Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-21 / 219. szám

r FÓKUSZ miiinmMiiiiiiiiiiii NSZK Más út is lehetséges ? A szövetségi köztársaságban gyorsul a választási kampány üteme. Első pillantásra minden a régi: a politikusok interjúi­nak beszédeinek, nyilatkozatai­nak özönét zúdítják a válasz­tókra. A városok a választási plakátok tarka köntösébe öl­töznek, a közvéleménykutató intézetek jövendőmondói irigy­lésre méltó biztonsággal álla­pítják meg, hogy milyen lesz a szavazatok és a parlamenti mandátumok megoszlása a pár­tok között. Mégis szembetűnő, hogy a korábbiakhoz képest a jelenlegi választási hadjárat ki­fejezetten politikai jellegű. Mi történt? Mi az oka an­nak, hogy a hétköznapoktól és az egyszerű polgárok gondjai­tól oly távoli és a hivatásos politikusok monopóliumának tekintett kérdések most töp­rengések, viták, szócsaták tárgyává váltak a lakosság szé­les köreiben? A válasz csak egy lehet: a „nagy koalíció’’ kormánya amelyben a mono- poLburzsoázia pártja, a CDU vezető szerepet játszik nem biztosította és nem tudta biz­tosítani azon külpolitikai el­vek sikerét, amelyekre Bonn irányvonala az adenaueri. idők óta épül. Tív év előtt természetesen még meg lehetett győzni az egyszerű nyugatnémet állam­polgárt arról, hogy a NATO a világpolitika legnagyobb böl­csessége. Innen adódott az a vágy, hogy a NATO-t, mint a revansista és militarista irány­vonal hinterlandját meg kell szilárdítani, hogy az Egyesült Államokkal való szövetséget meg kell erősíteni és az atom­fegyvert meg kell kaparintani, tehát azon ..erőpolitika” ki­alakításának vágya, amelynek révén Adenauer arra töreke­dett. hogy egész Németorszá­got a bonni sas égisze alatt Szemelvények külföldi újságokból egyesítse az oroszokat pedig . kiűzze Európából”. Adenauer politikája csődöt mondott. Az általa megterem­tett pártban azonban olyan erők kerekedtek felül, amelyek a legkevésbé sem hajlandók ezt a tanulságos leckét meg­szívlelni. Lényegében az aláb­bi jelszóval indulnak a jelen­legi választásokon: „Vissza Adenauerhez”. Kiesipger kancellár a múlt hét végét az Egyesült Álla­mokban töltötte. Találkozott Nixon elnökkel és más vehető személyiségekkel. A nyugat­német sajtó jelentéseiből Ítél­ve ötnapos óceánontúli tartóz­kodása idején a kancellár első­sorban megpróbált újabb elő­nyöket húzni a Nyugat-Német­országot az Egyesült Államok­kal összefűző szoros katonai­politikai kapcsolatokból és megszerezni a bonni külpoliti­kai irányvonal még hatéko­nyabb amerikai támogatását. Viszonzásul azért, hogy Bonn feltétel nélkül támogatja Wa­shington politikáját, egyebek közt Vietnamot illetően, a kancellár elérte, hogy az Egyesült Államok még nagyobb beleszólási jogot adjon „leg­erősebb európai partnerének” a NATO politikáiénak és stra­tégiájának meghatározásában Sajtó jelentések szerint Kiesin­ger eíkraszállt a NATO to­vábbi erősítése és az amerikai csapatok további nyugat-né­metországi állomáso-ztatása mellett Ezzel kapcsolatban a Washington Daily News című lap igen nyíltan megírta hogv az amerikai csapatok jelenlé­te az NSZK-ban sesí végtére lesz Kiesinger uralkodó Keresz­ténydemokrata Pártjának a 28-1 választásokon. A bonni körök az amerikai katonai jelenléttől oly nagv eiőnvöket várnak hogy egve- bek közt megengedik a Penta­gonnak vegyi és baktérium­fegyverek tárolását a nvugat- németországi katonai támasz­pontokon. Bonn beleegyezése nem ön-zetlen. Mint ahogy McCarthy, az amerikai képvi- selöház tagia a napokban ki­jelentette, az utóbbi években a Bundeswehr idegbénító gá­zokat kap kísérleti célokra a Pentagontól. Kiesinger óceánontúli láto­gatásának eredményeiből ítél­ve a kancellár pártjában még olyan nézetek uralkodnak, hogy az NSZK létét csakis, az amerikai szuronyok erdeje, a mérgező gázokkal és pestis­bacilusokkal teli ládák bizto­síthatják! Diehl államtitkár, a nyugatnémet kormány hivata­los szóvivője egy sajtóértekez­leten kijelentette, hogy a mér­gező anyagokat tároló ameri­kai raktárakat ,.a potenciális ellenség elrettentését” célzó at­lanti stratégiának megfelelően helyezték el az NSZK-ban. (N ovo je Vremja) Egy fonó szeptember előtt Mindkét párt a legkeményeb­ben nyitotta meg kampányát. Brandt, az SPD vezér Strauss CSU-vezér magatartását „száj­hősködésnek” nevezte és Günther Grass a költő, az SDP vastagbaj uszú agitátora „népuszítás” címen feljelentést tett a gyűlölt bajor ellen. Kiesinger szövetségi kancellár a baloldali választási bizottság első akcióját már „szégyente­len hazugságnak” nevezte, míg az egész CDU Schmidt SPD- frakció vezérre támadt, amiért ez Moszkvába utazott, amikor Prágában ismét páncélosok gördültek. Az 1969. szeptember 28-i Bun­destag-választ ások több szem­pontból alapvetően különbözni fognak az utolsó választások­tól: — 1966 óta nagy koalíció van a CDU/CSU és az SPD kö­zött. Ezzel az SPD a szövetsé­gi köztársaságban első ízben „kormányzóvá vált és kor­mányzási! tehetségét bebizo­nyította.” Az allensbachi köz­véleménykutató intézet ered­ményei szerint a választóknál a bizalom az SPD külpolitikai rátermettsége iránt 35 százalék­ról 41 százalékra, gazdaságpo­litikai képességeit illetően 25 százalékról 32 százalékra emel­kedett. Brandt és Schiller a hajdani osztályharcos párt ar­culatát hitelt érdemlően nép­párttá változtatta. — Egy érezhető és hallható parlamenten kívüli ellenzék fellépése körülbelül 1967 1906 óta a belpolitikai légkört nem« csak radíkali2álta, hanem a?, ellenzéki pártokra is új sze­repet ruházott. A fiatal német választók is első ízben látha­tóan másként reagálnak ' mint eddig, mivel a júliusi közvé- ieményku tatás során az ifjú választók 35 százaléka az SPD mellé sorakozott és csak 27 százaléka a CDU/CSU mellé. Az ifjak a „legtehetségesebb politikusnak” Strausst a CStl vezérét és Schiller SPD gazr- daságügyi minisztert tekintik. — Az FDP ellenzéki párt új elnöke alatt balra tolódott, É választások alkalmával várha­tó, hogy baloldali erők, ame­lyek az SPD-ből kiszakadnak, szavazataikat az FDP-re adják. A „csatlakozók” majd .bal­oldali” intézkedéseket kíván­nak, mint például a „beleszó­lás” hirdetését, az NDK elisme­rését és. egy jövőbeni SPD/FDP koalíció létrehozá­sát. (Ehhez csatlakozik Ru­dolf Augstein. is. a Spiegel tulajdonosa.) (Di Furche) A nemet választótok előtt Aki a jobboldali radikális NPD sikerei alapjait akarja feltárni és