Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-14 / 213. szám
& ARANYI FERETYCí Két virágének í. Harangszó a te szerelmed, szívbe hintett honvágy, ha elnémul hangja bennem, hogy’ találok hozzád? Szilaj mén a te szerelmed, messze földre vágtat, gyönge lábam nem követhet, nem mehet utánad. A lovamat ha megkötöm, fogoly, míg eloldom, kérő szavam laza béklyó, nem léssz tőle foglyom. Am a csókom pányvahurok, kezessé test téged, cseréld csókom rabságáért szabad messzeséged, n. Eredj, te dal, érd utói a párom, fogd kézen, hogy hozzám el talál jón. Szerelme ág, nem moccan a lombja, légy te szellő: hajlítsd a karomba, Szerelme rét, aszály-őlte pázsit, légy te zápor s újra kivirágzik; Szerelme jég holt színén vizeknek, légy te naprény amitől fölenged. Eredj, te dal, érd utói a párom, fogd kézen, hogy hozzám eltaláljon; ARATÓ KAROLY: Incselkedőnkt a holnap Gondolsz-e olykor kalandozásaid során nyugtalan híveidre, kik vágyódunk ölelésed után? Te igézőszemű, te céda, gondolsz-e velőnk néha, kik érted nagy hőségben élünk — gyötrelmünk vagy és egyetlen reményünk! lm, a szomszéd cipész, aki aranytopánka díszével küldené lányát a bálba, egész nap foltoz, görnyed, szegecsel -ó ő hisz], vallja: létezel! ^ Hallottál-e az ifjú házasokról ? itt nem messze az utca végén? Egymáson átvetett nyakkal, mint a lovak, alszanak gőzölögve, békén. Kinézel-e kárpitjaid mögül, ha csak egy röpke, fürge perere is, óbégató kőlykeínkre s árnyékbokszoló kis kezükre? Tudsz-e a kézről, mely utad kiméri, a vasat szelídíti, az ércet becézi, a szerelemről, mely árnyas erkélyeken felhúzott térdekkel tűnődik fényeden? Ö, mondd, távolodból figyelsz-e ránk; kik mézet gyűjtünk neked szorgalmas méhek gyanánt és napról napra egyre várónk, szépséges Incselkedőnek, kacér Messiásunk! El kell már végre jönnöd, nyomunkba szegődnöd, amiként annyi csillagos elődőd és engedelmesen, mint egy gyerek, suttogva hozzánk simulnod: »Megérdemeltetek1* 1869-ben a cári könyvtárban r.yert alkalmazást. Szabad kutatási joga volt, s a könyvtárszabályzat ellenére engedélyt kapott arra is, hogy té- ritvény ellenében haza is vihessen könyveket. Az értékes könyvek egyre-másra eltűntek a könyvtárból. A könyvtár egyik alkalmazottja, SzoboU csikov észrevette, hogy Pichler sosem engedte felsegíteni a kabátját s egyszer azzal az ürüggyel, hogy piszkos a kabát, végigtapogatta a tudóst. A kabátban könyvek voltak, s a motozás egész csomó könyvet eredményezett Pichler lakásán 4372 könyvet találtak, de a könyvtárban kölcsönzési cédula nem volt róluk. Sőt! A könyvtár pecsétjét minden könyvből eltüntette, s helyükbe „Ad Bibliothecan dr. Pichler” feliratú ex-libris került. Az 1871. jún. 24—25-én lezajlott tárgyaláson életfogytiglani, Szibériába szóló számkivetésre ítélték. A tárgyalás anyaga nyomtatásban is megjelent, ennek tanúsága szerint évekig a kabátja hátára varrott zsákban lopkodta ki a könyveket. 1873-ban Lipót, bajor herceg közbenjárására kegyelmet kapott és visszatért Bajorországba, ahol egy esztendő múlva meghalt. Tettét a német közvélemény nem nyereségvággyal, hanem bibliofil-szenvedélyével magyarázta. • Hazánkban nagyobb könyv- lopásokat nem jegyzett fel a könyvtártörténet. Egy időben az Egyetemi Könyvtár bevezette, hogy a professzorok halála után megbízottját kiküldte az elhunyt lakására, s az eredmény legtöbbször egy kocsira való, a könyvtár tulajdonát képező könyv volt. A professzorok munkáikhoz használták fel a kivett könyveket, s legfeljebb azért nem siettek o visszaadással, hogy a friss könyvekről a konkurrens professzorok ne szerezhessenek tudomást. GALAMBOS FERENC REJTETT KINCSEK BEMUTATÓJA Ismeretlen olasz festő a XVI. századból; Orsina de* Grassi képmása. A budapesti nemzetközi művészettörténész-kongresszus alkalmából mindegyik múzeumunk ki akar tenni magáért, mindenből a legszebbet igyekszik bemutatni. A Szépművészeti Múzeum kiállítása kincseket rejt. A tanulmányi gyűjteményben sok nagy értékű kép vár még restaurálásra, és akad o'van mű is, amelyről nem sikerült még megállapítani, ki és mikor festette. Ezekből válogatták össze a rejtett kincseket bemutató kiállítás 120 festményét. A képek a Régi Képtár anyagához kapcsolódnak: a kora reneszánsz itáliai mestereitől a németalföldi csendéleteken és zsánerje- lenteken keresztül a francia rokokóig és akadéiniz- musig mutatják be az európai festészet nagy állomásait, és olyan mesterek művei akadnak köztük, mint Tintoretto, Rubens vagy Lucas Cranach. Rubens kis olaj vázlatáról például csak a legújabb kutatás állapította meg, hogy sajátkezű alkotás — így maradnak rejtve a kincsek, míg a pontos felderítés meg nem történik. Az ifjabb Pieter Brueghel falusi búcsút ábrázoló festménye egyes részleteiben nem marad el apja művészete mögött; a holland csendéletek és tengeri hajókat ábrázoló festmények pontos visszaadásra törekvő szellemükkel a XX. századi nézőt is lenyűgözik. Bizonyára nem akad olyan látogató, akit ne kapna meg a XV. században élt slenai Liberale de Verona arany hátterű Madonnájának bája. Érdekes, egyedülálló alkotás a francia származású Monsu (nevét a „Mon- sdeur”-ból torzították e’ az olaszok) templombelsőt ábrázoló képe, és Stefano Ghirardini Gyógyszerészapácája, ez a rokokó festmény, amelyen sorsába csak többé-kevésbé beletörődő, meglehetősen kacér mosolyú apácát láthatunk — Diderot századának apácáját. Az olasz, német és németalföldi mesterek — Sebastiáno Ricci, Guido Reni, Lucas Cranach, J. F. Schönfeld vagy David Teniers — kiállított munkál minden valószínűség szerint nagyon jelentősek lesznek a tudományos kongresszus részvevői számára is. A nagy rejtett kincs a grafikai teremben került a közönség elé: a Szépművészeti Múzeum legszebb rajzait állították ki, amelyek nemcsak helyhiány miatt nem láthatók mindig, hanem azért sem. mert árt nekik a fény. 200 lap 500 év alkotásaiból, a kora reneszánsz ismeretlen nevű bolognai mesterétől Picas- sóig. A nagy nevek mögött itt vallóban nagy művek állnak: Leonardo da Vinci tanulmányra j zai, Raffaello, Tintoretto és Rembrandt mun Icái, Pieter Brueghel imádkozó parasztja és Dürer vázlatai. A múzeum grafikai gyűjteményében már nagyobb teret kapott a modern művészet, legalábbis kialakulását nyomon követhetjük. Az impresszionizmus korai jelentkezését figyelhetjük meg az angol Bonnóington tengeri táján. Manet, az első nagy impresszionista munkái közül egy igen szép és fontos ak- varellt őriz a múzeum, láthatjuk Renoir és Degas könnyed, kecses vonalú vázlatait és Paul Signac élénk színű festékpontokból összeálló „pointlllista’* víz- festményét A szobrász Rodin grafikusként is kiválót alkotott lendületes kontúrokkal körülfogott, takarékos színkezelésű női aktjaival. Toulouse-Lautrec művészetét kedvenc témája képviseli: egy mulatóbeli asszonytársaságot bemutató színes rajz. A romantikus Delacroix egyik legromantikusabb képe, a villámtól megrettent, fel- ágaskodó lovat ábrázoló akvareli nemcsak a festő, hanem a stílusirányzat egyik legjellegzetesebb alkotása. Picasso kék korszakából egy Anya és gyermeke van a múzeum tulajdonában, és ha valamit kincsnek lehet nevezni, akkor az a kép valóban az. A művészettörténet egészét még évek múlva sem nyújthatja a Szépművészeti Múzeum — de a reneszánsz; a barokk és a múlt századi realizmus örökségét tökéletesen tanulmányozhatják majd tudósok és érdeklődő nézők egyaránt. Sőt: a grafikai gyűjteményben akár a modern művészetet is. Mr Dürer: Vázlatok
