Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-24 / 195. szám
FÓKUSZ IIIIHiSilUiEmiSfiifiHt Az amóniumanhidridet —ezt a 82 százalék nitrogént tartalmazó anyagot, amelyet talaj- fertőtlenítésre vagy műtrágyák gyártására használnak — az Egyesült Államokban nemsokára csővezetéken szállítják a termelőüzemekből a felhasználás helyére, az ország déli és közép-nyugati részébe. Egy ilyen csővezeték már megépült, a másik építés, a harmadik pedig tervezés alatt áll. Ha mind a három vezeték megépül, az egész beruházás költsége kb. 1G5 millió dollár lesz, összes kapacitása pedig megközelíti az évi 7 millió te .„iát. A átmérője 8—lü hüvelyk, a leágazások átmérője kisebb. A vezetéket, ahol csak Lehet a föld alatt vezetik (1 hüvelyk=2,5 9m.) Az am- móniumanhidridet folyékony halmazállapotban nyomás alatt szivattyúzzák a vezetékbe. A kereslet az ammóniuman- hidrid iránt igen nagy és állandóan emelkedik. A talajba adott összes nitrogénnek kb. a felét a közép-nyugati gazdaságok használják fel. Az ott felhasznált összes nitrogénműtrágyának 40—65 százaléka am- móniumanhidrid. Ennek a műtrágyának a fogyasztása az Egyesüli' Államoknak ezen a részén a következő 5 év alatt évente töb mint 10 százalékkal emelkedhet. A nagy kereslet ellenére a kínálat is tekintélyes, az árak estek és igen erős a verseny. A csővezeték és a hagyományos szállítási mód közötti versenyt a termék jellége és felhasználásának módja határozza meg. A közép-nyugaton felhasznált ammónia legnagyobb részét Louisiana és áexas államok tengerparti részén, valamint Texas északi föiagáz-lelőhelyein állítják eio. Egyes közép-nyugati államoknak jelentős saját termelő kapacitásuk is vau, az alapanyagul használt földgáznak az ország déli részéből való szállítása azonban igén költséges. (Agricultural Situation) Szemelvények külföldi újságokból Óriási gabonákifcötő épült London mell*» Londontól kb. 25 mérföld- nyire a Themze folyó partján most fejezték be egy óriási gabonakikötő építését, amely a világ egyik legkorszerűbb ilyen létesítménye. Ez a már régóta esedékes új beruházás, a Tilbury gabonakikötő megváltoztatja az európai gabonakereskedelem útvonalait, és az Egyesült Államok helyzetét is javíthatja a brit kikötőkben. A kikötő jelentős részét átveszi majd azoknak az ügyleteknek, amelyeket jelenleg Londonban bonyolítanak le, de ezen felül más kikötők számára tranzitszállításokat is lebonyolít. A kikötő 65 000 tonnás hajókat mindenkor fogadhat, ha azonban a vízállás eléri a 47 láb mélységet, akkor 90 000 tonnás hajók befogadására is alkalmas. Két nagy elevátorának mindegyike óránként 1000 tonna kapacitású. A gabonát a hajókból vagy silókba továbbítják, vagy közvetlenül 7000 tonnáig terjedő befogadóképességű uszályokba rakják. A silók jelenlegi befogadó- képessége 105 300 tonna, ami szükség esetén 240 000 • tonnára bővíthető. A silók összeköttetésben állnak egymással. Egy- egy toronysiló 30 m m agate és 60—900 tonna befogadóképességű. Ezekből a silókból óránként 1000 t gabonát lehet uszályba, vagy 135 tonnát vasúti kocsikba, illetőleg teherk’o- csikba rakni. * (Foreign Agriculture ) Tenesse állam mezőgazdasági tudományos kutatóintézete új hibrid kukoricafajta előállításával kísérletezik, amely nehezen dől meg. A kukorica megdőlésének oka rendszerint a talaj káliumhiánya. Az intézet oly^tn fajtákat hoz létre, amelyek káliumban szegény és gazdag talajban egyaránt bő termést hoznak. A kísérletek bebizonyították, hogy ha kellő mennyiségű kálium műtrágyát juttatnak a talajba, akkor számos hibrid kukorica- fajta a szokásosnál nehezebben dől meg. (BUCI) Félmázsás tőik Szovjet szakemberek Közép- Ázsiában új nagy tökfajtát nemesítettek. Az ilyen tökök súlya eléri az 50 kilogrammot is, a hektárhozam pedig 80 tonna. Az új tökfajta cukor- tartalma 5 százalék, karotin- tartalma pedig nagyobb, mint a legjobb sárgarépa fajtáké. Két évig tartható el. (Zemedelske Noviny) A szovjet mezőgazdaság •; gépesítése 1969-ben A szovjet szövetkezeti és állami gazdaságok a már dolgozó gépeken kívül az idén 306 ezer traktort, 174 ezer traktorvonta- tású pótkocsit, 155 ezer teherautót, 14 000 kotrógépet, 10 ezer buldózert, több mint 6 ezer talajgyalut, körülbelül 100 ezer gabonakombájnt és több tízezer kukorica-, burgonya-, répa-, len- és gyapotbetakarító kombájnt kapnak. A mezőgazdasági gépállomány az idén 110 ezer trágyaszóróval egészül ki. Megemlíthetjük közülük a 8 tonna raksúlyú „ARUP-8” pneumatikus műtrágyaszóró gépet. A szovjet ipar az idén 40 féle új mezőgazdasági gép gyártását vezeti be. Megjelenik a 140 lóerős lánétalpas ,,T—130” traktor, amelyre fokozott sebességgel dolgozó, széles munkafogású aggregá- tokat kapcsolnak. Ezeket a gépeket főleg Szibériában, a Kaukázus északi részén, a Távol-Keleten, a hegyvidéki és a feketeföldű övezetben használják. Kibocsájtják a ,.MTZ— 50 H” traktort, amely többsoros gyapotbetakarító gépeket vontat. Nagy sorozatban került le a gyártó sorokról a ,,Szi- birjak” gabonakombájn, amelynek cséplőszerkezete másodpercenként 5 kilogramm gabona átbocsátására alkalmas. Az ,,SZKD—5 Szi bírjak” más tulajdonságában is különbözik a korábban gyártott kombájnoktól: jóval nagyobb a teljesítménye és sokkal kevesebb veszteséggel dolgozik. Igen eredményesen használható a nem egyenletesen beérett, nehezen csépelhető. fokozott nedvességtartalmú gabona betakarítására. A kukorica betakarításában nagy segítséget nyújt majd a .Herszonyec—7” univerzális kukoricakombájn, amely a csőről lehántja és a szárral együtc szecskázza a levelet. Első ízben jelehik meg a kukorica- táblákon a „Vihr” siló kombájn. A gyógynövényeket és lóherét termesztő gazdaságok tábláiról gyorsan és veszteség- mentesen takarítja be a termést a „KKSZ—4” speciális kombájn. Megjelentek a „ZSKN—2, 6” új kukoricabetakarító gépek is, amelyeket univerzális szár- apritókkal láttak el. A gazdaságok megkapják a „DDN—70” legújabb nagy hatósugarú es őztető gépet, s folyamatban van a „DDP-70” saját motorral ellátott es őztető gép gyártása. (APN) Fü*tpr*pdrálum füstölés hely*» A lengyel közmondás szerint ,,Ahol nincs tűz, ott füst sincs.” Erre a mondásra azonban rácáfolt a varsói húsipari kutatóintézet két munkatársa, akik több éves kísérletezés után feltalálták a ..tűznélküli füstöt.” Találmányuk lényege, hogy a húsok füstöléséhez használatos füstből kivonják azt az anyagot, amely az élelmiszerek tarósításához szükséges. Ezt a terméket mikroszkopikus mennyiségben hozzáadják a húshoz, sajthoz, vagy kolbászhoz. Az ilyen árukat nem kell többé füstölni. A preparátum nem csupán a jellegzetes füstölt Í2t biztosítja, hanem a szokásosnál hoszszabb időre tartósítja az élelmiszert. A disznózsír. például ilyen preperátum hozzáadásával tíz évig eltartható, mert a termék baktériumölő hatású. Egy kilogramm, 25 tonna füstölt kolbász előállításához elegendő. (Interpress) Kolbász baromfihúsból Az Egyesült Allamok-beli Cornell Egyetemen kísérleteket folytattak azzal, hogyan lehetne baromfihúst kolbász alakjában fogyasztani. A tölteléket ehető műanyagbélbe töltik. A tárolási kísérletek is kedvező eredménnyel jártak. Bár a baktériumszámlálások nagy értékeket eredményeztek: ezek nem haladták meg az ugyanolyan korú sertéshúskolbász vizsgálati eredményeit. A baromfihúskolbászt is fagyasztott állapotban tárolják és csak a kiszállítás előtt csomagolják dobozokba. A kiszál- Jlsát alatt az áru felenged, de a fogyasztásig csak igen kis mértékben szürkül meg. A kísérleti stádiumban a leggyakoribb megjegyzés az volt, hogy a kolbász íze nem olyan, mintha sertéshúsból készült volna. A fogyasztók ugyanis a készítménytől a sertéskolbász ízét várták, egyszerűen csak annak kolbász alakja miatt. Ezért elhatározták, hogy a készítményt ugyanúgy fogják fűszerezni, mint a sertéshúsból készült kolbászt. A kísérleti árut New York államban öt nagy áruházban hozták forgalomba. A 30 dekás csomagolás kiskereskedelmi ára 55 cent. A fogyasztók ezt a kolbászt szívesebben vásárolják, mint a sertéskolbászt. A kísérletek alapján az a vélemény alakult ki, hogy az új készítménynek a sertéshúsból készült kolbásszal szemben számos előnye van: olcsó húsból készül, nem avasodik. zsír- tartalma alacsony, emészthetősége nagyon jó és vallási szabályokra való tekintet nélkül mindenki fogyaszthatja. (Poultry Meat) Szolojov professzor: Szolovjov professzor szívműtét közben. CFoto: APN) A Szovjet Orvostudományi Akadémia kezdeményezésére és vezetésével megkezdték a Transzplantációs Intézet szervezését. Az új intézet feladata a szervátültetésekkel kapcsolatos kérdések sokoldalú vizsgálata. Egyesíteni fogják itt a sebészek, immunológusok biokémikusok, citológusok és genetikusok erőfeszítéseit. Megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznak majd az immunológiai képesség teljes, vagy részleges — kívánt mértékű — leküzdésével, többek között az antilimfocita szérumok előállításával. Külön hatalmas problémakört jelent — a vérbank mintájára — a funkcionális szervek és testszövetek bankjának megteremtése. Az APN munkatársa megkérdezte az intézet vezetőjét, Szolovjov professzort: véleménye szerint mi a legnagyobb akadály egy szerv — többek között a szív — átültetésének széles körű, klinikai alkalmazása előtt? — A szív-tüdő berendezés — válaszolt az ismert szívsebész — nemcsak az átültetési, de a billentyűk pótlására, kiigazítására irányuló szívműtéteknél is nélkülözhetetlen. Ezek az operációk több óráig Ls eltarthatnak, ezalatt a szervezet működését az említett berendezés biztosítja. Elsősorban ezért problematikus a széles körű klinikai alkalmazás. De van más akadály is. A szív-tüdő berendezés sokórás munkájának hátrányos következményeit többé-kevés- bé sikerül elhárítani a Mesterséges Vérkeringési I^abóra- tórium által javasolt eljárások sorával. Többek között a véredények tónusára való ráhatással, különleges hűtési módszerekkel, a vér kezelésével, stb. A rassz gyökere tehát nem a szív-tüdő berendezésben, vagy egy bizonyos akadályban van, amelynek leküzdése után meghirdethetjük a szerv- átültetések korszakát. A nemzetközi sajtót figyelve láthattuk, hogy a szív- átültetéses betegek 70—80%-a közvetlenül az operációt követő napokban meghal A szervátültetés legnagyobb akadálya, az immunreakció, de az csak huzamosabb idő után jelentkezik. Itt ellentmondást vélek felfedezni, Vagy talán nem elég megbízható a műtéti eljárás? — A szívátültetés bonyolult operáció. A pontos műtéti terv végrehajtása a sebésztől széles körű tapasztalatokat kíván a szív- és általános klinikai sebészet területén, valamint a kísérletek során kidolgozott speciális technikában. Bemard hét évig a k-’tya- szíveket műtötte, amíg elszánta magát a klinikai szívátültetésre. Az utolsó ötven kísérleti állatból egy sem maradt életben. Ez nem ellentmondás, a kísérlet csak a technikát fejleszti, de nem biztosíték a sikerre. A kutya egyébként nem a legszerencsésebben megválasztott modell az átültetésekhez. Más a mellkas felépítése, a véredények elhelyezkedése, szervezetének a fiziológiája. Ce ugyanakkor az ember felépítésétől eltérő élőlények vizsgálata során általános érvényű biológiai törvén yszerű- ségekett sikerült feltárni. A klinikai tapasztalatok, az emberen végzett operációk nélkül nem lehet előrelépni az átültetések területén. — Ez nem azt jelenti, hogy elkerülhetetlen az embereken végzett kísérlet? — Az egész medicina — Hippokratésztől kezdve — lényegében maga is kísérlek Gyógyszert adunk a betegnek. Nem használ. Emeljük az adagot, tovább és tovább, vagy más gyógyszert alkalmazunk. Végeredményben ez is kísérlet. Nem tudhatjuk előre, hogy az adott gyógyszer miként fog hatni az adott betegre. Es az új műtétek? Amikor egy-egy új műtéti eljárást alkalmaztak az egyben kísérlet is volt, ahol a szükségesség konfliktusba került az ismeretlen eredménnyel, a kockázattal Napjainkban a sebész nem szólista egy néma kórusban, ahol minden dicsőséget, de minden szemrehányást és kudarcot is az ő számlájára írhatnak. De tagja egy kollektívának, ahol a szív-tüdő berendezés vízrendszerének hőmérsékletét figyelő asszisztenstől az altatóorvosig mindnyájan egyaránt felelősek az operáció kimeneteléért. Vagyis a szervétültetés klinikai gyakorlattá válásához különleges felkészültségű, összeszokott emberek egész csoportja szükséges. Ilyen -«•oportok felkészítése lesz a Transzplantációs Intézet feladata. E. GORBUNOVA
