Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-10 / 184. szám
A zöldség;- és főzelékfélék betakarítása rendkívül fáradságos és munkaigényes feladat, éppen ezért állandóan „szűk keresztmetszete” a mezőgazdaságnak ez a tevékenység. Ha a hajlongástól nem is mentesít teljes mértékben, de a munkát mindenképpen könnyíti és gyorsítja ez az NDK gyártmányú szállítószalagos betakarítógép. A 14 méter hosszú, kétpályás szállító- szalagot magában foglaló gépnyúlványról egy forgó asztalra, majd egyenesen ládákba kerül a frissen szedett termés. A kétpályás szállítószalag lehetőséget nyújt bizonyos mértékű nagyság és minőség szerinti osztályozásra is. Olyan termékeknél, ahol nincs szükség osztályozásra (pl. a káposztánál), egyenesen a traktorral vontatott gép mellett haladó teherautóra kerülhet az összegyűjtött zöldséges főzelékféleség. A szállítószalagos nyúlvány dőlési szöge kismértékben változtatható, így alkalmazkodni tud a terepviszonyokhoz. A betakarítógép maximális előrehaladási sebessége óránként ZOO méter. flz árat a brigádvezető tartja ? Az utóbbi időben többször közöltünk cikkeket a piaci árakról, illetve az ezzel kapcsolatos helyzetet próbáltuk elemezni. Kétségtelen, hogy drága a piac és ez a kedvezőtlen állapot nagyon sokáig tart. A téma nem kerülhet le a napirendről. Még akkor sem, ha a szabad piac adta lehetőségek miatt a zöldséget és egyéb árukat az eladónak joga van olyan áron kínálni, amilyen áron neki tetszik. Most egy termelőszövetkezet vezetőitől kértünk véleményt. Nagyon érdekes és magvas a véleményük és különösen azért, mert egyrészt elismerik, hogy a szövetkezet ebben a tevékenységben nem a lakosság érdekeit nézi, másrészt pedig az az érdekes, hogy tisztán látják az árak o’csóbbá tételének nagyüzemi lehetőségét. Természetesen ez is lehet vitatéma. Jó is lenne, ha hozzászólnának a bonyhádi Petőfi Tsz vezetőinek véleményéhez más közös gazdaságok vezetői, szakemberei. A bonyhádi Petőfi Tsz kertészete nem nagy, mindössze 12 hold. Kizárólag piacra és a helyben létrehozott értékesítési társulás üzleteinek ellátására termelnek. Az áraik mind a piacon, mind a boltokban körülbelül tíz százalékkal magasabbak az egyéni piaci árusok és az fmsz árainál. Ezt részben azzal indokolja a szövetkezet elnöke, főagronómusa és párttitkára, hogy lényegesen szebb az árujuk, mint az említett eladóké. Szebb és mindig friss. Hajnalban négykor kezdik szedni sokszor és hat órára már hozzájuthat a vásárló. De hogy pontosak legyünk, nem is annyira indokolják ezzel a magasabb árat, mint inkább csak magyarázatként említik, hogy legyen elfogadhatónak látszó érv. A valóságos ok a következő: azért magasak a szövetkezet zöldségféléinek árai, mert azokat úgy határozza meg a kertészeti brigádvezető, ahogyan akarja. Ezt nagyon őszintén beismeri Hahner József tsz-elnök. Csak íélig-meddig tartja helyesnek. Arról van szó ugyanis, hogy a kertészeti brigád megadott terv alapján dolgozik és a fizetése, illetve a nyeresége attól függ majd, hogy mennyiért tudja értékesíteni az árut. Nemcsak a szövetkezet zsebére dolgozik a brigád, hanem legalább ennyire a saját zsebére. Időnként szólnia kellett a tsz-elnöknek, hogy most már engedjék lejjebb az árakat, mert ez tarthatatlan. Igaz, hogy a tsz-vezetőknek szóltak némelykor a község, illetve a járás vezetői. Azt mondtuk az előbb, hogy a magas árak oka a kertészeti brigád, illetve a brigádvezető tökéletes szabadsága, önállósága e téren. Nos gyakorlatilag ez csakugyan így van. Viszont Hahner József tsz-elnök és Kalita Imre főagronómus véleménye szerint a felszín alatt más található. Mégpedig az, hogy nem tud elég korszerűen termeim a szövetkezet, tehát nem tud olcsón termeink Itt most nemcsak a zöldségfélék előállításáról van szó, hanem például a baromfiról is. A szövetkezet kertészetében az öntözés kútból történik csővezeték segítségével, árasztásos módon. Valóban nem nagyüzemi módszer, illetve nem nevezhető korszerűnek. A baromfihús elállításában ugyancsak ezt az okot jelölik meg: nincs a közös gazdaságnak korszerű baromfiháza. Most szakosított tehenészeti telep építésén dolgoznak, erre koncentrálják az anyagi eszközöket és utána még feladat lesz a sertéstelep korszerűsítése. Hahner József azt mondja, legalább öt év kell ahhoz, hogy eljussanak a baromfitenyésztés, illetve nevelés korszerűsítéséhez. Kalita Imre kiegészíti: az idei magas baromfiárak időleges oka az is, hogy kevés volt a naposbaromfi, s ebből adódóan az áru Ju. A Petőfi Tat sem kapott annyi naposcsibét, amennyire szerződés alapján számított: 15 ezer helyett 13 ezer érkezett csupán a szövetkezetbe. Sehol nem kaptak többet. Kalita Imre úgy jellemezi a helyzetet, hogy tavaly dömping volt baromfiból, erre sok gazdaságban leálltak vele, most viszont az ellenkező végletbe jutottunk. Ez kétségtelenül befolyásolta az árakat De az is biztos, hogy nem lesz évekig ilyen kevés naposbaromfi, mint az idei évben, mert korrigálják a hibát De hogyan korrigálódik a zöldségfélék ára, ha a zöldségtermesztés korszerűségének elérése csak öt év után lehetséges? Ez a nagy kérdés. Ha egyáltalán ez a legfőbb oka az árak emelkedésének. Tudniillik vannak szövetkezetek, amelyek már korszerűen kertészkednek. Sőt vannak korszerű baromfiházak is. Gemenci József $ AZ 1. SZÁMÚ KÖZELLENSÉG John Diliinger neve fogalom a gengszter- világban. Kegyetlen, vérszomjas gyilkos volt, szemrebbenés nélkül ölt, ha kellett, ha nem. Magányos útonállóként kezdte. Eleinte megelégedett benzinkutak megtámadásával és kifosztásával. Később bandát toborzott, és jövedelmezőbb „foglalkozás” után nézett: bankrabló lett. Bandáját csupa hidegvérű, mindenre elszánt gonosztevőkből válogatta össze, útját mindenütt vér jelezte. 1932-ben és 1933-ban tíz hónap alatt tíz gyilkosságot és négy bankrablást követett el, három rendőrállomás ellen intézett támadást, hogy felfrissítse fegyverzetét, és három fegyházból szabadította ki a társadalom söpredékét, hogy megbízható, parancsának vakon engedelmeskedő hűséges fegyvertársakat szerezzen. Az FBI csak a kedvező alkalomra várt, hogy egész gépezetét megindíthassa ellene. NemsoKára ez is bekövetkezett. Az Indiana állambeli hatóságok gyilkosság gyanújával letartóztatták. Diliinger azonban kitört a börtönből. Egy élethűre sikerült fapisztollyal becsapta és lefegyverezte a helyi rendőrség főnökét, majd egy szintén emberölés vádjával letartóztatott négerrel együtt a rendőrfőnök gépkocsiján elmenekült Dillinger hangosan énekelve vezette az autót Nyaktörő sebességgel, rózsás hangulatban hajtott át a szomszédos Illinois állam területére. Ez lett a veszte, Abban a pillanatban, amikor a lopott kocsival egy másik állam területére ért, az ügy már nem a helyi rendőrhatóságok illetékességébe tartozott, hanem a Szövetségi Nyomozó Irodáéba. Chicagóban és Washingtonban repülőgépek emelkedtek a magasba, és órák alatt eljuttatták a véreskezű gyilkos fényképét, ujjlenyomatát és személyleírását az Egyesült Államok minden részébe. John Dillingert hivatalosan Amerika 1. számú közellenségévé nyilvánították. Fejére vérdíjat tűztek ki: 10 000 dollár jutalmat ígértek mindenkinek, aki akár élve, akár holtan a rendőrség kezébe juttatja. Diliinger csak nevetett. Válaszul összehívta bandáját, kifosztotta az Iowa állambeli Mason City bankját, aztán nyomtalanul eltűnt. Az FBI nagyszerű csapatmunkával kiderítette, hogy St. Paulban rejtőzik. Az ügynökök körülvették búvóhelyét, a banda azonban idejében megneszelte a veszélyt és gyilkos géppisztoly- tűzzel fogadta őket. Dillingernek ezúttal is sikerült megmenekülnie, fegyvereinek és páncélingeinek jó részét azonban kénytelen volt a csatatéren hagyni. Kíméletlen hajsza kezdődött. Az FBI ügynökei szorosan a banda nyomában maradtak. Diliinger előnye egy órára apadt, amikor pedig megpihent egy farmon, a közeli repülőtérre két gép ereszkedett le. Belsejükből könnyfakasztó gránátokkal és kézigránátokkal állig felfegyverzett ügynökök ugráltak ki, gépkocsiba vágták magukat, és elindultak a farm felé. A kutyák meghallották a közeledő motorzú- gást, ugatni kezdtek. Két gengszter kifutott a házból, hogy felkapjon az egyik veszteglő tehergépkocsira. Purvis, az FBI ügynökeinek vezetője rájuk kiáltott: — Vissza, itt a szövetségi rendőrség! Pokoli géppisztolyropogás volt a válasz, a két bandita szakadatlanul tüzelve visszavonult, a többiek pedig fedezték útjukat. Purvis utasította két emberét, hogy menjenek át az egyik szomszédos tanyára, és telefonon kérjenek erősítést. A két ügynök útközben összetalálkozott a banda legfiatalabb tagjával, „oabaarcú” Nelsonnal. Amerika egyik legkegvet- lenebb banditájával. Arra se volt idejük, hogy fegyverüket felemeljék. Nelson mindkettőjüket szitává lőtte. Diliinger ezúttal is kibújt a köréje fonódó hurokból, de most már ész nélkül menekült kelet felé. Páni félelmében két sebésznél is plasztikus műtétnek vetette magát alá. hogy megváltoztassa arcvonásait, és minden ujja hegyén összeroncsolta a bőrfodrokat, hogy megszabaduljon áruló ujjlenyomatától. Közben majdnem belehalt a narkózisba. Sorsát mégsem kerülhette el. Akkor csapott le rá a végzet, amikor a legkevésbé várta, és az árulta el, akiben legjobban megbízott: a szeretője. Egy este hármasban ment moziba Chicagóban- a szeretőjével és. legújabb barátnőjével. Az előadás után gyanútlanul, a tömegbe vegyülve hagyta el az épületet, amelynek környékét — féltékeny szeretőjének árulása után — már megszállták az FBI ügynökei. Pontosan 22 óra 30 perc volt. Purvis, az akciót vezető ügynök, megpillantotta a kijáratnál megjelenő Dillengert. Kezében gyufa lobbant, és lassan fölemelkedett a szájában lógó szivarig. Ez volt a megbeszélt jel. Ügynökei észrevétlenül a bandita közelébe sodródtak. Diliinger megérezte a veszélyt, megtorpant és bizonytalanul körülnézett. Ebben a pillanatban felcsattant Purvis hangja: — Fel a kezekkel! Ne mozduljon, körül van véve! X 1 x
