Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-27 / 224. szám

H A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XIX. évfolyam, 221. szám ÄRÄ: 90 FILLER Szombat, 1989. szeptember 21. Ülésezett a megyei pártbizottság Napirenden: tudománypolitikánk időszerű kérdései Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága pénteken délelőtt értekezletet tartott a megyei pártszékház nagytermében, A választott testület ezúttal a párt tudománypolitikájának időszerű kérdéseiről tanácsko­zott, az MSZMP KB 1969. jú­nius 27-i állásfoglalása alap­ján. E napirend előadója K. Papp József, az MSZMP Tol­na megyei Bizottságának első titkára volt A Központi Bi­zottság képviseletében Bálint József, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője vett részt a pártbizottsági ülésein, A tanácskozáson a pártbi­zottság első titkára tájékozta­tást nyújtott a KB irányelvei­ről, a június 27-i ülésen el­fogadott határozatról* mind­ezt összekapcsolva a Tolna »negyei helyzettel, az itteni tapasztalatokkal és feladatok­kal. Beszédében kitért az élő­adó az önálló témaként első ízben napirendre tűzött tudo­mánypolitikai tézisekre, a tu­dománynak hazánkban meg­változott és korunkban betöl­tött szerepére, a fejlődés gyor­sításának indokaira. Ezt kö­vetően K. Papp József első titkár taglalta a tudomány szabadságának helyes értelme­zését, beszélt arról, hogy a gyámkodást kerülve mit tá­mogat a párt, miként és mire ösztönöz az alap- tudományok és a speciális ágak művelőinek körében, munkásságukat segítve. Méltatta a kutatóintézetek között élüzem szintet elért iregszemcsei kísérleti intézet sikereit, takarmány termeszté­si eredményeit. „Tizenkilenc államilag elismert növényfaj­tát állítottak eddig elő Ireg- szémcsén. Az általuk kikísér­letezett napraforgó-, borsó­fajtákat számos üzemben al­kalmazzák. A külföldiek mel­lett 15 hazai kutatóintézettel teremtettek munkakapcsola­tot." Ezzel kapcsolatban hoz­ta szóba, vizsgálat tárgyává kell tenni a külső mezőgazda- sági szakembereknek a kutatómunkába való be­kapcsolásának lehetősé­geit, ajánlatosnak tartva, hogy me­gyénkben szorosabb együtt­működést hozzanak létre az iregszemcsei kutatók, a palán- ki és lengyeli iskolák szak­emberei között. Az alapkuta­tások és az azonnal alkalmaz­ható témák vonatkozásában hangsúlyozta, hogy az Iregszemcsei Intézet az elsők között foglal helyet kísérleteinek gyakorlati hasznosítása terén, ezt úgy kell folytatni, hogy ne menjen a távlatok rovásá­ra. Ehhez szorgalmazni, segí­teni kell az intézetnek kor­szerű eszközökkel történő el­látását. A szellemi termékek cseréjének bővítését követően, az irányelvek ismertetése kap­csán szólott a tudományos élet monopóliumairól, a gaz­daságosság figyelembevételé­ről, a kutatók szakmai és marxista képzettségének nö­veléséről, ez egészséges ká­deráramlásról, az utánpótlás és a felfrissítés szükségessé­géről. A tájékoztatás során elismeréssel beszéli az elő­adó a megye történetének feldolgozásával foglalkozó kutatásokról, a dokumen- '-■» tuinok megjelenéséről, A megyei levéltártól ötven­kilencen kaptak önálló kuta­tói engedélyt településtörté­neti és helytörténeti témakö­rökben. A múzeumban folyó régészeti és munkásmozgalmi gyűjtések, a néptánc és nép­zenei kutatások hasznos szol­gálatok a Tolna megyei ha­gyományok feltárása érdeké­ben. Értékes, közérdekű kutató­munkát folytatnak a me­gyei kórház orvosai, a tbc, a szívbetegségek, az ideg- elmegyógyászat szakága­zataiban. Ä területi betegellátás szín­vonalának fejlesztését szolgál­ta az elmúlt évben általuk feltárt, gépi