Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-12 / 237. szám

Szemelvények külföldi újságokból Egészségleien dalok FÓKUSZ A pekingi lapok a fegyverkezési harcban megemelt normák elleni munkászavargásokról - számolnak be Sanszi, Unan, Santung, Fukien, Kvantung tartomá­nyokból és Belső-Mongóliából is. Az üzemek „hiányzó munkafegyelméért” a sangháji rádió augusztus 20-án az előző évben megdöntött államelnököt: Liu Sao-csit tette felelőssé: állítólag ő minden egyéb parazita fölött a legnagyobb parazita és hátramozdító. öt nappal később a pekingi pártlapok közös vezér­cikkben (címe: , .Vegyétek keményen kezetekbe a forradalmi tömegkritikát!”) prezentálta a jobboldali elhajlók bűnlajstromát az újonnan fellángolt irány­zó ti harcban: ..Megkísérlik szabotálni a szocialista tulajdont, kü­lönféle módszereket alkalmaznak régi és új kádereink és az ifjúság megrontására, az ellenforradalmi gazda­ság rossz szelét szítják. . . spekulációval foglalkoznak, hogy szabotálják az állami gazdasági tervet és a babonát kísérlik meg kihasználni a különféle nem­zetiségek egységének aláaknázására.” Nem kevésbé veszélyes azonban a Mao-lapok sze­mében a balról fenyegető veszély sem: „Hangsúlyozni kell hogy egyes elvtársak téves tendenciái a forra­dalmi sorokban, mint például a szektásság, az erőd- mentalitás, anarchizmus, liberalizmus és individua­lizmus ártanak a forradalom ügyének.” A Csangsa rádió szerint az utóbbi hónapokban a kulturális fronton is újabb osztályharcra került sor: „Egyesek földalatti könyvkereskedéseket tartanak fenn, hogy a feudalizmus, kapitalizmus és revizionizmus fekete áruját terjesszék. . . sárga muzsika kendőzött változatait és egészségtelen dalokat és dallamokat visznek színpadra.” A hazai elhajlók ellen folytatandó kétfrontos harc céljából Mao most azt követeli, ami ellen több mint három éve rohamba indította vörös gárdistáit: a nem­zet és párt feltétel nélküli alárendelését a pártvezetés egységes fegyelmének. (Der Spiegel) Belviszályok Kínában Kezemben van a Zsenmin Zsibao néhány legutóbbi száma. Kivétel nélkül valamennyi szám első oldalának tetéjén bekeretezve egy-egy idézet olvasható, a „Mao- imakönyvbal”. A világon mindenre van idézet. Arra, hogy fejlődés csupán a harcban lehetséges, hogy nem szabad eltávolodni a tömegektől, s hogy a forradalmat végrehajtva elő kell segíteni a termelést és fel kell készülni a háborúra. Ez az utóbbi gondolat minduntalan fel-felvillan a cikkek címében, illusztrációk is alátámasztják: fel­sorakozott katonák, egyik kezükben a Mao-idézeteket tartalmazó könyvecske, a másikban pedig puska. A kép alatt a lap teljes szélességében az alábbi felirat olvasható: „Kiegyenlítjük a véres számlát. Hazánk szent földjéből egy talpalatnyit sem engedünk át”. Kissé lejjebb durva szovjetellenes kotyvalék. Kínai katonák, vagy anonim külföldi „marxisták—leninisták” a kínai vezetők rezidenciájában kidolgozott szólamok­kal magasztalják a „legeslegvörösebb Napot”, — Mao elnököt. Azután ismét óriási szalagcím hirdeti: „Te­gyük végleg magunkévá a helyzet forradalmi szelle­mét: először ne féljünk a szenvedésektől, másodszor ne féljünk a haláltól!” Alatta „A Mao Ce-tung esz­méit terjesztő brigádok” vezetőinek cikkei olvashatók Sanghajból, Tiencsinből, Hangcsouból keltezve. Ezek a cikkek főleg olyan felhívásokból állnak, hogy fel kell készülni a háborúra, hogy