Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-28 / 225. szám

Meiiiv Szekszái EGye^emi Köjiyv Pécs, Leona re ) psz.ü&y. loLMt MEGYEI VIL/tG PBÖlSfÄRfArEGYESOLIETEEI PÜJSÄ.G 1 * MAGTAB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEOYE1 BIZOTTSÁGA tS A MEGYEI TANAC3 LAP|aH XIX. évfolyam, 225. szám. ARA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1969. szeptember 28. Köszöntjük fegyveres erőinket Dolgozó népünk bensőséges ünnepségeken emlékezik meg a fegyveres erők és testületek napjáról szeptember 29-én. Ezen a napon emlékező sza­vakkal idézzük dicső honvédő hagyományainkat: Dózsa, Rá­kóczi harcosait, a szabadságért és függetlenségért küzdő hon­védseregeink 1848—49-es sza­badságharcát, az 1919-es dicső Magyar Tanácsköztársaság vö­röskatonáinak, az orosz, spa­nyol földön harcolt magyar in­ternacionalisták, és azoknak a bátor hazafiaknak tetteit, akik hazánk felszabadulásáért, majd 1956-ban az ellenforradalom leveréséért harcoltak. Az 1848. szeptember 29-én Pákozd—Sukoró térségében le­zajlott ütközet emlékére emel­tük ezt a napot a fegyveres erők és testületek napjává, inert ezen a napon született meg az a fiatal honvédsereg, amely hősiesen védelmezte a forradalom vívmányait, a ma­gyar nép függetlenségét és szabadságát. A szabadságharc győzelmes ütközeteiben a nemzeti zászló alá gyülekező jobbágynép tö­megei voltak, akik a szó szo­ros értelmében kaszára, kapá­ra kapva védték a 48-as tör­vények alapján tulajdonukba került földet, házat és alig­hogy elnyert szabadságukat, A hiányos öltözet, felszere­lés és gyenge ellátás ellenére megálltak a helyüket a jól fel­szerelt, és képzett tisztek által vezetett ellenséges csapatokkal szemben. Izzó hazaszeretet és a forradalom győzelmes befe­jezésének reménye vezette őket. Ennek volt részese Tol­na megye felkelt népe is. 1848 másik jelentős csatája október 7-én, a megyében, Ozorán zajlott le. A csata után az Országos Honvédelmi Bi­zottmány teljes elismerését fe­jezte ki „mindazon tolnai nem­zetőröknek, akiknek közre- munkálása által e fényes dia­dal kivívatott”, példaképül ál­lította a tolnai felkelt népet, „melynek segítségével Ozorá- nál több mint hétezer fogatott el a horvát—osztrák seregből”. Tolna megyei szabadságharco­sok parancsnokai és szellemi vezérei: Perczel Mór tábornok és testvérei, Miklós és Sándor, valamint Csapó Vilmos ezre­des voltak. Ebben a harcban ott talál­juk a nemzeti összefogás mel­lett a nemzetköziséget is. A magyar szabadságharcban je­lentős létszámban vettek részt lengyelek, a magyar hazában élő nemzeti kisebbségek is. A szabadságharc jelentősé­gét méltatták a munkásmozga­lom nagy vezetői is. Az 1848- as forradalmi mozgalomban — állapította meg Engels — 1793. óta merészeli egy, az el­lenforradalmi túlerőtől körül­vett nemzet a gyáva ellenfor­radalmárok dühével szembe­állítani a forradalmi szenve­délyt. A történelmi igazsághoz tar­tozik, hogy nemzeti történel­münk sorsfordulói, a nép min­den hősiessége, elszántsága, áldozatvállalása ellenére, soha nem tudták biztosítani az or­szág tartós felemelkedését, a szabadság és a nemzeti füg­getlenség hosszú időre történő kihívását. Ennek oka az volt, hogy szabadságharcos, forra­dalmi erőink hiába próbálkoz­tak, nem tudtak megfelelő nemzetközi támogatásra