Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-21 / 219. szám
f Recenzió 4 Szépirodalmi Könyvkiadó négy új kötete VIHAR BÉLA: Búzaszent Mit tudja azt a búzaszem. amikor lefele, a föld mélyébe veti le a gazda két keze, hogy most vezet éppen az út u kéklő egekig, s amint mélyebbre hull alá. akként emelkedik. Csak azt tudja, zuhan, zuhan, és elnyeli a mély, egyre távolibb a nap, egyre közéig az éj, a rögbe zárd éjszaka, amely körülveszi, és a gödör vak börtöne, a sírja lesz neki; holott innen vezeti majd magasba tel a fény, ahogy regék kedvesét a hősi vőlegény. FEGÖ LAJOS: Várlak Már létem előtt s azóta huszonöt éven át a papír hordoz konokul. Fehér csápjaimat szétküldtem a világba. hogy Rád akadjanak — törmeléket hoztak, faradon. Sok éjszaka hosszú, reménytelen éjszakán voltam Veled — mindig megvirradt józanul s egyedül. Könyvet és tollat szorongatok sovány kezemben, a naptár lapjai elmosódnak és én csak várlak, várlak... — a végtelent számolgatom.» A 70 éves József Attila-díjas Sásdi Sándor Bosszú című kötete a harmincas esztendők komor falusi életét idézi. Az annak idején nagy feltűnést keltett Nyolc hold föld (1929) című regénye témavilágához tér vissza: az emberek érzelmeit a vagyonszerzés vágya irányítja. Miként alakul ilyen rideg társadalmi körülmények között a hirtelen megözvegyült Csóka Imre módos gazda és Radi Juli, a rendkívül szorgalmas napszámoslány házassága? A „kódisból lett gazdag asszony”, aki eddig urasági szőlőt kapált egyhuszas napszámért, most ugyanazt teszi fizetség nélkül. Sorsa csak formálisan változott: Szénagyűjtés. kapálás... A férj fő gondja: miből hogyan lehetne minél nagyobb pénzt kicsikarni, Szerencsés a keze, arannyá változik, amihez hozzáér. Vagyongyarapításra van esze, de arra nem, hogy istenigazában asszonyt tudjon ölelni.... Sásdi Sándor regényében nemcsak a Csóka Imre és Radi Júli házasságát adja, hanem határozott társadalom- szemléletével egy letűnt paraszti életforma tarthatatlanságát is igazolja. Gergely Márta Nehéz egyetem című regénye a mából meríti témáját: a faluról egyetemre került fiatalokról, Góczán Jóskáról és Sipos Margitról szól. Alig kezdték el új életüket, emberségből máris nehéz vizsgák elé kerülnek. A huszonegy éves Góczán Jóska ..szoknyavadász”. Szereti a nőket. De itt van Sípos Margit, ez a nálánál sokkal műveltebb, de zárkózott, félénk évfolyamtársa. Szívesen meggyőződne arról, hogy csakugyan különb-e, mint az átlag? ... Gergely Márta alakjai újfajta érzelmi konfliktusokkal szembekerülő fiatalok, akik végül is jól vizsgáznak emberségből, állhatatosságból, életrevalóságból. Gyárfás Miklós vallomásában játékos. Iró- nikus írásoknak nevezi a „Kisded játékaim”- ba gyűjtött műveket. íme, néhány, kérdésbe foglalt téma: miért jelölte meg a borászati pince öt hordóját „e” betűvel Barka Sándor „revizor’’?; miért nem érdemes „Jóistennek lenni”?; mit tesz a dédanya, akit feleségül kémek?; mit csinál Pont úr tisztes kishiva- talnok, miközben szelíden ül „európai otthonában. az Elemér utcában”?; mit tanácsol a halott férj a gyilkos feleségnek?; miként szólalt meg Kossuth szobra Ferenc József hangján?.,. Gyárfás Miklós különféle lapokban és folyóiratokban publikált írásainak gyűjteménye, amelyet Kass János kitűnő illusztrációi díszítenek, jó olvasmány, kellet mes szórakozás. A közéleti líra értékes gyűjteménye Bényef József kötete, amely Sugárverésben címmel jelent meg. A társadalmat-világot formálni szándékozó költői mű kibontakozásának folyamata tárul föl az egymásnak felelgető — Az emlék, Az asszony, A magány, A dac, A világ, Az ember ciklusok során, amelyeket a költő köröknek nevez. Az első vers (Bottal ég kenyérrel) az eltávozott gyermek és a hazatért férfi emlékeit idézi. Ezután az eltelt esztendők következnek: küzdelmek, örömök, gondok, csalódások, keservek Is jelzik ezt az utat,; de mindenkor megmarad hite az emberben, a közösség forrasztó erejében. Erre tanítja a felgyülemlett élettapasztalat is. mint ahogy a címadó záróversben írja: „Ez volna jó / tudom / úgy élni öregen i6 / mint aki örökre hisz / valami fényben / emberben, szerelemben / sugár- verésben / kitárni két karomat s várni / míg magához ölel a Nap.1' P. KÖSZÖNTŐ Mohácsi Regős Ferenc rajza. Nádor Tamás: Medve Pál békés öregsége Közönséges hétköznap volt, reggel fél öt, amikor Medve Pál békés öregsége kezdetét vette. A zsalueáteren keskeny csíkokban átsugárzott a hajnali fény. ugyanúgy, mint előző nap, vagy valamivel erősebben. Medve Pál megszokott, nyugodt mozdulattal visszahajtotta takaróját, felült, leengedte lábait az ágyról, azután egyeztette karóráját és az ébresztőt. Fél öt volt, pontosan fél öt. Nyugdíjazásának első napja nem jelentett különösebb izgalmat számára, hiszen évek óta készült erre az időre. Megtervezte, akár kertész a kertet, előre látta maga előtt az események rendjét, sorát, hajtásait és bokrait, az évszakok törvényei szerint. — Fiam — mondta az asz- szonynak, amikor az még élt, — majd akkor másképp lesz. Ne is panaszkodj, nem ülhetek naphosszat a szoknyádon. Megegyeztek hát némán, hiszen a felesége addig se szólt semmit, csak nézett Medve Pálra, amikor az munka után a kertbe ment, a kertből jövet az udvaron fabrikált, sötétedéskor meg a szobában szöszmötölt valamit Házasságuk alatt alig történt valami. Felkelt és lefeküdt, nyarak jöttek és telek búcsúztak. Gyermekük nem született. Dolgozott, s ha hazament, felderülve ölelte meg az asszonyt. Néha lábujjhegyen topózva meglepte feleségét: krémest vásárolt valahol. Vettek egv papagájt, meg egy néprádiót. Amikor kitört a háború. a légnyomástól megdöglött a papagáj. Medve Pál ott volt a Don-kanyarban. de életben maradt. Egy nap őrá is sor került, elindult hát az asz- szonyhoz. Többnyire gyalog ment, de hazaért Az asszony mégsem tudott nevetni többé Mivel addig szükséglakásban éltek, kaptak egy kiürült szoba-konyhás házat, kis kerttel. A régi lakók egy szőnyegbombázás alkalmával elpusztultak. A kertet Medve Pál gyerekes örömmel azonnal szívébe fogadta. Évről évre hol ezt vásároltak, hol azt. Észre sem vették: kinőtték a szobát. — Nekünk jó ez már — mondogatta az asszonynak, s valóban: minden elfért. A falak olykor mintha szégyenkezve kitágultak volna. Medve Pál nem látta, hogy kevés a hely. Az asszony sohsem említette. Háromra hazaért a gyárból, a felesége csalt ötre érkezett Medve Pál megette, amit a tűzhelyen talált a lábaskában, majd kiment a kertbe és kapált, gyomlált. így volt ez minden esztendőben. A kert pedig tavaszonként kizöldült, kivirágzóit, időre beérett, s alig termett többet egy álombéli japánkertecské- nél. De Medve Pál. munkája végeztével, mindennap talált dolgot birodalmában. Pontosan tudta, hogy az élet természetes rendje szerint hatvanéves koráig gyárba kell járnia, s nyugodt gyönyörűséget érzett, amikor a hajnali harmattól friss fák alatt munkába indult. De azt is tudta, — s ebből a meggyőződéséből az asszony halála sem zökkentette ki —, hogy eljön az ő nyugalma Is egyszer. Békés öregség: hosz- szabb alvás, kis kertészkedés, séta, pihenés, beszélgetések a pipafüstös alkonyaiban. Dolgozott hát, s bár a szíve néha megszorongatta, csak ez jutott eszébe; — Ilyen lenne a fájdalom? — és ment minden tovább. Azon a közönséges hétköznapon, amikor Medve Pél békés öregsége kezdetét vette, ! nem szólt az ébresztő, de fél öt volt, pontosan fél öt Felébredt, eszébe jutott, hogy tegnap este fel se húzta a csengető szerkezetet, nem hallhatott hét semmit. Gyors mozdulattal megmosdott és felöltözött. — Békés öregség — mormogta és újból megcsóválta a fejét. Addigra a széttárt zsalugáterek között, a nyitott ablakon nagy fehér folyamban ömlött a szobába a fény Beszívta az új nap illatát Visszafordult a szoba felé, levette a villanyóra tetejére készített pipát és lassan szipá- kolva, okos kis acélszurkáló- val segítve az akadozó levegőt. rágyújtott. S pipával a szájában elballagott a sufnihoz. Megkereste a csákányt, az ásót és a nagyfejszét, majd vállán megtámasztva az erős, csillogó nyelű szerszámokat, nagy léptekkel a kert végébe tartott. Oda nem vethetett semmit, csak ritkás fű árvult az' ormótlan kövek és tégladarabok között. 1944-ig valami építmény állt ott; dé égy szeptemberi zuhanóbombázó négyemeletes házra méretezett bombája telibetalálta. Mire Medve Pálék megkapták a lakást, a gödör eltűnt, s a törmelék között csak esene- véfz fő sarjadt. Fiatal fűzfa — ki tudja, honnan tévedt e messzi partra —, hajolt a kövek fölé.