hívei társadalmi összetételéről akar képet kap­ná, az tanulmányaihoz nem ta­lálhat jobb objektumot, mint a bajor Mittelfranken kor­mányzókörzet. itt a Tauber, Regnitz és Pegnitz csodálatos öreg városok országában épí­tette ki legkorábbi és legbiz­tosabb bástyáit a nemzetiszo­cializmus — hasonlóan mint Schleswigh-Hoisteinben, egy korábbi, de szintén hangsú­lyozott „nemzett” berendezésű liberális hagyományok rom­jain; itt és csak itt sikerült von Thadden úr pártjának már az 1905-Ös B undes tag-válasz tá­ti oknál — első nekifutásra te­hát— bárom szavazókörzetben (Erlangen, Nürnberg-Nord és Nümbérg^Süd) az ötszázalé­kos határ átugrása, és itt kö-- rözte le 1966 őszén, a bajor tartományi választásokon áz FDP-fc, megnyerte az összes választók mintegy 13 százalé­kát. sőt egyes körzetekben az összes érvényes szavazatok 15 százalékát. MegismétlŐdik-e szeptember £8-án ez a rekorderedmény? A közvéleménykutatók legújabb eredményei szerint erről szó sem lehet: a jobboldali radi­kálisok befolyásának vissza­esését — amelyről az NSZK sok politikusa is meg van győ­ződve legalábbis a nyilvános­ság előtt — kizárólag és éppen az NPD eddigi fellegváraiban keltene megállapítani. De a helyszíni vizsgálatok ellentétes képet mutatnak. A Nürnberg körüli városok­ban és ipari településekben — ás nem utolsó sorban magában Nümbergben — valójában bi­zonyos jelek arra mutatnak, hogy a nemzeti demokrata hul­lám bizonyos fokiig alább ha­gyott: itt a prosperitáshoz va­ló visszatérés eredményeként, amelyet mindenütt a nagy koalíció számlájára írnak, a pártoknak nyilvánvalóan sike­rült visszanyerni néhány olyan korábbi választójukat, akiket a válságtól való félelem, vagy a tiltakozás szükségességének érzése a legszélsőbb jobboldal­ra taszított. A kiegyensúlyozott helyi megfigyelők azonban óv­nak a visszaesés túlbecsülésé­től. Es mindenekelőtt arra hív­ják fel a figyelmet, hogy az NPD a Nümbergben, Furthben és Erlanganben várható vesz­teségeit a falusi választókból álló tartalékai bekapcsoláséval jórészt kiegyenlítheti. (Die Tat) Van-e hazugságvizsgáló gép? „A gép úgy működik, hogy a megvizsgálandó személyt egy kénye'rnes székre ü'tetik; azután elektromos érzékelő­ket helyeznek el a karján, a csuklóján. A gépet bekap­csolják, és a megvizsgálandó személynek gyors egymás­utánban kérdéseket tesznek fel. A testre kapcsolt érzé­kelők állandóan jelzik a vér­nyomást. a pulzus- és a lég­zésütem alakulását, a bőrfeiü- let izzadságkiválasztását stb. Folyamatosan rajzolják pa­pírra az adatokat, a változá­sokat amelyeket a műszerek érzékelnek a kérdések el­hangzása közben. Két kérdés- csoport kétszer tíz kérdése adja az ún. ‘alapkérdéseket; ezek közömbös kérdések a vizsgált személy számára, a válaszok megadása 'gy nem vált ki fokozott izgalmat, nyugtalanságot, pszichikai re­akciót. Az alapkérdések el­hangzása és megválaszolása közben ' elkészülnek az ún. alapgörbék, és az igazi kér­dések sorra kerülésekor fel­vett diagramot hasonlítják Népújság 1969. szeptember 21. össze végül az alapgörbék­kel”. Ezeket a sorokat egy nem­rég lezajlott periratban talál­juk, ahol a CIA kedvelt „lélektani szerszáma" a hazugságvizsgáló gép