Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-17 / 215. szám
AiTssea KUTYAHÁZ Ház, kicsi ház, kicsi kutyaház! Ajtaja nincsen, ablaka nincsen, lakója — hej — didereghet ringy-rongy •priccsen. Két szál deszka az oldala-fal, átfúj rajta a szél, a vihar, Rözsefa-kéve a ház teteje, esővíz, hóié csurgatja tele. Ház, kicsi ház, kicsi kutyaház! TENAGY SÁNDOR A Tamási Áron emlékhét gryermeksxemmel 1969 szeptember 14-én a mázai művelődési házban Tamási Áron emlékünnepséget tartottak. A megnyitóra délután öt órakor került sor. Ezen felszólalt Füzesi Lászió- né, a mázai tanács vb-titkára, Czine Mihály irodalomtörténész és Strigens Pálné, az iskola igazgatója. A találkozón részt vettek Lőrincze Lajos nyelvészprofesszor, Tamási Áronné, Dali Sándor, aki Romániából látogatott el hozzánk, és sok budapesti vendég kiket a mázai úttörők virágcsokorral fogadtak. Czine Mihály előadása után a vendégek megtekintették az író életét és munkásságát tükröző kiállítást, majd megvacsorázták a szászvári „Jóbarát” vendéglőben. A vacsora után a Déryné Színház művészei előadták Tamási Áron „Énekes madár” című darabját, amivel sok tapsot érdemeltek ki. A község lakossága örömmel és büszkén gondolt arra, hogy ilyen rangos rendezvényt szerveztek ;tt. Ami bennünket illet, legkedvesebb élményünk dz volt amikor Lőrincze Lajossal beszélgettünk, s aki a következőket írta csapatnaplónkba: „Szeretettel köszöntőm a mázai úttörőket a Tamási Áron emlékkiállítás megnyitásán, s azt kívánom, hogy kísérje őket életük útján ennek a nagy írónak, nagy embernek a példája” — I Szemes Klára Strigens Erika A Tolna megyei Növényvédő Állomás azonnali belépéssel felvesz mezőgazdasági gépszerelőket — hegesztői vizsgával rendelkezők előnyben. Alkalmaz továbbá 1 fő általános lakatost kísérleti munkára. Jelentkezés az állomás igazgatójánál, Fácánkerten. (232) Népújság 5 1969. szeptember 1*. Románia Történelmi arcképek XII. Károly, svéd király Galati és Szekszárd „Tizen-kettődik Károly, Své- tzia ország Királlyának élete és álmélkodást fel-múló Vitézségének és több tsudálko- zást okozó nagy dolgainak Leírása, mellyeket Hazánk Anyanyelvén az olvasásba gyönyörködök kedvéért írt Gróf Gva- dányi József, Magyar lovas Generális.” Ezekkel a szavakkal kezdődik XII. Károly svéd király életének első magyar beszámolója. A romantikus sorsú fiatalon el- húnyt király tetteit az akkori egész Európa bámulta, s még száz év múlva is rajongó tisztelettel emlegették nevét. Ki is volt ez a tragikus sorsú férfi? A továbbiakban erre keressük a választ. 1682. június 27-én született, XI. Károly király fiaként. Kora ifjúságától szenvedélyesen szeretett lovagolni, s kedvét lelte a fárasztó testgyakorlatokban. Gyermekkorában szelíd volt ugyan, de hajthatat- lanul makacs: egyetlen módon lehetett engedékenységre bírni, ha a becsületére hivatkoztak. Ez a jellemvonása későbbi élete során is megmaradt. Egészen fiatalon, tizennyolc éves korában már elfoglalta a svéd trónt, s hamarosan meg is kellett küzdenie azért. Három uralkodó is szövetkezett ellene; a dán, a lengyel és az orosz. Úgy gondolták, eljött az ő idejük, a fiatal svéd még gyerek, s nem tudja megakadályozni őket terveik valóra váltásában. Nem így történt. Hamarosan csodálkozva tapasztalták, hogy Károlynak vasmarka van, a hadvezetést művészi fokon érti. Először Dánia ellen szállt hadba, s hat hét alatt legyőzi a dán seregeket. Ezután az orosz cár, Nagy Péter ellen fordul, s nyolcezer katonájával, halált- megvető bátorságról téve tanúbizonyságot, megveri a cár nyolcvanezres seregét. Majd az orosz sereg segítségére siető lengyel királyt ejti csapdába, s rövidesen az országát is elragadja. Közben ismét az orosz cár ellen kényszerül fellépni. ^ Csatában meg- ***** veri és üldözni kezdi az or- , sz᧠belseje fele. Károlyt azonban — mint száz évvel később Napóleont — itt en végzete. A hosszú meneteles, az orosz tél kimenti hadseregét, és Poltava mellett döntő vereséget szen- v.