Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-22 / 193. szám
bmsmmze&i&a* kaposvári jubileumi találkozón részi vevő Tolna meggyei fiatalok, akik gyalog tették, meg a Paks—Kaposvár közötti utat. Innen indultak Rovatvezető: D. Kónya József vetélkedőkön vettek részt a fiatalok, honvédelmi versenyen mérték össze erejüket és ügyességüket, megtekintették a várost, koszorúkat helyeztek el a munkásmozgalmi emlékműveknél. Jubileumi találkozó Kaposvárott A Tanácsköztársaság ötvenedik évfordulója tiszteletére rendezett KISZ-ünnepségsorozat méltó befejezése volt augusztus 19—20-án Kaposvárott: itt rendezték meg öt megye fiataljainak jubileumi találkozóját. Az ünnepi ifjúsági randevún Somogy, Zala, Baranya, Fejér és Tolna megye képviseletében a Tanács- köztársaság félévszázados évfordulója tiszteletére indított túra résztvevői vettek részt, és azok a művészeti csoportok amelyek a Tanácsköztársaság! Művészeti Szemle keretében a legjobb teljesítményt nyújtották. Megyénkből is megérkezett az a 18 főnyi lelkes csapat. akik Pakstól Kaposvárig gyalog tették meg a közel 130 kilométernyi utat, a „nősök nyomában". Rajtuk kívül két csoport: a váraljai népi együttes és a hőgyészi vegyeskórus töltött két napot Kaposvárott a jubileumi találkozó keretében. Ilyen jellegű találkozókat ugyanezen a két napon négy helyen rendeztek az országban, együttesen ünnepelt az ország fiatalsága. A fiatalokat Varga Teréz, a Somogy megyei KlSZ-bizoft- ság titkára, köszöntötte. A túrázók két napra kisajátították a Cseri-parkot, ahol sátortábort vertek. Programokban bővelkedett a találkozó két napja: szellemi Kedden délután nagjygyű- lésre került sor a Latinka Sándor megyei művelődési házban, ahol Molnár György, a KISZ Központi Bizottságának titkára tartott ünnepi beszédet A nagygyűlést az öt megyéből érkezett művészeti csoportok színes bemutatója követte. A program este a Cseri-parkban folytatódott: tűzijátékban gyönyörködhettek a résztvevők, és ott folytatódott a „non stop" kulturális bemutató is. Alkotmányunk ünnepén délután Steier Sándor, a Somogy megyei KISZ-bizottság első titkára búcsúztatta a túrázókat, méltatta teljesítményüket a túra jelentőségét, kiosztotta a különböző versenyeken elért díjakat. A résztvevők véleménye szerint nagyszerű hangulatban fiatalos n.ozgalmassággal zajlott le a kaposvári találkozó. Fiatalok az NDK-ban ZITTAU — IREGSZEMCSE Hazánkból sok fiatal dolgozik és tanul az NDK városaiban, falvaiban. Évről évre nő a jelentkezők száma, akik más szocialista országokban szeretnék bővíteni ismereteiket, fejleszteni tudásukat. Sokan szakmunkásként kerültek ki. de vannak olyanok is, akik az érettségi bizonyítvány megszerzése után indulnak útnak. A napokban beszélgettem az ii-egszemcsei Szabó Józseffel, a Zittauban dolgozó Tolna megyei fiatalok állami megbízottjával, aki a magyar fiatalok érdekeit képviseli a német vállalatoknál, s most szabadságát tölti itthon. Elsősorban arról érdeklődtem, milyen az NDK-ban dolgozó Tolna megyei fiatalok munkája, élete, szórakozása lehetősége. — .Milyen gyárban dolgoznak? — Mi, Totna megyeiek húsz Vas megyei fiatallal együtt Zittauban a „Textimában” dolgozunk. A gyár textilgép- gyár, amely komplett textiláru-berendezéseket gyárt. Gyárunkat az egész világon ismerik, ami azt jelenti — a világ minden tájára exportáljuk termékeinket. A lipcsei vásáaxK» és % párizsi világkiállításon nagy sikert aratott a nálunk konstruált anyagfestő és spriccelő gép. az Elektroxolor, amely teljesen új technikával színezi a ruhaanyagot. A termelési tevékenységhez munkánkkal, mi magyar fiatalok is hozzájárulunk. — Milyen a kereseti lehetőség? — Csoportunkból mindenki teljesítménybérben dolgozik, így a kereset its változó. A magyar fiatalok általában becsületesen helytállnak, panasz nincs senkire, a gyár vezetősége elégedett munkánkkal. A kereseti lehetőség 380—700 márka között mozog. Szereném kiemelni jó munkájukért: Vass Józsefet, Máriái Ottót. Erb Józsefet, Zsófia Józsefet. Huber Mihályt, és Szűcs Jánost. Természetesen a többiek is jól dolgoznak. s ha igazságos akarok leírni, mindenkinek fel kellene sorolnom a nevét. — Szórakozásuk? — Szórakozásunkról a csoport KISZ-szervezete, Kemény István KISZ-titkárral az élen. és a gyár kulturfelel-őse gondoskodik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a szomszédos falvak, városok szórakozási lehetőségeit nem használjuk ki. Mivel környékünkön más magyar diákok is dolgoznak, velük közösen az Ebersbachi ..Kultureent- rumiban" készítünk magunknak programot. — A nyelvtanulás? — Sajnos a fiatalok közül sokan nem veszik komolyan a nyelv tanulását, nem mintha a jelentőségét, nem tudnák felmérni. Pedig csak szorgalom kellene hozzá és kiváló nyelvismerettel térhetnénk haza. — Kialakult-e barátság a magyar és német fiatalok között? —t Igen. Sokan az NDK-ban dolgoz» és tanuló magyar diákok közül hazalátogatásukkor elhozzák barát j akat, ami azt bizonyítja, soha még errnyj. baráti kapcsolat nem fűződött a magyar és NDK fiataljai között mint a mostani kinttartózkodás időszakában. — Milyen tanácsot adnál, azoknak, akik ezután utaznak? — Próbáljanak hozzászokni az önálló, takarékos élethez. akkor nagyon könnyen boldogulnak ott-is. 1 Paszler József hadnagy,,. —En.Paszler József hadnagy, fogadom... — zengett a fiatal tolnai fiú hangja, hogy többi, újdonsült tiszt- társának hangjával betöltötte a Kossuth Lajos terei. Hányszor és hányszor ízlelgette a szavak feszesen pattogó ritmusát: Én, Pasz- ler József hadnagy, fogadom. .. Elérkezett hát ifjú életének egyik nagyszerű állomásához, egy olyan mozzanathoz. amely majd végigkíséri ejgesz életén. .. Ott állt a Parlament, az állami zászló előtt, díszegyenruhában, sok ezer érdeklődő gyűrűjében, augusztus 20-án délelőtt. Négy év kellett ahhoz, hogy a tolnai gimnázium tanulója eljusson ide. az Országház előtti térre, az egész ország elé. De milyen nehéz négy év. ..? — A gimnáziumban meg- éltem abból, hogy az órákon odafigyeltem az előadásra. Egyszer elolvastam az anyagot, a következő órán ebből már felelni tudtam. Különösebben nem törtem magam. Itt, a főiskolán viszont igencsak meg kellett birkózni az anyaggal. Nem is volt olyan könnyű, mint gondoltam, az első két év eredményeivel nem is merek ma már dicsekedni. Az utóbbi két év már lényegesen jobban sikerült, sőt, most az utolsó félévet már kiváló eredmény - nyel végeztem el. (Idézünk Oláh István vezérőrnagy, kiképzési főcsoport- , főnök sajtótájékoztatójából: A korábbi években a katonai \ főiskolákra felvett hallgatók átlageredménye alacsonyabb volt, mint a polgári egyetemeken, főiskolákon. Kevés kitűnő, jeles érettségiző jelentkezett a katonai pályára. Az utolsó évek átlageredménye viszont magasabb, mint a polgári főiskolákon). Paszler József újdonsült hadnagy esete mintha csak a tábornok szavait igazolná. — Kezdetben külön meg kellett birkóznunk azzal, hogy katonák vagyunk, köiöttebb körülmények között kell tanulnunk, mint a polgári egyetemek, főiskolák tanulóinak. Viszont később ez hatott a tanulmányi eredményre. A ,,kinti” főiskolákon jobban lehet lazsálni, „majd a félév