Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-02 / 177. szám
A sebesség 110 kilométer. Kanyarban, kevesebb. Budapestre megyünk a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkárához, azzal a kéréssel, támogassa a faddi Lenin Tsz és még néhány környékbeli szövetkezet tervét: sörgyárat szeretnének létesíteni. Nemcsak helyi, hanem országos érdek is, mert sörből nincs elegendő. Az állami üzemek évek óta nem képesek megszüntetni az ellátás gondját. Na. majd besegít a tsz. Ha engedik. Latba kell vetni a tsz-szövet- ség súlyát, talán úgy sikerül. A sebbességmérő vonala száz kilométeren felül a sárgából pirosra változik. Opel Olympia. Szerintem azért vett a faddi szövetkezet ilyen kocsit, hogy versenyezni tpdjon az idővel. Előre kell dolgozni. Homok István megjegyzi: ő nem a mostani ügyeket intézi, hanem előkészíti a jövőt. Holnap reggel Keszthelyre megy. ott is nagy ügyben tárgyal. Abból a dologból, minden valószínűség szerint, találmány lesz. Az Opel Olympiát a szövetkezet főmérnöke vezeti, ö is tárgyalni megy Budapestre, s különböző anyagokat beszerezni. A TOT főtitkára kilencre várja Homok Istvánt, és Szűcs Lajost, a szekszárdi területi tsz- szövetség titkárát. Háromnegyed kilenc előtt két perccel összetalálkozunk a folyosón a főtitkárral, dr. K. Nagy Sándorral. — Gyertek be, most mindjárt ! — mondja. Rokonszenves félfogadás. Gyorsan átmegyünk Szűcs Lajosért az épület másik részébe, a TÁSZI-hoz. (Termelőszövetkezetek Áruértékesítését Szervező Iroda.) Ö már ott tárgyal, előbb érkezett Budapestre néhány munkatársával. Üdvözlés. — Mit kértek? Kávét és málnát ajánlok — mondja dr. K. Nagy Sándor. — Bort nem, mert tudom, hogy ti jobbhoz vagytok hozzászokva azon a vidéken. Hosszú ujjú inget visel, nyakkendő nélkül. Ügyintézés magas szinten Látogatás a TOT főtitkáránál Szűcs Lajos és Homok István tömören elmondják, miről van szó. A kérés szokatlanul újszerű, de a főtitkár nem lepődik meg. Rögtön a létesítmény gazdaságosságát firtatja: végeztek-e ezzel kapcsolatban számításokat? Természetesen végeztek. Tanulmánytervet is készítettek az üzemről. Átnyújtják. A gyár mellett szarvasmarhatelep épülne. A lényeg végeredményben ez: olcsón lehetne előállítani marhahúst. A főtitkár helyesel: — Szerintem jó lapra tesztek a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésével. Különösen Tolnában... Látok benne fantáziát. Nagyon nagy fantázia van benne. A Szovjetunióban majdnem mindenütt meg lehet találni a sörgyárak mellett a szarvasmarhatelepeket. Kerekes megoldást láttam: a takarmány azonnal a jászolba jut az üzemiből. Szűcs Lajos: — A mi tanulmánytervünkben olyan megoldás van, hogy csövön menne a takarmány. Rövid szakmai eszmecsere, majd az országos helyzetet jellemzi a TOT főtitkára: — Általános tapasztalat, hogy a tsz-ek bírják a versenyt. Ahol valamit elkezdenek, az beválik. Elég sokat kiabálunk ..a ts7„-ek melléküzemi tevékenységével kapcsolatban. A pénzügyi vonal nem segíti ezt a munkát. De a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium igen. Dr. K. Nagy Sándor ott, előttünk rögtön felhívja telefonon dr. Sághy Vilmost, a miniszter első helyettesét, és tolmácsolja a faddi kérést, illetve még két tsz hasonló tervét. Szeretnének a szövetkezetek ebben az ügyben a miniszterhelyettes elvtárssal beszélni. A válasz: a miniszterhelyettes nem zárkózik el a kérés elől, de ebben a speciális dologban ő nem szakember, ezért tájékozódnia kell, mielőtt a tsz-ek vezetőit fogadja. Kutatóintézeti véleményt is fog kérni. Egy hónapon belül hívni fogja a tsz-vezetőket. A tanulmánytervet a TOT főtitkára személyesen küldi el a minszter első helyettesének. Közben nyakkendőt köt. Olyan helyre hivatalos, ahol nyakkendősen kell tárgyalnia. Hornok István és Szűcs Lajos napi munkája ezzel még egyáltalán nem ért véget. Folytatódnak a tárgyalások a TÁSZI-nál és más helyeken. A tsz-elnök két külföldi szakemberrel futott össze, nagyon előnyös üzletre van kilátás. Ha engedik. Vállalati monopolérdekekkel ütközik a dolog, ezért sajnos nem biztos, hogy sikerül megvalósítani. Pedig a népgazdaság is sokat nyerne vele. A gépészmérnök egy nyugdíjas budapesti emberrel is tárgyal: ő a szövetkezet megbízott anyagbeszerzője. Aranyat ér a munkája, havi ötszáz forintért. Hazafelé rohan a kocsi. Homok István: — Nem fecsegtem el az időt. Sikerült beszereznem . .. Veszi