™- Hívei a súlyosan sebe sült királyt alig tudják Törökországba menekíteni. Itt él huzamosabb ideig, mígnem a törököknek kezd kényelmet- lenné válni jelenléte és kiutasítják az országból. Mivel Ká- loly nem hajlandó távozni egy egész kis hadsereg támadja meg házát, ahol negyven emberével védekezik Végül is elfogják, s rabként bánnak vele. A sorsa később jobb- ra /°fdul, sőt a törökök lehetővé teszik, hogy hazatérjen. Lóháton, 16 nap alatt teszi meg az utat Törökországtól hazájáig, ami ez idő tájt „világcsúcsnak” számí- • tott. Azonnal szorongatott hadseregének élére áll, hogy ismét felvegye a küzdelmet ellenfeleivel. A királyt azonban elhagyja a szerencséje. Fredrikshall norvég erősség ostrománál egy fél fontos golyóbis jobb halántékán találta, s három ujjnyi lyukat ütött rajta. Abban a pillanatban meg is halt. (Cs.) A modern házak közi érdekes kiképzésű halászcsárda. A bal oldali szavakból egy-egy betű megváltoztatásával képezzetek új szavakat. írjátok be az új szavakat a jobb oldali ábrába úgy. hogy a megváltoztatott betű mindig a körrel jelölt kockába essen, majd olvassátok össze a körök betűit. Megfejtésül az író nevét küldjétek be. Határidő: szeptember 23. IL Az első pillanatokban teljesen ismeretlenül csengett a városnév: Galati. Merre fekszik? De ahogy kutatni kezdtem emlékeim közt. felfedeztem, több forrást is találtam. Régmúlt iskolás korom földrajzóráin megtanultam a városnevet. Könyvünkben volt egy fejezet, amely felsorolta Románia nagyobb városait, s a felsorolásban szerepelt Galati is. Csakhát régen volt az iskolás- kor, s az évekkel homályosodnak az emlékek is. És a Szekszárd környéki hajósok Is többször meséltek e városról, hiszen ők sokat hajóztak errefelé a Dunán. Az egyikről riportot írtam vagy tíz éve, s ő mesélte, hogy egyszer hosz^ szú hónapokat töltött Galati-' ban a hirtelen jött tél miatt. Természetesen meg voltain győződve arról is, hogy Gala- tLban. ..ugyanúgy nem tudnak semmit Szekszárdról, annál is inkább, mert Szekszárd jóval kisebb város. Ám Galati-ban azzal fogadtak újságíró barátaink, hogy már hallottak Szekszárdról, mert látták a televízióban Orbánt, a bokszolok A kemény nemzetközi küzdelemben ugyanis ez a szekszárdi fiú bizonyult a legjobbnak. Ahogy utaztunk Bukaresttől Galati felé, végeláthatatlan gabonatáblákat szelt át vonatunk. Állandóan az ablaknál álltunk, nem hagyott nyugton a kívácsiság. Néha úgy éreztük, mintha éppen Budapesttől Szekszárdra utaznánk. Arrafelé is ugyanilyen jelentős mezőgazdasági vidék terül el. És itt is, ott is nagyüzemi gazdálkodás! Korszerű szocialista nagyüzem. Az egyik táblán 20 traktort számoltam meg, amint egymás után hasították a barázdát. A másik helyen vagy ötvenen dolgoztak egy csoportban. Szénát gyűjtöttek. Ce ebben benne volt a réginek és újnak egymásmellettisége is: az egyik helyen a modern gép, a másikon a nagyüzemi viszonyok közt, de hagyományos kézi szerszámokkal dolgozó ember. A mi mezőgazdaságunkat is ez az átmenet jellemzi: fejlődés a múlt a megannyi visszahúzó terhével. Ha a képet minduntalan nem törnék meg az olajkutak, úgyszólván semmi különbség. A mi vidékünkön nincs olajkút, csupán ennyiben tér el a vonat ablakából látható kép. Galati-ban is minden lépten- nyomon hasonlóságokra bukkanunk. Még akkor is, ha Szekszárd fölé a szőlőhegyek jellegzetes képe emelkedik. Galati-ban pedig a gyárkémények nyúlnak a magasba. Szekszárdnak Európs-hírű bora ad súlyt, rangot. Galati-nak pedig ipari termékei. Amerre csak jártunk Galati-ban, mindenütt egymás mellett láttuk a régi viskókat és a modern bérházákat. Akár’ csak Szekszárdon. A rohamosan fejlődő város jellegzetessége ez. Itt is, ott is alapvető a dolgozók életviszonyainak javítása, s ehhez egyebek közt rendkívül sok lakás kell. Számos emberrel volt alkalmunk beszélgetni. Társadalmi és művészeti kérdésekről egyaránt. 'Sajnálattal állapíthattuk meg. hogy eddig sok hasznos dolgot egyszerűen nem tudtunk egymásról. De megvigasztalt, kárpótolt, hogy itt is, éppúgy mint nálunk, mindenki keresi, kutatja az újat, a társadalom tökéletesítésén fáradozik. Érdemes megismerni egymás életét, hiszen1 abból mindnyájan sokat tanulhatunk. Ha jobban belegondolunk, nincs is olyan messze egymástól a két város. Mert mindegyikben, és mindegyik kör-; nyékén szocializmust építő emberek élnek, dolgoznak. BŐDA FERENC A Tolna megyei Tanács Balassa János Kórháza, Szekszárd anyag• és áruforgalmi vesetőt keres azonnali belépéssel. Az állás betöltésének feltétele érettségi bizonyítvány és kereskedelmi, raktározási gyakorlat. Egészségügyi gyakorlattal rendelkezők előnyben részesülnek. (150) A Magyar Selyemipari Vállalat tolnai gyáregysége 16 éven felüli nőket könnyen betanulható gyári és bedolgozói munkakörre FELVESZ. Betanulás után 1500.— Ft—2000.— Ft-ig terjedő kereseti lehetőséggel. Jelentkezés a Tolnai Selyemfonógyár munkaügyi osztályán. (174)
