Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-16 / 189. szám

Lefelé a Dunán A víz Jelszíne sima, alig lehet érzékelni mozgá­sát. A hajnali könnyű köd­ből csupán foszlányok marad­tak, de hamarosan eltiSztul- nak ezek is. A folyó tükrén szürke sávok; nagy részét a túlparti dombhát árnya ural­ja, mellette csendesen fodro­zódó világosabb vízcsík, majd egy egészen keskeny sáv, hol áttetszik a barázdált meder­fenék. A parton narancs- és kék színű sátrak sorakoznak a he­venyészett zászló körül. Csend. Aztán zizzen egy villámzár, némi motoszkálás, s egy hang ébresztőt kiált. A kis tér meg­elevenedik. Melegitős lányok, fiúk lepik el, szuszog a gu­mimatracokból kiengedett le­vegő, nagyot huppannak az összedöntött sátrak. Reggeli torna, mosakodás, .,früstökf’, csomagolás. Iszonyú fejet­lenség, áttekinthetetlen a fel­fordulás. Gyors kezek csoma­golnak. Semmi sincs a helyén, nagy a zűrzavar. Hat óra. zászlófelvonás, irány a csóna­kok! Indulunk! IT árom őrsi csónak „cso- -*-* rog” lefelé, az evezők hathatós közreműködésével. Elöl a Sárvíz, utána a potya­utas által Nemo-nak (Verne után szabadon) keresztelt egy­ség, s végül a Kapos halad. A motorcsónak még a gyúj­tással bajlódik. de néhány kilométeres előnyt nyugodtan adhat az evezősöknek. S va­lóban, hamarosan nyilvánva­lóvá válik a. lóerő fölénye, a elfüstöl, szinte állva hagyja kézi erővel hajtott társait. A levegő kellemesen hűvös, a víz kényelmesen kanyarog a zátonyok és a zöldellö szi­getecskék között. A parti táj alig változik; ártéri erdők hú­zódnak mindkét oldalon. Egy­hangúságukat elvétve néhíny előkandikáló torony, esetleg a fák közt itt-ott meglapuló házikó töri meg. T7' őzben változik a sor- rend. A hátul úszó Ka­pos fokozatosan megelőzi a Nemól, s szorosan a Sárvíz nyomába szegődik. Tempósan, egyszerre emelkedik és csap le a hat evező; lazsálás kizárt, csak egyet lehet tenni, ösz- szeszoritott foggal húzni a la­pátokat. A kormányos igyek­szik <t víz sodrát is kihasz­nálni. A bal oldalon fekete, á jobbon piros bóják szegélye­zik a hajózható vízifolyosót, ahol a sodor is a legerősebb. Itt célszerű haladni. A part mentén egyébként is sok a zátonyos rész, ezt a fodrozódó, kis örvényeket hányó vízfelü­let árulja el. A Kapos centiméterről cen­timéterre nyomul fel, s ugyan­így meg is előzi a Sárvizet. Ezek hirtelen ritmust válta­nak, növelik a csapásszámot, s az első helyet néhány csó- nakhossznyival ismét vissza- szerzik. — Szamarak — véli Lajos bácsi, alias Somogyi La­jos a Kapos sok túrát megért parancsnoka. — Kilométere­ket fognak veszíteni így. S valóban. Az evezők egyre fá­radtabban hullanak a vízbe, már csak töredék métereket húznak. A Kapos egyenlete­sen haladva az élre tör, s el­sőségét nem is veszti el, sőt, előnyét tetemessé fokozza. A hogy közelednek a pak- si kanyarhoz, egyre er- nyedtebben eveznek, s feluj- jonganak, amikor meglátják az útjuk célját jelző kikötött motorost. Annak parancsnoka integet, majd megindul a Du­na közepe felé — gyalog. A gyerekek elbámulnak. a potya utas nemkülönben. — Ez < szuper vízijártasság — nevet az egyik. Persze — mint ké­sőbb kiderült — nem történt semmi ördöngős. A part itt rendkívül sekély, hosszú ho­mokzátonyok nyúlnak a 1o- lyóba. Ki kellett tehát ugrani a csónakból, s a partra von­szolni azt. Hamarosan megér­kezik a másik két legénység is. Következik a rutinmunka: sátorverés a part árnyékos erdejében. Gyakorlott kézzel, gyorsan csinálják, s közben kiadós tízóraizásra is jut idő. A nap kötetlen időtöltés- sei telik. Finom ebéd — nagy adag halászlé — után, néhányan átmennek Paksra. rokonokhoz, ismerősökhöz, esetleg vásárolni. Mások él­vezik az augusztusi tűző na­pot, s a Duna vizét. Tollas­labda, foci, kinek mi kell. Olyan gyerek egy sem akad, aki a sátor hűvösében, alvás­sal pihenné ki az út fáradal­mait. Egészséges gyerekek ezek, elevenek, jókedvűek. Mozgásukon nem látszik, hogy több mint 300 kilométer van a karjukban. Köztük ugrál a kis vízióvodás is, a túra ve­zetőjének, Bodrogi Istvánnak ötéves kisfia. Hősiesen elvi­selte a vízi élet minden kel­lemetlenségét, a zsebkendőt is gsak néha-néha kell igénybe vennie. Sokat mesélnek, élményeik szinte kimeríthetetlenek. A tú­ra legkellemetlenebb szakasza az első nap volt, amikor v o- n at tál utaztak Szekszárdról Győrig. Rajongva beszélnek a Dunakanyar szép látnivalóiról, kalandjaikról. Dicsérik a kosz- tot. Bemutatják hogyan megy a víziúttörő a vízbe. Egysze­rű. Mintegy ötvenméteres vág­ta után fejjel. A nehézség csupán annyi, hogy előtte ke­rek szaltót illik ugrani. Gya­korlás kérdése az egész. z este észrevétlenül ér­kezik. Visszatérnek a Paksra látogatók, megvacso­ráznak, s körülülik a tábortü­zet. Vastag úszadékfából rak­ják, s néhány vidám dalt éne­kelnek mellette. A fáradtság azonban kiütközik: egyesek nagyokat ásítanak. Hamarosan elhangzik a takaródéra ösztö­kélő kiáltás. A kis tábor el­csendesedik, nyugalmára őrök vigyáznak. Egyik-másik sátor­ból hallatszik még szöszmötö- lés, de elhalkul ez is. Csupán a túlsó partról száll a zene, s valami idétlen éneklés is érkezik. A folyó sötét csíkján lenyűgöző színekben viliódzik az utcai lámpák, s a halász­csárda fénye. — Ember a vízben! — har­sán fel a kiáltás 11 óra táj­ban. A tábor megelevenedik, kócos, álmos alakok rohannak a csónakokhoz. Az örök persze nem sejtenek semmit. — Hová sietnek ezek? — riad fel az egyik, míg társa még mindig az igazak álmát alussza. Né­hány percen belül mindenki a csónakoknál van. A víz annyira lehúzódott, súlyos járműveket cipelni, míg vízre tudnak szállni. Elemlámpák fénye kutatja a folyót. — Jobbra fordulj! Állj! — harsan a kiáltás. Csobban a mentőöv, s a ful­ladozó görcsösen kapaszkodik belé. — Emeljük ki! Fogd meg a karját! Ne félj tőle, szo­rítsd! Most emeljük! Megvan .. . végre. Jé, hiszen ez a tanár bácsi! — ámuldoznak, s titok­ban mind megkönnyebbül, hogy nem igazi fuldoklóval van dolguk. A riadó még né­hány gyakorlatot tartalmaz sérült ellátása, lékponyvával hatástalanítani a sárült csóna­kot. Éjfél előtt fújják le, az imént kimentett „fuldokló” röviden értékeli a tapasz*ala- tokat: s a gyerekek ismét aludni mehetnek. Kivételesen egy órával tovább, csak hat­kor lesz ébresztő. Rövidesen mindenki elszenderill, így tesz hát a potyautas is: CSUPOR TIBOR betonelemgyártó szakmunkásokat, segéd műnk ásókat. Jelentkezés: Paks. Betonüzem Sik-sor. Felveszünk női dolgozókat betanított munkásnak, szakmunkástanulókat az 1969—70-es tanévre kerámiakészítő, cserépkályhacsempe-kószitő és cserópkályha-ópitő szakmába. lentkezés: Szekszárd-Csatár. Kerámiaüzem vezetőjénél. (195) Bélyeggyűjtőknek : *«•** t'A-> \ on.'