Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-31 / 201. szám

g A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA BIZOTTSÁGA és a megyei tanAcs lapja"! Vasárnap. 1969. augusztus 31. vtlaö PBöimsrsT tstrsuuUBPi XIX. évfolyam, 201. szám. ARA: 1,20 FORINT Elkészült a tanévnyitóra És valóban, nem került sor határidő-csúszásra. Sikerült a tanév megkezdése előtt átad­ni az iskolát. A műszaki át­adást az elmúlt napokban tar­tották meg — közben már elő­zőleg bejelentették, hogy a be­rendezést még az átadás előtt meg lehet kezdeni. Az átvevő bizottság egyöntetű véleménye szerint kiváló munkát végez­tek az építők. Nemcsak a gyors munkáért érdemelnek elismerést, hanem az átlagon felüli minőségért is. Alig ke­Szeptember 20—21 Egy hónappal ezelőtt még kevesen bíztak abban, hogy a tanévnyitás idejére elkészül az új szekszárdi 12 tantermes iskola. A kivitelezést a ta­vasszal kezdte meg a Tolna megyei Állami Építőipari Vál­lalat és már az elején úgy lát­tak munkához, úgy ütemezték az építkezést, hogy ősszel itt kezdődhessen a tanítás. Né­hány héttel ezelőtt érdeklőd­tünk a vállalatnál, tartják-e ígéretüket. A válasz az volt, hogy a tavasszal vállalt határ­idő változatlan. Látta már a szekszárdi szüreti napok plakátját és jelvényét? rült néhány tétel a hiányjegy­zőkönyvbe, azótíi ezeket is pó­tolták. sületei is használják. Ennek építését rövidesen megkezdik és a jövő évben adják át­Mai szántunkból: Motor-e a pártszervezet ? 3. o. Barátainkról 5. o. Kpül az atomerőmű 7. o. Tűzhely J 11. o. Fókusz 12. o. Visszhang 16. o. I $Z£í>T£MB£R 20-21 Tulajdonképpen egész év­ben folytak á szüreti napok előkészületei, csak eddig ke­vésbé volt látványos. Január­ban már széles körű tanács­kozáson összegezték a felada­tokat, jöttek-mentek ez ügy­ben a levelek, most azonban már országszerte láthatók a Szekszárdra hívogató plaká­tok, sok szerszárdi viselj a napok jelvényét, és nagyon sokan szívtak már a „Szek­szárdi szüret” cigarettából, a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatalhoz sorra érkeznek a jelentkezések a bálokra, a szüretre, s kérik a szobát, el­látást, a vállalatok sok hiva­talos levelén rajta a szüreti napok dátuma: szeptember 20—21. Sokoldalú a propagan­da, s ez a rendező, a városi tanács vb előrelátását mutat­ja. Ugyanis mostanában any- nyi minden jóval csábítják az embereket, hogy a szerény propaganda mellett könnyen észrevétlenül maradhatna a legtartalmasabb kuriózum is, mint amilyennek a Szekszárdi szüreti napok ígérkeznek. A szüreti napokat a városi tanács rendezi, de nem hiva­tali apparátusával, hanem a legkülönbözőbb szervek, sze­mélvek bevonásával. A rende­zés tehát nem szorul szűk köni hivatali keretek közé. hanem a szó teljes értelmé­ben véve az egész város ügye. A szüreti napok középpont­jában természetesen a szüreti felvonulás áll. Ezzel régi, a XVII. századba visszanyúló helyi hagyományokat • elevení­tenek meg. A felvonulásnak már készen áll a precízen ki­dolgozott terve. Ez önmagá­ban olyan látványosnak ígér­kezik, hogy külföldi idegen­forgalmat is nyugodtan lehet rá szervezni. A megannyi egyéb programpont pedig a speciális igényeket elégíti ki, kezdve a bordal-esttől a nép­táncfesztiválig, a pedagógiai előadástól a népviseleti szép­ségversenyig. A szüreti napok keretében elsősorban természetszerűleg maga Szekszárd város mutat­kozik be a fő jellegzetességé­vel, a szőlőhegyeivel, borával, s a hozzá kapcsolódó hagyo­mányokkal, szellemi emlékek­kel. Máris nagy az érdeklődés. Jellemző, hogy erre az alka­lomra a diákotthoni férőhe­lyeket is igénybe kell venni. Előreláthatólag nagyszámú külföldi is részt vesz a ren­dezvényeken. B. F. Az iskola mintegy 11 millió forintba került. A fűtést még ném tudták megoldani, mivel az olajtüzelésű kazánok még nem érkeztek meg. A vállalat annak idején azzal a feltétellel vállalta a kivitelezést, hogy a beruházó gondoskodik a kazá­nok szállításáról. Ugyancsak a berendezés hiánya akadá­lyozza a konyha üzembe helye­zését. Azonban mindkét prob­léma néhány hét alatt meg­oldódik, rövidesen megérkez­nek a kazánok és a konyhafel­szerelés is. Különben a kazán­ház már kész, a fűtési vezeté­keket, radiátorokat is felsze­relték, így mire elérkezik a fűtési idény, a2 iskola fűthető lesz. Nyolcmillió farintos költség­gel építenek az iskolához egy tornacsarnokot is. Ez azonban nemcsak az iskoláé lesz, ha­nem — méreténél, felszerelt­ségénél fogva — alkalmas lesz arra, hogy a város sportegye­f j VT olt egyszer egy háború. Hekem még i^lóság — sokaknak ’ már csak történelem. A lányomnak is Nézi a filmet, a háborús filmet, izgul, olyan verekedésnek tartja, amilyent a fiúk szoktak rendezni időnként, csak éppen <>z nagyobb, meg fegyverrel verekednek és nemcsak olyan pofont lehet kapni, amilyent ő nemrég kapott. Meg is lehet halni De a színészek nem igazi halottak, mert ha igazán meg kellene halniok, akkor senki sem menne el színésznek. A háborúba pedig el kellett menni. Dalolva, mosolyogva ... Harminc évvel ezelőtt én is láttam háborús filmeket. Jó verekedés volt, amíg ültem a padban és a feketével keretezett falon verekedtek. Kint esett az eső. Rém érdekes volt, amint ott a falon robbantak a bombák, sivítottak a repülőgépek, menekültek az emberek, géppuskák kelepeltek, lovak rohan­tak gazdátlanul, hordták a sebesülteket, égett a föld. tankok dübörögtek, feltartott kezű emberek meneteltek, virágokat szórtak .., Nem gondoltam én akkor, hogy 54 millió hős és áldozat sírjára szórják a virágot... Ennyién haltak meg a második világháborúban. Többen, mint amennyien ma Franciaországban élnek. Én a halottak közül csak néhányat ismertem. Az egyik a barátom apja volt. Ö is dalolva, mosolyogva ment és valahol, senki sem tudja, hogy hol — lerohadt arcáról a mosoly. Egy értesítés maradt belőle, egy papír, melyben n hé Puccskísérlet Görögországban Zafiropulosz, a görög kor­mány sajtófőnöke szombaton bejelentette, hogy királypárti szervezkedést lepleztek le, amely külföldi pártok támo­gatáséval meg akarta dönteni a jelenlegi athéni rendszert. Állítása szerint a szervezet „szabad görögök” névvel, 1963. nyarán alakult, és azonnal kapcsolatba lépett a volt gö­rög politikusokkal. „E politi­kusok, akár az itthon, akár a külföldön élők, mindannyian válaszoltak a felhívásra, csak abban nem tudtak megegyez­ni, hogy ki legyen a vezető” —* mondotta sajtóértekezletén Za­firopulosz. A szervezet külföldről je­lentékeny anyagi támogatást kapott, a „szűkölködő görög családok támogatása" címén — mondotta. 50 személyt őrizetbe vettek, ezek között 35 volt royalista tisztet. „Egy külföldi politikai párt'’ által nyújtott támogatásról szólva a sajtófőnök nem ne­vezte meg az országot, amely — mint mondotta — egyéb­ként sem tehető felelőssé egyes pártjainak tevékenysé­géért. Mint a hírügynökségek jelentik, Athénben elterjedt hírek szerint a nyugatnémet szociáldemokrata párt volt az, amely anyagi segítséget nyúj­tott a szervezetnek. A görög hatóságok mindeddig nem tudták megállapítani, hogy a száműzetésben élő Konstantin király uralmának restaurálását célzó szervezet tevékenysége kapcsolatba hozható-e a görög városokban elszaporodó bom­barobbanásokkal. tudatták a feleséggel: az apa hősi halált halt. Megemlékeztek róla a faluban, a főjegyző tartotta a beszédet, az emberek sír­tak, mi énekeltünk: „Szabadka, Zombor, Újvidék. Honvéd sereg virágra lép...”, „Lépteink nyomán, fenn a Hargitán...” És a barátom — Ij^diárva lett. A szatócsnál tízóraira Hitler-szalonnát — gyümölcsízt — és barna kenyeret kapott. Ingyen. Ez megjárt mindennap a hadiárvának. A hadiárvák szaporodtak, a tízóraiadagok is. És kisebbek lettek a Hitler-szalonna adagok, a kenyérkaréjok... Később a film sem volt olyan érdekes, mert'mi a nézőtéren éppúgy fáztunk, mint a falon a katonák. Először csak a repülőgépek jöttek le a falról. Nagy csor­dákban zúgtak el felettünk, remegett a föld és mi a remegést átvettük a futóárokban, amit minden falu, minden kertjében parancsra kellett építeni. Gubbasztottunk a futóárokban és fél­tünk, hogy ugyanaz történik, amit a filmeken láttunk: meg­nyomják a kioldószerkezet gombját és pörögve, sivítva hullanak ránk a bombák. Igazi tankok is jöttek, igazi ágyúk torkolattüzei hasítottak az éjszaka sötétjébe, igazi hullákat szórtak a tömegsírba, igazi zsoltárokat énekeltek a pince mélyén a félelemtől vacogó emberek. .. A háború mindenkinek lejött a falról és kíméletlenül pusztított mindenkit. Harminc éve már! Nekem még valóság — sokaknak már csak történelem A lányomnak is. ö csak könyvből, vetítővászonról, tévé­képernyőről, a mindennapi újsághírekből ismeri a háborút. Ne is ismerje meg másképp: csak könyvből, vetítővászonról, tévéből. A napi hírekből is ki kell irtani a háborút. Nekünk — mindannyiunknak. SZALAl JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents