Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-17 / 190. szám
/\ cpfc fa SIMONT 0 R N 'J Felkapaszkodni a fára Kevés község múltja olyan gazdag. sokszínű, mint Simontornyáé. De annyi minden végződött a falura nézve balszerencsésen, hogy Simontcrnyát legcélszerűbb ahhoz az emberhez hasonlítani, - aki mindig megpróbál felkapaszkodni a fára, az első mozdulatok után úgy tűnik, hogy sikerül is, de aztán visszapottyan a cél elérése előtt. Elég, ha az egy-- kori megyeszékhely szerepére utalunk, vagy figye-' lembe vesszük a bőrgyár hatását, de ezt támasztja alá az útviszonya is. Valamikor, nem is olyan régen, simontornyai járás is volt, ám Simon tornyáról mintha mindenki megfeledkezett volna. Pedig jobb sorsra érdemes falu ez. Az utóbbi években hivatalosan történt egy s más Simon- tornya áldatlan helyzetének javítására, de abból még nem sok minden látszik. Feltétel a múlt század végi Simontornyáról. A néhány középületen kívül még alig volt cseréptetős ház: a Sió és a hegy közti részén kizárólag j zsupptétö's íliázak i sorakoztak. , Ma nein-ís'.adnának engedélyt ilyenre. Dé-az. igény is más. A házak külsejét. 'és' berendezését, -illetően' egyaránt. Egy pe- dagógOfesaTádrióz. • Tusa Mi- hályékhoz ; éppen akkor . ko- ; pogtatttMik-.Ue, amikor...kültöz- ! ködéshek csbhíagoítak. Äz/asz- I szony. "ugyan' Simóntomyai születésű, s a fér'jí'is Tolna-megye . ........ -__s_______________:___;___ü___:_______ e gy másik, könnyen megközelíthető községéből való, ám ennek ellenére elköltöznek Székesfehérvárra. Szerényebb jövedelmi viszonyok közé. Most a költözködés közepette az az egyik legnagyobb gondjuk, hogy bizonyos' bú torféleségeket szeretnének eladni. Például; a még jó állapotban lévő konyhabútort. A falu széléről már voltak érdeklődők, de nem • elégítette ki áz .igényüket. „Ennél azért mégis modernebbet ', szeretnénk’' — mondták. Tolna vármegye székhelye: Simontornya Ez is volt. Több, mint fél évszázadon keresztül. amint azt dr. Kiss -István-. • feltárta, monográfi ájáBan. Ä török kiűzése után a me-, gye rendjei szervezkedni kezdtek, ám kiderült, hogy nincs valamirevaló vármegyeház. 1718-ban Simontornyán tartották ülésüket, s azon elhatározták, hogy az okmányok megőrzésére és a rabok elhelyezésére vármegyeházat építenek. A választás Simontól’-, nyára esett. Egyezkedni kezdtek a község földesurával, hogy adjon e célra megfelelő területet. A gróf hol megígérte, hol visszavonta ígéretét, majd egy évtizedes huzavona után végül is megépült Simontornyán a vármegyeház, s így 1727-től Simontornya megye- székhely lett. A folytatást nem ismerő ember azt hinné, hogy ezzel megalapozódott Simontornya jövője: az addigi szerény helység rohamos fejlődésnek indult. Ám egy évtized sem múlt el, kiderült, hogy a falak annyira . átnedvesedtek. pontosabban ki sem száradták, mert ’talaj.vízes .terül%** ' .‘1oe'V a* tönkremennek benne. Áz’ alagsorig., bprtjinpfdjakban. . pev- dig rná.idhógvrtern- állt a víz. Sok mindennel megpróbálkoztak, próbálták kiszárítani az épületet, de nem sok eredménnyel. A 40x42 méteres épület egyes részeit már-már az összeomlás fenyegette. Pedig az épület egyébként nagyszerű lett volna, mindent megépítettek benne és hozzá, ami akkoriban szükségeltetett. Húsz lónak még istálló is volt hozzá. • Végül 1784-ben ' elköltözött Simontornyáról a megyét igazgatói hivatal: megszűnt a simontornyai vármegyeháza. Még mielőtt a községnek valami haszna lett volna belőle. •Az egészből csak a grófnak lett haszna. Annak idején borsos áron és számára rendkívül kedvező feltételek mellett a megye rendelkezésére bocsátotta a vármegyeházához szükséges^ telkét, most pedig rendkívül olcsón visszavásá- 1 rolta a nagy és bizonyos célokra jól megfelelő épülettel együtt'. Mindjárt be is költöztette az uradalmat vezető alkalmazottait. A községnek legfeljebb a kellemetlen emlékek sokasága maradt meg a megyeszék - . hely jellegből. A simontornyai ! vármegyeházán tartott rabok ugyanis az átlagnál is jobban sínylődtek, nagyon sokan elpusztultak a börtönben, s a város közvetlen közelében, az úgynevezett Kálvária hegyen ott volt a vesztőhely is. A császár ugyan rendeletileg eltiltotta a tortúrát (kínzást), de a vármegye urai tovább folytatták, arra hivatkozva, hogy e nélkül nem tudják fenntartani a rendet. Simontornya ura mindössze arra kérte a vármegyét, hogy a vesztőhelyet helyezze egy kicsit távolabb a Kálvária hegytől, mert az akasztófán rothadó hullák szagát a szél a lakott helyre hozza. Amikor valakit felakasztottak, a hulRőrgyúr és A bőrös szakma jóval idősebb Simontornyán, mint maga a bőrgyár. A fennmaradt adatok szerint. a múlt század elején Fejes . István tímármesterséget folytatott Simontornyán, noha nem tette le a mestervizsgát. 'Céhbeli tímármester is dolgozott: Prifák József. de 1829-ben eltávozott a faluból Szekszárdra, mert az uradalom magas adóval sújtotta. A bőrgyárat a Fried-család alapította. E bőrgyár kialakulása meglehetősen tipikus példája a magyar nemzeti ipar kialakulásának. Időben is egybe esik vele, s ezért fontos része a nemzeti önállóságunkért folytatott harcnak. Persze, magán viseli a feudalisztikus ellentmondásokat is. Az alapító Fried Salamon még élvezte a falu grófjának támogatását. Az első Friedek ugyanis még kisipari keretek leözt termeltek. 1828-ban Fried Salamon csupán Bernát nevű fiával és egy segéddel dolgozott, ez után adózott. A feudális körülmények közt egyszerűen nem volt terület, ahol tartósan megvethették volna lábukat. Perbe kerültek a földesúrral, s csak 1855-ben tudtak némi kis területet szerezni, a mai gyár térségében. Itt lassanként nagyobbodott a műhely, szaporodtak az alkalmazottak, a gépesítés, a kézműipari műhely tulajdonképpeni gyárrá fejlődése azonban csak 1886-ban kezdődött még: ekkor állították munkába az első gőzgépet. Á vízhúzás és gubacsőrlés nehéz munkáját ettől kezdve gép végezte. Négy év múlva újabb gőzgépet állítottak munkába és szereztek egy hasítógépet is. A család több tagja közben - külföldön tanulmányozta a bőripart, s a XX. század első évtizedeiben már százakban mérték a munkáslétszámot. Régmúlt idők, A simontornyai vár alapjait 1270. körül vetette meg Simon alországbíró. Később mások birtokába került. Egy ideig Ozorai Pipó is birtokolta. Pipó Firenzéből került Magyarországra fiatal lovagként. Jelentős szerepe volt a fiatal Hunyadi János hadászati, had- vezéri képességeinek kibontakoztatásában. Kelten a liőrgyári nyugdíjasokról A. bőrgyári nyugdíjasok helyzetéről két helyen is érdeklődtünk, A bőrgyárban Perger Imre szb-titkártól. .A válasz: — Hozzávetőlegesen 100— 150 ember él a községben, aki tőlünk, a bőrgyárból ment nyugdíjba. A lehetőségekhez mérten igyekszünk velük törődni, annak ellenére, hogy már nem dolgoznak. Az üzemi konyhán ebédet biztosítunk részükre, s ők ugyanúgy megkapják az üzemi térítést, mintha munkaviszonyban állnának. Használhatják az üzemi fürdőt is, ezen felül*évente körülbelül 40—50' rászorulónak 2—300 forintos segélyt, adunk. A falu egyik legeldugottabb részében, a Könyök utcában lakik Beck. János nyugdíjas, öt is felkerestük és * megkérdeztük. — Majdnem négy évtizeden keresztül dolgoztam- a gyárban — mondotta. — Kapom a nyugdíjat, de azzal nem vagyok megelégedve, ahogyan a gyár törődik velünk. Amikor nyugdíjba mentünk, végigvezettek bennünket a gyárterületen, megmutatták az új létesítményeket.. beszédet mondtak, de ezzej meg is feledkeztek rólunk. Igaz, árra van lehetőség, hogy bemenjünk ebédelni, de azt nem 'igen tudjuk igénybe, .venni, mert a kedvezményi csak annak jár, aki a gyárban, dolgozott,, a, feleség részére- pedig csak felemelt áron adják . az ebédet. Ha mind a ketten odajárnánk ebédelni, drága lenne, az pedig megint, nem lenne jó, ha én odajárnék, a feleségem meg külön főzne magának. Élünk, dolgozunk, még, szerencse, hogy éri is, rneg a többi simontornyai is-, gondoskodott egy kis háztáji kertről, s azzal ki tudjuk egészíteni a nyugdíjat. A gyár komolyan csak addig tartja számon az embert, amíg munkaviszonyban áll vele. lát nem vették le, • hanem megvárták, arriíg önmagától leesett, s csak utána temették el. A vár nagy szerepet játszott a Rákóczi-féle szabadságharcokban. A kurucok 1705-ben vették be először. A kurucok nem rendelkeztek ostromUTAK Simontornyán fontos útvonalak vezetnek keresztül. Néhány éve megkezdődött a Dunaföldvár—Dombóvár közti út korszerűsítése Simontornya térségében. Az első pillanatban rendkívül megörült minden helybéli, mondván, végre valamivel gyarapszik Simontornya. De aztán... Csapó János bőrgyári főművezetővel döcögünk a bőrgyártól Tolnanémedi irányába. Mint a terepet kevésbé ismerő, nem tudom kikerülni a „nyelvharapó" kátyúk többségét. — Én helybéli vagyok — mondja Csapó János —, és pár százszor megjártam ezt az útszakaszt, így kiismerem magam a kátyúk közt is, de azért én sem tudom mindet kikerülni. És hogy mi lesz ennek az útnak a jövője, nem tudom. Nagyon jó, hogy a dombóvári utat most a rekonstrukcióval nem a régi nyomvonalon vezetik, hanem megkerülték a falut. Csakhogy építés közben teljesen tönkretették a régi utat. Ráadásul ez az út most a község kezelésébe megy át, a községnek viszont nincs pénze arra. hogy ezt megfelelően rendbe hozza. Most ugyan javítgat rajta valamit a régi tulajdonos, de nem sokat ér az ilyen javítás. Tehát tulajdonképpen az új útból sem a községnek van haszna. : környéke Perger Imre, a bőrgyár szb- titkára: — Bőrgyárunk az ország második ilyen jellegű üzeme, a nagyságrendet illetően. Egész Közép-Európában számottevő, ismert, jelentős. Korszerűségére elmondhatjuk, hogy világszínvonalú. Az elmúlt években is rohamosan fejlődtünk, korszerűsödtünk, de most újabb fejlesztés előtt állunk. Uj krómoscsarnok épül, s ez azt jelenti, hogy körülbelül 1 millió négyzetméterrel növel-, ni tudjuk az évi bortermelést. Jelenleg 1300 főt foglalkoztatunk a nagy kapacitású és korszerű gépek mellett, de a krómoscsarnokkal újabb 250 fővel tudjuk növelni a létszámot. Ugyanakkor a községen egyáltalában nem látszik meg, hogy ilyen nagy üzeme van. A gyáron belül modern technika, világszínvonal, környezetében pedig sok évtizedes elmaradottság. A falu gondjainak megoldását nem segítette a gyár, s nem véletlen, hogy Simontornya sok tekintetben elmaradottabb, hátrányosabb helyzetben lévő falu, mint számos kis község. Hogy mást ne említsek, itt van a rendkívül nagy lakásprobléma. Ugyanakkor a gyár jóvoltából hét- évtized alatt mindössze égy lakás épült. — Most rendelet mondja ki, hogy egy-egy üzem közvetlen anyagiakkal is segítse a dolgozók lakáshelyzetének javítását. — Igen, csakhogy ez számunkra alig több elméleti lehetőségnél. Ilyen célra 110 000 forint áll rendelkezésünkre egy évre. Nevetségesen alacsony összeg. Sok helyen hallja az ember, hogy milyen jó Simontornyáhak, mert nagy bőrgyára van. Ilyenkor mi, simontornyaiak egy kicsit idegesek leszünk. régi harcok ágyúkkal, ezért nem maradt más hátra, mint a megrohamozás. A várárkot betömték több napi megfeszített munkával, majd ostromlétrákon feljutottak a falakra, és kemény küzdelem után' bevették a várat. Bottyán kurucai közül sokan elestek várostrom közben, de végül is diadalmaskodtak. Ez a fegyvertény- a kurucok dunántúli hadműveleteinek egyik kiemelkedő része volt. Simontornya kulcsszerepet játszott e küzdelmekben, nem véletlen, hogy a labancok később nagy erővel vonultak fel Simontornya ellen. 1910-ben még egyszer sikerült a kuru- coknak visszafoglalniok Si- montornyát, de csak rövid időre tudták kézben tartani: a kurucok hadi-dicsősége akkor már leáldozóban volt. Irta és összeállította: RODA FERENC Népújság J 13SS. augusztus 17,
