Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-25 / 222. szám
n korsz-T7---T * Úgy tűnik, mintha három>négy éves álmából ébredt volna fel a szerző Kezdetben szükségesnek tartom megjegyezni, hogy személy szerint nem vagyok hivatott reagálni a Tolna megyei Népújságban e hó 11-én megjelent „Paksi áttekintés'’ című cikkre és nem is valami optimista nézet, vagy érvényesülési vágy késztetett erre, hanem csupán a reális látóköröm, a helyi ismeretem, valamint az igazságérzetem nem engedi meg, hogy a termelőszövetkezet vezetőségét, de még inkább a tagságát olyan jelzőkkel illessék, ' amelyek ma már nem időszerűek, amelyek a valóságtól torz tükörképet adnak a gazdaság jelenlegi állapotáról. A cikk foglalkozik a kaj- dacsi és nagydorogi termelő- . szövetkezet konzerválódásával, illetve ezek elmaradottságával. A hibák, hiányosságok tényleges felsorolása nélkül, vagy az utóbbi évek eredményének említése nélkül, egy sematikus, tartalmilag értéktelen cikket jelentetett meg, amely arra jó. hogy a helyi tényeket nem ismerő politikai vagy gazdasági vezető szakemberek csemegézzenek vele és még arra is jó, hogy a tájékozatlan —■' főleg a gyenge, nehéz gazdasági, termelési feltételekkel küzdő termelőegységek belső ellentmondásait nem ismerő — egyszerű termelőszövetkezeti dolgozók csodálkozását váltsa ki, hogy milyen emberek élnek itt és hogy milyen körülmények között ‘élnek. A tényleges valóságot, a reális helyzetnek megfelelő tükrözést messze' elkerülte a megjelent cikk és valahogy úgy tűnik, mintha három-négyéves álomból ébredt volna fel a szerző és a három-négy- évvel korábbi időkről írta volna meg a termelőszövetkezetről a fenti dátumra írt portréját. Legalábbis a nagy- dorogi Üjbarázda Termelő- szövetkezetben élő és itt dol- goz‘ó, valamint a helyi átalakulást ismerő embernek ez a benyomása alakult ki a megjelent cikk alapján. Az a tény, hogy nem tartozunk a megye, de még a járás legjobb termelőszövetkezetei közé sem, az igaz, és hogy" vannak hiányosságaink és hibáink, ez is igaz. Az adottságainkhoz mérten egy Közéletünk Tegnap délelőtti ülésén a Paksi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága felmentette Varga Istvánt vb-elnöki funkciója alól. A végrehajtó bizottság ezen' ülésén dr. Kiss Frigyest — aki a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese volt — bízta meg a vb-elnöki teendők ellátásával. Dr. Kiss Frigyes október elsején veszi át hivatalát. A Szekszárdi Állami Gazdaság Szekszárd, » Borkombinát MAGASés ALACSONYNYOMÁSÚ kazánokhoz fűtőket keres felvételre. (336) katasztrális holdra vetítve többet termelhetnénk kenyérgabonából, szemes és szálas takarmányból. Több tejet kellene fejni egy tehéntől. Kevesebb abrakból kellene előállítani egy kilogramm húst stb. Ezt mi is tudjuk és a vezetőink is tudják. , Véleményem szerint azért nem lehet égy termelőszövetkezet vezetőségét, vagy tagságát konzervatívnak . nevezni és nem lehet bekon- verzáltnak tekinteni. Főleg akkor nem, ha a vezetőség a tagsággal együtt a nehézségek megoldásán és a hiányosságok minél gyorsabb megszüntetésén fáradozik. Márpedig nálunk ez történik. Mindenekelőtt meg kellett oldani a termelőszövetkezeti dolgozók jövedelemforrásainak biztosítását. Három-négy