háztáji munkában, serdülő, vagy felnőtt gyerek, vő segít. Úgy tűnik azonban, hogy a kik már vállalkoztak rá, minden vártnál, önmaguk által is véltnél köny- nyebben megtanultak üdülni. Nekik még tanulniuk kellett mindezt, ami fiaiknak, unokáiknak természetes lesz, és a társadalom fejlődésével együtt magától értetődő. ' .ORDAS IVjÁlí Két építkezés — azonos gond Uj áruház épül Dombóváron. Az fmsz építteti mintegy 17 millió forintos költséggel. Az emeleten, mintegy 2900 négyzetméter alapterületű áruház Tolna megye legnagyobb ilyen jellegű létesítménye lesz, addig, amíg a szekszárdi el nem készül. Évente 80— 100 millió forint forgalom lebonyolítására lesz alkalmas. A tervek szerint 1971-re kell elkészülnie. A munkálatok időben megkezdődtek. Ugyancsak Dombóváron épül a Láng-gyár gyáregysége, ami nemcsak a városi rangra jogosan aspiráló -Dombóvárnak, hanem a környéknek is sokat jelent. Olyan ipari bázis lesz, ami nemcsak sok embert foglalkoztat, hanem súlyt, rangot ad e vidéknek. Az építkezés itt is időben megkezdődött. Az üzemnek a jövő év közepére keli elkészülnie. A két építkezést Gábor Fe-» renc építésvezetővel jártuk végig. Az első pillanatban szembetűnő különbséget vettünk észre: az áruháznál egyetlen dolgozó embert sem találtunk. A nagy épület alapzata jórészt kész, ott van egy csomó előregyártott elem, a munkálatokat azonban egyelőre szüneteltetik. Ugyanakkor a Láng-gyári építkezésen meglehetősen sokan dolgoznak, s nemcsak az üzem- és szociális épületen, de munkához láttak a csatornaépítők, sőt az útépítők is. Ez a látszat azonban egy kicsit megtévesztő. — Sajnos, itt sem tudunk úgy dolgozni, ahogyan kellene — mondotta Gábor Ferenc. — Mindkét építkezést hátráltatja az anyaghiány. Az áruháznál egyelőre teljesen le kellett állnunk, itt még dolgozunk, de az anyaghiány, pontosabban a cementhiány nagyon hátráltat bennünket. Az idén körülbelül 14 millió forint értéket kellene beépítenünk, de körülbelül másfél hónapos lemaradásunk van. Ez ugyan még nem lenne sok, ha kapnánk anyagot, tudnánk pótolni, csak az a kérdés, hogy mikor kapunk anyagot. Tudunk majd téliesíteni, tehát a rossz idő beálltával is dolgozhatunk, ha lesz anyag. B. F. A Textiltisztító és Ruházati Vállalat szekszárdi telepén a felsőruházati cikkek és fonalára festésével, a mosodai részlegben ágy- és fehérnemű tisztításával foglalkoznak. A PRESATEX félautomata vasaló gépcsoportnál Pámer Jánosáé munkatársaival végzi a kényes igényt is kielégítő vasalást Foto: Tóth Iván Száraz, vagy zsíros a bőre? Pattanásos? Ráncosodik? Rendszeres kezeléssel megelőzhető, gyógyítható II gyönyörű bőr kellemes közérzet || megnyerő külső * kozmetika fodrászat! Női, férfifodrászat, kozmetika, manikür, pedikür, a Tolna megyei Szolgáltató Ktsz-nél a megye egész területén ! (247)