íM.Mf sroia nmvti rtvwtm KVvíM «íj*; 125 jAHRE BERLINER ZOO m .U>r« V,<> '(♦<■-> ^ MEGJELENÉS ELŐTT KIFOGYOTT A Magyar Filatéliai Válla­lat, amely bélyegeinket ex­portálja, közölte, hogy az Apollo 11 blokkból a rendel­kezésre álló mennyiség — már megjelenés előtt — teljesen ki­fogyott. Az egyik újdonságok­kal foglalkozó nyugatnémet cég rendelése telefonon történt közlésekor azt is elmondta, hogy naponta olyan tömegű rendelést kapnak, amelyet raár szinte képtelenek megszámol­ni is, így augusztus elsejei postájukban három kiló sú­lyú olyan levelet kaptak, amelyben a Holdat érésről ki­adott valamennyi bélyeget kér­ték. Érdeklődésünkre illetékes helyen közölték, hogy a ma­gyar gyújtók részére szüksé­ges mennyiséget ebből a kü­lönleges kiadásból biztosítot­ták. JÓ ÖTLET A Stamp (Bélyeg) című New Yorkban megjelenő szak­lap egyik legutóbbi számában piaci ötleteket ad. Olyan bé­lyegekre hívja fel a figyelmet, amelyek a bélyeg a bélyegen motívumhoz tartoznak és köz- íük nagyon ajánlja az 1951. évi kiadásunkat, a 80 éves a magyar bélyeg színváltozatát, az ún. Lila blokkpárt. A cikk szerzője rámutat arra, hogy eb­ből csak 1200 pár létezik, ame­lyet annak idején maradékta­lanul szétosztottak. A szerző számos hiánylistában találko­zott a lila blokkpárral, sok európai kereskedő is/ szívesen vásárolná ezt a kiadást, így az ára emelkedni fog. A bel­földi helyzetet ismerve, a ma­gyar gyűjtők helyesnek tartják a következtetést, a blokkpár itt is nagyon kevés albumban található és a keresletet évek óta nem lehet kielégíteni. ÉRDEKES SZAKKÖNYVEK Rövidesen megjelennek az általános gyújtók érdeklődésé­re számot tartó ország-, Euró­pa- és világkatalógusok. Szen­vedélyünk hatalmas területe a különlegesség gyűjtőknek is ad anyagot és katalógusokat. Angliában most jelent meg az első része (177 oldal) a fantá­zia bélyegekről, a nem hivata­los kiadásokról szóló könyv­nek. Az Egyesült Államokban a postai levelezőlapok kataló­gusát kínálják négy dolláros áron. Megjelent az aerog- rammok (önzáros légilevélpa­pír) összefoglaló jegyzéke, amely ennek az 1943-ban be­vezetett kiadványnak történe­tét és változatait ismerteti. Nagy gondosságról tanúskodik egy Uruguayban kiadott ösz- szeállítás, amelynék címe: Labdajátékok bélyegen. Az el­ső fejezetben azon bélyegek vannak felsorolva, ahol csak a labda, vagy szervezetlen já­ték szerepel. Ezt azok a bélye­gek követik, amelyeken a 22 sportszerű labdajátékot lát­hatjuk, a golftól a teniszig. MIÉRT SOK A BÉLYEG? Kifogásolják a gyűjtők, hogy világszerte sok a bélyegkiadás, talán a legtöbb a levelezést alig folytató arab sejkségek­ben. Magyarázatul külföldön sokat emlegetnek egy tréfás választ. Amikor az egyik sej­ket szorongatják, hogy keve­sebb sorozatot hozzon forga­lomba, védekezésül azt mond­ta: „40 feleségem és 200 gye­rekem van, akik mind gyűj­tők". A NYÁR SZENZÁCIÓJA A berlini állatkert fennállá­sának 125. évfordulójára az ot­tani postaigazgatás négy bé­lyeget tartalmazó blokkot adott ki. A megjelenés hajnalán több száz méter hosszú sorok várták az árusítás megkezdé­sét. Az érdeklődőket nem any- nyira az állatokat és kölykei- ket bemutató bélyegek szépsé­ge vonzotta, hanem az első, 1950-ben kiadott berlini blokk értékére gondoltak. Az első blokk értéke mintegy négy­százszorosa a kibocsátás kori­nak. Az állatkert-blokk teljes mennyisége hat nap alatt el­fogyott, de a magas példány­szám miatt ára nem sokkal fogja meghaladni a beszerzési értéket. A szenzációk bélyeg­ben és Berlinben is csak rövid ideig élnek. A Földmunkát Gépesítő Vállalat hivatásos tehergépjármfi­vesetőjL tanfelvamot indít bentlakásos rendszerben. A tanfolyam költségeit fedezzük, a tanulmányi időre segédvezetői bért folyósítunk. További ‘ felvilágosítást levélben, ill. telefonon ad n vállalat munkaügyi osztálya. Cím: Budapest V., Vi­gyázó Ferenc u. 3. 126'790 64-es mellék Telex. Bp. 775 oktatás - (19)

Next

/
Thumbnails
Contents