Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-11 / 210. szám
j — TerntetőszoveTfcezetfinföién k'uenc szcc'mfc- ta címén küzdő brigád van. A Zrínyi Ilona brigád. vagy ahogy magunk között mondjuk, az asszonybrigád” igen lelkesen végzi munkáját. No és az eredményei... — $ bíztató mozdulattal veszi elő a vaskos dossziékat Kutas György, a kocsolai Vörös Csillag Termelőszövetkezet párttitkára. A Zrínyi Ilona brigád asszonyai már évek óta együtt dolgoznak a termelőszövetkezet kertészetében, s az összeszokott 25 tagú közösség idén tavasszal alakult szocialista címért küzdő brigáddá. Keller Ádám, a tsz elnöke így beszél az asz- szony brigádról: — Munkájukkal mindig elégedettek voltunk, de eddig a brigádmozgalomban csak a formai vonatkozásoknak tettek eleget. Idén viszont szakmailag, politikailag egyaránt elérték azt a fokot, hogy az asszonyok a mozgalom tartalmi vonatkozásait is képesek teljesíteni, s annak megfelelően „dolgozni, tanulni, élni’'. — És még miben változott a brigád, az átalakulás óta? — kérdezem. — Nagyobb felelősséggel és lelkiismerettel végzik munkájukat. Körülbelül 5—10 százalékkal jobb eredményeket érnek el, mint az előző években. Közben Kutas György elém teszi a Zrínyi Ilona brigád vállalásáról szóló jegyzőkönyvet. Olvasom. A felajánlás kimerítő. Termelési, szakmai, politikai és munkaerkölcsi vállalást tett a brigád. Majd a féléves munkaértékelést nézzük át. A számok arról tanúskodnak, hogy az asz- szonyok nemcsak teljesítették, hanem túlteljesítették vállalásukat. A hatvankilencezer forintos tervet 105 ezer forintra teljesítették. A felhasználható munkaegységük 2400 i'olt, de csak 1702-t használtak fel, ami körülbelül 40 ezer forint megtakarítást jelent a szövetkezetnek. Miért a nagy szavak ? A vezetők szavaiból azt érzem, hogy tátják a mezőgazdaságban a brigádmozgalom szükségességét, a benne rejlő lehetőségeket ki is aknázzák. Ahogy elmondják, hosszú idő nevelőmunkája meghozta azt az eredményt, hogy a többnyire idős asszonyokból alakult brigád kimagasló színvonalat ért. eh minden vonatkozásban. Az asszonyok között Dél volt. amikor kiértünk a kertészetbe. Az asszonyok a két éve átalakított kis ebédlőben ültek. Amint a szerény helyiségbe léptünk, kimondhatatlan vendégszeretetet érezhettünk. Sorra álltak fel, hogy a váratlan látogatókat hellyel kínálják. Viszont amikor beszélgetést kezdeményeztem, dermedt csend ült a kis szobára, az asszonyszemekben pedig bizalmatlanság gyulladt. Nehezen melegedtek fel... — Mikor alakult a brigádjuk? — Sokan már tíz éve dolgozunk együtt. — Én a Zrínyi Ilona szocialista címért küzdő brigád alakulásáról szeretnék hallani — leértem. A válasz: mély csend. — És mikor vannak a brigádgyűlések? Egy fejkendős néni szólt: — Nem írünk rí mi gyűlésezní, az az trodá- sok dolga. A mi munkánk az itt. kint vart. Utána meg győzzük a családot ellátni. — Brigádnaplójuk van? — Nincs. Vagy nem is tudom, én még nem láttam — szólt bátortalanul egy fiatalasszony. Majd Kutas György hozzáfűzi. — Nem lehet dísznaplót kapni. mert azt akarunk venni az asszonyoknak. — Addig viszont valami más füzet is megtenné. — mondom. — Nem a külsőség a legfontosabb. A válasz ismét a csend? — Na és a vállalásaikat, hogy teljesítették az első félévben? — kérdezem bizakodón. De ismét csak a csend.— Hogyan tovább? Érdemes elgondolkodni1 Miért a nagy szavak? A termelőszövetkezet munkája és eredményei vajon jobbak lesznek-e attól. ha minden erkölcsi alap nélkül, rideg papírokon — a tagság beavatása nélkül — számokat nézegetünk, adatokat hasonlítunk, és nagy szavakat hangoztatunk? Azt hiszem, hogy a mezőgazdasági brigád- mozgalom jelentőségét külön nem kell taglalnom. A termelőszövetkezetek brigádmozgalma jelenleg méh gyermekcipőben jár. de mérhetetlen jövő áll előtte. A kocsolai és más termelőszövetkezetekben, ahol most alakulnak a szocialista címért küzdő brigádok, a vezetőségnek elsőrendű feladata? hogy a brigád tagjainak — még ha azok idős asszonyok is! — elmagyarázzák a mozgalom erkölcsi és tartalmi vonatkozásait. Élő anyaggal dolgoznak! Emberekkel. S nem rideg papírokkal és számokkal. HORVÁTH MÁRIA * NAPIRENDEN: Kötelező védőoltás a kanyaró ellen Már évszázadokkal ezelőtt ismerték Hazánkban ez év őszétől kötelező a kanyaró elleni védőoltás. Mi tette szükségessé ezt a rendelkezést? Az, hogy járványos években — országosan — ötvenezernél is több, más években pedig átlagosan évi harmincezer megbetegedést jelentenek be, a valóságban azonban évente körülbelül 100 001) gyerek esik át ezen a betegségen. A hatvanas évek első felében évente száz gyerek vesztette életét hazánkban kanyaró következtében. Tekintettel arra, hogy e betegség világszerte pusztítóként ismert, már évekkel ezelőtt megkezdődött a világegészségügy egységes támadása a kanyaró ellen. A cél, megelőzni a bajt. Hazánkban 1962. óta folytak kísérletek azzal az oltóanyaggal, amelyet az Egészségügyi Világszervezet ajánlott. A gyengített vírust tartalmazó oltóanyaggal beoltottak tökéletes védettségre tettek szert. Mióta ismerjük a kanyarót? A kanyaró az emberiségnek legalább olyan régi ismerőse, mint a hozzá hasonlóan nagy pusztításokra képes más fertőző, járványos betegségek. Az orvostudomány ma sem tud mindent még róla, de ismereteink jóval gazdagabbak, mint voltak i. sz. e. a 900-as években, amikor egy Rbazes nevű arab orvos már megkísérelte elhatárolni a kanyarót a himlőtől. Szinte természetes, hogy nem találkozott teljes egyetértéssel. Sok száz évnek kellett eltelnie addig, amíg sikerült egybehangzó adatokat produkálni a betegség kórokozójáról, hiszen a kanyarót egészen a XVII. századig makacsul a himlő egyik változatának tartották: az orvostudományt forradalmasító felfedezések egész 6orát kellett az egymást követő nemzedékeknek véghez vinniök csak a kanyaró vírusának leleplezéséig. A világméretű támadás e betegség ellen tulajdonképpen 1954-ben kezdődött. Még ekkor is kevés eszköz állt rendelkezésre a védekezéshez. A kanyaró, ez a nagy pusztításokra képes betegség csepp- és levegőfertö- /.és. vagy közvetlen érintkezés útján terjed, méghozzá igen nagy sebességgel Erre ftaöö idézzünk egy példát. Egy behurcoló, hatezer beteg A Dániához tartozó Faroer- szigetek fővárosában 1781-től 1846-ig nem fordult elő kanyaró járvány formájában. 1781. előtt viszont hatalmas járvány söpört végig az egész szigeten, szörnyű pusztítást végzett. Történt, hogy 1846-ban egy asztalosmester érkezett Koppenhágából a Faroer-szigetek központjába. Mint később kiderült, Koppenhágában együtt volt egy kanyarós beteggel. Dehogy gondolt arra, hogy magával hurcolja a nyavalyát! Pedig megbetegedett, s őt követően a szigetek központjának 6282 lakója közül 6000-en betegedtek meg, a csecsemő- korúaktól a 65 éves korúakig bezáróan. Miért kerülte ki a járvány azt a 282 hatvanöt éven felülit? Mert 1781 előtt már átestek a kanyarón! Tucatjával lehetne idézni a hasonló eseteket annak bizonyítására, hogy a tévesen köny- nyű kis gyermekbetegségnek elkönyvelt kanyaró ádáz ellenfél, s nemcsak azért, mert gyorsan terjed, hanem azért is, mert valahány fertőző betegség között ez okozza a legtöbb halálozást. De azért is, mert vele szemben pillanatnyilag csak tüneti kezelés alkalmazható és a vele fellépő másodlagos betegségek (a különféle gyulladások, amelyek között igen gyakori a szem-, tüdővese- és agyhártyagyulladás) kimenetele is gyakorta válik bizonytalanná. Az esetek 60 százalékában jelentkezik a kanyaróval valamilyen másodlagos betegség is, ami gyógyulás után sem nyomtalan. Egyszerűen meghatározhatatlan az egészségre gyakorolt kár értéke. De mindez megelőzhető. Hogyan? Amíg nem áll rendelkezésünkre a penicillinhez hasonlóan nagy hatású vírusölő gyógyszer, addig a védőoltásokkal. De, mert az ember nem mindig jó gazdája sem a tulajdon, sem a gyermekei egészségének, kötelező védőoltással! Mi vár a mulasztókra? A szülők nagy többsége örül a kötelező védőoltásoknak, az ezekből származó tartós védettség miatt. De mi vár a nemtörődöm mulasztókra? A szabálysértési eljárás, amely során ötezer forintig terjedhető pénzbírság róható ki arra. aki elmulasztja a fertőző betegség elleni kötelező védekezést. Adott gyermekközösségben elegendő egy gyermek, aki behurcolva a kanyarót, végigfertőzi társait. Nálunk két-há- rom évenként jelentkezik a kanyaró járványként, s ilyenkor elszomorítóan sok áldozatot szed. Szükségtelenül, hiszen a védekezés adott, az oltás aktív védettséget hoz létre. Országszerte, így megyénkben is folynak az előkészületek a kötelező oltások végrehajtására. Küenchónapos kortól nem egészen kétéves korig, minden olyan gyermeket be kell oltani, aki még nem esett át a kanyarón. Mint erről a KÖJÁL tájékoztatott: teljesen szükségtelen a drága oltóanyagot azoknak a gyermekeknek is adni, akik már voltak kanyaró- sak, ugyanis a betegség egyszeri kiállása olyan védettséget biztosít, mint a használatban levő oltóanyag. Mikor kezdődnek az oltások? Az összes 1968-ban született gyermek részére október 6-tól 18-ig, Azok a gyermekek, akik valamilyen ellenjavaslat miatt ekkor nem olthatok — például betegek éppen, vagy valamely más betegségből való gyógyulásuk még nem teljes — október 27. és november 6. között kapják meg a védőoltásokat. Az 1966—67-ben születettek közül azokat a gyerekeket kell kötelezően oltani, akik valamilyen gyermekközösségben (bölcsőde, óvoda, napközi) élnek. Noverpber 9- től december 13-ig oltják be azokat a 3—5 éves korú gyermekeket, akiknek szülei önként jelentkeznek gyermekük részére védőoltásért Lényegében tehát október 6- tól november 6-ig bezáróan folyik majd a kötelező, ezt követően pedig december 13-ig az önként igényelt kanyaró elleni védőoltás. A megyében ez idő alatt körülbelül 10 000 gyermek kapja meg as aäfeUw védettséget biztosító oltást Fölvetődik a kérdés, miért ezt a korcsoportot (1966—67— 68-ban születetteket) kell védőoltásban részesíteni? A választ mert ebben a korcsoportban fordul elő a legtöbb kanyarós megbetegedést A gyerekeknek átlagosan 70—Tő százaléka első két életévéből esik át a kanyarón, s ebben a korcsoportban a leggyakoribb az elhalálozás is. Mindezek után aligha van szükség annak további bizonyítására, hogy az adott lehetőséggel élve erős gátat szabhatunk az elkövetkező években egy olyan járványos gyermekbetegségnek, amely eddig oly sok áldozatot követelt! A Szekszárdi Szabó Ktsz. szekszárdi telephelyére FELVESZ. 14 éves kortól Szekszárd és környékén laki lányokat 5 órás munkaidővel, varrodai munkára, akik 4 éves szakmai gyakorlat után szakmunkásvizsgát tehetnek. Szekszárdiak előnyben. Minden második szombat szabad. Jelentkezni lehet a szövetkezet munkaügyi osztályánál, Szekszárd, Arany János u. 7—9 szám alatt. Felvesz továbbá Szekszárd. Bátaszék, Tolna és környékén lakó nőket fürdőruha gyártásához bedolgozónak. A munka kiadása és átvétele, valamint a munkára való jelentkezés az alábbi helyeken történik: Szekszárd, Rákóczi u. 9 szám alatti üzlethelyiségben. Szabó Gyuláné bedolgozó-ügyintézőnél. Bátaszék, Budai utca 3. szám alatti részlegnél, özv. Makk Józsefné ügyintézőnél. Tolna: Árpád utca 7. szám alatti részlegnél. Keserű Józsefné ügyintézőnél. Folyamatos munkát biztosítunk. (118) C
