Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-16 / 189. szám
vtláő pRöimRrATiGVtmrETEr' NÉPÚJSÁG I a MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fcS fi MEGYEI TAKÁCS LAPJA | XXX. évfolyam. 189. szám. ÄRA: 90 FILLÉR Szombat, 1969. augusztus 16, Erkölcsprédikációk helyett... Szabálytalan tudósítás a VI. országos egészségügyi vándorgyűlés második napjáról A vándorgyűlés második napjának üléselnöke dr. Szent- gáli Gyula, a kórház igazgató főorvosa zárszavában mondotta: a tanácskozás hitvallás volt, olyan hitvallás, amiből a társadalomért — és ennek holnapjáért — érzett felelősségtudat csengett ki. A vándorgyűlés második napjának programján a szexuális nevelés problémáit szerepeltek. Szót kért a tanácskozás napirendjének előadói között az orvos, a pszichológus, az író, a pedegógus sok oldalról közelítve az adott témát, de valahány előadó egyazon céllal: megállapítani, legalább közelítően, milyen elvi, elméleti alapon oldjuk meg a szexuális nevelést, hogy •— Marx szavaival élve — „a férfinak a nőhöz való viszonya az embernek az emberhez való legtermészetesebb viszonya legyen” — társadalmunkban. latait idézte, amikor elmondotta, szükségtelennek tartja a vádemelést a fiatalság ellen általában. Nem szabad extrém esetekkel példálóznunk, ha a szexuális felvilágosultságról, a szexuális nevelésről beszélünk. A szexuális élet problémái — saját tapasztalata szerint — centrális helyet item a fiatalság, hanem a felnőttek életében foglalnak el. Megítélése szerint inkább a fiatalok szociális gondjaival kellene többet foglalkoznunk. A tömegkommunikációs eszközök ontják a szex-témájú alkotásokat. Mi erről a fiatalok véleménye? Az, hogy ezek hősei — mint például a televízió több folytatásban legutóbb bemutatott hősei — „jól szituált polgári családok unatkozó gyerekei”. Innen és az ilyen alkotásokból táplálkozik a fiatalok ellen való vádemelés hangulata, ami még e tanácskozáson is hangot kapott. Holott a felnőttek alakítanak ki egy erotikus légkört, miközben megkívánják ugyanakkor, hogy a fiatalság se látva, se hallva, se gondolkodva, liliomot tartva a kezében sétáljon! Kaszás Imre annak a reménynek adott kifejezést, hogy illetékesek meggondolás tárgyává teszik a nem tudni miért elsorvasztott iskolaorvosi hálózat újjászervezését, valamint annak a reményének is, hogy a vándorgyűlésen felvetődött problémák továbbgyűrűznek. Őszintén sajnálható, hogy a vándorgyűlés második napja nem zajlott nagyobb nyilvánosság előtt, mert az itt féle- lőséggel, ségítőszándékkal elhangzottak megérdémelték volna a szakmainál sokkal tágabb közönséget is! Ma# szántunkból: A párt-vb tá 3. o. Babits tájai 4. o. Lefelé a Dunán 5. o. Rádiómelléklet 6. o. Nyomozás táborozási ügyben 7. o. Az Anyag- és Árhivatal a fogyasztói árintézkedések hatásairól A kormány Gazdasági Bizottsága az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének jelentése alapján megtárgyalta az 1968. végén és az idén bevezetett, a fogyasztói árakat érintő központi intézkedések hatásait, eddigi tapasztalatait A jelentés megállapítja, hogy aZ árintézkedések négy csoportba sorolhatók, mégpedig: — A kereslet ösztönzése érdekében — viszonylag szűk körben — hatóságilag megváltoztatták néhány fogyasztási cikk és szolgáltatás rögzített, vagy maximált árát. (Például egyes tüzelőanyagok árát csökkentették.) — Tovább egyszerűsítették a forgalmi adó-rendszert, ösz- szevonták a túlzottan differenciált adókulcsokat, ezzel közelítve a fogyasztói árakat a termelői árak arányaihoz. (Főként a ruházati cikkeket és a gépipari fogyasztási cikkeket érintették ezek az intézkedések.) — Néhány kivételezés (vámfelfüggesztések, dotáció, stb.) csökkentése (például a ruházati és a vendéglátóiparban.) — A szabad árak körének bővítése (főleg az import fogyasztási cikkeknél és néhány más nem alapvető terméknél.) A jelentés utal arra, hogy bár az intézkedések bevezetése óta viszonylag rövid idő telt el, néhány tapasztalatot már le lehet vonni. A jelek szerint különösen a hatósági árak változtatása általában elérte a kívánt célt. Az adórendszer egyszerűsítésével jelentős lépés történt a termelői és fogyasztói árak szervesebb összekapcsolásához. A részleges piaci feszültség hatására előreláthatólag nem teljesen az előirányzott mértékben Tábor '69 realizálódnak azok a központi számítások, amelyek szerint az adókulcsok összevonásából eredő ármozgások csökkentik az árszintet. A vállalatoknak ugyanis módjuk van arra, hogy bizonyos feltételek mellett — a piaci viszonyoktól függően az adórendezés ellenére változatlanul tartsák az árakat, vagy a központi intézkedésektől eltérő mértékű csökkentést vagy emelést hajtsanak végre. A ruházati cikkek piacán 1968 második félévétől bizonyos mértékű ár- ertielkedés tapasztalható, s ez — bár lassuló ütemben — elmúlt hónapokban is folytatódott. Az ipari és kereskedelmi vállalatok éltek azzal a lehétőséggel, hogy a ruházati árak egy részét egyelőre nem. vagy nem ä központi adóintézkedésnek megfelelő mértékben módosítsák. Az adó- csökkentés azonban mindenképpen befolyást gyakorolt az árszint alakulására. A közr ponti intézkedés árcsökkentő intenciója fékezte az áremelés Mint ezt valahány előadó elmondotta napjainkban a, szexuális élet és nevelés kérdései mind jobban előtérbe kerülnek, s ez világjelenség Dr. Métneki János profesz- szor az egészségügyi dolgozók szerepét kívánta meghatározni a szexuális nevelésben. Cr. Radnai Béla kandidátus a szexuális nevelés pszicholós giai problémáiról tartott sodró erejű és igen izgalmas előadást, dr. Ortutay Zsuzsa korunk nőkérdéséről beszélt; Veres Péter Kossuth-díjas író igen figyelemre méltó gondolatokat adott közre — túllépve a szex-kérdésen — azt fejtegette, hogy a tudatos lét korszakának küszöbén, mindenki álljon magáért helyt, még akkor is, ha egyhamar nem lehet megszüntetni a köztudatból csak lassan kikopó valláserkölcsi normákat. Dr. Bakonyi Gábor, a TIT budapesti szervezetének szakosztálytitkára arról beszélt, hogy a TIT országosan milyen szerepet vállal a szexuális nevelésben. Kaszás Imre országgyűlés képviselő, a szakmunkásképző intézet igazgatója saját pedagógiai ténykedésének tapasztaFiúk farmerben Lassan mindenütt Munkában a gyönki Nagy-brigád. (Foto; Krutek József.) már a fiatalok. A Tolna megyei diákok — más megyebeli, külföldi if jakkal együtt —, Csillebércen tevékenykedtek, a nemzetközi úttörőtábor bővítésén. Róluk, munkájukról kaptunk hírt Krutek Józseftől, a tábor la- kójátóL A Csillebércen dolgozó fiúk igazán fiatalos egyenruhát kaptak a munkához: mindegyikük farmernadrágban, egyforma sárga ingben dolgozik a két hét alatt. Ahogy tudósítónk írja, nem éppen könnyű a munka, amit végeztek. A favágástól az alapásásig, betonozásig, mindenből kijutott bőven, azért megszakadni mégsem kellett. Ezt igazolja egyébként a tábori program is: munka után elég idő került szórakozásra, sport- vetélkedőkre, s a fiatalok alaposan ki is használták ezeket a lehetőségeket. Egyébként érdemes is volt dolgozni — még akkor is, ha nehéz a különféle munkákra azonos mértékegységet találni —, mert a legszorgalmasabbak három naponként pénzjutalmat kaptak. Ez jól is jött, mert a tábor lakói időnként kirándulást rendeztek Budapestre. Ellátogattak hozzájuk a Színművészeti Főiskola végzős növendékei, akik emlékezetes sikerű műsorral szórakoztatták a tábor lakóit. Csillebércen S6 középiskolás diák képviselte megyénket: a szekszárdi szakközép- iskola, a dunaföldvári, tolnai, gyönki gimnázium tanulói. zárnak a nyári építőtáborok, az utolsó turnusban dolgoznak tendenciáját ott is, ahol maga az árcsökkenés nem következett be. A szabad árak körének bővítése az árszíhvonalban eddig érdemleges problémát nem jelenteit. Az elemzett tendenciák alapján 1969-re várható átlagos fogyasztói árszínvonal — a becslések szerint — az előirányzott kereteken belül marad. Ebben jelentős szerepe lehet a zöldség- és gyümölcsárak második félévi kedvező alakulásának és a ruházati piacon tapasztalható feszültség enyhülésének. A jelentés ezután az intézkedések gyakorlati tapasztalatait elemzi. A forgalmiadó-rendszer egy szerüsítésének előkészítőse oly módon történt, hogy az több területen lehetővé tegye az árszint változatlanságát, vagyis a tervezett áremelkedések és árcsökkenésék kiegyenlítsék egymást.’ A ruházati termékek adókulcsaihak összevonását úgy tervezték meg, hogy azok még kisebb mértékű árszintcsökkenést is lehetővé tegyenek. Az első tapasztalatok szerint azonban a szabadabb árformákba tartozó ruházati cikkeknél csak fokozatosan érvényesülnek ezek a célok.
