Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-10 / 184. szám
i. ij.CH *«.i x^r„r.-” *í «Sfr NÉPÚJSÁG | A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I XIX. évfolyam, 184. szám. ARA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1969. augusztus 10. A VI. Országos Egészségügyi Vándorgyűlés rendezője Tolna megye Szerdán kezdődik — Százhúsz vendég Aktuális problémák — Szombaton ér véget A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Egészségügyi Választmánya ezelőtt hat évved1, 1963-ban rendezte meg az I. Országos Egészségügyi Vándorgyűlést, amelynek rendezői joga, illetve tisztsége egy jelképes vándorbottal került a soron lévő megyékhez. Tavaly Szabolcs- Szatmár, illetve Nyíregyháza volt a vándorgyűlés fogadója, az idén a miénk, illetve a TIT egészségügyi szakosztályáé a házigazdaszerep. A VI. Országos Egészségügyi Vándorgyűlés vendégei és előadói — számszerint százhu- szan — szerdán este érkeznek városunkba. A vendégek megfelelő elhelyezése nem kis gondot okozott a rendezőknek, de azért számítunk arra, hogy az érkezők, akik aktív részvételükkel egészségügyünk aktuális problémáit kínálkoznak a megoldáshoz közelebb segíteni, meg lesznek elégedve fogadásukkal. A Pécsről, Budapestről, az ország más városaiból érkező vendégek között számos tudományos, társadalmi, irodalmi munkássága révén közismert személyiség van. Körünkben köszönthetjük dr, Onutay Zsuzsannát, az MNOT titkárát, dr. Zsebök Zoltán professzort, a TIT elnökét, dr. Lajos László professzort Pécsről, dr. Seregély Györgyöt, a Kőbányai Gyógy- szerárugyár képviselőjeként, dr. Métneki János profesz- szort, Veres Péter Kossuth- díjas írót. Az esemény a megyeháza tanácstermében zajlik majd. Csütörtökön reggel fél kilenckor kezdi munkáját ez a ran- gps tanácskozás, amely azon túlmenően, hogy egészségügyünk aktuális problémáit tűzte napirendjére, azt is kutatja. hogyan lehetne egyöntetűbbé és hatékonyabbá tenNépi megmozdulások Kínában Kínából jelentések érkeztek arról, hogy Sanszi tartományban népi megmozdulások voltak. Az erre vonatkozó közlések egyik forrása a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának egyik tájékoztatása, amelyet Mao Ce-tung utasítása alapján küldtek szét. Ez a dokumentum elmondta, hogy a tartomány középső és déli területein és központjában pogromok folynak és bizonyos személyek megtámadják a katonai alakulatokat és lefegy- verzik azokat. Sok esetben a helyőrségek katonái, sőt parancsnokai is átálltak a lakosság oldalára. Az említett utasításban Mao követelte a vérontás beszüntetését és az „összetartás biztosítását”. Ugyanakkor katonai alakulatokat küldött a tartományba az ottani helyőrségek megerősítésére. A sanszi tartományban lezajlott események újból igazolják, hogy a hadsereg Mao Ce-tung népellenes katonaibürokrata diktatúrájának fő támasza. Lin Piao hadügyminiszter nyiltan kijelentette, hogy hadsereg* nélkül nem lenne kulturális forradalom és nem lehetne végrehajtani Mao vonalát. Ilyenformán a kínai hadsereget, amelyet a nép érdekeinek és forradalmi vívmányainak megvédésére hoztak létre, a dolgozók megmozdulásainak elfojtására, Mao eszméinek erőszakos terjesztésére, az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés milita- rizálására használják fel. Igazolja ezt a Zsenmin Zsi- baóban és más lapokban augusztus 1-én, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg fennállásának 42. évfordulója alkalmából megjelent iránymutató cikk is, amely hangsúlyozza. hogy folytatják a kulturális forradalmat, ni az egészségügyi fölvilágosí- tás munkáját. Egyébként az augusztus 13- tól 16-ig tartó vándorgyűlés helyi résztvevőinek közönsége változni fog. A járási főorvosok, körzeti orvosok, állami közegészségügyi felügyelők, védőnők, pedagógusok is hivatalosak — többek között — a tanácskozásra. Az első nap a családvédelem aktuális problémáinak megvitatásáé. A második napon a szexuális nevelésről hangzanak el előadások. Mindkét nap napirendje olyan, hogy élénk eszmecserére számítunk, hiszen mindkét problémakörben, de különösen a szexuális nevelés problémakörében nélkülözi egészségügyi fölvilágosításunk az egyöntetűséget. A vándor- gyűlés harmadik napján a közegészségügy méltán sokakat foglalkoztató kérdései kapnak helyet. Mint ezt bevezetőnkben említettük, a vándorgyűlés rendezésére jogosító vándorbot hozzánk még jelképesen került: A TIT Tolna megyei Szervezetének egészségügyi szakosztálya Kurdon elkészíttette a vándorbotot, amely immár nem jelképként megy tovább. 1970-ben Komárom megye rendezi a VII. Országos Egészségügyi Vándorgyűlési U Thant intelme New York-ban az ENSZ hivatalosan közölte hogy ideiglenesen megszüntették a Szuezi-csatorna mentén Port Saidtól 16 kilométerre délre lévő ENSZ-meg- figyelőállomást, miután a térség ellen ismételten támadást intézett az izraeli légierő. A Szuezi-csatorna térségének jelentős részén most nincsenek megfigyelők. U Thant ENSZ-főtit- kár nemrég figyelmeztetett arra, hogy sor kerülhet az ENSZ-megfigyelők teljes visszavonására, amennyiben továbbra is szinte célpontot jelentenek a két fél közti tűzpárbajókban. Mai szántunkból: Beszélgetés a negatív hősről 3. o. Az árat a brigádvezető tartja? 