Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-10 / 209. szám

I TASN ÄD1 VARGA EVAS SZEPTEMBER Megjött hát szeptember! Kékre rajzolt árnyak fonják körül kedves, régi iskolánkat. Levélke zörren és csapódik az ablak, csapódik még száz is, néznek, hívogatnak, Itt ülünk majd újra, itt a hátsó sorban, — Hát az én pajtásom ugyan merre, hol van.? Jön már, jön sietve, fehér blúza fénylik, s nevetésünk felszáll, fel a magas égig. Sok nyári barátom lfevele előttem, sárga-piros bélyeg mosolyog az őszben, — Szergej, Tánya, Helga... és a többiek mind Írják, hogy a tanév elkezdődött megint. Vissza Írom én isc — elindulok újra, vörös fák hajlanak az iskola- útra, bent a zöld padsorok, tábla, füzet várnak, s együtt mondunk búcsút a gyönyöre nyárnak. Gyerekek Két jO0 ÍKo? n n & ■'■ ; r~YT '■ ..Számlánkiinyvet kérek!" (Lőrinc* Etelka raj*») Qíjerekszáj Badacsonyi emlék Lezáru ll a szezon: Félmillió üveg üdítő ital—százezerrel kevesebb mint 1968-ban Kiránduló pedagógusok ér­keztek Badacsonyba. Egyikük magához int egy gyereket az utcán: — Mutasd meg, fiacskám, merre van a Kisfaludy-ház. — Igen, tessenek csak ve­lem jönni! — Aztán tudod-e, ki volt Kisfaludy Sándor? — Azt én nem tudom. — Hát nem beszélt róla a tanítótok? — JVÍéfií ő sem igen tudhat róla, mert csak egy éve ta­nít Badacsonyban, TÖRTÉNELMI ARCKEPEK; 1 Ki volt Csonka bég? 1686. szeptemberében a visz- szafoglalt Budán mintegy hat­ezer ember esett fogságba. Ki­emelkedett közülük egy ma­gas, délceg férfi, akit a ma­gyarok — mivel fél karja hi­ányzott — Csonka bégnek hív­tak. Korábban Nógrád várá­nak török parancsnoka volt. Innen került Budára, mint Abdurahmann, az utolsó budai pasa helyettese. Az 1686. évi ostromkor Csonka bég ve­zette a budai palota védőinek küzdelmét a Gellérthegy fe­lől támadó bajorok ellen. Ma­ga a pasa a Bécsi kapu köze­lében elesett. Ezt követően ke­rült sor Csonka bég továbbra is védekező csapatainak meg­semmisítésére. Sebesülten ke­rült a bajorok kezére, kilenc éves kisfiával együtt. A né­metek Zungenbergnek nevez­ték el. Több évig raboskodott, mint a császár személyes fog­lya. Végül is 1696. július 6-án Bécsben megkeresztelkedett, s a Lipót József keresztnevet kapta. Keresztapja a császár lett. Utóbb magyar nemessé­get is kapott s egy osztrák— magyar lovasszázad kapitá­nyává nevezték ki. Részt vett 1704-ben Savoyai Jenő herceg oldalán a rajnai hadjáratban, 1706-ban pedig Olaszországban harcolt a franciák ellen. Ek­kor a franciák foglyul ejtet­ték. XIV. Lajos, a törökbarát francia király kiszolgáltatta őt a törököknek. Konstantiná- polyba vitték, ahol a szultán Buda egykori helyettes pa­rancsnokát, Csonka béget — ekkor már Zungenberg Lipót Józsefet — zsákba varratta, s a Boszporuszba fullasztatta. Fia, a Budán 1686-ban elfo­gott Zungenberg Ferenc ké­sőbb a császári-királyi», sereg altábornagya, bárói rangot ka­pott. Bécsújhelyen halt meg. Itt őrzik Csonka bégnek egyet­len egykorú arcképét is, amely- őt — immár mint Zungen- berget — magyar huszártá­bornoki egyenruhában ábrá­zolja. ■ ____________ H . LÁNYI PIROSKA: A rézmetsző háza A nők egyenjogúsítása már év­századokkal, sőt évezredekkel ez­előtt nagy probléma volt. A könyv, amiről szó lesz, szintén ez­zel foglalkozik. Cselekménye Bu­dapesten játszódik 177.9 és 1861 között. Takáts Eva — a könyv főhőse — édesapja korán meghal, aki­ben nemcsak apját, de tanítóját is elveszíti. Éva azonban acélos akaratú, öntudatos leány. nem töri meg a csapás, ezt a vonást édesanyjától örökölte. Egy réz­metszőhöz megy feleségül. de nem tetszik neki az, hogy a férje tartja el. s er által ki van szol­gáltatva neki. ö is munkába sze­retne állni. De ez a felfogás nem egyezik az akkori. társaság­beli úrihölgyek gondolkodásmód­jával, s emiatt Évát nem nagyon kedvelik, ö ennek ellenére lá­nyait is mesterségre taníttatja. Később, egyre több ilyen lépést tesz, sőt a sajtó is leközli az egyenjogúságról szóló cikkeit. Hová vezet ez az út? . Igazat adnak-e Évának? Elképzelései va­lóra válnak-e? Elárulja a regény! A Szekszárdi Szesz- és Üdítőitailipari Vállalatnál ezek­ben a napokban készítik a számvetést az üdítőital-szezon forgalmáról. Az első meg­állapítás: több mint húsz szá­zalékkal kevesebb üdítő ital fogyott idén május, június, július és augusztus hónapok­ban, mint a megelőző év azo­nos időszakában. A vállalat az idei szezon­ban 214 550 üveg citromos üdítő italt, 224 934 üveg jaffa- italt és 73 094 üveg erdei bambit adott el a fogyasztók­nak. Szódavízből is lényege­sen kevesebb fogyott, mint a múlt évben. Augusztus lő-ig a nagy­kőrösi konzervgyár jaffa- sürítményéből készítették az üdítő italt, azóta az alap­anyagot a budapesti konzerv­Felvételre keresünk: kertészetbe férfi SEGÉD­MUNKÁST, betanított munkási állásra (moso­da) férfi SEGÉDMUN­KÁST, BETEGVEZETÖT. KŐMŰVEST, KONYHA­LEGÉNYT. TAKARÍTÓ­NŐT, napi 5 órára TA­LÁLÓST. Jelentkezni lehet a kórház munkaügyi csoportjánál mindennap reggel 9—12 óráig. (124) gyár adja, sokkal gyengébb minőségben. A forgalom- csökkenés oka elsősorban az, hogy az év elején a szénsav­hiány miatt a keresletet nem tudták kielégíteni. A vállalat idén fejlesztette „házhoz szállítását” a Tolna, Fadd, őcsény, Decs, Pörböly. illetőleg Szedres, Kölesd út­vonalon és így elégítették ki az italboltok, üzletek, vendég­lők igényét. A szekszárdi vál­lalatnál elmondották, hogy ezekben a napokban már csak igen kis mennyiségben gyártanak üdítő italokat... Lassan a pálinkafőzési fő­szezonba ér a cég. és a gyü­mölcspálinka készítése után — két hónap múlva — már meg­kezdik a szekszárdi törköly főzését is. A szüretre történő felkészülés érdekében értesítjük a lakosságot, hogy HORDÓJAVÍTÁST A LEGRÖVIDEBB HATÁRIDŐN BELÜL VÁLLALUNK Bátaszéki Kádár- és Fatömegcikk Ktsz. Bátaszék, Bonyhádi út 7. (72) A Szekszárdi Városgaz­dálkodási Vállalat asztalos szak- és segédmunkásokat felvess. Fizetés megegyezés sze­rint. Jelentkezés Kóka István üzemvezetőnél. (134) Népújság J 1969. szeptember 10. RE JTV É NY >=• Augusztus 27-i számunk he­lyes megfejtése: az öregem­bernek 21 dukátja volt, mi - előtt megcsókolta az ördög patáját. Könyvjutalmat nyer­tek: Botos József tolnanémedi. Sandi Mária pincehelyi és Tierling János hőgyészi paj­tások. — P* — Szüret előtt a vásárban A legnagyobb keletje a hordóknak, puttonyoknak s más szüreti hol miknak van. Foto-: Deák József Szilvási Sarolta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents