Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-18 / 216. szám

Románia A kAIAMEOL Mint jelentettük, a múlt héten egy személygépkocsi a szekszárdi Hunyadi utcában egy autóbusz elé kanyarodott. Sé­rülés nem történt, de anyagi kár keletkezett. A baleset azért következett be, mert a személyautó vezetője figyelmen kí­vül hagyta a KRESZ 48. §.-át amely a párhuzamos közleke­désről intézkedik. Most erről a szakaszról szólunk. Idézzük a jogszabályt: Pillantás a toronyból Galati új lakónegyedeinek egyike. III. Galati-i kolléeáink jóvoltá­ból sok mindent megismer­hettünk a baráti Románia éietéból. Mivel ez az ország is a szocializmus útját járja, közel is vagyunk egymáshoz, az ember hallamos egyenlő­ségjellel szemlélni a két or­szág életét. Persze, az alap­vető vonások megegyezők, lépten-nyomon hasonlóságra bukkan az ember, de ugyan­így lépten-nyomon találkozik az elütő jellegzetességekkel is. A legeltérőbb vonás kétség­telenül a történelmi múltban mutatkozik. Románia, mint állam, alig tekinthet vissza egy évszázadnál idősebb múlt­ra, Guza Sándort — emlék­műve mindenütt megtalálható, — 1859-ben közös fejedelem­mé választották, majd 1861- ben ténylegesen is megvaló­sult Havasalföld és Moldva uniója, azaz megalakult Ro­mánia, Bukarest fővárossal. Guza Sándor felvette az I. Sándor nevet, s európai min­tára, egy sor polgári reformot hajtott végre. Bevezette a kö­telező közoktatást, és ő kezd­te alkalmazni a napóleoni tör­vényeket, a Code Napóleont-t. Románia a mi államisá­gunkhoz mérten nagyon fia­tal állam, — ez szembetűnő eltérés. De ugyanennek kap­csán rendkívül nagy hasonló­ság is van: Románia minden belső eredménye szervesen összefügg az idegen elnyomók elleni küzdelemmel, a belső forradalmi mozgalmakkal, a kizsákmányoló rendszer szét­zúzásával. Augusztus 23-án. Románia felszabadulásának évfordulóján Galati-ban is nagy demonstrációra került sor. Befejezésként a Dunán sok száz szereplővel, megele­venítették a fiatal állam küz­delmes múltját. Ahogy követ­keztek az évszámok, mintha a magyar történelem lapjait forgattuk volna: a század- forduló tájékán, szinte telje­sen egy időben mozdult meg a magyar agrárproletariátus és a román parasztság. A nemzeti újjászületést ők is a fasizmus, a tőkés uralom alól való felszabadulástól számít­ják, akárcsak mi. Rendkívül nagy hasonlóság az is, hogy az elmúlt negyed század mindkét helyen lázas építőmunkával telt el. Bará­taink elkalauzoltak bennünket a város mellett épülő fém­kombinátba. Természetesen autóval jártuk végig, mert gyalog képtelenség lett volna. Az egyik részében már ter­melnek, a másik helyen pedig még az építőké a szó. Nem­zetközi együttműködéssel épül: az egyik helyen magyar daru­val találkoztunk, a másikon szovjet gépeket szereltek, a harmadik helyen pedig nyu­gatnémet szakemberek dolgoz­tak. A kombinát így, szemre, körülbelül kétszerese a mi Dunai Vasművünknek. A kombináttal egyidőben Galati-ban új lakónegyedek épülnek. A lakóépületek több­nyire 8—10 emeletesek. Ezek­ből nem kettő-három alkot egy-egy negyedet, a lakó­negyed szó itt jóval nagyobb méretet jelent, mint amilyen értelemben mondjuk Szek- szárdon használatos. Százait sorakoznak egymás mellett. Galatl-ban az említésre méltó új lakónegyedek 10 000 lakásnál kezdődnek. Ezeket is bejár­tuk. Sokkal több a színvariá­ció, mint nálunk, a külső for­ma is változatosabb, de meg­találhatók a divatjamúlt, sab­lonépületek is. Három nyom­sávos út, — három-három mindkét irányban — vezet ke­resztül e városrészen. Most épül a sportstadion, s éppen hogy elkészült a televízió köz­vetítő tornya. Tetején kör- presszót helyeztek el, s innen pompás kilátás nyílik az egész városra: a kombinátra, a tá­volba vesző kikötőre, a régi viskókra, az úi palotákra, a nyüzsgő utcákra, a szakadat­lanul erőlködő földgyalukra, a Duna-parti sétányra, a játszó­parkra. .. Az utca összefüg­géstelen részletei után itt együtt jelenik meg az egész város. Hogy furcsább legyen i az összkép, a nagyvárosi for­gatagban megjelenik egy ök­rös fogat. A két jámbor jó­szág unottan vonszolja a fá­val megrakott, s még a tör­ténelemkönyvekből Ismert sze­kerét. Később rájöttünk, hogy ez a diszharmónia egyáltalá­ban nem véletlen, a város más pontjain is találkoztunk ökrös szekérrel. Az egyik út­kereszteződésben például a villamosnak le kellett állni, mert az ökrök ostorbíztatásra sem igyekeztek felvenni a motorok temDÓiát. Kollégáink mesélték, hogy az ökrös foga­tot városszerte használják még tüzelőszer-szállításra. Ter­mészetesen a teherautók mel­lett. A falvak képe sokkal na­gyobb elmaradottságot mutat. Hosszadalmas és felesleges lenne ’most azt elemezgetni, hogy a magyar és a román falvak közt hogyan alakult ki ez az eltérés. A lényeg az, hogy Romániában is kialaku­lóban van a falvak új arca. Sok falun átutaztunk, s lát­tuk, hogy mindegyikben fel­tűnően sokat építkeznek. És, a régihez képest modern háza­kat. Ez itt úgy értendő, hogy többnyire még vályogból, vagy sövényből, és sártapasztással készülnek az úi házak, de a tetejükre cserép kerül, s az ajtó, ablak mór nem afféle szellőzést akadályozó alkal­matosság, mint a régiek vol­tak, hanem gyárilag készül­tek, s megfelelnek a higiéniai követelményeknek. Tetszetős középületek találhatók úgy­szólván minden faluban. Ál­talában kisebh egy-egy falu, mint nálunk: több település alkot egy közigazgatási egysé­get. Lakóik többsége szövet­kezetben, állami gazdaságban dolgozik, egy részük pedig az iparban találta meg számítá­sát. Ott is különösen a fiata­lok orientálódnak a városba. A román parasztság a nagy átalakulás korát éli. BODA FERENC Népújság £ 1S6S. szeptember 18. Párhuzamos közlekedés 18. § 1. Olyan úttesten, ahol a menetirány szerinti jobb ol­dalon két va^y több forgalmi sáv áll rendelkezésre, gépko­csival és oldalkocsis motorke­rékpárral másik jármű mellett is szabad folyamatosan halad­ni (párhuzamos közlekedés). 2. Párhuzamos közlekedés esetén: a) az úttest felezővonalát át­lépni nem s/abad; b) forgalmi sávot változtat­ni csak az igénybe venni kí­vánt forgalmi sáv forgalmának zavarása nélkül szabad; c) az úttest felezővonalához legközelebb lévő (belső) for­galmi sávot folyamatos hala­dás céljára nem szabad igény­be venni 3,5 tonna összsúlyt meghaladó súlyú teherautóval, pótkocsis, valamint olvan jár­művel, amely a forgálom gyors és torlódásmentes lebo­nyolítását akadályozza; d) másik forgalmi sávban közlekedő vagv álló jármű mellett tilos elhaladni, ha fiz kijelölt gyalogátkelőhely előtt lassít, vaev megáll, mert a gyalogátkelőhelyen gyalogos közlekedik. * Rejtély, a szó legszorosabb értelmében az, miért eszme­csere iármővezetői körökben, hogv Szekszárdim be k“"ene vezetni a nárhuzsmos közle­kedést. Szekszárdion nem k°ll bei'ezetr)j a párhuzamos kő2- lcg-r^rst, --- mivel Szzg«7Íp(j r éhnnv útvonalán fnálrlánj a TT'mvnrli. Rákóczi, (nyóchervi K. K., Szekszárdi, Mészáros Lázár utca 1. sz. alatti lakos, gépkocsi-tulajdonos. Gépkocsi­jának a Bencze Ferenc utca 4. számú telken garázst épít­tetett. Természetesen saját költségén. Ez év augusz­tus elején levelet kapott a Szekszárdi Városgazdálko­dási Vállalattól, melyben fel­kérték. hogy fáradjon be iro­dájukba, ahol is egy szerző­dést kellene aláírnia, mert ga­rázsát kisajátították. K. K. természetesen nem lelkese­dett túlságosan, de törvény- tisztelő állampolgár lévén, be­ment. áláírt és még csak azon sem tűnődött túl hosszasan, hogy az augusztusba n aláírt szerződés értelmében a júniustól kisajátított garázst 5700 forintra értékelték. K. K. ezt megelőzően évi három­száznyolcvan forint adót fize­tett a saját garázsa után. 1978. után — ameddigre autó­ja az 5700 forintot „lelakjr” — havi ötvenhárom, tehát évi hatszázharminchat forint lesz a garázs bérleti díja. K. K. nem dúsgazdag ember, de tisztességes munkája után tisztességesen keres, ezen se háborgott az ilyenkor meg­szokottnál jobban. Augusztus 26-án azonban levéllel fordult a vállalathoz és kérte, hogv az általa bérelt garázst fed­jék be hullámpalával, vagy adjanak ilyen anyagot, majd utcában) párhuzamos közleke­dés van. Párhuzamos közle­kedést sehol sem vezetnek be: a párhuzamos közlekedésre vonatkozó jogszabály abban a pillanatban önműködően ér­vényes arra az útvonalra is, amelyen megszületik a két vagy több forgalmi sáv. Bár a jogszabály érthető, kételyek eloszlatása érdekében más oldalról is igyekszünk megvilágítani. Forgalmi sávon belül előzni tilos. Az előzést úgy kell vég­rehajtani, hogy — a bizton­ságos közlekedés egyéb köve­telményeire figyelemmel —, áthajtunk a szabad forgalmi sávba, s abban haladva hagy­juk magunk mögött a meg­előzni kívánt járművet. Ebből következik, hogv párhuzamos közlekedés és két forgalmi sáv esetén nem szabad olvan for­galmi szituációnak bekövet­keznie, amelyben három azo­nos irányban h.aledó jármű kerül egymás mellé. A KRESZ, — mint láttuk —, nem teszi kötelezővé nár- huzamos közlekedésű utaknál záróvonal, illetőleg terelővo­nal felfestését, teevük hozzá: nem is tiltln, A forgalom na­gyobb biztonsága érdekében ezért ajánlhatjuk, ne sajnál­ják sehol az útburkolati jel­zésektől a festéket. Az illeté­keseknek javasoljuk, ha al­kalomadtán Kaposváron jár­nak. figyeljék meg, miiven ha­tékonyan segítik a mindig jól látható útburkolati jelzések a közlekedést! — borváró — befedi ő. Még tulajdonos kora­beli tervei közt ugyanis az szerepelt, hogy ezt a nélkülöz­hetetlen munkát az őszi esők beállta előtt elvégzi. Addigra gyűlt volna össze hozzá a kel­lő pénz. Mint bérlő, ezt — hangsúlyozzuk: természetesen — nem óhajtja megtenni. Kis­embernél, akinek két katona­fia van, akad annak a pénz­nek más helye is. A Város­gazdálkodási Vállalat kéreU mére szeptember 4-én vála­szolt 2374—2/69. jelű levelé­ben, közölvén, hogy a kérel­met nem áll módjukban tel­jesíteni, egyúttal kérve a va­lóban szükséges szíves türel­met is. Az indoklás gondol­kodásra késztető. Iffy szól: „Vállalatunk a tanácsren­delet alapján kezelésbe vett garázsok állapotát még nem mérte fel.. K. K. bérlő első jogos kér­dése az, hogy ha ez nem tör­tént meg, milyen kalkuláció alapján sikerült eljutni az öt- ezerhétszáz forintos becsérték­hez? A második: ki felel (és fizet) majd azért, ha a mete­orológia eddigi tapasztalatai szerint feltehetően elkövetke­zendő rossz időjárás gépkocsi­ját megrongálja? A harmadik: csak a bérlőnek, vagy netán a bérbeadónak is vannak-e kötelességei? (ordas) Egy garázshérlő panasza

Next

/
Thumbnails
Contents