Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-04 / 204. szám

zeit szívbajnak a mellkas se­bészi feltárása nélküli műtéti kezelését. Úgynevezett szív­katéter segítségével a sebész az artérián keresztül hatol be a szív belsejébe. Sebészet — Kereken kétezer olyan be­tegséget tartanak számon, amely ma még gyógyíthatat­lan, mert keletkezése és oka ismeretlen. Az NDK orvosi ku­tatóintézetei célul tűzték ki e betegségek keletkezése okainak feltárását és gyógyításuk módjának megtalálását. A berlini Robert-Rössle klinika feladatául például a rák okai­nak kutatását tűzték ki. Kü­lön operációs szárnyat rendez­tek be a legmodernebb orvosi­technikai felszereléssel, ahol évente mintegy 2500 rákbete­gén végezhetnek műtétet. Az agydagariaton kívül itt min­denféle daganatos betegséget kezelnek. Nem messze innen találha­tó a tüdő- és tuberkolózis ku­tató intézet, ahol tüdőátülte­téssel folytatnak nagy jelentő­ségű kísérletekét. A kutató- intézet vezetőjének, Steinbröck professzornak a véleménye szerint a tuberkulózist az NDK-ban sikerült legyőzni. A mellkas kutatói ezért teljes fi­gyelmüket a tüdő és a mellkas egyéb megbetegedéseinek szen­telhetik. Uj operációs módszert Fejlesztettek ki, amely lehe­tővé teszi, hogy a mell­csonton és szívburkon kérész­kés nélkül tülhatolva szüntethessék meg a tüdőerek megbetegedését. (Ehhez különleges érvarró ké­szülékeket használnak.) A mellkas-sebészet terén ki­emelkedő eredményt ért el nemrégen dr. Porsmann, a berlini Charité sebészeti kli­nika orvosa. Módszere lehető­vé teszi a született, vagy szer­A már említett rákkutató központban Matthes profesz- szor osztálya számos állatkí­sérletet hajtott végre. Itt a többi között olyan új eszközö­ket és módszereket keresnek, amelyeket a sebészet haszno­síthat. Ilyen például sebek gyógyítása, szervek pótlása — műanyagok felhasználásával. Nincs már egyetlen szerv sem, amelyet állatoknál — eseten­ként embereknél — átültetés­sel ne pótoltak volna. Még hasnyálmirigyet és májat is sikerült sebészileg átültetni (g.) izotóposztályán tüdő­A berlini Robert-Rössle klinika daganatos beteget kezelnek. Takarmánybriketté a jövő A szénabetakarítás egészen új, eddig még kevéssé elter­jedt, de eredményeiben rend­kívül bíztató módja a briket- tálás. Minden módszer első és legkritikusabb fázisa a zöld­tömeg előfonnyasztása a táb­lán. Ez a brikettálásra is ér­vényes. Az eljárás lényege az, hogy a rendre vágott és rövid ideig, mintegy 30—45 százalék nedvességtartalomig előfony- nyasztott zöldtömeget a rend- fölszedő-brikettáló géppel föl­szedik, nagy nyomással össze­sajtolják, majd az így nyert pogácsákat pótkocsiba gyűj­tik, szállítják és bizonyos utó­szárítás után tárolják. Érdemes közelebbről is meg­ismerkedni a jelenlegi legkor­szerűbb technológiával, a bri- kettálás munkafolyamatával. A rendről fölszedett takar­mányt szállítószalag viszi a tömörítő hengerek közé, me­lyek felgöngyölik és összepré­selik azt. A tömörített síéna a gép egyik oldalán mintegy 15 cm vastag hurka alakjá­ban nyomódik ki s egy kés­szerkezet automatikusan, előre beállított hosszúságú darabok­ra szabdalja fel. A pogácsá­kat szállítószalag viszi a tá­rolótartályba, vagy a gép mel­Félvezetok — Robbantás segítségével szórják szét a műtrágyát a földeken, robbantással ková­csolják és hegesztik a fémet, csatornát, utakat építenek a segítségével. Nemrégiben pe­dig a szovjet Tudományos Akadémia szibériai részlegé­nek termofizikai intézetében az ütő hullámok energiáját félvezető anyagok előállítá­sára is felhasználják. A kísér­letekhez a trotilnál nagyobb hatású robbanás:ú. hrro- gént alkalmazlak. 150—500 lett haladó pótkocsiba. A szé­napogácsák annyira szilárdak, hogy lapátolás, szállítás és raktározás közben sem esnek szét Az állatokkal való .meg- etetés előtt fel kell darabol­ni, meg kell darálni őket. A brikettálás legfőbb elő­nye, hogy a rend rövid ideig marad levágva a táblán, ezért a kilúgozási és pergési vesz­teségek minimálisak, az újra- sarjadzás pedig hamar meg­indulhat a tarlón. További előny, hogy a brikettált szé­nának sokszorosan kisebb a tá­rolóhely-igénye, mint a szá­lasán kazlazott takarmányé­nak. De az sem mellékes, hogy a brikettált széna takar­mányozási értéke jelentősen meghaladja a hagyományosan betakarított szénáét. Mindezen előnyök elérésének egyetlen fontos kritériuma van: a ta­karmány nedvességtartalma nem lehet kevesebb 15 száza­léknál a brikettálás előtt. A brikettáláshoz szükséges igen nagy nyomás miatt a bri kettő ló gépek nagyon erős, masszív építésű- ek, ennek következtében sú­lyosak. Az eljárás teljesít­ményigénye is igen tekinté­lyes, meghaladja a szokásos vontatótraktorok teljesítmé­robbantmsal gramm robbanóanyagra ■volt a kutatóknak szükségük a króm más elemekkel történő vegyi elegyítéséhez, amelynek eredményeképpen félvezető tulajdonságokkal rendelkező anyagot nyertek. A gondosan porrá őrölt krómot meghatározott arány­ban durvább szemcséjű kén-, szelén- és tellurporral. kever­ik össze. A keveréket azután i ampullákba töltötték, -■ajd felrobbantották a rob­banótöltetet. nyét, tehát az azokkal való meghajtásuk többnyire nem jöhet szóba, ezért külön mo­torral kell ellátni a brikettá­ló gépeket, az egyik amerikai gyártmányú sodró-brikettáló géptípusnak pl. 165 lóerő tel­jesítményű motorja van. Ez a gép óránként 8—10 tonna pogácsát készít 30—35 Száza­lék nedvességtartalom mellett. A nedvességtartalom egy ré­sze a préseléskor kinyomódik a takarmányból, egy kisebb hányada elpárolog a nyomás és a súrlódás hatására kelet­kezett hőtől, a többi benne marad a pogácsában. Ez azon­ban még mindig túl sok a biztonságos tároláshoz, ezért utószárítással még tovább kell csökkenteni a nedvességtar­talmat. A pogácsák jól szá­ríthatok halomban, hideg le­vegővel, de a meleglevegős szárítás is szokásos, igaz, hogy ez megdrágítja az eljárást. Némi tápanyagveszteség csak a préseléskor való elfolyással lép fel, egyébként a brikett magában őrzi a takarmány összes értékes alkotóelemeit. A közeljövő még minden bi­zonnyal nem a sodró-brikettá­ló gépeké, hiszen magas be­szerzési áruk miatt csak ne­hezen hozzáférhetőek, de pers­pektivikusan feltétlenül szá­molni kell az elterjedésükkel. Addig is fokozott gépesítésre van szükség a szénakészítés területén, rendsodró, rendlazí­tó gépek alkalmazásával gyor­sítani kell a takarmány szá­radását. Megállapították, hogy a lekaszált és szőnyegrenden fekvő zöldtömeg gyorsabban szárad, ha bordás hengerek közt átengedik, vagy a dobos fűkaszák megfelelő átalakítá­sával már a vágáskor meg­zúzzák. Az utóbbi időben kísérletek folynak arra vonatkozóan is, hogy a fonnyadás folyamatát már korábban, a még lábon álló takarmánynövényben megindítsák, vegyszeres be­avatkozással. A kísérletek ugyan bíztató eredményeket hoztak, de a széles körű alkal- mazásbavételéröl még korai lenne beszélni. REMBRANDT A Magyar Posta a Buda­pesten tartandó XXII. Nem­zetközi Művészettörténeti Kongresszust használja fel arra, hogy Rembrandt: Asz­tala mellett ülő tudós című tollrajzát bélyegre vigye' és ezzel emlékezzék meg a nagy Uú. Kr.mzuún niHtmrtmwm ÖMESSU'S (SSS ' , múmm t mk FMATOLR FOSTA festő halálának 300. évfordu­lójáról. A szeptember 15-én (ellentétben az előzőleg kö­zölt 19-i időponttal) megjele­nő 1 forint névértékű bélyeg az első magyar kiadás, ame­lyen Rembrandt alkotása sze­repel. A budapesti Szépmű­vészeti Múzeum kincsei közé tartozik egy sorozat kiváló Rembrandt rajz, ezek közül választották a mostani bélye­gen bemutatásra kerülőt. Festményei közül múzeuma­inkban kevés található (pl. a Szépművészeti Múzeumban „Az öreg rabbinus”, Az an­gyal megjelenik az alvó Szt. Józsefnek.) Rembrandt Hermansz van Rijn boldog, gondtalan fia­talság után a meg nem értett lángelmék sorsára jutott, el­hagyatva. nyomorban halt meg. Mai képei vagyont érnek és mindenki boldog, aki az amszterdami Rijksmúzeum- ban rendezett idei kiállítást megtekintheti, ahol a mester műveinek nagy része látható. A művészi témát gyűjtő fila- telisták saját múzeumukban, albumukban evönvörködhet- nek képeinek bélyegen meg­jelent reprodukcióiban, ame­lyek híven adják vissza a színek bűvös erejét, a képze­let gazdagságát, valamint a Rembrandtra annyira jellem­ző fényelosztást. A nagy fes­tőről már eddig számos or­szág emlékezett meg bélye­gen, az évforduló alkalmából sok jelentős alkotása kerül majd a gyűjtők albumába. KIS EMBEREK RÉSZVÉNYE Sok vita folyik a bélyeggel kapcsolatban, van-e haszna, érdemes-e gyűjteni r Szakla­pokban megjelent olyan vé­lemény, hogy a ‘bélyeg jól jö­vedelmez, részvényhez is ha­sonlítják. Ugyanakkor szá­mosán, akik csak 1—2 éve gyűjtenek rossz tapasztalato­kat szereztek anyaguk érté­kesítésével. Az igazság a fi- latélia lényegével kapcsola­tos, a gyűjtés szenvedélye ugyanis nem hónapokra szóló hobby. A filatélia az egyetlen szórakozás, amely felbecsül­hetetlen ismeretterjesztő és nevelő hatásán, hasznán felül a ráfordított értéket megőr­zi, sőt megfelelő idő eltelté­vel növeli, amit tények bizo­nyítanak. Az 1950-ben meg­jelent magyar bélyegeket ak­kor 101,50 forintért lehetett megvásárolni, most az árjegy­zékben 1373 forintra értéke­lik, az 1951-ben kiadott bé­lyegek ára tízszerese a névér­téknek. MINTAPOLGÁR Formozán 1968-ban akciót kezdeményeztek az állampol­gári fegyelem növelésére. A polgárok nevelésére hárora értékből álló bélyegsort is fel­használnak. Az 1 dollár név­értékű címlet étkezési és ru­házkodási szokásokra oktat, a második bélyegen az otthoni és a közlekedési magatartás szabályait népszerűsítik. A sorozat utolsó értéke a sza­bad idő eltöltésére és spor­tolásra ad példákat. Kíván­csian várjuk, hogy a több mil­liós példányszámú propagan­daeszköz, az új bélyegsor ha­tására javul-e az emberek magatartása. LOVAK Jugoszlávia az állatorvos} egyetem megszervezésének 50. évfordulójára lovakat ábrázo­ló négy értékű sorozatot ad ki. A bélyegeket Svájcban nyomatják és a szokott szép kivitelben a Jugoszláviában tenyésztett fajtákat ábrázol­ják. A közelmúltban több lo­vat bemutató kiadás Jelent meg, amelyek közül a német ifjúsági sor bélyegei, külö­nösen a 10 + 5 Pfenniges ér­ték számos észrevételre adott okot. A bíráló megjegyzések szerint a póni ábrázolása, mozgásának bemutatása tel­jesen hibás. A tervező, Kob- lischek grafikusművész közöl­te,^ hogy nem volt lehetősége élő állatot lerajzolni, mivel pónit még az állatkertben sem talált, s így a rajzot leánva képeskönyvében látott ábra alapján kellett elkészítenie. Beton-virág a sivatag közepén A Moszkvában nemrég lezajlott VII, Energetikai Világkongresszu­son a szovjet küldöttség tagjai különleges figyelmet szenteltek a magyar dr. Faragó László referá­tumának. A tudós azokról a Ma­gyarországon szerzett tapasztala­tokról számolt be. amelyeket a Heller-féle kondenzátor-rendszer­rel kapcsolatban nyertek. Az érdeklődés oka. hogy a Karazsali Műszaki Energetikai Köz­pont tervezésénél, mely Közép- Kazahsztan víztelen. sivatagi ré­szén helyezkedik el a cirkuláló víz hűtését légradiátorral oldják meg. A megoldás, amelyet elő­ször alkalmaznak a szovjet erő­műépítészet gyakorlatában, 35—90 százalékos vízmegtakarítást tesz lehetővé, ami naponta több ezer köbméter, a sivatagban felbecsül­hetetlen értékű vizet' jelent. A Karazsali Műszaki Energetika i Központ légradiátoros rendszerre] való felszerelését a magyar Komplex Külkereskedelmi Válla­lat végzi. Mint gigászi beton-virágok ma« gasodnak a kazahsztáni sivatag­ban a légkondenzátor hűtőtornyai, virágok, a szovjet és a magyab energetikusok gyümölcsöző együtt­működésének különös emlékmű­vei. A mőcsényi Völgység Né­pe Mg. Tsz. építészmérnököt vagy nagy gyakorlattal rendelkező technikust keres felvételre. (69)

Next

/
Thumbnails
Contents