évvel ezelőtt a dolgozók 30— 40 forintokat, kerestek egy nap. A jobbéiig .keresők 55— 60 forintot, de Sok , .esetben csak 20—25 forint jutott egynapi munkáért, Ezzel szemben ma minimálisan ,50 forint az egynapi kereset, de nem egyedi a 80—10f)'forint, sőt a 120 forint napi. kereset sem. A munkaerőhiányt megoldottuk, de egyheti bővítettük a munkalehetőséget is, például három év alán 201 katasztrális hóid1 részes, művelésű dohányról 70 kátásztrális; hold közök, művelésű' Tjqhány termelésére tértünk' át,' 10 'katasztrális hold' szamóca; 10 katasztrális hold majorgnrig és 10 ítatásztraiis hofil pará'dí- csomot termelünk, ami korábban nem volt. Hatvan személyt foglalkoztafő. asztalos-.' műhely, gépszerelő és esztergaműhelyt hoztunk létre, ami a helybeli szakemberek foglalkoztatottságát, oldja rneg. Minden évben ’ 0—200 m/Ft értékkel növehuK a műtrágya- felhasználásunkat. Állandóan növeljük a gépparkot, a vegyszeres gyomirtás körül előtérbe a kézi kapálással szemben. Vezetőink jelentős része továbbképzi magát. Két személy Marxizmus—Leniriizmús Esti Egyetemen és öt személy más szakiskolán tanul. ‘Kérdezem én, ez vajon a konzervativizmus? Vagy talán azért Ságokon. Megnyugtatjuk, hogy szeretnének, akarnak is és fogjak is változtatni a hiányosságokon, úg,r ' a tagok, mint a vezetők. ‘ Csak éppen meggondoltan, kellő körültekintéssel kezelik a problémákat, nehogy visszafelé süljön el a puska és a nagyarányú fejlesztés káros hatást váltson ki a gazdaság életére. Amennyiben a szerző meggyőződik azokról a hibákról, amit a cikk írása folytán elkövetett, feltételezem, lesz bátorsága azt válaszként is közzétenni a Népújságban. Keresztes János Üjbarázda Tsz, Nagy dörög Keresztes János levelének a közléséhez nem bátorság kell, csupán az ellenvélemény tiszteletben tartása, mé£ akkor is, ha — mint. a jelen esetben — az ellenvéleménnyel nem értünk egyet. Nem értjük azonban, hogy miért kell Keresztes Jánosnak oly hevesen reagálni, s bunkóval visz- szavágni egy olyan újságcikkre, amely nem az ellenszenves ki- nyilatkozás, pózában tetszeleg, hanem a problémafeltárás igényével lépett fel, elősegítendő bizonvos fogalmak jobb, pontosabb értelmezését. Mi úgy véljük, felesleges torkot elmetélő. dühvei reagálni a bírálatra. Káros is, hisz legyen szó akár taggyűlésről, akár vezetőségi ülésről, akár sajtónyilvánosságról, a vita csak akkor igazi vita, ba a partnert nem kikészíteni akarjuk, csupán meggyőzni állítása, meglátása helytelenségéről. Reméljük a Népújság által kezdeményezett vita során cikkírónk is választ kap arra, hogy napjainkban mikor mutatja egv ' üzem a konzerválódás jeleit, s . mikor mutatja a követelmények;. kel lépést * tartó koncepciót. . .. •'-''ri* > - SZ. Köszöntsük tettekkel L mlékezésre és tettekre szólít az a felhívás, . . amit hazánk felszabadulásának negyedszáza- dós évfordulója alkalmából intézett a Magyar Nép- köztársaság népéhez a párt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. „Emlékezzünk meg bensőségesen hazánk történetének e kiemelkedő eseményéről, és készüljünk méltóan közelgő nagy nemzeti ünnepünkre, 1970. április 4-ére, az egész ország felszabadulásának negyedszázados évfordulójára". Van mire emlékeznünk. Népünk sok évszázados függetlenségi harcának betetőzése volt a huszonöt év előtti esemény, amikor valóra vált az. amiért oly sokan, népünk legjobb fiai áldozták életüket, szabadok lettünk. Tisztelettel és kegyelettel emlékezünk a felszabadító szovjet hősökre, a baráti népek fiaira, akik — miközben megsemmisítő győzelmet arattak a. fasizmuson —, elhozták számunkra is a felszabadulást. Dolgozó népünk élni tudott a szabadsággal. Forradalmi, marxista—leninista pártja vezetésével megkezdte a szocializmus építését és világraszóló eredményeket ért el. A föld azoké lett, akik megművelik, a gyárak, üzemek, bányák a dolgozó nép tulajdonába kerültek, a hatalom birtokosaivá váltak a hajdani elnyomottak. Megszűnt a létbizonytalanság és a nyomor. A Magyar Népköztársaság tagja a baráti szocialista országok nagy és legyőzhetetlen családjánál?. /I z elkövetkező • fél esztendő azonban nemcsal' az emlékezés, hanem- a tettek ideje is kell, hogy legyen. „Kötelességünk, hogy lehetőségeinket az eddiginél jobban kihasználva folytassuk munkánkat, nagy nemzeti célunkért, a szocialista társadalom teljes felépítéséért” — olvashatjuk a felhívásban. Mert méltóan csak úgy ünnepelhetünk,' ha tovább erősítjük szocializmust építő hazánkat, társadalmi rendünket, ha „tervszerű, fegyelmezett és odaadó munkával gyorsítjuk népgazdaságunk fejlődését". Jobban dolgozni, még jobban gazdálkodni, mint eddig — ezzel fejezhetjük ki a legméltóbban ragaszkodásunkat szocialista életünkhöz, szabad hazánkhoz, • de ezzel segíthetjük elő legjobban hazánk felemelkedését, a nép életszínvonalának gyorsuló növekedését is. A nemzet minden fia vállaljon többet az iparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, egyszóval mindenütt, ahol munka folyik. A szocialista munkaverseny ma már része mindennapi életünknek. A felszabadulás közelgő évfordulója nagyszerű alkalom, arra. hogy újabb lendületet kapjon a verseny. A felhívás , abból indul ki, hogy képesek va- /T gyünk nagyok az.eddiginél többet alkotni, 'méMyorsít/aiu a. szocializmus építését. * Erre pedig ' a Tc'gméitobb válasz: a tett.-j ... V * A jövő évi program: Százezer esernyő és háromnegyed millió nyakkendő Bedolgozó-hálózatot szervez a Tolnai Selyemgyár A gyár fő profilja a selyemfonás volt, márpedig köztudomású, hogy a hazai hernyó- selyem-termelés évről évre csökken, csaknem minden eszvagyunk konzervatívok, mert _ tendőben kevesebb selyemgu- mindenáron'az objektív ne- bőt kapott a gyár. mint az hézségeket figyelmen kívül hagyva akarjuk a problémákat megoldani? Vagy azért topogunk égy helyben, mert csak 24 millió forintos sertéstelepet kezdünk építeni a bi- kácsi termelőszövetkezettel közösen, vagy azért, mert a tengelici kísérleti gazdaságtól 100 tenyészszarvasmarha vásárlására kötöttünk szerződést. Ezzel az állománnyal egy komplex tehenészetet (férőhellyel együtt) . akarunk a közeljövőben, 1970—73-ban létrehozni. Ha a cikk szerzője szerint ezek a cselekedetek és a további elképzelések konzervatívok, akkor ön nem jól különbözteti meg, nem helyesen húzza meg a konzervatív és az objektív adta lehetőségeket elválasztó vonalat. Próbálja meg, jöjjön ki hozzánk és érdeklődjön termelőszövetkezeti tagok között, hogy vajon elégedettek-e a jelenlegi ered