szert tenni, nem tudtak a kor ha­ladó erőivel és mozgalmaival tartós és tevékeny kapcsolatot kialakítani. A felszabadulás óta szocia­lista jövőnket a nemzetközi osztályharc, imperializmus el­leni állandó harc közepette építjük, és politikai, gazdasá­gi, ideológiai céljainkat csak úgy tudjuk valóra váltani, ha szüntelenül biztosítjuk ha­zánk, szocialista rendszerünk védelmét a külső és belső el­lenség ellen. Pártunk állandóan foglal­kozik a honvédelem helyzeté­vel, a fegyveres erők fejlesz­tésében elért eddigi eredmé­nyeinkkel és megállapította, hogy mindazok az erőfeszíté­sek, amelyeket az elmúlt évek­ben tettünk, eredményesek voltak. Fegyveres erőink különböző fegyvernemeit korszerű hadi- technikai eszközökkel láttuk el. A korszerű haditechnikai eszközöket politikailag szilárd, harcászatilag és szakmailag magas színvonalon képzett személyi és parancsnoki állo­mány kezeli és vezeti. A magas fokú harckészült­ségnek és széles körűen meg­alapozott szakmai és harcásza­ti tudásnak, a nemes erkölcsi tulajdonságoknak nagyszerű példáit adták katonáink a Var­sói Szerződés egyesített fegy­veres erőinek gyakorlatain és a közös védelmi akció során is teljesítették internacionalis­ta kötelezettségüket. Tények bizonyítják, hogy fegyveres erőink jól felkészült, megbízható őrei szocialista hazánknak és a testvéri szo­cialista hadseregek oldalán bármikor készek a szocialista tá'bor védelmére, bármilyen agresszió visszaverésére. Fegyveres erőink és testüle- teink osztályjellegéből fakadó internacionalizmusa, szolidari­tása, együttérzése és segítése támasza minden ország prole­tariátusának, az imperializ­mus ellen küadő erőknek szerte a világon. A fegyveres erők fejleszté­sében elért eredményeink mellett azonban állandóan fi­gyelembe kell vennünk ellen­ségeink további készülődéseit és agresszív terveit. Fegyve­res erőink és testületink, honvédelmünk további fejlesz­tése jelentős áldozatokat kö­vetel meg népünktől, de csak így érhetjük el. hogy hazánk biztonságán jól felszerelt, ma­gas fokú harci szellemmel rendelkező fegyverei' érők őrködjenek. Jelenünk sokoldalú realitá­sa, hogy legfőbb nemzeti ügyünk folytatását, a szocia­lizmus vívmányainak védel­mét, további építését csak a haladás nemzetközi erőivel szóró® szövetségben és akció­egységben képzelhetjük el. Dolgozó népünk e napon szeretettel köszönti fiait, akik a néphadsereg, a határőrség, a karhatalom, a polgári vé­delem, a rendőrség és a mun­kásőrség soraiban fegyverrel a kézben védik szocialista vívmányainkat. Ugyanakkor elvárja, hogy fegyveres erő­ink és testületeink minden tagja teljesítse hazafias kö­telességét, legyenek készen bármikor szocialista hazánk megvédésére. Ezen a napon köszöntjük mindazokat, akik a KISZ-ben, MHSZ-ben és más társadalmi szervezetben tevékenyen já­rulnak hozzá honvédelmünk erősítéséhez és fejlesztéséhez. A megye ma élő nemzedé­ke büszke lehet elődeinek az emberi haladásért és szabad­ságért vívott harcban vállalt szerepére, bátor és áldozatos kiállására. A múlt értékelnek megbecsülése, a tapasztalatok levonása feltétlenül hasznos és szükséges az új társadalmi rend felépítésében. HARMAT JÓZSEF, a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztályvezetője Díszünnepség Szekszárdim a fegyveres erők napján A fegyveres erők napja dísz­ünnepségét szombaton délelőtt rendezték meg Szekszárdon, a fegyveres erők klubjában. Az ünnepségen részt vett Horváth József, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára, a fegyve­res testületek vezetői, köztük dr. Solymosi Mihály rendőr ezredes, a párt megyei végre­hajtó bizottságának tagja, me­gyei főkapitány, és Bolvári Jó- zsefné országgyűlési képviselő, az országgyűlés honvédelmi bizottságának tagja. Kollár Ernő alezredes, hely­őrségparancsnok megnyitója után Csajbók Kálmán, a Ha­zafias Népfront megyei titká­ra emlékezett meg a fegyve­res erők- napjáról. — Közel két évtizede, hogy a Minisztertanács a fegyveres erők napjává nyilvánította szeptember 29-ét, az 1848-as szabadságharc első jelentős csatája, a Pákozd—sukorói üt­közet napját. Népünk akkor egyszerre harcolt a nemzeti ügyért, és a társadalmi ha­ladás egyetemes eszméjéért. Ez az eszme vezérelte népünk legjobbjai^ a legkegyetlenebb elnyomás éveiben is. Ezen a napon tisztelettel áldozunk mind­azok emlékének, akik a legnagyobb áldozatot hoz­ták a magyar nép szabad­ságáért. Csajbók Kálmán ezután azokról emlékezett meg. akik negyedszázaddal ezelőtt ré­szesei voltak hazánk felsza­badításának, a szovjet hadse­reg oldalán: a budai önkéntes ezred tagjairól, a magyar par­tizánokról, és azokról, akik, mint az ideiglenes kormány 1945 elején kelt rendeletével létrehozott polgárőrség tagjai, elsőkként léptek fel a felsza­badult ország védelmében, kí­méletlen harcot kezdve a po­litikai, gazdasági, a közönsé­ges bűnözők, az akkori nehéz gazdasági viszonyok vámsze­dői ellen. Méltatta a belső karhata­lom, és legfiatalabb fegyveres testületünk, az ellenforrada­lom elleni harcban kovácsoló- dott munkásőrség érdeméit. Néphadseregünkről, legna-* gyobb fegyveres erőnkről szól­va megállapította: — Néphadseregünk büszkp lehet elődeire, büszke lehet arra a fegyverbarátságra, amely összeköti a szovjet had­sereggel, a testvéri szocialista országok hadseregeivel. Pár­tunk honvédelmi politikájának eredménye, hogy fegyverzetében, felszerelé­sében, felkészültségében korszerű hadsereg őrködik építőmunkánk felett, amely képes visszaverni, meg­semmisíteni az ellenséget, a baráti hadseregekkel együtt képes megfelelni az eléje állí­tott követelményeknek. — A nemzetközi erőviszo­nyok megváltoztak ugyan a szocializmus javára, de az im­perialisták által hirdetett „reá­lisabb stratégia” ellenére is fennáll a háborúk veszélye. És amíg a támadó tömbök fenn­állnak, szükség van a Varsói Szerződés fenntartására, ál­landó erősítésére. — A honvédelem csak az egész társadalom aktív rész­vételével valósulhat meg — mondotta, majd foglalkozott néphadseregünk korszerűsíté­sében elért eredményeinkkel, a különböző fegyvernemek korszerű technikai ellátottsá­gával, feladataival az ország, és a szocializmus egyetemes vívmányainak rájuk háruló védelmi feladataival. — Büszkék vagyunk fegy­veres erőinkre, a Szovjetunió­val, a szocialista országokkal való szövetségünkre, barátsá­gunkra. Ez olyan erő, amely bizto­sítja békénket, független­ségünket, és amelynek tu­datában mindenkor telje­sítjük hazafias, és inter­nacionalista kötelezettsé­günket — mondotta. (Folytatás a 2, oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents