Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-20 / 218. szám
c/L mt L%tUfÖUUlk >* >y BABITS MIHÁLY: Őszi pincésés (l-ső vers mely a Bor szellemének ébredését a Szőlő roncsaiból a Feltámadáshoz hasonlítja.) A nap ocsuja most csorog; piros levél a venyigén: a présház felé megyek én; a nagy kulcs zajjal mégforog. Csöndes a tanya, nincs dolog, Szunnyad a must a csömögén, s a pince tikkadt melegén pihennek boldog óborok. A sárga murci bugyborog; ébred a must a csömögén. mint Lélek a holt váz felett. Ö pincessáj, illatos kriptái így leng e bús présház felett a Feltámadás drága titka. Huszonötezren Háry János Miért Béla tér? A város egyik legforgalmasabb és legjellegzetesebb terét Béla térnek nevezik. Az elnevezés I. Béla királyra utal. A város alapítása ennek az Árpád-házi királynak a nevéhez fűződik. 1061- ben I. Béla király itt apátságot alapított, s ezzel megvetette a város alapjait A Béla téren található a vármegyeház impozáns épülete, ez alatt pedig az egykori apátság romjai. Most folynak a feltárási munkálatok. Császár József, a városi teaács vb-elnöke: — A legutóbbi felméréseink szerint már meg is haladta a város lakossága a huszonöt- ezret. Népesedünk. A város lakossága sosem növekedett ilyen gyorsan, mint napjainkban. E település súlya, jelentősége, centrális szerepe visz- szanyúlik a régmúlt századokba, fejlődési ütemét tekintve azonban most éli virágkorát. Érdemes megemlítem, hogy a természetes szaporodás mértéke a korábbi évek 3,7 ezrelékről 5,2 ezrelékre növekedett. Sok a bevándorló is. Jelentősen növekszik a város vonzáskörzete. Nagyon érdekesen alakult a város lakosságának foglalkozás szerinti megoszlása. Míg 1949-ben a lakosság 14,3 százaléka tartozott az ipari kategóriába és 49,4 százaléka a mezőgazda- ságiba, 1967-ben 39 százalék volt az ipari és 16 százalék a mezőgazdasági. Ez jól mutatja a város jellegének változását: a paraszti város iparosodik, s a jöwben újabb intézkedéseket kívánunk tenni az ipar- fejlesztés érdekében. Közben nem feledkezünk meg természetesen a mezőgazdaságról, s ezen belül a város évezredes szőlőkultúrájároL Városunk múltja Visszavezethető az időszámításunk előtti korokba. Itt azonban nem egyszerűen laktak, éltek emberek, hanem Szekszárd lakói mindig nagyon szerették városukat, s ezt a vidéket Mi, á mai Szekszárd lakói, vezetői is nagyon szeretjük. Valósággal hozzánőttünk e kömyékTóth Iván. {Genthon István: Irta és összeállította: Botfa hez, ideköt bennünket a gyermekkor ezernyi emléke, és a felnőttkor sok dolgos hétköznapja. De nemcsak mi őslakosok szeretjük, kedveljük, hanem az idetelepülök, is gyorsan megkedvelik. Nem véletlen, hogy az új szekszárdiak közt is mind többen dolgoznak fáradtságot nem kímélve e városért. Kialakulóban van az egységes városi közösség, amely egyik jellemvonása az egészséges lokálpatriotizmus. Városunknak nagy múltja, de még nagyobb perspektívája van. Olyan távlati terv megvalósításán fáradozunk, amely külső képében is, belső szerkezetében is még városiasabbá teszi Szekszár- dot. ügy számoljuk, hogy 1976-ra már mintegy 34—35 ezren leszünk. Néha megesik, hogy az irodalmi hős túlnövi alkotóját, Ilyen Garay János Háry Jánosa. Garay az idők múltával irodalomtörténeti keretek közé szorult vissza, hőse azonban Kodály jóvoltából világhírnévre tett szert, s mindenfelé hódít napjainkban is, sőt. ami talán még ennél is több, neve általánosított fogalomként gyökeret vert a köznyelvben. Éppúgy, mint például a Panama—panamázás. És megannyi Háry-adoma jár közszájon. Éppen ez jelzi, hogy e „hős” még nagyon sokáig fog élni a nép tudatában. Ki is volt tutajdonkippe» Háry János? Nagyon sok kutatót, foglalkoztatott e kérdés, próbálták megkeresni Garay Háryjának élő mintaképét. Találtak is korabeli Háry kát a város lakosai közt. Az egyik kutató erre esküdött, a másik arra. Máig sincs tisztázva, hogy ki is volt az „igazi” Háry. A közelmúltban azonban váratlan fordulatot vett a Háry-kutatás. A levéltárból előkerült számos írásos dokumentum, amelyek bizonyítják, hogy a Há- ry-históriának, amelyet Garay oly gyönyörű versbe foglalt, megvan a történeti magva; a szekszárdi huszárok valóban ,,hősköd tek” Napóleonnal szemben, jártak a versben jelzett helyek egy részén. Művészeti emlékeink Vármegyeház (Béla tér). Egyemeletes ltb—10 ablakos szárnyakkal, hat1 dór-oszlopos, oromzatos középriza- littal. Dór-pil!éres kapualj. Udvarán a megye barokk címere 1750 körül. A Jung Józseftől és Hacker Józseftől 1780-ban emelt megyeházát bővítette Polláck Mihály 1828—1833 közt. Alatta az I. Béla-féle apátsági templom maradványa. Városi tanácsház (Béta tér). Egyemeletes. 4x3x4 tengelyes. Klasszicista-romantikus, 1850 körül épült, Plébániaház (Béla tér). Szegmentíves kapuján egykorú csillagos kapuszárnyak. Építette Rodt Ferenc Konrád 1775-ben. Béri Balogh Ádám Múzeum (Hunyadi utca.) Alapítva 1895-ben. Őskori gyűjtemény Wossinszky Mór ásatásaiból. Garay János szobra (Garay (Remete utca), Ferenc-kórház tér), ref. templom (Kálvin nyi uX .k. remetekápolna Ádám Babils-ház. Tti „üleleit a magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja, Babits Mihály. Uj óvoda, mögötte új bérház a Wossinszky Mór utcában.
