Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-30 / 200. szám
A Magyar Állami Népi Együttes az angol főrárosban A vendégszereplésre érkezett Magyar Állatni Népi Együttes táncosnői augusztus 27-én főpróbát tartanak a londoni Royal Festival Hall-i esti bemutató előadás előtt. (A háttérben az angol parlament épülete). (Telefoto: AP, MTI. KS) Dicséretes kezdet Uj központi orvosi rendelő avatása véradással Decsen Amint a soros pásztor. Erdős Bálint a rétről kezdi befelé terelni a tehéncsordát, a többiek is serényen a fej és előkészítéséhez kezdenek. Az „önkiszolgáló” etetősarokba bekészítik a száraz szálas takarmányt, a jászolhoz pedig az érdem szerint járó abrakot. Előkészítik a fej ösaj tárokat, Horváth János traktoros beindítja a jó öreg Zetort, amelynek légszűrő csövére hosszú gumicsövet húz. A gumicső az épületbe, illetve a nyitott fejőálláshoz vezet. Ugyanis a traktor működteti a fejőberen- dezést. A hetven tehén közben megérkezik a karámhoz. Van, amelyik még odaáll a szálas takarmányhoz egy kis pótlékért, a többi meg ott gyülekezik a fejőáiláshoz vezető kapunál. Beihammer Mihály kinyitja a kaput, és tizenhat tehenet beenged a fejőállásba. Mindegyik helyet keres magának a jászolnál, és amint bedugja a fejét, egy ötletes szerkezet kalodába zárja. Erdős Bálint. Haider József és Bodnár Mihály gyakorlott, gyors kézzel elvégzi a tőgymosást, elhelyezi a fejőgépeket. Egyszerre nyolc tehenet fej a berendezés. A traktoros közben még segít az edények előkészítésében, gyűjtést készít az üstházhoz, hogy mire a fejes befejeződik, legyen meleg víz a mosogatáshoz. Szőke Géza főállattenyésztővel közben figyeljük, mennyi időt vesz igénybe a tizenhat tehén fejése. Nem kellett hozzá negyedóra... — A hetven tehén júliusi fejési átlaga 13,5 liter volt. Az egy liter tejhez felhasznált takarmány ára pedig 1,40... így az összes tehén tejtermelését és takarmányfogyasztását számolva két forint tíz fillérbe kerül egy liter tej takarmányköltsége. Nem dicsekvésből mondom, de így érdemes tejtermeléssel foglalkozni. Vétek lenne nem kihasználni a jó legelő adta lehetőséget. A tavasszal merész vállalkozásba kezdett a dombóvári Alkotmány. Adva volt a Kapos partján a kitűnő legelő, arra hajtottak ki száz tehenet, „teljes kosztra, kvártélyra”. A legelő szélén építették fel az elnyújtott U-alakban fedett karámot, betonozott kifutóval. Az épület egyik szárnya a fejőállás, amelyben, mint már mondottuk, tizenhat tehén fér el. és egyszerre nyolcat tudnak fejni. Az állattenyésztők lelkesedtek az ötletért, a tagságból jónéhányan ellenezték. — Még hogy fejősteheneket állandóan kint tartani a legelőn? Csak leromlanak ... — Erre a vállalkozásra csak ráfizetünk... Még a környékbeli szakemberek között is volt, aki kétkedve beszélt a dombóváriak módszeréről. A tizenhárom és fél literes fejési átlag, és az egy-negyve- nes takarmányköltség viszont az eredményességet bizonyítja. A tehenek kondíciója pedig egyáltalán nem rosszabb az istállóban tartott állatokénál. Igaz viszont, hogy a dombóváriak előzőleg sokat számoltak: mennyi füvet ad a legelő, mennyi abrakkal kell kiegészíteni. Úgy számoltak: a legelő tíz liter tejtermeléshez szükséges abrakot ad, azt kell pótabrakkal kiegészíteni, a tíz literen felüli termelés arányában. A legelő valóban bőséges fűtermést adott már eddig is. amelyet kitűnően értékesített a villanypásztoros legeltetés. A száraz időszakban rendszeres volt a műtrágyázással kombinált öntözés. Egy-egy alkalommal 30 milliméter csapadéknak megfelelő vizet kapott a legelő. Jó ötlettel oldották meg az állatok vízellátását is. Egy pótkocsira szerelt, 3000 literes tartályban mindig oda szállították a vizet, ahol. éppen a tehenek legelték. Ha valamelyik megszomjazott, csak odasétált a pótkocsi végére szerelt vályúhoz, amelybe a tartályból úszószabályozó adagolta a vizet. * A fejést befejezték, az átfolyó vízzel működő hűtőből kannákba kerül a tej, a kannák a pótkocsira, és Horváth János a Zetorral indul a tejüzemhez. A terepet átveszi az éjjeliőr, a tehenészek pedig elmotoroznak a falu felé. Igaz, messze van a telep a községtől, de az a hat-nyolc kilométer nem a világ, a keresetért meg érdemes megtenni. A négy tehenész keresete megközelíti a négyezer forintot. De emögött a fizetés mögött eredmény is van ... „Hajnal a váróteremben” című cikkel kapcsolatban nem látjuk világosan, hogy a cikk írójának mi volt a célja. Amennyiben, a Szckszárd megyei székhelyhez jelenlegi formájában egyáltalán nem kedvező