adatfeldolgozásra került, és átadott 256 ezer adat és 75 ezer betegségi kór­lap. Jól szemléltető Tolna me­gyei adatokkal illusztrálta és bizonyította az előadó a tu­dománynak a termelésre gya­korolt, anyagi erővé váló ha­tását. A korszerű eljárások; gépesítés, az új vegyszerek és fajták, a haza; és nemzetközi tudományos eredmények alkali mazása következtében az el­múlt évben kukoricából holdanként 6,5 mázsával lett maga­sabb a termésátlag, gabo­nából pedig a holdankén- ti 6 mázsás terméknöveke­dés a megyében bat és félezer vág annyi többletet jelentett. A pártbizottság ülésén ér­velő módon javasolták, arra ösztönöztek, hogy a megye mezőgazdaságában a közös Vállalkozásoknál, a nagy egy­ségekben erőteljesebben alkal­mazzák a tudományos-techni­kai eredményeket. Mind a tájékoztatóban, mind a hozzászólásokban elismerés­sel beszéltek arról, hogy hazánkban a tudományos élet területén az elmúlt két évtizedben többet al­kottak, mint korábban év­századok alatt. Ä különböző tudományágak és tudósok áltál elért sikerek hasznosítása terén vannak még kihasználatlan lehetősé­gek megyénkben. Publikálni, közérthetően propagálni és alkalmazni kell, szélesebb körben. Néhány országom in­tézkedést igénylő javaslat is elhangzott, ilyen volt a kiugró tehetségek központi képzésé­nek; kiemelésének gondolata. A megyei pártbizottság ülésén a vadhajtás«*; határozott és tapintatos nyesegetése mel­lett kiemelték az alkotó gon­dolkodás terjesztését, az öt­letek és elgondolások töme­ges felkarolását, és közhasz­nú meghonosításukat. Ülést tartott a Szakszeryezetek Országos Tan ácsa Pénteken az ÉDOSZ szék- házában ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Taná­csa. Első napirendi pontként dr. Beckl Sándor, a SZOT tit­kára az első félévi gazdáikor dásról és az ezzel kapcsola­tos szakszervezeti munka ta- pasztalatairól számolt be. — Az új mechanizmus a gazdasági élet sokirányú moz-, gását, változását indította el — mondotta. — Ezeket megkell szoknunk, mert a dinamiku­sabb mozgás gazdasági éle­tünkben az új mechanizmus természetes velejárója. A gazdálkodásról szólva fel-, hívta a figyelmet, hogy ese­tenként elkényelmesedés tar pasztaiható a termelővállala­toknál. Ezután részletesen fog-» lalkozott a termelékenységgel, amely egyelőre legelmaradot­tabb tényezője gazdasági éle­tünknek. Ez összefügg a heytelen létszámgazdálkodás-, sál. A szocialista munkaverseny kérdéseit elemezve bejelentet­te, hogy vitára bocsátották a szocialista brigádmozgalom­ban részt vevők hatásosabb anyagi és erkölcsi megbecsü­lésének tervezetét. A SZOT Elnöksége és a KISZ Intéző Bizotsága még az idén együt­tes ülésen megtárgyalja a szó-; cialista brigádmozgalom irá­nyítására vonatkozó átfogó irányelveket is. Beckl Sándor méltatta a Ta­nácsköztársaság tiszteletére kibontakozott munkaversenyt. Ugyanakkor a szakszervezetek üdvözlik és teljes mértékben egyetértenek az MSZMP Köz­ponti Bizottságának és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának felhívásával, amely támogatja a hazánk fels2aba-; dulásának 25. évfordulója tisz­teletére kezdeményezett jubi­leumi versenyt. ’■ A továbbiakban arrót szólt,, hogy eZ év első felében a fo­gyasztói árindex 2 százalék­kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Somoskői Gábor, a SZOf titkára a két ülés között vég­zett munkáról számolt be, majd a SZOT meghall­gatta a VII. szakszervezeti világkongresszus előkésztésé­ről szóló jelentést, > ) • ■ , 'r • Budapestre érkezett dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke Munkásőr-kitüntetések Szekszárdon Szekszárdon, a