Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-08 / 182. szám

hajh ! Ifjúsági rovatunkban nemré­giben vitát kezdeményeztünk: mondják el a fiatalok, mi a véleményük magukról, s ar­ról, ahogyan a felnőttek meg­ítélik őket. Elsőként B. Imre fiatal szakmunkás levelét kö­zöljük: „Nem szeretek levelet írni, különösen újságnak nem sze­retek, de most már tényleg muszáj. A hajamról van szó, mert arról mindig sző van, hiába éneklik az Illésék is, hogy az ész a fontos, nem a haj. Én úgy veszem észre, hogy nagyon is a haj a fon­tos, csinálhat az ember azt, amit akar, egyáltalán nem számít, ha a másokénál egy kicsit hosszabb a frizurája. Vem magamról mondom, bár­ki megmondaná, semmivel sem vagyok rosszabb szakmun­kás, mint a többi, sőt nem egy 19—20 éves van nálunk, aki a közelembe se jöhet a munkánál. (Pedig azok között van rövid hajú is!). Nem ke­resek éppen rosszul, kezdőnek megteszi. Csak azt lenne már jó elérni, hogy ne az legyen a téma, ami a fejemen van, hanem az, ami benne. Mindig azzal jönnek, hogy ilyen csú­nya, meg olyan csúnya, és vá­gassam le, mert ha nem... és akkor jön a szokásos szöveg. Véleményem szerint, és azt hi­szem sokan így vannak vele, az még nem jelent semmit, ha valakinek nem tetszik. Nekem sem tetszik a Z. bácsi baj­sza, meg az, hogy mindig ki- borotváltatja hátul a nyakát, de ha szólnék neki, mindjárt taknyos lennék« Nyugodtan merem állítani, hogy nem vagyok huligán, a rendőrséggel összesen annyi dolgom volt, hogy kiadták a személyi igazolványomat. Le­het, hogy két év múlva már nekem sem tetszene ez a haj, de most ilyen a divat és sze­retek divatos lenni. Az igaz, hogy néha szemtelenül vála­szolok az öregeknek is, ha na­gyon unom már, hogy mindig erről beszélnek. Ezeket még nyugodtan ki lehetett volna bírni, mindenki azt mondja, ami neki tetszik, túlteszi magát- rajta az em­ber. Amiért írok, annak az az oka, hogy most már úgy lát­szik, a munkánál azt is fi­gyelembe veszik, ki hány cen­tis hajjal dolgozik. Nekem például konkrétan megmond­ták: meg vannak elégedve a munkámmal, de csak akkor fogják emelni az órabéremet, ha levágatom a hajam. Az emelést persze nem kaptam meg, mert megmondtam, hogy nem csinálom meg. Akkor most mi a fontos? Ha jól emlékszem, ebben az újságban nyilatkozott egy if­júsági vezető, hogy a KISZ elsősorban azzal törődik, mi van a fiatalok fejében. A haj hosszúságára rendeletet még nem találtak ki, most jó len­ne tudni, mi a helyzet ezzel kapcsolatban?-' Az igazsághoz tartozik, hogy B. Imre levelét a téma aktu­alitása, érdekessége mentette meg a papírkosártól, mert sem teljes nevét, sem pontos cí­met nem írt. (Itt jegyzem meg, hogy ha valaki vitatko­zik, merje is vállalni igazát, különösen akkor, ha bírál. Sajnos elég szép számmal ka­punk „a fiatalok nevében” aláírt leveleket.) Ezeket a sorokat mégis kö­zöltük, mert B. Imre esete nem egyedi, elég sok vállalat­nál téma — olykor zsebbe vá­gó téma is — a hosszú haj. Az, hogy beszélnek róla, egy­általán nem baj, a lényeges in­kább az, hogyan beszélnek ró- la. Mert esetleg meg lehet győzni valakit arról, hogy a hosszú haj nem éppen a leg­célszerűbb viselet, de ha egy­értelműen elítéljük, „kész vé­leménnyel” vagyunk viselőjé­ről, könnyen az ellenkező ha­tást érhetjük el. örabéremelés vagy hosszú haj? Ez a kettő sehogy sem függ össze. Ha kizáró­lag ilyen alapon ítél vala­ki, akkor aszerint is eloszt-« hatja a bért, hogy „ennek több jár, mert nyakkendőt vi­sel, ennek meg kevesebb, mert csak háromnaponként borot­válkozik* ... Nem vagyuk hosszú haj pártiak, ám ha valakinek úgy tetszik — a közízlés határain belül — viselje. Egyébként ne­héz hinni, hogy — akár egy kis