Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-28 / 198. szám

yrtA-g PRoi-m~mBT EGYrsrnTgTEK» _______ N ÉPÚJSÁG B A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TäHACS LAPJA | , XIX. évfolyam 198. szám ÁRA: 80 FILLÉR Csütörtök, 1969. augusztus 28. MAI SZÁMUNKBAN? KEREK ASZTAL — ORES SZÉKEKKEL 5. o. EGY HÁZ ÜRÜGYÉN 7. o. 1970-RE KÉSZÜL AZ IFIVÁLOGATOtí 8. s. Kádár János Országosan elsőként■.. megbeszélései szovjet vezetőkkel Kódár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, rendes évi szabadsá­gának egy részét az SZKP Központi Bizottságának meg­hívására augusztus 2—27 kö­zött feleségével a Szovjetunió­ban töltötte. Kádár János a pihenés ide­je alatt látogatást tett a Lit­ván SZSZK-ban, a Lett SZSZK-ban, találkozott e köz­társaságok vezető pártfuhk- cipnáriusaival, megismerke­dett Klaipeda, Kaunas, Wil- nius és Riga nevezetességei­vel. Szabadságának egy részét a Krímben töltötte, aho> baráti találkozók kereté* ben eszmecserét folytatott L. 1. Brezsnyewcl az SZKP KB főtitkárával. N. V. Podgornijjai. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének el­nökével, A. N. Koszigin­nel, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnökével. Megvitatták a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság, valamint az SZKP és az MSZMP közötti együttműkö­dés és barátság további fej­lesztésének, továbbá a jelen­legi nemzetközi politika és a világ kommunista mozgalmá­nak kérdéseit. Megállapították, hogy a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának Szerve­zeteiben a részt vevő ál­lamok által az utóbbi idő­ben hozott intézkedések eredményeképpen, szélese­dik az együttműködés a szocialista közösség or- , szagai között. j Megállapították továbbá, hogy a kommunista és munkáspár­tok 1969. júniusában megtar­tott nemzetközi tanácskozásá­nak eredményei hatalmas je­lentőségűek a világ kommu- nista mozgalma egységének megerősítése szempontjából. Valamennyi megvitatott kér­désben ismételten hangsúlyoz­ták a nézetek teljes azonos­ságát. A megbeszéléseken részt vett Aczél György az MSZMP KB titkára, aki a Krímben töltötte szabadságát. A megbeszélések a szívé­lyesség és a testvéri ba­rátság légkörében zajlot­tak le. Kádár Jánost elutazásakor a szimferopoli repülőtéren L. I. Erezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, N. K. Kiricsenko, az Ukrán KP Krimi Területi Bi­zottságának első titkára és T. N. Osemogyurov, a Krimi Területi Tanács elnöke bú­csúztatta. Kádár .fános és Áczél György tegnap délelőtt haza­érkezett. Kiváló munkásörparancsnokok tanácskozása Szekszárdim Feltűnő, hogy a tanácskozás minden résztvevőjének kitünte­tések Sorakoznak a zubbonyán. Szerdán délelőtt Szekszárdim, a megyei pártszékház nagytermében Tolna megyéből a munkásőr­ség mintegy száz kiváló szakasz parancsnoka tanácskozott. Az ér­tekezlet napirendjére a fél évtizedes munkásőri munka verseny­mozgalom értékelését tűzték, szoros egységben vizsgáivá a tár­sadalmi, fegyveres testület kebelében és a munkahelyen tanúsí­tott helytállást. A tanácskozás elnökségében az egyenruhában lévő, kiváló szakaszparancsnokok között foglaltak helyet: K. Papp József, az MS2JVÍP Tolna megyei Bizottságának első titkára, Horváth Jó­zsef megyei titkár, Orovecz Ferenc, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának képviselője, Palkovics István megyei munkás- Őrparancsnok, s meghívottként ott voltak a járási pártbizottságok párt- és tömegszervezeti osztályának vezetői is. A kiváló szakaszparancsnokok értekezletének elnökj tisztét Gaál Antal, a megyei parancsnokhely ettiss töltötté be. A munká.sŐf*ség- ben folyó szocialista versenymozgalom helyzetéről és eredményei­ről Pintár Antal, a megyei versenybizottság elnöke adott tájé­koztatást. ÍMntár Antal szólt a nvun- kásori esküről, majd felidézte az 1964-ben kiadott országos irányelvek célkitűzéseit. Ezek a. munkásőrök erkölcsi-politi­kai nevelését, továbbképzését, harckészültségi színvonalának fejlesztését és a jobb termelő­munkát szolgálták. Megállapí­totta, hogy a hiányosságok el­lenére sincs szégyenkeznivaló­juk Tolna megye munkásőrei­nek a szocialista versenymoz­galom terén, fljeglobb egység“ címet az őt esztendő alatt a paksi járási század három esetben, a tamási és a dombó­vári járási század egy esetben nyerte el, A közvetlen megyei alegységeknél a műszaki sza­kasz első raja két ízben, az aknavetőszázad első haja egy ízben szolgált rá a „Legjobb alegység” címre. Ezenkívül a járásoknál a legjobb szakasz és raj címet mintegy harrhinc alegység nyerte el. közülük 15 alegység büszkélkedhet azzal, hogy két-három esetben is el­nyerte a legjobbakat illető megtisztelő címet. Tolna me­gyében a kiváló parancsnoki cím birtokosa 88 munkásőr, közülük 18-an többször is megkapták ezt a rangot. Ki­váló munkásőr jelvénnyel rendelkeznek kétszázh úszónké­iért. A munkahely elismerését példázza, hogy a megyében 450 azoknak a munkásőröknek a száma, akik szakmai mun­kájukkal szolgáltak rá a ki­váló dolgozó jelvényre. A be­szédes számokat azzal fejezte be, hogy mintegy félezer mun­kásőr vett részt a munkahe­lyén folyó szocialista brigád- mozgalomban. figyelmeztetés­ben viszont a személyi állo­mány alig több mint másfél százaléka részesült. Ezt követőm elismeréssel szólott a szocialista évfordu­lókra készülődvén tett mun­kásőri felajánlásokról, azok teljesítéséről, az elvtársi köz­vetlenséggel együtt érvényesü­lő kritikai szellem' nevelő éji­jéről, majd észrevételeket tett a rendszefesség fogyatékossá­gait bírálva. Ajánlotta az elő­adó. hogy bátrabban alkal­mazzák a dicséret ösztönző módszerét a kiképzések, a szolgálat, a társadalmi mun­kában élenjáró. munkásőrök elismeréseként. Befejezésül a versenybizottság elnöke tett néhány javaslatot, az erkölcsi­anyagi elismerés összekapcso­lásán, an orzágoe Versenybizott­ság létrehozását, a vándor­zászló létesítését és az elért szintekre épülő megkülönböz­tető jelzések alkalmazását sürgetve. A tájékoztatót követő élénk vitában tízen szóltak hozzá. Többen kifogásolták a mun­kásőrségben folyó szocialista munkaverseny feltételeinek differenciáltabb, finomítottabb variációinak hiányát, ketten is szóvá tették, hogy egyik-má­sik munkahelyen egyre nehe­zebben engedik el őket a foglalkozásokra, illetve aka­dályokat gördítenek a mun­kásőrök iskoláztatása elé. Vi­■*— mondotta, majd arról be­szélt. hogy sem a munkahely, sem a munkásőrség nem ke­zelhető másodrangú kötele­zettségnek. „Noha mindenki önként vállalta, a munkásőr- fegyelem sem lehet alacso­nyabb rendű a hadsereg fe­gyelménél.” Ezt követően né­hány példával utalt a meg­szokásból falcadó, az éberség enyhe lazulását jelző, a „ná­lunk minden rendben” mell­döngető. túlzott megnyugvást