fegyveres erők napja alkalmából kiváló munkásőröket és a társadal­mi fegyveres testületet támo­gató dolgozókat, üzemi veze­tőket tüntettek ki pénteken. Palkovics István alezredes, a Tolna megyei munkásőrség parancsnoka az országos mun­kásőrség parancsnokának ne­vében, a fegyveres erők nap­ja alkalmával, a munkásőr­ségben végzett eredményes munkásságuk és szolgálatik elismeréséül a „Haza Szolgá­latáért érdemérem’’ aranyfoko­zatát adta át Korózis Albin és Szeiff Ferenc megyei munkás­őröknek, Gál Antal őrnagynak pedig 15 évi szolgálatáért „Szolgálati érdemérmet”. Ezen­kívül a fegyverbarátság el­mélyítéséért végzett munká­juk és a munkásőrséggel való elvtársi együttműködésük el­ismeréséül a „Munkásőr em­lékjelvényt” adományozta Busch Károlynak a dombóvári MÁV fűtőház főnökének, Pé­ti János tamási tsz-elnöknek, Tóth István németkéri tsz- elnöknek, Zsigovits Ferenc megyei gépjavító vállalati igazgatónak, Viktor Sztyepa- novics Roznicsenko kapitány­nak, a tolnai szovjet helyőr­ség párttitkárának és Szücsé- nyi József főtörzsőrmesternek 3 bonyhádi járási rendőrkapi­tányság körzeti megbízóttjá­nak. Palkovics Ísíván a megyei munkásőrség parancsnokságá­nak nevében arra kérte a ki­tüntetetteket. hogy a jövőben is munkálkodjanak a haza ja­vára, segítsék elő a baráti együttműködést, j . Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének meghívására pénteken hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke. Az elnököt és kíséretét ün­nepélyesen fogadták a Feri­hegyi repülőtéren, ahol már jóval az érkezés előtt több ezer fővárosi dolgozó gyűlt össze. A repülőteret magyar és finn zászlók, üdvözlő fel­iratok díszítették. A betonon díszzászlóalj sorakozott fel csapatzászlóval, A Vendégek fogadására megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnö­ke, Kállai Gyula, az ország- gyűlés elnöke Gáspár Sándor és Kisházi Ödön. az Elnöki Tanács helyettes elnökei, CSe- terki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügy­miniszter, Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter, dr. Csanádi György közlekedés- és posta ügyi mi­niszter, dr. Dimény Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter. Negyed kettőkor tűnt fel a repülőgép, amelyet a határ­tól a magyar légierők vadász­gép-köteléke kísért Budapest­re. Losonczi Pál szívélyes, ba­ráti kézfogással elsőként üd­vözölte a repülőgépből kilépő finn államelnököt és kísére­tét. Díszjel harsant, a dísz­zászlóalj parancsnoka jelentést tett a Finn Köztársaság elnö­kének, majd felcsendült a finn és a magyar Himnusz. Köz­ben 21 tüzérségi díszlövést ad­tak le a finn államfő tisztele­tére. Ezután Losonczi Pál mon­dott üdvözlő beszédet, s egye­bek között hangsúlyozta: — Megtiszteltetés számunk­ra. hogy elfogadta meghívá­sunkat és kíséretével együtt megismerkedik népünk mai életével és munkájával. Az Ön magyarországi tartózkodása nagy esemény és öröm mind- annyiunk számára. Biztosak vagyunk benne, hogy találkozá­sunk tovább erősíti országaink és népeink szoros baráti kap­csolatait. Losonczi Pál szavaira Kek­konen elnök válaszolt. — Tudjuk, hogy egy szor­galmas nép korszerűen fejlett országába érkeztünk, amely­nek eredményeivel érdemes megismerkednünk. Érdekes, sokoldalú program vár ránk, amelyet házigazdáink állítot­tak össze számunkra. Nagy várakozással tekintünk látoga­tásunk elé az önök szép or­szágában, s már előre is öröm tölt el bennünket,.— mondot­ta többek között. A díszegység díszmenete után a vendégek gépkocsikba ültek és a magyar államférfi­ak társaságában szállásukra hajtattak.

Next

/
Thumbnails
Contents