elő a táskájából az értékes dokumentumokat. Az aktatáska igen nagy. így kitömve körülbelül nyolc kiló. GEMENCI JÓZSEF ' TTTfTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTfTtTTTTTTTTTTTTTT» Árpád népét megelőzték A kecskeméti művelődési központban Török Sándor kutató ismertette azokat az újabb adatokat, amelyeket a nyelvészet, az etimológia eszközeivel állapított meg, a magyar nép honfoglalás előtti életéről, történetéről. A többi között elmondta, hogy az V. századtól kezdve egy-egy nép egyik részét feketének, másik részét fehérnek nevezik a korabeli források. így voltak fehér és fekete kazárok, fehér hunok, fekete ugorok, stb. Nestor, orosz krónikás például Árpád népének Kijén alatti elvonulásáról megjegyzi, hogy ezek voltak a fekete ugorok. A török népeknél az „ak”, „ax” fehéret jelentő szavakkal a női nemet illetik még ma is... így van ez a kirgizeknél, a baskíroknál, a csatagájok- nál, de nálunk is él még a „fehérnép” kifejezés. A kínai évkönyvek viszont arról tanúskodnak, ' hogy az új-ugorok, az avarok, s az ázsiai, vagy fehér hunok az égtájakat színekkel jelölték. Nyugai volt a fehér, észak a fekete, kelet a kék, dél a vörös. Ezek összevetéséből az tűnik ki, hogy a „fehér- fekete" megkülönböztetés nem bőrszínen alapult, tehát nem faji jellagű volt, hanem a korabeli társadalmi viszonyokat tükrözte, a matriarchátusból a patriarchátusba v<aló átmeneti korszakba n, amit dr. László Gyula régészprofesszor sejtett meg először, s aminek bizonyításában nagy szerepe lehet a nyelvészetnek is. Ha a „fehér” szót, amely a nő fogalmát takarta, kapcsoljuk az égtájak színje.l- zéseihez, akkor kitűnik, hogy ez a szokás az anyajogú társadalmakba nyúlik vissza, mikor a nagycsaládon belül a női ág a nyugati (fehér) oldalon, a családfő az északi (fekete), a férfi-ágak pedig a keleti (kék) oldalon helyezkedtek el.. . Hasonló elrendezésűek voltak a törzsek, törzsszövetségek is. Később, a férfi-ág fölülkerekedésével — ez nyilván nem ment végbe békés úton —, két „pártra” szakadtak Ázsia népei; fehérekre és feketékre. Ez történt őseinkkel is. A fehér magyarok — az anyajogú- pártiak — eljöttek, a feketék pedi'g továbbra is ott. maradtak Ázsiában. Nem véletlen, hogy Árpád népét „fekete magya- rok"-nak nevezik a korabeli források, sőt, lakhelyük után a Volgát fekete folyónak emlegetik és környékét is a feketét jelentő j, kara”, .,gara” jelzővel illetik. A kutató — az eddigiekről eltérően — innen származtatja „magyar” népnevünket. .. Szerinte ez a terület-elnevezés szolgált alapul nemzetnevünkhöz. A „maa" finn-ugor és a „gara” ótörök szavak ösz- szetélelénél keletkezett a „magara” (később magyar) szó, amely fekete országot, fekete földet jelent. Érdekes a fehér magyarokkal kapcsolatos következtetés. Közismert, hogy a környező népeknél a magyarságnak általában az o'ngar, ungar neve terjedi el. E név pedig pontosan megegyezik az „avar” népnév jelentésével és szószerinti fordításban anyaférfit, vagyis az anya leszármazottját, a fehér oldalon állót jelentette. Ez a tény azt bizonyítja, hogy a környező népeknél az ungar népnév már ismert volt Árpád honfoglalása idején, még akkor is, ha erre a korabeli forrásokból nem rendelkezünk adattal. De ide vezet a középkori történetírók munkáiból ismert onogur, illetve ogur gyűjtőnév fogalmának a vizsgálata is. Az og, ofng, onog szó jelentése az anya, a job oldal, a nyugat fogalmát takarja. A szó végén lévő „ur”-t pedig akár törökből, akár finn-ugorból fordítjuk le, egyaránt törzset, nemzetséget, leszármazottat jelent. Az előadáson elhangzott nyelvészeti következtetések igazolják dr. László Gyulának, az EL TE régészprofesszorának azt a fel- tételezését, hogy a honfoglalás nem egy, hanem két szakaszban történt, hogy a magyarság anya-ági csoportja, a „fehér magyarok” 200—250 évvel megelőzték Árpád „fekete magyarjait" a Kárpát-medencében. R API MIKLÓS Vállalatok, üzemek, intézmények, értékesítő szövetkezetek, FIGYELEM! A „Földvár" Gumiipari Ktsz határidőre vállalja minden számban olajálló, saválló, keménykapiis, posztószárú csizmák elkészítését és méretre való szállítását. Minden számban vállalunk az 1970-es évben posztó gumírozott meleg cipő elkészítését és szállítását különböző színekben. Minden megrendelőjét szeretettel várja a . Földvár” Gumiipari Ktsz. Dunaföldvár, Kossuth L. u. 11—1.1 Telefon: 59, és 122 \ (421
