Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-10 / 184. szám

Mi a gyenge szereplés oka? Úttörőink sikertelenségét vizsgálják a szakemberek Megyénk úttörői az idén várat­lanul gyenge eredményeket ér­tek el a területi és az országos döntőn. A megyei TS apparátusa a történtek után széles körű felmérésbe kezdett, hogy kiderít­se, mi az oka ennek. A vizsgálat megállapította: a tömegesítés te­rén nincs baj. De nézzük talán a számokat. A körzeti, járási és a megyei versenyeken résztvevők száma így alakult az elmúlt évek­ben: 1965: 250, 1966: 1458, 1967: 3213, 1968: 3382, míg az idén 4345- en vettek részt. A helyzetek száma az országos döntőn így alakult: 1965: 3 részt­vevő, 1 helyezett, 1966: 39-ből 5 helyezett, 1967: 75-ből 10 helye­zett, 1968: 14-ből 7 helyezett, és végül 1969: a részt vett 24-ből mindössze 4-en értek el helye­zést. Tehát 1967-hez viszonyítva második éve csökken megyénk versenyzőinek eredményessége a területi és az országos versenye­ken. A célkitűzés érdekében szük­séges elemezni a hibák okait II felkészülés feltételei Szervezeti keretek: az úttörő- csapatokon belül a sportszakkö­rök és az úttörő sportfoglalkozá­sok biztosítanak lehetőséget a felkészülésre. A versenyrendszer adott és ennek lebonyolításával kapcsolatos feladatok megoszla­nak az MTS és az Úttörő Szö­vetség között. Személyi feltételek: Közel 70 százalékos az általános .'skolai testnevelőtanár-ellátottság. A 10 —14 éves gyermekek megyénk­ben sem tehetségtelenebbek, mint másutt, ezt bizonyítja, hogy az idei területi úttörőolimpián elért összes helyezéseink 25 százaléka csak eggyel volt alacsonyabb, mint amennyi az országos dön­tőre való eljutásához kellett vol­na. Tárgyi feltételek: Ezek túlnyo­mórészt biztosítottak, de csak ak­kor, ha a sportegyesületek és az iskolák összefogva, a közös cél érdekében segítik- egymást. A felkészítő munkát végzők nem azt várják, hogy legjobb ' viszonyok között dolgozhassanak, hanem megkeresik, illetve megtanulják azokat a lehetőségeket, módsze­reket, melyekkel- mostohább kö­rülmények között' is lehet felké­szíteni fiatalokat. Ide kívánkozik még, hogy jó lenne, ha a KISZ MB az úttörőcsapatoknak nyúj­tott felszerelési és pályaépítési támogatást objektívebb alapokon nyugvó értékelés szerint oszta­ná el. Pénzügyi feltételek: Az idén összesen 251 ezer forint állt az úttörő korúak sportolására, me­lyet több szerv biztosított. Az összeg elég a megfelelő színvo­nalú felkészítéshez,, de az eddi­gi elosztás a jövőben már nem szolgálja. megfelelően a helyes célkitűzéseket. Javaslat a jobb felkészüléshez Az MTS dolgozói tervezetet ké­szítettek, melyben többek között a következőket állapítják meg: a szervezeti keretek és a személyi feltételek jók, lényeges változta­tásra nincs szükség. A létesít­mények, valamint a pénzügyi fel­tételek fokozatos javítását a KISZ-, valamint a művelődési szervezetekkel közösen meg le­het, oldani. Felvetődik azonban, hogy 1971-ben az úttörőolimpia te­rületi versenyét Szekszárdon kell rendezni, melyre már az elköveke- ző időszakban fel kell készülni, így, ilyen feladatokat kell meg­oldani: három-négy napon át kö­rülbelül 900 személyt kell elhe­lyezni és étkeztetésükről gondos­kodni. Biztosítani kell a verse­nyek zavartalan rendezését, így gondoskodni kell a pályák meg­felelő állapotáról, meg kell szer­vezni a versenyek alatti és utáni tájékoztatást. Ezeket a feladato­kat — mely anyagi vonatkozás­ban is nagy megterhelést jelent — az 1970-es évi programok és költségvetések készítésénél már figyelembe veszik. Az említett félmérés — mely­ből adatainkat vettük — eljutott a megye valamennyi iskolájához, sportköréhez, testnevelőjéhez. Pqntos kimutatást kaptak aról is, hogy járásokon belül az iskolák hány fiatalt foglalkoztattak és milyen sportágban, tehát a táb­lázatok hű képet adnak a vég­zett munkáról. A megyei TS fel­kérte a megye szakembereit, sportvezetőit, ftegyenek javasla­tot, mondják el észrevételeiket, úttörő sportunk helyzetéről. En­nek megtörténte után — rövide­sen — értekezleten tárgyalják meg, hogyan tovább. A megyei TS kezdeményezése dicséretre méltó, hiszen az értékelés nem szubjektív vélemény hanem tény­leges számok alapján készült, ugyanakkor várják a javaslato­kat, hogy a jövőben eredménye­sebben tudják útörőink felvenni a versenyt a területi és az orszá­gos döntőn. Rendezi sorait a Dózsa Csütörtökön szurkolóankét a BM-klubban Mint ismeretes, augusztus 17-én megindul a labdarúgó NB II-ben a küzdelemsorozat. A Szekszárdi Dózsa vezetőségére az eddigiek­nél is nagyobb feladat hárul, hogy kialakítson egy olyan ütőképes, szellemű együttest, mellyel sikerrel veheti fel a versenyt ellenfelei­vel. A közelmúlt napokban a vezetőségnek több intézkedést kellett hozni a morális fegyelem megjavítása érdekében. Ezek közül néhá­nyat: a vezetőség úgy döntött, hogy Dobos Zoltán játékára a jövő­ben nem tart igényt. Erről értesítették munkahelyét is, ahol eddig munkaidő-kedvezményben részesült. További változások: a jövőben Nagy János edző kimondottan csak az első csapat játékosaival fog­lalkozik (szükebb 14-es keret), a tartalékcsapat edzéseit Sloszár Ist­ván irányítja továbbra is. A vezetőség a közelmúltban oktatói minő­sítést szerzett Kormos Mihályt bízta meg az ifjúsági csapat edzésé­vel. Tárnok Zoltán olyan kéréssel fordult a vezetőséghez, hogy a jö­vőben úgy szeretne játszani, hogy az edzéseket nem látogatja. A vezetőség bejelentését tudomásul vette és az Ő munkahelyét is ér­tesítette, hogy munkaidő-kedvezményre nem tart igényt. A vezetőség három követelményt támaszt a játékosokkal szem­ben, hogy a 14-es keretbe bekerüljenek. A követelmények: 1. szo­cialista sportemberhez méltó emberi magatartás, 2. szorgalmas edzés­munka, 3. bajnoki mérkőzésen nyújtott jó teljesítmény. Bízunk abban, hogy a Dózsa vezetőségének intézkedései rövide­sen éreztetik hatásukat, és a szekszárdi szurkolók ismét olyan együttest látnak a pályán, mely 90 percen át valóban küzd ez egye­sület és a város színeiért Nagy János edző bizakodó hangon nyilatkozott, mert — mint mondotta — minden biztosíték megvan ahhoz, hogy olyan csapatot küldhossen pályára, akik elfo­gadják a szakvezetés minden utasítását és teljes erőbedobással küz­denek. A bajnoki rajt előtt a Dózsa vezetősége szurkolóit is szeretné tájékoztatni a változásokról és az esetleges kérdésekre választ adni Ennek érdekében augusztus 14-én, csütörtökön este 7 órakor a BM- klubban (Széchenyi utca) szurkolóankétot rendez az egyesület. Sportműsor A labdarúgás archívumából Angliában 1924-ben í fontot fi­zettek a játékvezetőknek az I- ligabeli bajnoki mérkőzések ve­zetéséért. A derék angol sport­emberek, akik féltéglával verték mellüket, fennen hirdetve „ama­tőr” mivoltukat — szörnyen ke- veselték a — szerintük — ala­mizsnát jelentő játékvezetői díjak ilyenténképeni a megállapítását. Ezért panasszal fordultak "áz‘ an­gol futballszövetséghez, kérve sé-- relmük elintézését. Lewis, az angol futballszövetség vezetője, aki korábban neves já­tékvezető volt, ezt válaszolta a népes küldöttség vezetőjének: — Elég magasak a játékvezetői díjak! Minek azt elemelni? Én a leányom teljes hozományát a játékvezetői díjakból spóroltam össze... Persze Mr. Lewis arról nem nyilatkozott, hogy mennyi hozo­mányt adott leányának?.». Ugyanerről a Lewis-ről mesél­ték, illetve írták egyik általa ve­zetett mérkőzésről az angol, sport­lapok krónikásai: ,.A legremekebb ,old-boy’-kor- ban lévő játékvezető, akit el le­.. .„dorgálni” igyekezett a bí­rót!. .. Nos, ebből lett a baj!. . . Az MTK—NSC ifi-mérkőzésen is, ahol történetesen az NSC if- jai. győztek az MTK ellen, Béla hét képzelni.-. % 62 éves... olyan szeme van mint a sasnak, úgy fut, mint a nyúl és kisujjában vah á futball minden szabálya.” A mérkőzés végeztével a ripor­terek azon kérdésére: , -— — — -------- ——,------­— Mister Lewis! Nem *éi*ez-e - bátyánk kissé a megengedettnél fáradságot a hatalmas iramú „élesebb” hangon illette szemre. Ä?£tetÄ 'gybbb ,;,angól hidegvértéi'***-így * i Járnom . az MLSZ-nél. feleit: Salamon bevallotta a terhére Uraim! Jöhet .a következő- rótt .cselekményeket és az „utolsó 3zés! — l'.'l'*. ’ • ****íjógáfi” mintegy megbánást mutatva, csak azt kérte a bízott­. mérkőzés! Kőműveseket, építőipari segédmunkásokat, asztalosokat, vízveték­szerelőket, keresünk (elvételre. Építőipari szövetkezet Szekszárd, Rákóczi u. 15. (182) Talán kevesen tudják, hogy Ka­marás Árpádnak, a negyvenes évek kitűnő . magyar . FIFA-játék- vezetőjének, egyízben, anyagi szempontból is előnyös szerző­dést kínáltak Chiléből proli baj­noki mérkőzések vezetésére. — Bár nagyon kedvező az aján­lat — mondotta Kamarás — in­kább vagyok idehaza amatőr, mint Chilében profi. ... * Ugyancsak a negyvenes évek­ben történt: Gallovlch Tibor, az MLSZ ak­kori szövetségi, válogató kapitá­nya, felkereste a Játékvezető Ta­nács elnökségét és kérte: legye­nek segítségére a bajnoki mér­kőzéseken működő játékvezetők a fiatal tehetséges játékosok felku­tatásában. A JT elnöksége kész­séggel támogatta a szöv. váloga­tó kapitány újszerű kezdemé­nyezését. A játékvezetők ettől kezdve küldésükkel egyidejűleg űrlapot kaptak. Mérkőzésük után fel kellett rá jegyezniük a te­hetségesebb Játékosok adatait. A jelentések aztán a JT-n keresz­tül kerültek tovább Gallovich szövetségi kapitányhoz, aki — az adatok birtokában — „tehetség­kutató mérkőzésre” hívta meg az ifjú titánokat. . . Szóval már akkor sem volt kpnnyű dolga a szövetségi kapi­tánynak. .. Szegedi Barná-val, a kitűnő eg­ri játékvezetővel történt egy He­ves megyei mérkőzésen: egy — a közönségnek nem tetsző ítélete után — a partvonalhoz közel álló nézők egyike — „jóindulatúan így szólt hozzá: „Bíró sporttársi Vigyázzon magára, mert meg­akarják verni! Barna megszólal. „Menjen ba­rátom közéjük és szervezze meg a verekedést! Salamon Béla megsértette a já­tékvezetőt !. . . Béla bácsi nincs többé!. . . Míg élt — szíve az MTK-ért, a kék­fehér színekért dobogott. . Utolsó kívánsága szerint is, az MTK játékosai vitték koporsóját — a sírhoz. . . Róla emlékezünk, amikor fel­elevenítjük ezt a kis történetet: A huázas években Béla bácsi volt az MTK ifi-csapatának a vezetője. Hosszú éveken keresz­tül, minden vasárnap délelőtt kint volt a Hungária úti pályán, ahol bizony sűrűn korholta az MTK ifjait. ha neki nem tetsző módon játszottak. Szinte elmaradhatatlan alakja Ságtól, hogy ne „tiltsák el hosz- szú időre”, mert azt úgysem bír­ja ki. . . A fegyelmi bizottság azonban . kérlelhetetlen volt és az „enyhítő körülmények figyelembevételével, a pályán okozott botrány miatt két hónapra tiltották el Sala­mont az összes pályák látogatá­sától.. .. Salamon egykedvűen vette tu­domásul a fegyelmi bizottság — számára ..életfógytiglannak” tű­nő — ítéletét és csak ennyit •dönnyögött magában: — „Ez valóban salamoni ítélet ,;VOltl”. . . Arról nem maradtak az egykori sportkrónikában feljegyzések, hogy .Béla bátyánk hogyan bírta ki kéthónapos eltiltását. .. Kézilabda megyebajnokság: Nők: Mözs—Szekszárdi Kórház 9 óra, serdülők: 8, Bonyhád—Simontor- nya 9.30, serdülők: 8.30, Gyönk— Máza-Szászvár 9, serdülők: 8. Férfiak: Tolna—Hőgyész 10, ser­dülők: 9, Mözs—Szekszárdi Kór­ház 11, serdülők: 18, Bonyhád— Dombóvár 11.30, serdülők: 10.30, Gyönk—Máza-Szászvár 11, serdü­lők: 10. Labdarúgó megyebajnokság: Tengelic—Sz. Vasas V: Kleiber, Máza-Szászvár n.—Alpári SE, V: Weber, Simon tornya—Bonyhádi Petőfi, V: Szinger, Paks—Bo- gyiszló, V: Gabi, Gyönk—Tamási, V: Baráth, Kisdorog—Hőgyész, V: Sebestyén, Fornád—Fadd, V: Sza­bó I., Tolna—Dunaföldvár, V: Ma­joros L Labdarúgó megyei B: Decs—Bá- taszék, V: Andorka, Kölesd—Du- nakömlőd, V: Dravecz I., Dal- mand—Bölcske, V: Eretnek, Döb- rököz—Sióagárd, V: Paár, Ozora —Szakcs, V: Teierling, Majos— Clkó, V: Rózsa, Pálfa—Nagydo- rog, V: Pozsonyi. — A zombaiak szerint nagyon szeretnék Pakson, ha Gerjen nyerné a II. osztályú bajnoksá­got. Állítólag, azért küldtek olyan játékvezetőket, hogy ott botrány legyen. — Mi az, hogy olyan játékveze­tőket? Mindegy, hogy ilyen, vagy olyan játékvezetőket küldenek, a szabály, az szabály. Hí megdob­álják őket, a mérkőzést oe kell szüntetni. Különben is: a paksiak_ nak nincs beleszólásük — sőt még tudomásuk sem —, hogy ki ve­zeti a mérkőzést és ki lesz a partjelző, — Én csak azt mondtam, amit ’Zombar hallottam. De mi lesz most? — Bízzuk a paksi szövetségre. 'Minden bizonnyal megtalálják a helyes döntést, a salamoni* íté­letet. Persze, hadd tegyem hoz­zá, . az esetből tanulhatnak a fe­lelőtlen fiatalok, akik szórakozás­ból a nőket apró kaviccsal dobál­ják. — Csak nem női játékvezető volt, akii megdobtak? — De igen. Mindez nem változ­tat a helyzeten. — És a Sióagárdon történtekről mi a véleménye? — Szép kis ügy. Nyolc ifjúsági játékos volt együtt, de keltelek nem volt érvényes sportorvosija, így hatan maradtak. Akkor jött egy ifjúsági korú, de felnőttcsa­patban játszó labdarúgó, és meg­kezdték az ifimeccset. A történ­teket ismeri: az illető játékos le­vonult azon a címen., hogy meg­sérült, a játékvezető beszüntette a további küzdelmet ... — Igen ismerem. És utána a felnőttcsapatban játszott, sőt a lett az MTK-pályának amidőn va- .mezőny legjobbja volt.-rv —De még nem ismer mindent: OzorcT óv azon a címen, hogy egy játéko$ egy vasárnap csak egy mérkőzésen szerepelhet. Labdarúgó megyei II. osztály: Kakasd—Kéty, V: Paczolai, Báta —Zomba, V: Váradi, Madocsa— Alsópél, V:, Takács, Kajüacs— — Elárulom : hiába óv, mert sátnap ^bejöttönként,, szivarral a szájában, a partvonalon szalad­gálva, buzdította játékosait és ilyen esetben az alacsonyabb osztályú mérkőzés eredményét semmisítik meg. Ez viszont már megtörtént. — Tehát? — A történtek miatt nem lesz Ozorának több pontja, esetleg Sióagárdnak kevesebb. — És ki kapja azt a pontot, amit mondjuk elvesznek Sióagárd- tól? — Senki. — Pedig egy-két csapatunk szí­vesen fogadná, nyugodtabban Hallotta? nézne a hátralevő mérkőzések elé. — Ne legyen vészmadár. Majd aranylábú fiaink kitesznek ma­gukért és egymás után aratják a győzelmet. — A labdarúgópályánf*“ — Reméljük. — Jó lenne az NB-seknél is olyan erősítés, mint az AB-ndl történt. — Csak ne emlegesse az AB-t, mert szomorú emléke van egy. két ismerősömnek ezzel kapcsolat­ban. — Már megint félreértett. Én nem „arra*• az ÁB-re gondoltam, hanem az Állami Biztosítóra. öcsény, V: Horváth, Dunaköm- löd—Harc, V: Kiss II.. Alsóhfd- vég—Gerjen, V: Kiss I.. D. Vas­út II.—Iregszemcse, V: Havasi, Medgyes—Szakály, V: Dravecz H.f D. Szövetkezeti H.—Felsőnána. V: Lendvai, Nak—Tolnanémedi. V: Zsolnai, Győré—Mucsi, V: Szabó, Kurd—Ujireg, V: Farkas II., Pincehely—Kocsola. V : Burányi. Labdarúgó járási bajnokság: Mucsfa—Závod, V: Derner, Izmény —Kalaznó, V: Láng, Bonyhádva- rasd—Nagymányok II. V: Jakab. Lengyel—Te vei, V: László, Kis- mányok—Aparhant, V: Karancsi, Kisvejke—Grábóc, V: Domokos, Tabód—Mórágy, V: Újvári, Bony- hádvarasd—Bonyhádbörzsöny, V: Csiki. A járási mérkőzések kez­dési időpontja 16, a többi mérkő­zésé 17 óra. Labdarúgó Tsz Kupa: Szára z- don: Szárazd—Nagyszékely 10, Nagyszékely—Varsád, 13, Varsád— Szárazd 16. Nagyszokolyban: Ma- gyarkeszi—Felsőnyék 10, Nagyszo- koly—Magyarkeszi 13, Felsőnyék— Nagyszokoly 16 óra. Barátságos labdarúgó-mérkőzés: A Bonyhádi Vasas NB Ill-as együttese a Szekszárdi Dózsa NB Il-es csapatát fogadja 17 órakor Bonyhádon. Mert ők erősítettek úgy a Buda­pest elleni kispályás mérkőzésre, hogy nem lehetett rájuk ismerni — Ezt hogyan kell érteni? — A biztosító színeiben olyanok is játszottak, akik. soha nem vol­tak, és a jelek szerint nem is lesznek az intézet dolgozói. — Ne fájjon ez magának. — No, nem is azért mondtam. mintha fájna. Az jobban idegesí­tett, amikor szegény Balázsi Valit korholta az^ edzője, — Nem értem. _ — Én sem értettem akkor — és azóta sem. — De ki az a Balázsi Vali? — Figyeljen rám: Hogy észen Iregszemcse női kézilabdacsapata játszott a hazaiak ellen. Hőgyész már ,,utcahosszaV, vezetett, ami­kor az egyik högyészi kislány a kapu előterében elesett. A labda közben az iregi kapushoz, Ba­lázsi Valihoz pattant, aki azonnal a földön fekvő kislányhoz ment, és fölsegítette. Csak utána dobta ki a labdát, és ebből lett a komp­likáció. — Milyen komplikáció születhet ebből? — Már úgy akarom mondani, hogy az edző szerint, mert olyan nagy ügyet csinált belőle, hogy a kapust a helyszínen leszúrta. — Ezért? — Igen. Azt mondta, előbb dob­ja ki a labdát, és a játékkal tö­rődjön, ne a földön fekvő játé­kossal. — Hát ez bizony nem valami sportszerű magatartás. — Hogy hívják az edzőt? — Nem árulom el a nevét, mert labdarúgó-játékvezető is. Nem szeretném. ha azt kiabálnák be a focimérkőzésén: maga vezet fut­ballmérkőzést, hisz még a kézi­labdához sem ért. — Van olyan is, aki egyikhez sem ért.

Next

/
Thumbnails
Contents