vállalaton belül is — ez lenne a fiatalokkal kapcsola­tos legfontosabb kérdés,.. Most mutasd meg ! Tolna megyében öt kiváló ifjúsági klub működik, közülük néhány már második évben birtokolja ezt a kitüntető címet. Most djabb oklevél szerzésére nyílik lehetőség: a KISZ Köz­ponti Bizottsága, a Művelődésügyi Minisztérium, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa, a Szövetkezetek Országos Szövetsé­ge és a Népművelési Intézet, hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére meghirdeti a III. kiváló ifjúsági klub pályázatot. A címre pályázó ifjúsági klubok munkáját 1969. szeptem­ber »5. és 1970. május 1. között folyamatosan értékelik, s a KISZ megyei bizottságok az értékelés alapján tesznek majd javaslatot a kiváló ifjúsági klub címre. Megyénként négy-hét klubot javasolhatnak, a döntés joga természetesen a pályázat meijtiirdetőié. Most mutasd meg, mit tudsz! Pályázni minden klubnak érdemes, egyforma eséllyel indulnak a versenyen. És akkor is nyertek, ha az idén nem sikerül elérni a kiváló címet... ... a Péti Nitrogénművek épülő nyersfoszfátraktára — és a jó felvétel is. Beküldött nyári fotóitok közül sokat vissza kellett küldeni, sajnos nem tudtuk használni őket. Néhányan kérdezték: milyen a jó felvétel? Hát ilyen... (MTI foto Mező Sándor felvétele) Vendégek Bezonsból Amint arról már beszámol­tunk lapunkban szerdán 34 ta­gú Bezons-i ifjúsági küldött­ség érkezett Szekszárdra, a Tolna megyei fiatalok francia- országi látogatásának viszon­zására. A testvérvárosból érkező fia­talokat nagy szeretettel fogad­ták a szekszárdiak, bőséges programról gondoskodtak, hogy kellemesen érezzék magukat itt a francia barátok. Ismer­kednek a megyével, az ország­gal és természetesen a fiatal­jainkkal. Egy hét múlva kö­vetkező ifjúsági rovatunkat ne­kik szenteljük: akkor már több mint egy hetes tapasztalat után megkérjük őket, számol­janak be arról, hogyan látnak ők bennünket. Nem as Többen szemlélgetünk egy tarka színekben pompázó fia­talembert, aki megtévesztésig hasonlít a „rongygyűjtő hetek” reklámplakátjának figurájára. A nadrágon térdben és comb­középen természet alkotta vál­tozatos vonalú hasadás, egzo­tikus virágokkal telehintett ing, textilnyomó gépek által szabadon hagyott terület itt- ott kézifestéssel kiegészítve. Nézzük a Szekszárdon sze­mcsére elég ritka látványt. Valaki megjegyzi; — Ez egy hippy. Egy fiatalember leinti a köz- beszólóts igazi •. • Ez még semmi. Csak látná Pesten az igazi hippyket. Hiá­ba. Kisváros vagyunk. Még ez sem igazi... Beat stílusban 1. Régi csibészek (Omega) 2*. Rock and roll Rézi (Illés) 3. Mond, hogy nem hiszed el (ülés) 4. Kell, hogy várj (Neoton) 5. Nem vagyok egészen őrült (Koós János) Javaslataitokat figyelembe vé­ve a jövő héttől kezdve nem kö­böljük a beat-listát. Helyette népszerű magyar együttesek­ről, új számaikról, lemezeik­ről adunk majd tájékoztatást. Nemzedékek lakodalma 1. Ha valakit túl a negyedik X-en, és netn sokkai a leg­nagyobb fia katonai bevonulása előtt, „fiatal embernek” titulálnak, akkor talán meg bocsajtható, ha némi elfogult­sággal és alig leplezett rokonszenvvel néz a megszálltára. A megszólító ez esetben egy termetes, sötét, ruhás férfi volt. aki a melegnek fittyet hányva, kalapban és magasra gom­bolt fehér ingben nyakalta a sört Tamásiban, a vasútállo-' más melletti kis vendéglőben, július 17-én, déltájban. A helyiség zsúfolt volt, az asztaloknál sehol egy hely, kivéve azt, melyet az említett sötét ruhás magyar kedvesen meg­szabadított egy kazalnyi csomag terhétől, majd így szólt: — Üljön le, fiatalember! A fiatalember megköszönte a helyet, a felszólítást és a titulust, majd helyet foglalt. Közismert, hogy utazás köz­ben, vagy várótermekben hazánk fiai általában szívesen szóba elegyednek egymással. Itt sem volt nehéz, sőt bizo­nyos mértékig illendőnek is tűnt a beszélgetés, •— Honnan? T- Lakodalomból, haza.. Pincehelyre. A lakodalom különösen alkalmas beszédtéma. Az em­berek többségének életében általában csak egyszer elő­forduló esemény, amit érthető módon ki-ki igyekszik em­lékezetessé tenni. Ilyen, vagy olyan fokú rokoni és szülői támogatással. A véletlen kínálta beszélgető társ nem volt egyedül. Szikár, öreg parasztasszony ült mellette, vele szemben pedig egy sötét ruhás fiatalember, székét a lehető legközelebb húzva egy fiatal nőhöz. Látható módon az ifjú pár. ■— Édesanyám, a lányom, meg a vöm! — történt meg a bemutatás. A bemutatkozásból három nemzedéknyi Fodor házasságkötésének ismertetése lett, tömören summázva-, tör­ténelmi sorrendben a következőképpenz l V • 2. "■ AZ ÖREG ASSZONY: — 19t9-ben kerültünk össze sze­gény urammal. Ö a gyönki hercegnél volt kocsis, búcsúban ismerkedtünk meg. Én egyetlen leány voltam, a szüleim akkor már idősek, hat hold földet jussoltam, eljött hát hoz­zánk vőnek. Nem olyan világ járta akkor, hogy nagy lako­dalomra telt volna, a magunkfajta kisházi embereknek meg egyébként sem nagyon futotta ilyesmire. A rokonság persze ott volt, lehettünk tán huszonötén. Borjút vágtunk, meg baromfit, megadtuk a módját. Volt nékem akitor két ün­neplő ruhám, ágybélim is. amennyi kellett. Hogy a meny­asszonytánc hány koronát hozott, arra én már nem emlé­kezem. A férjem, hogy eljött a Sulkovsky birtokról, kapott az öreg hercegtől egy szép, lapos zsebórái, mert. őt a mun­kája után mindig igen megbecsülték... 3. A FIA: — 1941-ben hoztam asszonyt a házhoz, az sem volt épp a legalkalmasabb időpont a nősülésre, die én azt mondottam, minek halasztgassuk. Igazam is lett vele, mert négy hónappal utóbb már megjött a behívóm, a sasos. Húsz esztendeig éltünk a párommal, nyolcadik éve vagyok öz­vegy. Akkor már tizenegy hold földünk volt, meg többnyire béreltünk is hozzá hármai-négyet. Később, hogy negyven- háromban, sebesülés után hazaeresztettek, még többet, is, mert dolgos asszony volt az én feleségem. A mi lakodal­munkon azért valamivel többen lehettünk. mint annak ide­jén édesanyámékén. IJgy ötv en-hatvanan, a cigánybanda hajnalig húzta. A feleségemnek megvolt a kelengyéje, ahogy illett. Törülközők, ágynemű, dunyha kettő is, párna tán egy tucat. Az apósom ügyes kezű ember volt, nyugod­jék. ő csinálta a két ágyunkat, ami még ma is megvan. A lakodalomban összetáncoltunk egy hasas üszőre valót, szó­val nem kellett szégyenkeznünk. Az apósom ráíratott a lányára egy kis darab kaszálót, mert az már nagyon messze esett neki a falutól. 4. AZ UNOKA: — Nem otthon volt az esküvőnk, most csak látogatóba megyek haza. Hogy mim van? Hát, ami mindenkinek. Télikabát, tavaszikabát, orkán, Néhány nyári, meg tavaszi ruha, kosztüm és persze a cipők. A szoba­bútort itt vettük meg a tamási áruházban, tizenhatezerért. A rokonoktól is kaptunk ezt-azt, étkészletet, poharakat, kávéfőzőt, táskarádiót. Az apósom, ő szerelő a vízügyesek­nél, televíziót vett. Nem háznál volt a lakodalmunk, ki akarna ma már annyit bajoskodni sütéssel-főzéssel, meg ami utána van, a mosogatással? Kibéreltük / a kisvendéglőt. Nyolcvan terítéket rendeltünk, de aztán még jöttek hozzá, így lehettünk vagy százan, száztízen. Én igazán nem szá­moltam, mire való lenne az? ... ORDAS IVÁN TINTA TUS 1,1/16 és 1/32 literes egyliteres és 15 grammos üvegekben, minden mennyiségben kapható a papírüzletekben __________________________________________________li28]_

Next

/
Thumbnails
Contents