Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-25 / 248. szám

— Tudja, hogy ötvénét is elszámlálhatnánk otthon, a termelőszövetkezetben, akik közül egy sem merne útnak eredni, hogy eljöjjön ide, Har­kányba, és napokig ne csináljon semmit, leg­feljebb csak a lábát áztassad — Miért? Olyan rossz az? — Dehogy! Csak éppen szokni kell hozzá... Ez, a majdnem szó szerinti hűséggel idézett beszélgetés október 21-én folyt, Harkányban, a Baranya szálló éttermében, majd klubszobájá­ban. Tolna megyei termelőszövetkezeti tagokat látogattunk, akik közül a bogyiszlói Fehérvári János mondotta o fentieket, egyben elgondol- koztatóakat, — Honnan jöttek? Közös erővel állt egybe a lista: _ Madocsáról, Tévéiről, Bonyhádról, Tenge- lierői, Paksról, Bogyiszlóról, Felsőnánáról, Fá­cánkertről, Tolnáról, Pálfáról, Mucsfáról, Iz- ményből. Közülük, ők voltak szűkebb társaságunk tag­jai, négyen így mutatkoztak be: — Farkas Sándor vagyok, Bogyiszlón kocsis. — Fehérvári János, ugyanott hajtókocsis. Szó­val, parádés... — Sitkéi Istvánná, a tengelici géplakatos fele­sége. , — Szilágyi József, „bábaasszony” Tolnáról! Az utóbbi, kissé meglepő foglalkozás is ért­hetővé vált, amikor kiderült, hogy űzője negyven esztendőt töltött életébeit tehenek mellett, és e pillanatban is ellető. — Miért volt nehéz eljönni? A válaszokból kiderül, hogy nekik nem volt nehéz, de kiderül az is, hogy az üdülés gondola­tával sokaknak mégis bajos megbarátkozniuk. Meglettebb, vagy éppen idősebb emberek, a leg- fiatalabbjuk is negyvenöt éves. Abból a korosz­tályból valók tehát, akiknek vérébe ivódott a gondolat, még pontosabban a tudat, hogy a pa­raszti munka látástól vakolásig tart, amiben Megtanultak üdülni egész egyszerűen nincs megállás. Hiszen. ha az ember végzett a közösben, akkor még mindig ott a háztáji, a hízó, a malac, a kert, sokaknál a szerződött marha. Ki lássa el mindezt, ha a családfőnek egyszer csak kedve kerekedik száz kilométerrel távolabbra ruccanni, hogy — a régi közfelfogás szerint — „semmittevéssel” foglal­kozzék! Ez tehát az, ami köt, ami fékez. — Hatvannégyben, amikor rábeszéltek, hogy belépjek az önsegélyezőbe, — mondja Fehérvári János — megizzadtak velem. Havi húsz forint pénzkidobás, gondoltam, sokra megy az égy év­ben! , Vérbeli parasztember, aki a rábeszélésnek jó, ha módjával, de a tények érveinek viszont hisz. Harkányban a tények érvelnek. —■ Milyen az elhelyezés? — Jó. Háromágyas szobákban lakunk, meg az is jő. hogy az ország más részéből jöttékkel is összeakad az ember. Anélkül, hogy bárki sokat töprengene felette, a társalgó egy állandó tapasztalatcsere színhelye. Tizenhét megye önsegélyező csoportjainak tagjai látogatják állandóan Harkányt, és mi másról folyna a szó, mint arról, hogy mit miképpen művelnek Hajdúban, amit esetleg másként le­hetne Tolnában, vagy Somogybán. — A koszt1 | — Az is jó, kiadós. Ma krumplileves volt, tök­főzelék, sertéssült, meg kávétorta. Az én gye­rekkoromban csak a gyerekágyas asszony kapott, vagy lakodalomkor lehetett tortát enni. A tortaevés tükrös étteremben történik, ahol fehér asztal mellett, a tulajdonos birtokon be­lüli nyugalmával ülnek ősz bajúszú, nehéz kezű parasztemberek, a külföldről érkezett. Harkány híre vonzotta külföldiek tőszomszédságában. — Orvos? — Naponta jön a doktor. aki megmondja, hogy kinek, mikor, mennyit szabad fürödnie. De a legjobb orvos itt a víz. A víznek van mit orvosolnia. Reuma, isiász, ízületi bántalmak, „szaggatás”, sok mindent ha­lomra gyűjtöttek a lepergett évtizedek az ide­jöttek szervezetében. — Panasz? — Én két napig félig leszakadt sodronyú ágyban aludtam — mondja Sitkeiné. — De most, hogy az elvtársák idejöttek, ígérték, hogy még ma megcsinálják. (Az újságíró mérsékelt elégtétellel nyugtázza, hogy a sajtó „nagyhatalmi" mivolta egészen az ágy sodrony csináltatásig terjedj — Otthon sit saw ilyenkor? — Megy a világ további Ami természetesen szentigaz, de az is igaz, hogy az üdülés terhesnek vélt örömét egyelőre csak azok merik vállalni, vagy vállalhatják, akiknek otthon, az említett háztáji munkában, serdülő, vagy felnőtt gyerek, vő segít. Úgy tű­nik azonban, hogy a kik már vállalkoztak rá, minden vártnál, önmaguk által is véltnél köny- nyebben megtanultak üdülni. Nekik még tanulniuk kellett mindezt, ami fiaiknak, unokáiknak természetes lesz, és a társadalom fejlődésével együtt magától értetődő. ' .ORDAS IVjÁlí Két építkezés — azonos gond Uj áruház épül Dombóvá­ron. Az fmsz építteti mintegy 17 millió forintos költséggel. Az emeleten, mintegy 2900 négyzetméter alapterületű áru­ház Tolna megye legnagyobb ilyen jellegű létesítménye lesz, addig, amíg a szekszár­di el nem készül. Évente 80— 100 millió forint forgalom le­bonyolítására lesz alkalmas. A tervek szerint 1971-re kell el­készülnie. A munkálatok idő­ben megkezdődtek. Ugyancsak Dombóváron épül a Láng-gyár gyáregysége, ami nemcsak a városi rangra jogosan aspiráló -Dombóvárnak, hanem a környéknek is sokat jelent. Olyan ipari bázis lesz, ami nemcsak sok embert fog­lalkoztat, hanem súlyt, rangot ad e vidéknek. Az építkezés itt is időben megkezdődött. Az üzemnek a jövő év közepére keli elkészülnie. A két építkezést Gábor Fe-» renc építésvezetővel jártuk vé­gig. Az első pillanatban szem­betűnő különbséget vettünk észre: az áruháznál egyetlen dolgozó embert sem találtunk. A nagy épület alapzata jó­részt kész, ott van egy csomó előregyártott elem, a munká­latokat azonban egyelőre szü­neteltetik. Ugyanakkor a Láng-gyári építkezésen megle­hetősen sokan dolgoznak, s nemcsak az üzem- és szociá­lis épületen, de munkához lát­tak a csatornaépítők, sőt az útépítők is. Ez a látszat azonban egy kicsit megtévesz­tő. — Sajnos, itt sem tudunk úgy dolgozni, ahogyan kelle­ne — mondotta Gábor Ferenc. — Mindkét építkezést hátrál­tatja az anyaghiány. Az áru­háznál egyelőre teljesen le kellett állnunk, itt még dol­gozunk, de az anyaghiány, pon­tosabban a cementhiány na­gyon hátráltat bennünket. Az idén körülbelül 14 millió fo­rint értéket kellene beépíte­nünk, de körülbelül másfél hó­napos lemaradásunk van. Ez ugyan még nem lenne sok, ha kapnánk anyagot, tudnánk pó­tolni, csak az a kérdés, hogy mikor kapunk anyagot. Tu­dunk majd téliesíteni, tehát a rossz idő beálltával is dolgoz­hatunk, ha lesz anyag. B. F. A Textiltisztító és Ruházati Vállalat szekszárdi telepén a felsőruházati cikkek és fonalára festésével, a mosodai rész­legben ágy- és fehérnemű tisztításával foglalkoznak. A PRESATEX félautomata vasaló gépcsoportnál Pámer Já­nosáé munkatársaival végzi a kényes igényt is kielégítő vasa­lást Foto: Tóth Iván Száraz, vagy zsíros a bőre? Pattanásos? Ráncosodik? Rendszeres kezeléssel megelőzhető, gyógyítható II gyönyörű bőr kellemes közérzet || megnyerő külső * kozmetika fodrászat! Női, férfifodrászat, kozmetika, manikür, pedikür, a Tolna megyei Szolgáltató Ktsz-nél a megye egész területén ! (247)

Next

/
Thumbnails
Contents