Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-02 / 228. szám
27x2 1 Ki mit tud a képzőművészetről? A helyes megfejtés 5 pont 2. nap. 1. A francia impresszionizmus két kimagasló vezéralakja közül az egyik festményét láthatjuk. Ki a két művész és közülük ki a kép festője? A kép címe? 2. A festészetben mi a fedőfesték ellentéte? Mennyit eszünk 15 év múlva? És látván az Ur, hogy mi lesz Budapesttel, beidézte magához Noét és szólt eképpen: — Vedd magadhoz két fiadat, és építs magatoknak bárkát, amint mondom. Mert mindenki elpusztul a szemétben, csak ti nem. És lón este és lön reggel, és Noé vett eev bárkát készen, a Párisi Nagyáruházban. És ekkor megint hi- vatá őt az Ür, és ő megint elmene. — Láthatod, hogy a szemétár egyre nő, amint megmon- dám. Vegyetek hát magatokhoz minden élőlényből 2—2 darabot és szánjatok be bárkátokba, amint mondom. És Noé hazasietett és megmondta fiainak, amit az Űr parancsolt. És lön este és lön reggel és valamennyien elsiettek, hogy tegyék, amit az Űr megparancsolt. És vettek magukhoz a bárkába két politikust. És vettek még két valutaüzért. És vettek még két lokálnőt. És vettek még két újjáépítési kormánybiztost. És vettek vala magukhoz két igazolóbizottsági elnököt. És vettek még két köz- munkarendeletet. És lön este és lön reggel és beszálltak a bárkába, mert a szemét már a nyakukig ért. Amint az Űr megmondó. Negyven nap és negyven éjjel hánykolódott a bárka a szeméten és Noé már nagyon unta az egészet. És szólt ekkor Noé az eevik politikushoz: — Tégy a szájadba egy tegnapi A Reggel-t és menj ki, hogy megnézd: elapadt-e már a szemétáradat. És lön este és lön reggel, de a politikus nem tért visz- sza, mert lapot alapított. És látta ebből Noé, hogy csillapodtak már a szemét hullámai, ezért hát megparancsolta mindenkinek, hogy a bárkát hagyják el. És lön este és lön reggel és kiszálltak valamennyien a Belvárosban. És az Űr ott volt és látta őket kiszállni és mondó nekik: — Megmentettelek vala benneteket, most pedig hordjátok el a szemetet. És lön este és lón reggel és a szemetet nem hordták el. És lön megint este és lön megint reggel és a szemetet megint nem hordták el. És az Űr két hét múlva odamene és látta, hogy a szemét még mindenütt ott van. És éktelen haragra gerjede és írt egy vezércikket a szemét ellen. És a szemét azóta is itt van Pesten. TENYÉSSZEN HÜSNYULAT — Maga még nem tenyészt húsnyulat? — Mi az a húsnyúl? — Húsnyulnak a nyulhús- nak valót nevezik. Azt mondják, jobb, mint a húscsirke, akarom mondani a csirkehús. — Ne zavarjon össze. Maga tenyészt? — Persze. Egyszer meghívom húsnyúlvacsorára. Micike a magáé lesz. — Mit mond? Meg akar nősíteni? Miféle Micikéről beszél? — Micike egy húsnyulam. A legszebb. Még három van: Dezső, Lajos és Herminke. így nevezi őket? Nagyon családias. — S ha tudná, milyen értelmes állatok! Pitiznek! — Megható. És mivel táplálja őket? — Spenóttal, káposztával. Azt esznek, amit mi. De viszont sokkal iobban szaporodnak. Ha jól megy, jövő hónapban már negyven húsnyulam lesz. Akkor aztán majd megpróbálok disznóhús- nyulat, borjúhúsnyulat tenyészteni. — Micsoda perspektíva! Mondja, nem adna el nekem egyet? | — Lebeszélem. A múltkor eladtam egyet és másnap visszaszökött hozzám. — Hát az hogy lehet? — Kiderült, hogy az apja egy foxi volt. MEGMENTETTEM bögyörödy Gáspárt Erélyesen dörömböltek az ajtómon. Néhány pillanat múlva egy magas, vállas férfi állt előttem. Letettem a könyveit amit olvastam. A kezét nyújtotta: — Bögyörödy vagyok. Bögyörödy Gáspár. — örvendek Nevem Szlus- nyák. Szlusnyák Mihály. Kíváncsian néztem. mit akar. Elterpeszkedett egy fotelban, belső zsebéből iratcsomót vont elő és maga elé dobta az asztalra. Aztán rágyújtott és kék füstöt eregetett. Egy ideig eltűnődve néztem. Végül is megkérdeztem: — Miben lehetek szolgálatára? Tabi László (Folytatjuk) Milyen lesz az élelmiszer- ellátás, mit eszünk és menynyit költünk ilyen célra a következő évtizedekben, — ezt vizsgálta a Belkereskedelmi Kutató Intézet szakember- gárdája. Egyes élelmiszerekből és élvezeti cikkekből évek óta kielégítetlen a lakosság kereslete. Az árusítás , területileg korlátozott, érezteti hatását az árukínálat hiányosságában, a termés ingadozása, bő termés esetén viszont értékesítési nehézségek adódnak. Az iparilaa feldolgozott élelmiszerek minősege, az áru szállítása, az árusítás körülményei gyakran kifogásolhatók. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek nagy részét korszerűtlenül kínálja a kereskedelem, — nyers, vagy csak elsődlegesen feldolgozott formában. Kevés a korszerűen csomagolt termék, lassan bővül az élelmiszerek választéka. Ugyanakkor az elmúlt két évtizedben nőtt a lakosság élelmiszer fogyasztása,, s további növekedésre lehet számítani, A Belkereskedelmi Kutató Intézet prognózisa szerint 1985-ig 112 százalékkal nő az élelmiszer- és élvezeticikk-fogyasztás, tizenöt év múlva eléri személyenként évente a 16—17 ezer forintot. * Az élelmiszerfogyasztás szerkezete is megváltozik: emelkedik majd a biológiailag értékesebb — állati fehérjék, gyümölcs és zöldség — élelmiszerek aránya, több, iparilag feldolgozott terméket fogyasztunk. Érdemes megjegyezni, hogy az élvezeti cikkek aránya a jelenlegi 27 százalékról 35—36 százalékra növekszik. A szeszes italok és a dohányáruk arányának csökkenésére, az alkohol- mentes italok és a kávé, a tea hányadának emelkedésére számítanak. A táplálkozástudomány szerint hazánkban a 2900 körüli kalória fogyasztása elégségesnek tűnik. A hazai fogyasztás ezt évek óta tartósan meghaladja. Ezért 1985-ig sem számolnak a fogyasztóit élelmiszerek kalóriaértékének lényeges növekedésével. M UILÄGCJR KÖVETEI ? Fantasztikus tudomány — tudományos fantasztikum AZ ŰRHAJÓZÁS ÉRTELME Még mindig nem neműit el teljesen a vita akörül, van-e értelme a világűrutazásnak. Sokan még mindig azzal a banális állítással érvelnek, hogy mindaddig értelmetlen dolog világűrkutatással foglalkozni, amíg, itt nálunk, a Földön, nyakig vagyunk a megoldatlan problémákban. Számos okot és indítékot sorolhatnánk fel az űrkutatás szükségessége mellett, de csak egyet említünk meg, a legnyomósabbat. A kíváncsiság, a tudásszomj kezdettől fogva a keresésre, kutatásra késztette az embereket. Miért történik valami, és hogyan történik? — ez a két kérdés volt mindenkor a fejlődés, a haladás hajtóereje. Ennek köszönhetünk mindent, amit eddig elértünk, ennek köszönhetjük mai életmódunkat, életszínvonalunkat. A korszerű közlekedési eszközöket, amelyekkel könnyen, gyorsan és kényelmesen eljuthatunk a világ minden részébe, a gépeket, amelyek helyettünk elvégzik a munkánknak nemcsak a nehezét, hanem az apró-cseprő tennivalókat is — például a porszívó gépek a söprögetést. A tudomány áldást hozott az emberiségre — még szörnyszülöttje, az atomerő is áldás — ha okosan étnek vele, s nem pusztításra használják. Napjainkban a tudomány hétmérföldes léptekkel közeledik célja felé. A fényképezés fejlődése. a kezdettől az első használható képig, 112 esztendeig tartott. A telefon már 56 esztendő alatt közhasználatba került, a kifogástalan vételre alkalmas rádióvevő 35 évi kísérletezés után készült el, a radar tökéletesítése viszont már csak 15 esztendeig tartott A korszakalkotó találmányok kiértékelésének ideje egyre rpvidehb. A televízió 12 évi kísérletezés után elkészült, az első atombombához csak 6 év volt szükséges. A tudomány egyre gyorsabban veszi a lépcsőfokokat és bizonyosak lehetünk abban, hogy az elkövetkező száz év alatt nagyjából megvalósulnak az ember legmesszebbmenő törekvései is. Az emberi szellem utat tör magának minden ellenállással szemben. A víz a halaké, a levegő a madaraké — hirdették a vallások, az ember mégis meghódította magának a vizet és a levegőt. A természet törvényeinek nevezett körülményeket leküzdve a magasba emelkedett s atom-tengeralattjárókon akár hónapokat tölthet a víz felszíne alatt. Értelmével, szellemi erejével szárnyakat és ko- poltyúkat teremtett magának, amivel a természet önszántából nem ajándékozta meg. Amikor Charles Lindberg ma már legendás hírű útjára indult, Párizs volt kitűzött célja. De csak látszólag. Mert hiszen másként is eljuthatott volna Párizsba. Tulajdonképpeni célja az volt, hogy bebizonyítsa, az ember képes megbízható géppel egyedül is átrepülni az óceánon. Az űrhajózásnak első kitűzött célja a Hold — de ezzel a repüléssel nem az a legfőbb célja az embernek, hogy eljusson a Holdra, hanem legfőképpen az, hogy bebizonyítsa, a világűr is nyitva áll előtte. Persze, az ember nem volna ember ha az X űrkutatásnak és űrhajózásnak nem lennének ♦ más, részint, bevallott, részint burkolt céljai. % Az egyik bevallott cél a túlnépesedéstől való X rettegés. Néhány évszázad múlva annyi lesz az ember a Földön, hogy nem férnek el egymástól. A statisztikusok számítása szerint 2050-ben, vagyis nem egészen egy század múlva már 8,7 milliárd ember népesíti be a Földet, 200 évvel később pedig már 50 milliárd, vagyis minden négyzetkilométerre — akár termőföld, akár sivatag — 335 ember jut. Ez elképzelhetetlen! Az embernek tehát új élettérre van szüksége. És ha szüksége van rá, meg is fogja találni, meg is fogja teremteni, mint ahogyan eddig mindent megteremtett, amire szüksége volt. A tudósok szilárdan meg vannak győződve arról, s ez a meggyőződés fűti őket lázas kutatómunkájukban —, hogy belátható időn belül az ember letelepszik a Marson, s ott éppen úgy megbirkózik az éghajlati körülményekkel, mint ahogyan itt a Földön a sarkvidéki eszkimó képes alkalmazkodni például az egyiptomi élet- körülményekhez. A tudások meggyőződése szerint óriási járművek fognak közlekedni az űrben. s unokáink unokái ezeken eljutnak más égitestekre, s benépesítik őket. A REPÜLŐ TÁNYÉROK Már megemlítettük, habár nincs bizonyíték, hogy más égitesteken hozzánk hasonló értelmes lények élnek, de nincs bizonyítékunk ennek ellenkezőjéről sem. Tehát nem biztos, hogy mi, emberek vagyunk az értelemmel megáldott egyetlen lények a világmindenségben. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ » ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ f » *■ ♦ * I ♦ * * ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ a * ♦ ♦ »