fölényekkel, például jónak tartják-e a tehén- állomány Összetételét, elhelyezéséi A sertésállomány,- vagy juhok elhelyezését — gondoz- hatóságát, vagy. ezek hozamait és azt is kérdezze, meg. hogy szeretnének-e, akarnak-e - változtatni ezeken a hiányoselőző évben. Hogy ma már újságban kell hirdetni a felvételt. ez annak a következménye, hogy a vállalat megoldotta a tolnai gyár problémáját, biztosítva van a jövő nemcsak azoknak, akik évek és évtizedek óta dolgoznák' a-’ gyárban, hanem százával juthatnak munkához azok is, akik korábban nem voltak selyemgyári dolgozók. Meghonosították a gyárban a selyemszövést, a vállalat Tolnára telenítette az üvegszövetgyártást, befejezés előtt áll a í’onai- terjedelmesítő építése és bővül a tavalv januárhan üzembe helyezett konfekciórészleg. A konfekcióüzem a válla- la által gyártott alapanyagból készít esernyőt és nyakkendőt. sőt az idén már sálat is. A nagyvállalaton belüli anyagellátás igen kedvező, hiszen így gyorsan tudják követni a divat változásait, rövid időn belül képesek a piacon késztermékkel, jelentkezni. bemutatni, olyan ernyőket és nyakkendőket, amelyek alapanyaga még nem szériában. hanem mintaként készült.. Két műszakban mintegy száznegyven nődolgozó foglalkozik nyakkendő, esernyő és sál gyártásával. A tolnai termékek azonban egyre kereseti ebbek a piacon. Nyakkendőből az első félévben . kétszázhatvanezret készítettek, a második félévi igény háromszázhatvanezer. Esernyőből tízezer, készült az első félévben, a második félévi prog-* ram húszezer, 1970-re pedig százezer. A házai piac évente 1.2 millió nyakkendőt." vesz feí, ebből jövőre már háromnegyed milliót akarnak előállítani Tolnán, a tqbbit. vagy tucátnvi — zömmel fővárosi — kisvállalat, ktsz készíti. Tnln-i írtcy a >>«—<»j rvakkendőirvártás központja. lr-maevobb üzeme. F program megvalósítása már nem képzelhető el ' az üzemen belül, a konfekciórészleg kapacitása az eddieí módszerekkel tovább már nem növelhető. Ezért kerül előtérbe a bedolgozórendszer bevezetése. A Tolnai Selyem- gyár, hét évtizedes története során mindig csak az üzemen belül foglalkoztatott dolgozókat, — a korábbi profil nem is tette lehetővé tál munkalehetőséget biztosítanak olyan helybeli, és környékbeli asszonyoknak, leányoknak, akik különben nem is tudnának rendszeresen bejárni. A. tervek szerint először • a nyakkendő varrást adják ki' a bedolgozóknak. Ahol egy községben legalább tizenöt-húsz jelentkező van, megszervezik a betanítást, majd renisze- ’ résén kiszállítják a gyárban előkészített — kiszabott — selyemszövetet és helyben veszik át a készterméket. Akinek varrógépe van, sál- beszegéssel bízzák meg, aki nem rendelkezik géppel, nyakkendőt fog varrni. Jövőre a bedolgozókkal már esernyőhuzatot is akarnak készíttetni. A gyár konfekciórészlegé nek jelenlegi kapacitása a hazai igények kielégítésére sem elegendő, ezért kell áttérni a bedolgozórendszerre. Kilátás van arra is, hogy exportálják a tolnai ernyőket sálakat nyakkendőket, ez újabb termelésnövelést tesz szükségessé. Éppen azért arra is felkészülnek a gyárban. bedolgozók hogy néhány év alatttöbb. alkalmazását — most napi- száz fősre fejlesztik a bedolgozó-hálózatot. rendre került a bedolgozóhálózat megszervezése. Ezál(J.)
