Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-28 / 225. szám

— Igen, igen... — felelte — de ön? Úgy tudom, hét gyereke van.

— Mindegy. Ha én húzom a. fekete golyót, nem fogom megszámolni őket. Tudni fogom a kötelességemet.

Néhány percig sápadtan nézett maga elé, aztán így szólt:

— Noshát rendben van... Most mindjárt?

— Igen.

Elővettem a két golyót és beledobtam a kalapba Láttam, hogy vitéz Kelevény szájaszéle remeg, de magam is izgatott voltam. Június van — gondoltam —, aránylag fiatal vagyok, s jön a forint... Mégiscsak szép az élet. .. No de ne érzelegjünk. ..

Letakartuk a kalapot egy kendővel, s azután remegő kezekkel egyszerre nyúltunk bele mindketten. Azután kihúztuk kezeinket.

— Nyissa ki az öklét... — mondta Kelevény halkan.

Nyissa maga.

Farkasszemet néztünk, azután mély lélegzetet vettem, és kinyitottam az öklömet. Tenyeremen ott pihent a fehér golyó. Üveges szemmel meredt rá, aztán kinyitott! az övét. A fekete golyó volt nála*

— Uram — mondtam —, sajnálom. De higgye el ez a fehér golyó sem főnyeremény. .. Még sok szaladgálj- nivalóm lesz az ügyben. Megyek is. Nyugodjék békében.

És eltávoztam.

Másnap délután izgatottan futottam át a lapokat. Megírja-e valamelyik rendőri riporter az öngyilkosság hírét? De nem írta meg. örültem. Magánügy volt. Férfiak személyes ügye, nem tartozik a nyilvánosságra.

Harmadnap reggel éppen a lakáshivatalba akartam bemenni, amikor csengettek. Kimegyek, ajtót nyitok. Vitéz Kelevény Ervin áll ott.

— Hogy-hogy? — kérdeztem. — ön még él?

— Igen.

— Hát akkor?

Zsebébe nyúlt és egy iratot vett ki. Átnyújtotta. Kinyitottam.

A központi lakáshivatal, mint harmadfokú bíróság, úgy döntött, hogy lője főbe magát, aki a fehér golyót húzta.

KAPTAM EGY DOLLÁRT

Rettenetes katasztrófa ért tegnap. Kaptam egy dollárt. Hogyan kaptam, miért kaptam, nem tartozik ide. Tény, hogy kaptam egy dollárt. Este nyolc óra tájban kaptam, Budán, a Bunyákovits téren, Kucserától kaptam, régi adósomtól. Miért kaptam, hogyan kaotam, nem fontos, lényegtelen, ne tessék macerálni emiatt engemet. Nagyon ideges vagyok, nincs kedvem magyarázkodni, a rendőrség minden pillanatban rajtam- üthet. Kaptam egy dollárt, ez a tény, hogyan kaptam, miért kaptam, nem lényeges.

Az a gazember a kezembe nyomta a dollárt, s már ott is hagyott. Villámgyorsan zsebrevágtam, s olyan arccal néztem körül, mint aki pengőt kapott. Közönyös arcot vágtam, s szorosan a falhoz lapulva, hosszan elnyúlt testtel hazasiettem. Mielőtt a lakásomba felmentem volna, leszóltam a házmesterhez, nem keresett-e a rendőrség. Nem. Ezek után felsiettem a III. emeletre, s a melléklépcsőn lementem az I. emeletre, hogyha netán valaki a nyomomban van, lerázzam magamról. Egy alkalmas pillanatban kinyitottam a lakásom ajtaját és beléptem. Nem gyújtottam villanyt, hogy a kiszűrődő fény gyanút ne kelthessen.

Gyorsan pálcikát sodortam a dollárból, rézágyam támlájáról lecsavartam az egyik gömböt és a csőbe beledugtam a dollárt. Azután visszacsavartam a gömböt. Közben hangosan fütyörésztem, hogy a szomszédok azt higgyék, fü- työrészek.

Túl izgatott voltam ahhoz, hogy vacsorázzam. Egy kicsit mindenesetre csörömpöltem a tányérokkal, hogy a szomszédok azt higgyék: vacsorázom. Aztán közönyös arcot vágva lefeküdtem. Revolveremet kikészítettem az éjjeliszekrényre, hogy teljesíthessem kötelességem, ha bekerítenek.

Alig feküdtem le, rájöttem, hogy a dollárt rossz helyre dugtam. Ha a detektívek raj- tamütnek, azonnal megtalálják. A rézágy csövébe dugni valamit nagyon is kézenfekvő dolog. Ha jól emlékszem, olvastam is valahol, hogy Európa egyes vidékein mindent a rézágy csövébe dugnak.

Gyorsan kiszedtem a dollárt, galacsinná gyúrtam azzal, hogy a vízcsapba dugom. De mi történik, ha az egyik detektív megszomjazik? Nem jó. Kisimítottam a dollárt s elhatároztam, hogy a Globus- világlexikon Kucorgómba- Müglitánia kötetébe teszem, a 986-ik oldalra. így cselekedtem, aztán újra lefeküdtem aludni. Hát mit álmodom?

Azt álmodom, hogy két detektív házkutatást tart nálam. Nem találnak semmit. Már éppen gratulálni akarnak, hogy milyen tisztességes ember vagyok, amikor azt kérdi az egyik a másiktól:

TABI LÁSZLÓ (Folytatjuk.)

Villany telep a víz alatt

A Kaspi-tenger olajtechnikusai, akik a „Kőolajkövek” városát építették fel cölöpökön, most olyan eszközök után kutatnak, amelyek megvédenék a fémcölöpöket a tengervíz romboló erejével szemben. Sok iavaslat hangzott el.

Köztudomású, hogy a villamos áram a leghatásosabb ..gyógyszer” a korrózió ellen. A katód védelmére a leghatékonyabbnak bizonyult az a félvezetős termoelektromos generátor, amelyet a tudósoknak és konstruktőröknek egy csoportja tervezett.

A kőolaj- és gázvezetékek katódvédelmére már néhány év óta alkalmazzák a félvezetős termoelektromos generátorokat. A forró forrasztások hőjét fémradiátorok segítségével vezetik el, amelyek azonban lényegesen komplikálják a generátorok berendezését és növelik súlyát

A vízalatti termogenerátor egyik legfőbb jellegzetessége az, hogy nincsenek hűtő radiátorai: ez lényegesen leegyszerűsíti a konstrukciót és csökkenti súlyát, hiszen a legjobb radiátor maga a tengervíz. Előnye az is, hogy a gáz szolgál üzemanyagául, ebből pedig elég van a kőolajipartelepeken.

Távolról nézve, a vízalatti generátor televízióantennára hasonlít. A termoelektromos berendezést magába foglaló fémalaptól két kisebb cső ágazik el. Az egyik valamivel magasabban áll, mint a másik, és ez biztosítja a természetes légcirkulációt az égés fenntartásához.

A találmány voltaképpen egy sajátságos vízalatti villanytelep, amelynek kapacitása kb. ötven watt, az áramerő pedig eléri a tíz ampert. A generátort az olcsó földgáz táplálja, amely a kitermelés idején állandó forrásul szolgál. A tenger kőolajmunkásai sikeresen alkalmazzák a félvezetős termoelektromos generátort.

„Aranyásó“ baktériumok

Furcsa módon ingott meg a nemes, szilárd, savra érzéketlen arany nimbusza. A tudósok felfedeztek egy baktériumfajtát, amely „felfalja” az aranyat, s felületén vörös és barna foltokat okoz. Sőt, a merész mikroorganizmusoknak barátai is akadtak: az aranyra rávetették magukat a növények is, s ennek következtében eljut az arany az állati szervezetekbe. Felfedeztek aranyat például a szarvasok bőrében és szarvában, a hangyákban és a cserebogarakban, az emberi hajban és a vérben is.

Sok tudóst foglalkoztat az a kérdés, hogyan lehet kivonni az aranyat — más anyagból. Irkutszk- bon a ritka fémekkel foglalkozó laboratóriumban és egy franciaországi intézetben vizsgálják az arany oldódásának és kiválasztódásának biometallurgiai folyamatát. A tudósoknak egy penészgomba-faj sietett a segítségére. Ezek mintegy „kiszipolyozzák” az aranyat a folyadékból és az bennük rakódik le. Aztán a gombalepedéket megszárítják és porlasztják. Egy másik, biológiailag aktív gombafaj 15—20 óra alatt a fémaranv 98 százalékát ülepítette le. A kis lények nem mutatnak érdeklődést semmilyen más fém iránt, ezért használhatók fel a rendkívül szilárd ve- gyületek bontására.

A baktériumok sikeresen alkalmazhatók, mint irányított „aranyásók”, amelyek az ércből kivonjál: a nemesfémet. A kísérletek szerint az érc aranytartalmának 30 százalékát is ki lehet így vonni. Ez a penészgomba-faj nagyon igénytelen, bármilyen táptalajon, akár cukoripari hulladékon is tenyészik.

♦

♦

♦

♦

♦

*

♦

♦

♦

♦

♦

♦

♦

:

♦

*

♦

♦

:

;

M1LMGUR IfÖMETEB ?

Fantasztikus tudomány —

tudományos fantasztikum

trjrjTjrjrjrjTjrjrM

A várt istenek érkezésének elmaradása miatt csalódott mayák — mint közöltük —, elhagyták országukat, elvonultak északra, és új birodalmat alapítottak. És felépítették városaikat, pompás templomaikat, piramisaikat, ismét a csillagok állása, és naptáruk adatai szerint.

De nemcsak piramisok emelkedtek ki a dzsungelból a naptárnak egy-egy fontos határnapját jelképező lépcsőfokkal, hanem csillag- vizsgálók, obszervatóriumok is.

A Cichén városnál épült obszervatórium a mayák első és legrégibb kerek épülete. A restaurált építmény ma is olyan, akár egy modern csillagvizsgáló. Három teraszával magasan kiemelkedik a dzsungelból. Belül csigalépcső vezet a kupola alá, amelyben kisebb-nagyobb kerek nyílások vannak, a csillagok megfigyelésére. Külső falán az Esőisten alakja látható, és több szárnyas emberalak rajza.

A mayák érdeklődése a csillagok» iránt, természetesen nem eléggé, alapos ok annak feltételezésére, hogy érintkezésben álltak, vagy érintkezést kerestek más égitesteken élő értelmes lényekkel. Azonban az ezzel összefüggő kérdések tömkelegé igazán zavarba ejtő:

Honnan ismerték a mayák az Uranust és a Neptunust?

A Cichén melletti obszervatórium vizsgálónyílásai miért nem irányulnak a legfényesebb csillagok felé — holott ez volna „logikus”?

Mi értelme volt annak, hogy a mayák 400 millió évre előre kidolgozzák naptárukat?

Honnan szerezték ismereteiket a Nap-év és a Venus-év négytizedes számjegy pontosságú kiszámításához?

Kitől kapták szinte felfoghatatlan csillagászati ismereteiket?

Még egy borzalmas történetet kell • elmondanunk a mayák múltjából, a Cichén Itza mellett felfedezett szent kút történetét. Edward Herbert Thompson régész kikotortatta a szent kút fenekét és a bűzös iszappal együtt nemcsak ékszerek és művészi tárgyak kerültek elő, hanem több fiatal fiú és leány csontváza is.

Diego de Landa, a mayák múltjának kiváló kutatója feljegyzések és hagyomány alapján, már régebben azt állította, hogy aszályos évek idején, a mayák a szent kúthoz zarándokoltak, hogy kiengeszteljék az Esőistent, s a papok által előírt szertartások közben ártatlan fiúkat és leányokat vetettek áldozatul a kútba.

Amit Diego de Landa állított, azt Edward Herbert Thompson, borzalmat keltő leleteivel bebizonyította.

Ki a megmondhatója, mennyi sok más állításról és feltételezésről rejlenek megdönthetetlen bizonyítékok a mayák földjének mélyében?

A szent kút azonban más kérdéseket is felvet.

Hogyan keletkezett?

Miért nyilvánították szent kútnak?

És miért éppen azt nyilvánították szent kútnak, hiszen több, hasonló csekély átmérőjű, és

mély tó van arra?

Alig 70 méternyire a mayák említett. obszervatóriumától, a dzsungelban, ugyanolyan kút van, mint a Cichén Itzánál levő szent kút. Még a víztükör magassága is teljesen egyenlő a két

kútban, és a víz mind a kettőben a Nap állása szerint, zölden, barnán, vagy vérvörösen csillog. A kutatók figyelme azonban kizárólag a Cichén Itzánál felfedezett kútra irányul, mert az beleillik bizonyos elképzeléseikbe, viszont ezt a másikat teljesen elhanyagolják, mellőzik, mert nem tudnak mit kezdeni vele.

Pedig okuk volna ezzel is foglalkozni.

Mind a két kút vitathatatlanul meteorbecsapódásnak köszönheti létét. És mind a kettő pontosan 900 méternyire van Castillónak, a legmagasabb piramisnak a csúcsától.

Nem ez a körülmény határozta-e meg a piramis felépítésének helyét?

Ezt a piramist Kukulkan istennek, a Repülő Kígyónak tiszteletére emelték. A mayáknak úgyszólván minden építménye magán viseli a Repülő Kígyó szimbólumát.

Ez is gondolkodásra késztető tény. Hiszen egészen természetesnek látszana, hogy a dús növényvilágtól körülvett mayák sziklarajzaikon virág- és növénymotívumokat is alkalmazzanak. Ilyennek azonban mind a mai napig még nyomát sem találták. Mindenütt az undorító, csúszómászó kígyó látható, méghozzá szárnyas alakban.

Mi késztette a mayákat arra, hogy éppen a kígyót tegyék meg istenségüknek, és szárnyakkal lássák el?

Nem az a gondolat rejlik-e ebben, hogy minden földinek alkalma nyílik egyszer a magasba emelkedni és repülni, még a legalacsonyabb rendű állatnak, a föld porában csúszó-mászó kígyónak is?

Még merészebb elképzelés: nem lehetséges-e. hogy a mayákhoz látogató, messzi égitestről érkezett űrhajósok, akiktől feltevéseink szerint a mayák csillagászati és egyéb ismereteiket szerezték, látogatásuk után magukkal vittek egy kígyót?

♦♦♦♦♦♦♦♦