végén ráhgjtok”, itt viszont rendszeresen kell készülni, folyamatosan tanulni. — Tulajdonképpen hogyan szánta magát a katonatiszti pályára? — Több oldatról is kaptam inspirációt. Még másodikos voltam, amikor egyszer Szatmári Albert tanárunk elvitte az osztályt laktanyalátogatásra. Ott tetszett meg a katonaélet, az ott látott eszközök. Hozzájárult még a Kappelmayer tanár úr által vezetett elektrotechnikai szakkör, egyik barátom bátyja, aki akkor volt tisztiiskolás és sokat beszélt az ottani életről. No. meg aztán egyik nagybátyám nyugdíjas rendőr törzsőrmester, egy másik rokonom katonatiszt... Szóval, sok minden közrejátszott abban, hogy a tiszti hivatást választottam. (Oláh István vezérőrnagy: Nehéz életforma a tiszti hivatás. A fizikai megterhelés mellett nagy erkölcsi, jogi, anyagi és nevelési felelősséget jelent,. hiszen nekik kell , felkészíteni a katonákat' a haza védelmére, a fegyverek, technikai eszközök tökéletes kezelésére. Ezért kell a fiatalok érdeklődését már jóval az érettségi előtt a tiszti hivatásra irányítani, hogy egvre képzettebb tisztek Pl bo- 1 lJ e-r ésá'séának ld főiskoláink). — Milyen tervekkel kezdi a csapatszolgálatot. PaszVer elvtárs? — Elsősorban azzal, hogy mint fiatal, beosztott tiszt, hogyan felelek meg a rám háruló feladatoknak. Miután többedmagammal kerülök ugyanahhoz az alakulathoz, közös módszert tudunk kialakítani, hogyan adhatjuk át a legjobban ismereteinket a hozzánk beosztott fiatal katonáknak. Minden tisztet inspirál az, hogy beosztottaiból kiváló katonákat neveljen. — Egyébként, a főiskola csak egy bizonyos alapot adott, a mi szakmánkx pedig olyan, hogy állandóan képezni kell magunkat, lépést tartani a fejlődéssel. A gimnáziumban német, a főiskolán orosz nyelvet tanultam, a további célom, hogy más nyelvet is tanuljak. Hogy miért? A külföldi szakirodalom megismeréséhez... Egész komoly kis műszaki könyvtáram van már, ezt kell gyarapítani. Végül, későbbi tervem a továbbtanulás. Egyetemen, levelező szakon, vagy majd az akadémián... — Eddig csak katonai témákról beszélgettünk. Viszont szórakozásra is kell gondolni. . . — Itt, Budapesten sokat jártunk színházba, hangversenyekre. Kialakult egy olyan szűkebb, baráti kör, amelynek ezek jelentik a szórakozást: Én malgam ugyan nem tanultam zenét, viszont sokat tanultam azoktól a társaimtól, akik megfelelő zenei képzettséggel rendelkeznek, így szeretem hallgatni, tudom értékeim a komoly zenét is... Szerencsére olyan helyre kerülök, ahol nem leszek kénytelen erről a szórakozásról lemondani. Mint mondtam, a baráti körből többen megyünk egy alakulathoz.., — Még egy kérdés: hogyan emlékezik majd vissza ezekre a Parlament előtti pillanatokra? — Mint életem egyik legnagyszerűbb eseményére, hiszen csak egyszer fordul elő az életben. És főleg azért, mert nekünk adatott meg első ízben, hogy az egész ország nyilvánossága előtt tegyük le a tiszti fogadalmat. Bocsánat, még egy pilla,:.atra: egyik volt tolnai osztálytársam, Kalapács Kornél is újdonsült tiszt. Azt hiszem, egyikünk sem hoz majd szégyent a tolnai gimnáziumra, BI. Felveszünk fiatalkorú lányokat, fiúkat 6 órás munkára. Szekszárd-csatári- kerámiaüzemünkbe. Jelentkezés az . üzem vezetőjénél. (292) Bonyhád Községi Közös Tanács pályázatot hirdet Bonyhád község történetének megírására. I. díj 3000— ft II. díj 2000.— Ft. III. díj 1000.— Ft A pályázat beadásának határideje: 1970. június 30.. jeligével a. községi tanács vb-hez címezve. Kihirdetés: 1970. november 7-én. Bővebb felvilágosítást a gazdálkodási csoport ad. (282) K. J.