képet nyújtó várótermi állapotokat kívánja ecsetelni, úgy ezzel a magunk részéről is egyet kell értenünk. Való igaz, hogy az egyre fejlődő és szépülő városba érkező utas nem a legkedvezőbb benyomást kapja a várótermi részben látottak alapján. Vállalatunk 5 éve fáradozik azon, hogy a város és pályaudvar megnövekedett utasforgalma érdekében nívósabb, kulturáltabb ellátást biztosító utasellátó egységet hozzon létre. Sajnos, 'fáradozásaink az elmúlt időszakban nem sok sikerrel jártak. Nehézségek merüllek fel, hol a MÁV részéről e célra biztosítandó hely, hol pedig a kivitelezéshez szükséges anyagi fedezet vonatkozásában Az új gazdasági rendszer azonban megteremtette válA község lakóit felrázta az a megdöbbentő hír,' hogy legutóbb egy decsi kislányt súlyos vasúti baleset ért. Ekkor döbbentek rá, hogy mennyire szükséges az életet adó vér. Sokan azonnal szerettek volna segíteni. Akkor hirtelen más forrásból kapott a kislány vért. A véradóállomás terve szelalatunk részére a lehetőségét annak, hogy saját anyagi eszközeinkből, valamint az illetékes jYTÁV-szervek engedélyezése alapján még ez évben megkezdjük egy kulturált és nívós utasellátást biztosító bisztró építését az állomás területén. A tervek szerint 1970. második felében kerülne sor az új létesítmény üzembehelyezésére és fezzel a jelíenlegi nem megfelelő állapotok megszüntetésére. A szabálysértési rendeletet egyébként, mely az ittas egyének kiszolgálására vonatkozó szankciókat ismerteti, minden egységünk megkapta. Utasításunk alapján oktatás tárgyát képezte, melyet az illetékes dolgozók aláírásukkal ismertek el. A fenti esettel kapcsolatban vizsgálatot tartottunk és az üzem vezetőjének figyelmét felhívtuk a rendeletre és egyben utasítottuk, hogy azt újból tegye oktatás tárgyává. MÁV Utasellátó U. V. Pécsi Kirendeltsége rint csak most, augusztus 2ö- án került sor a községben az önkéntes véradásra. A jó eredmény érdekében megmozdult a község minden lakója. A tanács, a termelőszövetkezet, a vállalatok vezetőségei, a Vöröskereszt aktíváival együttesen, nagy buzgalommal szervezték meg a véradást. Az új központi orvosi rendelőben ez volt az első hivatalos ténykedés. Ez azért is megemlíthető, és értékes, mert így méltóan lehetett felavatni az épületet. Ezt az emberszeretetből fakadó áldozatkészséget és megértést, az egész község megmozdulását így koronázta siker. A megelőző években 2t —24 liter vér gyűlt össze, ezen a napon 103,2 liter vér jutott a betegek és rászorulók életének megmentésére. Az összes jelentkező létszáma 380 volt, ebből vért adott 313 fő. Ebben az eredményben nagy része volt a decsi Sárközi Egyetértés Tsz dolgozóinak, akik 193 véradót adtak. Külön dicséretet érdemelnek a brigádvezetők, akik embereikkel együtt jöttek vért adni. Közkívánatra halpaprikással és sörrel vendégelték meg a véradókat. Elismerés illeti a Kisvendéglő dolgozóit is. ak<k kora reggeltől késő estig, megállás nélkül biztosították a finom halat és munkájuk végeztével mindannyian vért adtak. — Th-né — Decs A- ^ Észak-magyarországi kirándulás Az Állami Biztosító dombóvári fiókjának önsegélyező csoportja 3 napos kirándulást szervezett autóbusszal, két csoportnak is. Az első turnus augusztus 14-én utazott el, míg a második csoport augusztus 22-én indult el több mint 30 fővel. Az útvonal Dombóvár—Dunaföldvar volt, majd Soltot érintve az első állomás Kecskemét volt. ahol a kirándulók megtekintették a híres „kecskeméti öregtemplomot”, a tanácsházát. a híres Kossuth-szobrot. a cifrapalotát, az Aranyhomok szállót. Mezőkövesden az újonnan felépített, modern művelődési házban kézimunka-kiállításon vettek részt, ahol bemutatták a matyó hímzést. Miskolctapolcára is ellátogattak, amit a miskolciak „Margitszigetének” is neveznek. További útjukon Lillafüreden megtekintették a Hámori tavat, a Palota szállót, a vadászházat, a gyermek- várost, a tufabarlangot. Egerben a legtöbb látnivaló és érdekesség az egri várban volt, ahol látogatásukkor vártörténeti kiállítást láthattak. Felkeresték Gárdonvi Géza síremlékét, a minoriták templomát, jártak az egri székes- egyházban, a törvényházban, Parádfürdő, Kékestető, majd Gyöngyös volt ezután az útirány. Gyöngyösön rövid városnézés is szereveit a programban, majd útban hazafelé Budapesten rövid városnézés. Siófokon vacsora szerepelt a műsorban. Iregszemcse—Hogy észen keresztül érkeztek haza a kirándulók élményekkel és emlékekkel gazdagon. GAÁL ISTVÁN Dombóvár Bl. Visszhang Kulturáltabb utaselfátás lesz Szekszárden