4. o. Ildikó ajándéka 6. o. Fürged-emberközelből 7. o. A Kalevala igazi formájában 14. o. A Román Kommunista Párt kongresszusa A Román Kommunista Párt 10. kongresszusának tegnap délelőtti ülésén felszólalt Ion Ionita vezérezredes, a fegyveres erők minisztere. Beszédében rámutatott, hogy mindaddig, amíg fennáll az agresszív NATO katonai tömb. szükség van a Varsói Szerződés állandó erősítésére. Kijelentette, hogy a román, fegyveres erők imperialista agresszió esetén készek bármely pillanatban teljesíteni a Varsói Szerződésben vállalt kötelezettségeiket, A délelőtti ülésen folytatódtak a külföldi delegációk vezetőinek felszólalásai. Délután a plenáris ülés befejeztével ismét munkához láttak a kongresszus bizottságai. A bizottságok elnökei a hétfői plenáris ülésen tesznek jelentést a kongresszusnak. A HÉT-■ augusztus 2-án, szombaton délután fél kettőkor, 2^()”#Szekszárdon, az újvárosi templom előtt egy derékig meztelen, barna bőrű fiatalember odarohant egy csendesen kocogó dinnyés kocsihoz, lekapott róla egy dinnyét és elfutott vele a templom mögé. Ott nyomban hozzá látott a falatozáshoz. Az esetnek legalább harminc tanúja volt, senki nem avatkozott közbe és nem szólt egy árva szót sem. Egy dinnye nem nagy érték, a barna bőrű fiatalemberek szókincse általában igen gazdag, azonkívül pedig (ez az aprócska példa is olyan, mint a csepp, melyben ott van az egész tenger) közönyösek is vagyunk más dolgai iránt. Az egyik barátom kicsi, de rangos vállalathoz került. Jó képességű és magas képzettségű szakemberek dolgoznak itt. Beosztásuk irigyelt, mert jogkörük széles, munkaidejük szinte kötetlen és ennek megfelelően jól fizetett is. Az egymás közti érintkezés ennél a vállalatnál kifogástalan. A műveltség, a képzettség és a társadalmi helyzet ilyen fokán állók nem ordítoznak egymással, mint valami részeg fuvaros. Ha probléma, súrlódás támad közöttük, azt igyekeznek kulturált hangnemben elintézni egymással. Barátom egy ideig úgy érezte, hogy valóságos munkahelyi paradicsomba került és forma szerint igaza is volt. Csak később döbbent rá, hogy kollégái — akik beosztásuk jóvoltából bizonyos fokú döntési, tehát ítélkezési joggal is bírtak — a legteljesebb emberi közömbösségben élnek egymás mellett. Hosszú évek során kialakult gyakorlat jóvoltából tökéletesen leszoktak arról, hogy életük nem hivatali vonatkozású gondjait megosszák, nehézségeit feltárják egymás előtt, mert a tapasztalat megtanította őket arra, hogy ez a másikat amúgy sem érdekli. Van a közömbösségnek társadalmi válfaja is. A közelmúltban egy termelőszövetkezetben jártam, melynek volt vezetője rövidesen bíróság elé kerüL Nem azért, mert a KRESZ, hanem mert a társadalmi tulajdon éllen vétett. Az ilyesmit bajos hosszú időn át folyamatosan úgy elkövetni, hogy egy falu — közismerten Árgus-szemű — közössége fel ne figyeljen rá. Fel is figyeltek, csak éppen nem szóltak. — Éppen és nyissam ki a számat? Egy másik válasz: — Hogy „megkiabáljanak” (értsd: megszóljanak) érte? Mellékesen: a tartósan „megtévedt” termelőszövetkezet! vezető üzelmeinek elnezesével nem is csekély summa pénzt vették ki a saját zsebükből. Olvasom a Népújság műit keddi számában, hogy Ireg- szemcsén egy magatehetetlen öregasszonyt a lánya és a ve je kisemmizett vagyonkájából, elherdálta megtakarított pénzét és az illető most másoknál nyomorog. Mindenki felháborodik az újságíró is, teljes joggal. Osztozom felháborodásukban, de mivel az eset nem máról holnapra, hanem folyamatosan történt, felháborodásom körét kissé kiterjesztem. Mindazokra, akik gzt a valóban botrányos esetet azonközben nem ve11ék észre, amikor történt. Az utólagos felháborodás természetesen nagyon rokonszenves, de lehet a korábbi közöny magamen- ése is. A magyar nyelv ismeri az ikerszavak fogalmát. Noha kissé átvittebb értelemben, de van ikerszava a közöny- nek is. Az önzés. Aki érdeklődés nélkül, vagy csak felszínes törődést mutatva megy el más, vagy a közösség gondja- baja mellett, az természetesen önző. Mindkét tulajdonságnak vannak természetes és elfogadható határértékei. Nem lévén se remete, se apostol, senki nem várhatja el tőlem, hogy családom szerény javainak egy részét a Bizományi Áruházban értékesítsem, egy olyan ismerősöm kedvéért, aki viszont a magaét elverte huszonegyén. N ^m lehet közönyösnek nevezni azért sem, mert bár szakmám követelte érdeklődéssel figyelem az emberi sorsok alakulását, nem ejtek könnyet azért, ha bitófára kerül egy háborús bűnös. Ezek azonban az alsó határok, melyeket csak a példa és az Összehasonlítás kedvéért idéztem, korántsem önmentegetésül. Ebben a pár sorban ana a kellemetlen tényre óhajtottam rámutatni, hogy ki jobban, ki ke vésbé, de sok egyéb hibánk mellett közönyösek is vagyunk, emberek. * .^lyV vWiORDAS IVAN