szülő egyed; tapasztalatokra. „Becsülettel helytállt Tolna megyében a munkásőrség és tagjai. Tisztelettel tartozunk a többletmunkát vállaló mun­kásőrök. az élenjárók, a mun­kaverseny résztvevői iránt” — hangsúlyozta, majd arról szó­lott, hogy mind a munkahely, mind a munkásőrélet, a fegy­ver rendszeres karbantartása állandó fegyelmet igényel. Reagálva a vitában elhangzot­takra, a küzdőképességre az alábbiakban hívta fel a fi­gyelmet: „Akkor lesz mara­ta folyt a tanácskozáson ar­ról. hogy gyarapítsák-e, vagy a mércét megtartva, esetleg emelve, adományozzák a jel­vényeket és kitüntető címeket. Többen szót emeltek a deval­váció, a garmadában osztoga­tás igénye ellen. A verseny nyilvánosságának biztosítását a derhókratizrrius szélesítésé­vel együtt tárgyalták. K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára hozzászólásában többek között foglalkozott a munkásőrök vállalta többlet elismerésével, amikor a mun­kahelyen végzett becsületes munka mellett részt vesznek a munkásőrség munkájában és az ott folyó szocialista ver­senyben. * dandó értéke az érmének, ha meg kell küzdeni érte és meg is teszik”. Hozzászólásának be_ fejező részében a megyei első titkár rövid, velős nemzetközi értékelést adott a munkásőr- parancsnokoknak a „forró tér­ségekben” kialakult helyzetről, majd kitért az európai biz­tonság megteremtésén fárado- zók erőfeszítéseire és az elle­ne ható erők aknamunkájára, praktikáira. ^Köszönet a munkásőrségben kifejtett ál­dozatos munkáért” — e sza­vakkal fejezte be felszólalá­sát a megyei első titkár. A Munkásőrség Országos Parancsnoksága hevében Oro. ‘ vecz Ferenc hozzászólásában először vázolta a kidolgozás alatt álló, a munkásőrségben folyó munkaverseny új irány­elveinek ■ főbb elképzeléseit, a korábbitól eltérő vonásait, majd közölte, - hogy a tanács­kozáson elhangzott értékes ja­vaslatok benne felhasználásra kerülnek. A kiválóság krité­riumával foglalkozva ezeket mondotta: „Együttesen adja a kiválóságot — mind az alegy­ség, mind az egyén vonatko­zásában — az emberi, a poli­tikai, a gazdasági, a munkás­on tevékenység és annak eredményei.” Palkovics István megyei parancsnok néhány el­vi gondolattal járult hozzá a tanácskozás sikeréhez, foglal­kozva a munkáson verseny­mozgalom sajátos helyzetével és szerepével, kiemelve a po­litikai elemeknek, a nemes ve­télkedésnek és a kollektíva nevelő erejének nélkülözhetet­lenségét. Az e témában országosan elsőként megtartott Tolna-me­gyei munkásőrparancsnoki ta­nácskozás elérte célját — ez­zel h gondolattal fejeződött be a szerdai megyei értekezlet. A lényeg még titok Csak a minisztertanács szeptember 3-i ülése után hoz­zák nyilvánosságra a francia kormánytervezet gazdasági intézkedéseit, amelyekkel az augusztus 8-án bejelentett 12,5 százalékos frankleértékelés eredményét kívánják megszi­lárdítani. A kormánytervezet gazdasági intézkedéseiről minded­dig csak annyi szivárgott ki, hogy azok elsősorban a belső fogyasztás megszorítására irányulnak. Bejelentették a lük­kel árának, a devalváció mértékének megfelelő 12,5 száza­lékos felemelését. A bejelentés meglepetést keltett, mivel a francia iparban használt nikkelt a Franciaország tengeren­túli területeként igazgatott Uj-Kaledohiában bányásszák, tehát nem valutáért vásárolják. „Kellős követelmény áll a munkásőr előtt“

Next

/
Thumbnails
Contents