Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-12 / 211. szám

A modern, szocialista embertípus nevelésere első­sorban az iskola hivatott. A XX. század tudo­mányos-technikai forradalma azonban mindig újabb és újabb problémákat vet fel. A meg növekedett, s szemléletében megújuló ismeretanyag állandó korrek­cióra készteti a tanterveket, s egyáltalán az anyag kiválasztása is nehézségeket okoz. A kérdés másik oldala, hogy a pedagógia mint tudomány szintén az általános fejlődés sodrába kerül, alapelvei, általános szemlélete, s kapcsolt tudományágai megújulnak, át­értékelődnek. Ismeretlen, minden eddiginél hatéko­nyabb módszereket dolgoznak ki, a gyermeki szemé­lyiség mélyebb megismerése, egyes lelki sajátságok sikeres elemzése hatalmas távlatokat nyit a nevelés tudománya előtt is. Ezekkel lépést tartam, szívós önműveléssel, vagy rendszeres, intézményesített továbbképzéssel lehet. Csak szakfolyóiratokból tájékozódni, évtizedek tapasz­talataira kizárólagosan támaszkodni nem célravezető. A pedagógus fejlődése megreked, szelleme elsekélye- seaik, munkamódszereinek tárháza kimerül, s dz egy­hangú, ösztönös rutinmunka nem biztosítja a nagy­szerű nevelési célok megvalósítását. „Köznevelésünk­ben nem tűrhetünk hiányosságokat, ezt a luxust csak gazdagabb, lényegesen előbbre tartó országok enged­hetik meg maguknak. Mi ehhez túlságosan szegények ... vagyunk. Ezen a téren nekünk kell megelőznünk másokat, nekünk kell első helyet elfoglalnunk a világ­ban, nekünk kell úttörőknek lennünk...” — idézi Z. Pietrasinski A helyes gondolkodás pszTchológiája című könyvében Dobrowolski szavait. S ez valóban így is van. A nyugati államokban — bár sok szem­pontból „leköröztük” őket, — a tudományos kutatás terén lényegesen előrébb tartanak. A franciák pszicho­lógus-pedagógusai — például Piaget — jelentős elmé­leti tevékenységet fejtettek és fejtenek ki. De a többi szocialista országban is jól szervezett, szakmai és anyagi-erkölcsi elismerés tekintetében is kiváló, to­vábbképzés folyik. A nálunk kialakult, munkaközös­ségeken alapuló továbbképzési forma elavult, haszna alig több a semminél. (A néhány kivétel erősíti a szabályt.) Ezen az áldatlan állapoton kíván segíteni a művelődési miniszter 109/1969. számú utasítása, máig a pedagógusok új továbbképzéséről rendelkezik. A pedagógusok továbbképzésének új formájáról Az utasítás „Az oktató-nevelő munka eredményességének fokozása érdekében minden pedagógus hivatásbeli kötelessége a fo­lyamatos, rendszeres tanulás. A továbbképzés formáját min­den pedagógus a saját... munkakörével kapcsolatos igé­nyek, a tudományos fejlődés, az oktatáspolitikai törekvések figyelembevételével maga vá­lasztja meg” — írja az utasí­tás. Fontos, és tegyük hozzá, régóta igényelt kitétel, hogy a továbbképzést erkölcsileg és anyagilag is el kell ismerni. Az önképzésnek és önnevelés­nek kiemelten kell érvénye­sülnie. A rendelkezésnek azon­ban lényeges fogyatékossága, hogy nem határozza meg egy­értelműen az anyagi ösztönző­ket. „A jutalmazásnál, a so­ron kívüli előléptetésnél és a kitüntetésnél — lehetőség sze­rint — a pedagógiai munká­ban a továbbképzés eredmé­nyeként elért fejlődést kell el­sősorban figyelembe venni." Ha azonban arra gondolunk, hogy jutalmat, rendkívüli fel- jebbsorolást lényegesen ki­sebb munkáért is adtak — az utóbbi években egyébként is számottevően nőtt az e célra szánt keret — úgy tűnik, hogy a jelentős energiatöbbletet kí­vánó továbbképzés nem kap­ja meg kellő rangját Belső munkatársak és a szekciók Mint azt a megyei tovább­képzési felügyelővel, Werner Andrással folytatott maratho- ni beszélgetésem során megtud­tam, megyénkben gondosan készülnek az új továbbkép­zésre. Bevezetésének feltéte­lei a kellő anyagiak, megyei továbbképzési kabinet alakí­tása, mely szervező és tudo­mányos munkát végezne, s fontos feltétel az anyagi-er­kölcsi ösztönzők biztosítása is. A megye kidolgozta a to­vábbképzés tervét 1973-ig, a további munkát a kabinet irányítaná. Az eddigi szakmai és ideológiai kurzusokat fel­váltják az új, ésszerűbb for­mák; a terv szerinti és ellen­őrzött egyéni tanulás, a komp­lex gyakorlati szeminárium, az egyéves szakmai-módszer­tani tanfolyam, s az egyéves vezetői tanfolyam. Az ideoló­giai ismereteket, részben to­vábbra is a marxizmus—le- ninizmus esti egyetemen lehet elsajátítani, ez évben nem in­dítanak külön ideológiai tan­folyamot, szerepét a komplex gyakorlati szeminárium veszi át. Mint említettük, továbbkép­zési kabinet alakul a megyé­ben. Magvát a két belső mun­katárs alkotná, kik magas­szintű szervező és tudományos munkát fognak végezni. Kü­lönböző szekciók alakulnak a külső munkatársakból. Egy- egy szekciónak 5—10 tagja lesz, s vezetőül a megye is­mert szaktekintélyeit kérik fel. Alakul alsó tagozatos, kö­zépiskolai, óvodai, szakközép­iskolai, nevelési, oktatási, fi­lozófiai-politikai, ideológiai és pszichológiai szekció. Ugyan­csak a kabinet munkáját segí­tik a szakfelügyelők, akik a képzőintézmények segítségé­vel a szaktudományok és szakmódszertan képviseletét látják el. A továbbképzés alapvető formája a komplex gyakorlati szeminárium lesz. Komplex, mert a kabinet szek­ciói komplex tematikát készí­tenek a kétéves, 300 órás tan­folyam számára, olyat, ahol lehetőleg az összes szekció szempontjai érvényesülnek, s olyat, hol a szaktudományok­nak is jelentős képviselete van. Ezt az anyagot az első évben otthon, önállóan fogják feldolgozni, mindössze évi há­rom alkalommal tartanak két­napos szintetizáló előadást. Bázisiskolák A felkészülés évét követi a gyakorlat éve. A gyakorlati szeminárium résztvevői 150 órát fognak a bázisiskolákban eltölteni. Kéthetenként 'Utaz­nak ide. órákat i • látogatnak. majd tartanak. A legkorsze­rűbb elméleti ismereteket a legkorszerűbb tanítási gya­korlatra váltják. Az egyes órá­kat, eljárásokat pedig szemi- náriumjellegűen megbeszé­lik, kiértékelik. E foglalkozá­sokat a bázisiskolához máso­dik igazgatóhelyettesnek kine­vezett továbbképzési felelős fogja irányítani. A tervek sze­rint bázisóvodának a szekszár­di Wossinszky utcai intéz­ményt, általános iskolás bá­zisnak a két bonyhádi iskolát, középiskolás bázisnak pedig az ugyanitt székelő gimnáziu­mot fogják kinevezni. A mi­niszteri utasítás lehetővé te­szi, hogy több bázisiskolát is kijelöljenek, de a megye — igen helyesen — úgy véli, in­kább kevesebb legyen a szá­muk, de a legkedvezőbb fel­tételeket mindenképp teremt­sék meg. Hogy a tanulást megkönnyítsék, a bonyhádi gimnáziumban megyei peda­gógiai könyvtárat szerveznek, hol könnyen hozzájuthatnak a legfontosabb szakirodalomhoz. A kétéves komplex gyakor­lati szeminárium elvégzése után bizottság fogja minősí­teni a „jelölteket”, s további egy év múlva az iskola igaz­gatója a szakfelügyelőkkel karöltve a pedagógus fejlődé­sét ismételten mérlegeli. Egyéb továbbképzések A kétéves kurzus nem egye­düli módja a továbbképzés­nek. Már csak azért sem, mert keretlétszáma igen szűk. Eb­ben a tanévben két óvodai, három általános iskolai és két középiskolai csoport indul, kö­Mi újság as írószerboltban? „Már augusztusban szerezze be az iskolafelszereléseket“ Helyszín: Szekszárdi pa­pír-írószer bolt, a korzón. Idő: 1969. szeptember 10, délelőtt 10 óra. — ön, asszonyom, mit vásárol? — teszem fel a kérdést egy harmincöt év körüli vásárlónak. — Aktatáskát a fiamnak, kislányomnak pedig örök­írót és színes ceruzát. — Nem lett volna ké­nyelmesebb augusztusban megvenni? Most legalább huszonötén vannak öv előtt, — Az egész délelőttöm elmegy a sorbanállással. Nem is tudom, hogy mién nem vásároltam előbb. És ez a tíz év körüli fiú miért várakozik? El sem tudja sorolni m vásárlandóit. Egy papír­lapot húz elő a zsebéből, s rajta a lista. Toll, néhány füzet, ceruzák, festék, ecset és még néhány apróság. Úgy látszik, ő sem gondolt az iskolakezdésre előbb, csak amikor már tíz napot eltöltött a padban. üres is­kolatáskával. Önodi Erzsébet, a bolt vezetője így nyilatkozik: — Hiába kérjük vásár­lóinkat, hogy az iskola- felszereléseket már augusz­tusban szerezzék be, hogy megelőzzük a szeptemberi torlódást. A vidékiek meg is vásárolják előre, viszont a szekszárdiak, — akiknek nem jelentene problémát a- augusztusi vásárlás, hi­szen naponta elmennek a bolt mellett —, általában szeptember első napjaira hagyják az iskolaszerek megvételét. S ilyenkor vannak a reklamálások, elégedetlenkedések, mert bizony elég sokat kelt vá- rakozniok, s az eladóknak cgy-egy vásárló kiszolgálá­sára sokkal kevesebb ide­iük jut. Pedig szívesen fog­lalkoznánk többet egy-egy vevővel, á vásárlásukhoz tanácsot is adnánk. — Milyen forgalmat bo­nyolítottak le augusztus­ban? — ötszázharmincezer fo­rint volt az augusztusi for­galmunk. Ez a tavaly au­gusztusi négyszázötven­ezerhez viszonyítva igen jó eredmény. — Hány füzetcsomag és hány ív csomagolópapír fo­gyott a „szezonban”? — Kilencezer füzet­csomagot és közel húszezer ív kék csomagolópapírt ad­tunk el — mondja a bolt vezetője. A boltnak mindössze két kicsi, zsúfolt, korszerűtlen raktárhelyisége van, s ezért megkérdeztem, hogy a kam­pányra miképp készültei: fel, hogy tudták elhelyez­ni azt a hihetetlen nagy mennyiségű árut? — Folyamatos árurende­léssel tudtuk megoldani a raktározási problémákat. — Volt-e hiánycikkül:? — Úgy mondanám, hogy most van hiánycikkünk. Az iskolákban idén vezet­ték be 2H, 3H, 3B, 4B és 4H-s ceruzák használatát. Az iskolák a tanévkezdés előtt ezt nem közölték ve­lünk, így nem is rendel­tünk ezekből. A pótrende­lést a napokban küldtük el, s reméljük, hamarosan törölhetjük az említett trónokat a hiánycikkek lis­tájáról. Vajon mit mond Follatid Adámné eladó az utóbbi hetek forgalmáról? — Ilyenkor szerezzük magunknak a legtöbb ha­ragost — neveti el magát Folland Ádámné. — Az üzletben ketten völgyünk csak eladók, s bizony a nagy forgalomban talán nem tudjuk vevőinknek azt nyújtani, amit szeretnénk. — Milyen árucikk az idei iskolaszezon „sztárja”? — Az iskolatáskák. Kö­rülbelül 30 féle táskát kap­tunk, változatos színekben és fazonokban — válaszol az eladónő, s közben gyors mozdulatokkal rakja a polcokról a pultra a füze­teket, színes ceruzákat, mert a vásárlók türelmet­lenek. Türelmetlenségüket nem is csodálom, mert ha vá­sárlásukat már tegnap el intézték volna, az is több napos késést jelentene. HORVÁTH MÁRIA /őssé gén kérni, 10—15 fővel. (Je­lentkezés november 30-ig). A csoportok számát ugyan bő­vítik, de 1973-ban, amikor el­érik a tervezett felső határi, 20—20 csoport fog működni évfolyamonként. A tanfolya­mok befogadóképessége tehál. egy-egy ciklusban korlátozott , ezért más továbbképzési for­mák is indulnak. Nagy jelen­tőségű az a szakmódszertani és vezetőképző, ami a képző» intézményekben indul. Egyé­ves, 15 konzultációs nappal. Megyénkből 73 pedagógust le­het a különböző óvónő-, taní­tó- és tanárképzőkhöz ilyen céllal küldeni. Az éves képzés végeztével beszámoló vagy szakdolgozat alapján minősí­tik a résztvevőket. Azokban a szaktárgyakban, ahol nincs komplex szeminá» rium, a továbbképzés fő for­máját továbbra is a munka- közösségek alkotják. A vál­tozás annyi, hogy a szakfel­ügyelők „kollégiuma” helyett a járások állítják össze a te­matikát. Nagyobb súlyt kap a tantestületek részére szer­vezett „időszerű politikai kér­dések” című, négy előadásból álló sorozat. Az elmondottakból kitűnik, hogy a megye hatalmas erő­feszítéseket tesz a továbbkép* zések sikeréért. Jelentős anya­gi és szellemi erőket összpon­tosít, új szerveket, intézmé­nyeket hív életre, s mindezt azért, hogy az oktató-nevelő munka eredményességét fokoz­za. Ez lehet — finom áttéte­leken keresztül érvényesülve — jövőnk, gazdagodásunk egyik fontos biztosítéka. Cs. T. A szüreti napok hírei — Az ország legjobb díszí­tő- és iparművészeti szak- körvezetőinek tájkonferenci­áján lesz a megyei filmstúdió által készített „ízlés, forma, stílus” című film Tolna me­gyei ősbemutatója. — A következő évek szüreti napjain folytatódik majd a megye teljes népviseletét be­mutató sorozat, melyet most öcsény, Sióagárd és Pincehely községek nyitnak meg. » — A népviseleti bemutató­hoz öltöztetési bemutató is csat­lakozik majd a Garay szálló emeleti termében. — A Tolna megyei Vendég­látóipari Vállalat tizennégy tagú népi zenekart állít ki a szekszárdi szüreti napokra, három prímással, két cimba­lommal. — A sárközi napok népdal- éneklési versenyének első hat helyezettje is műsort, ad a Garay szálló emeleti termé­ben a népviseleti és öltözte­tési bemutató kapcsán. — A Pécsi Szövetkezeti Bi­zottság, Kalocsa, Zala megye’ a Pécsi Tanárképző Nemzeti,- ségi Együttese, Bátmonostorí a Mecseknáda$di Német Nem: zetiségi Táncegyüttes, a Ka­posvári BM, a Dunaújvárosi Vasmű, valamint Szekszárd és Dombóvár táncegyüttesei je-' lentkeztek idáig a táncfeszti'4 válra.

Next

/
Thumbnails
Contents