vizs­gálta a hálójába került kém- ügynökjelöltet. Mi ez a ha­zugságvizsgáló gép? Van-e tu­dományos értéke jogi és pszi­chológiai szempontból? Az életben számtalan kül­ső jel utalhat arra, hogy va­laki igazat mondott-e, vagy hazudott. Egyeseknek arcuk mimikájából, másoknak kü­lönböző viselkedési formájá­ból gyanítható, hogy az, aki­vel beszélgetünk, igazat mon­dott-«. A tapasztalt vezető vagy pedagógus sokszor ész­reveszi, esetleg leleplezi a szándékos ..tévedéseket”, me­lyeket a munkatársak vagy tanítványok elkövetnek. De számos alkalommal tévedhet­nek is, alaptalanul gyanúsít­hatnak, ami a rossz emberi kapcsolatok forrása lehet. A pszichológusok az emberi érzelmek feltárásában látták azt a módot, melyet haszno­sítani lehet az igazmondás felderítésére. A jól megválasz­tott kérdések alapján a kel­lemes vagy kellemetlen élmé­nyek felidézése önkéntelenül is fiziológiai reakciókat ered­ményez (pulzusemelkedés, lég- zésgyorsulás), ami sok esetben utalhat a bűnténnyel kapcso­latos személyekre vagy eset­leg magára a bűnösre. Az emberek érzelmei, han­gulatai egyes vegetatív folya­matokra, pl. érverésre, lég­zésre hatást gyakorolnak. Ha valakit „rajtakapunk”, elpirul, másnak viszont az ijedtségtől „torkában dobog a szíve” stb. Az elpirulás, amely a bőr hajszálereinek bővebb vérel­látása — a fokozott szívműködés eredménye. A fokozott szív­működésen és légzéseken kí­vül az izgatott ember izzad­ságmirigyei is erősebben mű­ködnek. Az izzadás az ön- fenntartás fontos eszköze, ami már az ősembernél megnyi­latkozott abban, hogy a ned­ves tenyér jobban tapadt a fa ágaihoz, mint a száraz. Az érzelmeknek ezeket a fiziológiai megnyilatkozásait laboratóriumiban műszerek se­gítségével mérni lehet. Ezek a kísérleti lélektanban elter­jedt vizsgáló eszközök a po- liográfok, melyekhez hason­lóan működnek a hazugság- vizsgáló gépek is. Legáltalá­nosabban az érzelmi hatások­nak a bőr verejtékmirigyeire gyakorolt működését használ­ják fel ilyen célra, tehát a psaichogalvanikus bőrreflexet. Értéke azonban kétes: kimu­tatja az érzelmi hatást, de a kérdés tartalmára — pedig hazugságvdzsgálatnál ez a döntő — nem ad egyértelmű­en biztos választ. Az USÁ-ban, ahol legjobban elterjedt a hazugságvizsgálat, az elmúlt években komoly«» szóba jött a módszer revíziója. Az amerikai kormány hiva­talosan betiltotta a hazugság- vizsgáló berendezések alkal­mazását, ami nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a biztonsági szervek, ha úgy tetszik, államérdekből, ne használják még ma is. A demokratikus büntető- eljárás gyakorlatában az ilyen eljárás azért is elve­tendő, mert a bizanyiték ér­tékelésének a belső meg­győződés alap­ján tett vallo­másra kell épülnie. A ha­zugságvizsgáló ugyanakkor a vádlott szabad védekezési jo­gát is megszün­teti, hiszen a bíróságot be­folyásolják az ilyen készülék­kel szerzett adatok. Az érzelmek feltárására irá­nyult sok éves ku tatások még­sem voltak hiábavalók. Ma már egyre szé­lesebb körben alkalmazzák a gyógyászatban, a pszichiátriá­ban, a leltei defektusban szenvedők konfliktusai­nak a feltárá­sában. Hazug- ságvizsgálatra kevéssé alkal­mas . . . fi. J.

Next

/
Thumbnails
Contents