nem kell félni a halál­tól, hogy véget kell vetni Liu Sao-csi „sötét vonalá­nak” hogy szét kell zúzni „azon ellenforradalmárok” névtelen csoportját, akik „nem tették le a fegyvert és őrülten fellépnek Mao elnök ellen”. S így megy ez számról számra. A lap hasábjai tele vannak szovjetellenes koholmányokkal és Mao hiszté­riás dicsőítésével. Átitatja Őket a soviniszta méreg. Ugyanekkor azt bizonyítják, hogy a maoisták nyilván­valóan elvesztették a fejüket a meg nem szűnő bel­politikai nehézségek láttán. Á külföldi hírügynökségek jelentései számos fontos vonással egészítik ki az országban uralkodó jelenlegi helyzetnek a kínai saj­tóban tükrözött képét. íme közülük néhány: — Jünnanban és Hszincsiangban időnként valóságos ütközetek lángolnak fel, lőfegyverek, sőt tüzérség be­vetésével. Harcok folynak egyes katonai alakulatok között, a hadsereg és a rendszer polgári ellenzői között. — Sanhszi tartományban a maoisták ellenfelei fegy­veres támadásokat intéztek a „forradalmi bizottságok” és a katonai alakulatok ellen. — A zavargások kiterjedtek Fucsien, Csecsiang és Hunan tartományokra. (Novoje Vremja) Nagy vita az amerikai gazdasági aktivitás lassulásáról Nixon elnök és legfontosabb gazdasági tanácsadói jeléit tapasztalják annak, hogy a túlzott fellendülés csökkenőben van. E jelek azonban még bizonytalanok és szórványosak. De a Fehér Ház arról ad hírt, hogy augusztusban mérsékelten csökkentek a nagykereske­delmi árak, s ez arra mutat, hogy kezd biztatóan alakulni a helyzet. A vezetők megjegyzik, hogy az embereknek nem szabad kedvüket veszteniük, ha a kiskereskedelmi árak még egy ideig emelkednek. Dr. Paul W. McCracken, a gazdásági tanácsadók tanácsának elnöke kijelentette, hogy később fokozatos árcsökkenés várható, de hozzátette a következőket: „Amikor egy nagy hajót kormányoznak, a hajó a kormánykerék elfordítása után közvetlenül nem vál­toztat irányt. Mielőtt reagálni kezd, egy ideig még a régi irányban halad.” Szeptember 4-én Nixon ismét fokozta az infláció elleni támadásokat, s bejelentette, hogy a kormány mindaddig erősen csökkenteni fogja az új szövetségi építési szerződéseket, amíg nem ér véget a nagy­arányú áremelkedés. Ez a legújabb fejlemény kiélezte azt a vitát, amely már eddig is élénk volt a kormányhoz tartozó és a független gazdasági szakértők között. Egyesek úgy vélik, McCrackennel együtt, hogy a kormány infláció ellen indított harca kezd gyümölcsöző lenni, s csak idő kérdése, hogy az árak mérséklődni kezdjenek. De rámutatnak arra, hogy a korlátozó politika megvál­toztatásának még nem érkezett el az ideje. Az elemzők másik csoportja ezzel ellentétesen ér­telmezi a jeleket, és attól fél, hogy az Egyesült Ál­lamok a »zigorú pénzügyi politika és a magas kama­tok hatása miatt veszedelmesen közei kerül a gazda­sági visszaeséshez. Rámutatnak, hogy a munkanélküli­ség kezd növekedni, a belföldi építkezés majdnem teljesen leállt és a társaságok nyeresége csökken. (U. S. News and World Report) Mexikó fejleszti mezőgazdaságát A Világbank 65 millió dolláros kölcsön formájában részt vesz a mezőgazdaságnak nyújtandó összesen 200 millió dolláros ötéves program hitelfinanszírozásában. A program irányítója a FONDO (Fondo de garantiay fomento para la agricultura, ganaderiay avicoltura) lesz, a Banco de Mexico különleges rendeltetésű alap­ja, amelynek célja hitelek mozgósítása a gazdálko­dók részére. A 20o millió dolláros hitel — amely az ötéves prog­ram végrehajtásához szükséges — pénzügyi forrásai előreláthatólag a következők: 20 százalék a termelők­től, 16 százalék a résztvevő bankoktól, 32—J2' százalék a FONDO-tól és a VilágbanktóL A kölcsönt a Nációnál Financiers SA kapja, az a hivatalos pénzügyi intézmény, amely a mexikói kor* mány nevében a külföldi kölcsönöket Jegyzi. (Mod) A vörös bolygó A Mars megoldatlan rejtélye A Mariner-szondák új felvételei Azt a reményt, hogy a Mars bolygón értelmes lé­nyeknek, a Mars-csatornák építőinek a műveit találjuk, amelyeket Schiaparelli olasz csillagász fedezett fel távcsö­vével 1877-ben, a tudomány már néhány évtizede feladta. Ennek ellenére sok ember fe­jében kísért még a mars­lakók jelenlegi, vagy legalább korábbi létezése. Azok a mé­rések és felvételek, amelye­ket a két amerikai űrszonda a Mariner—6 és a Mariner—7 július végén a Mars mellett elrepülve, mindössze 3000 ki­lométernyi távolságról a boly­gó felszínéről készített, s amelyeket csaknem 100 mil­lió kilométernyi távolságból a Földre továbbított, az utol­só esélyt is megvonják ezek­től a reményektől. Már az a 21 kép is, amelyet a Mariner—4 készített a Mars­ról 1965 júliusában, legna­gyobb meglepetésre, kráte­rekkel borított „Hold-tájat” mutatott. ., . '' Vörös bolygószomszédunk légköre jóval gyérebbnek bi­zonyult, mint várták: a földi légkörnek a tenger szintjén mért sűrűségéhez képest ke­vesebb mint egyszázad sűrű­ségű. Ezzel nagyjából . annak a sűrűségnek felel meg, ami nálunk 30 km-es magasság­ban található. A Mars légkö­re széndioxidot, továbbá cse­kély mennyiségű hidrogént és vízgőz! tartalmaz. Szabad nit- rogí rzzel szemben nem le­hetett kimutatni, jóllehet újabb megf’gvelések — min­dene' VH szovjet csillagászok mec'’’ ’elései — szerint való­szín: a Marson a vulkaniz- mus. Fényjelenségekről, úgyneve­zett „Mars-villanásokról” és szürke (vulkánhamu-) felhők­ről van szó. A magmában, más gázokon kívül, nitrogén­nek is fel kell szabadulnia, és a kitörések alkalmával fel­színre kerülnie. Egyek magya­rázati lehetőségét annak, hogy a Mars légköréből hiányzik a nitrogén, Horowitz amerikai asztrofizikus abban látja, hogy a nitrogén a széndioxid révén nitrátokká oxidálódik, amelyek eltűnnek a talajban. Hogy miből állnak a fehér poláris sapkák, az a Mariner- szondák adatai ellenére, még mindig homályos. Egyrészt: az ultraibolya-szektorokban vég­zett spektrometrikus mérések szénsavjégre utalnak, amely mintegy egy méter vastag rétegben a fehér poláris sap­kákat alkotja. Másrészt: az infravörös mérések dr. Pi­mentel véleménye szerint túl­ságosan magas hőmérsékletet mutatnak ki ahhoz,, semhogy szilárd halmazállapotú szén­sav jelenlétére lehetne gon­dolni. Pimentel azért úgy vé­li, hogy nagyon vékony, mind ­össze néhány centiméter vas­tagságú vízjégréteg borítja a Mars pólusait, amelyek fö­lött szénsavfelhők lebegnek. A Mars felszínéről készült újabb felvéte­lek is kevés reményt hagynak arra vonatkozóan, hogy élet lehetne a Marson. Magától adódik a Marsnak, — a számos kráter miatt, amely nagy részét borítja — a Hold­dal való összehasonlítása, mindazonáltal döntő különb­ségek is vannak a két égitest felszínének alakjában. Az ösz- sze-vissza szabdalt holdfel­színi táj, éles kontúrú alaku­lataival, nagyon különbözik a Mars felszínétől. Éppen a na­gyobb holdkráterek és tenge­rek abszolút véletlenszerű el­oszlása vezetett arra a ma­gyarázatra, hogy keletkezésük meteoritok becsapódásának következménye. A Mars fel­színe viszont ettől világosan megkülönböztethető felszíni tagolódást mutat. A nagy, vi­lágos, részben csaknem struk­turálatlan területek mellett, amelyek a Mars felszínének kereken háromnegyed részét teszik ki, sötét területek ta­lálhatók, amelyek a Mariner- féle felvételeken kráterekkel és hegy-vonulatokkal gazdagon strukturált területeknek bizo­nyulnak. De még ezek a krá­terekkel borított területek is nagyon különböznek a Hold velük összehasonlíthat'« sík „tengereitől”. A legtöbb Mars­kráter, köztük valamennyi nagyobb, simának, talajuk síknak tűnik. Ezt az egyönte­tűséget és a csekély szintkü­lönbséget aligha lehet más­képp magyarázói, mint annak következményeként, hogy az eredeti mélyedések, finom anyaggal töltődtek fel, vagy egyenlítődtek ki. A földről távcsővel is megfigyelhetők porviharok, amelyek okai le­hetnek a nivellálódásnak. Ezek az ismert sárga mars­felhők formájában észlelhe­tők. Néha egészen nagy ki­terjedésű területeket boríta­nak, és olykor hónapokig le­hetetlenné teszik a Mars-fe­lület egyes részeinek megfi­gyelését. A Holddal szembeni valamennyi különbség tehát végső soron arra vezethető vissza, hogy a Marsnak van légköre, a Holdnak nincs. Feltűnik továbbá, hogy rend­kívül gyakran fordulnak elő kráterpárok viszonylag krá­terszegény környezetben. A mintegy 700x1000 kilométer kiterjedésű felületen hét ilyen, megközelítőleg azonos nagy­ságú pár található. Meteorbe­csapódások véletlen terméke­ként ilyen kettős — vagy el­szórtan hármas — kráterek keletkezése rendkívül valószí­nűtlen lenne. Sokkal inkább a vulkanikus eredet mellett szól ez, és egyúttal — mivel a holdkráterek nagyon ha­sonló benyomást keltenek — a legtöbb holdkráter keletke­zésének becsapódási hipotézi­se ellen is. Bár a Holdon is találhatók kettős kráterek, ott azonban mindig csak a leg­különbözőbb nagyságú kráte­rekkel borított területeken, mindenekelőtt a Hold felszí­nének a Földről nem látható felén fordulnak elő. A Mars-kráterek vulkanikus eredete mellett szól az a tény is, hogy a kis-kráterek erősen csoportosulnak nagy kráterek szélén. Ilyen fajta csór orto- sulás a Hold nagy kráterei­nél sehol sem található. A Marson előforduló kiter­jedt, világos, vöröses színű felületek részben a közeli M ári ner-felvételeken sem mu­tatnak krátemyomokat. Ez a tény azon régi hipotézis mel­lett szól, hogy kiterjedt siva­tagszerű területek vannak a Marson, ami ugyancsak egy­bevág az alkalmanként meg­figyelhető sárga porfelhőkkel. E sivatagi anyag vegyi össze­tételéről szinte csak találga­tásokba lehet bocsátkozni. A spektroszkópiai elemzések — földi anyagon is — szillkátok nagyobbfokú jelenlétére utal­hatnak. Hogy valójában mi­lyen anyag található ott, azt majd csak a későbbi kutatá­sok során, a Marson simán le­ereszkedő szondák révén le­het megállapítani. A Mars rejtélye egyelőre csaknem ugyanolyan felderíthetetlen. mint eddig volt. Kurt Rudzinski A Mars déli sarka sapkájának egy része, a déli pólussal. A valószínűleg mindössze egy méter magas szénsavhóval borított sarkköri övezetet kráter ek és dombvonulatok borít­ják. Számos kráter belsejében részben eltűnt már a hó. Jobb oldalon a kelki éjszakai árnyékhatár.

Next

/
Thumbnails
Contents