Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-11 / 158. szám

Ez történt a külpolitikában Megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka, melyen Gromiko külügyminiszter számolt be a nemzetközi helyzetről, hangsúlyozva, hogy az SZKP és a szovjet kor­mány külpolitikája az egész szovjet nép támogatását élvezi s ez jelenti erejének és hatékonyságának alapját. Kairóban hivatalosan bejelentették, hogy az EAK és az NDK nagyköveti szinten teljes jogú diplomáciai kapcsolatot létesít. Az EAK az ötödik arab ország, amely elismeri az NDK-t. Washingtonban sajtóértekezletet tartott Comeliu Bog­dán, Románia nagykövete, aki elsősorban Nixon romániai látogatásával foglalkozott. Moszkva Megnyílt a Legfelső Tanács ülésszaka Csütörtök délelőtt a moszk­vai Kreml-ben megnyílt a Szovjetunió Legfelső Taná­csának ülésszaka. Először a. szövetségi tanács képviselői, majd egy órával később a nemzetiségi tanács képviselői tartottak külön ülést, s ez­után került sor a szovjet par­lament két házának együttes ülésére. Az ülésen Andrej Gromiko külügyminiszter beszámolt a nemzetközi helyzetről, s egye­bek között hangsúlyozta: Külpolitikánk főbb irány­járható útja a kollektív biztonsági rendszer meg­teremtése lenne. A továbbiakban Gromiko rámutatott: „Kínával kapcso­latos politikánk alapja, mint eddig, úgy a jövőben is az az irányvonal marad, amely a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság közötti barátság visszaállítását és további fej­lesztését célozza —, magától értetődően mindenféle provo­káció határozott visszautasí­tásával. A sértegetések és szemrehányások áradatával a zatait és feladatait a jelen- e_„ . , .. , .... légi szakaszban az SZKP ^etunió konstruktív poli­tikát állít szembe, amely a két ország hosszú távra szóló érdekeit tartja szem előtt. Ezután arról beszélt, hogy a Szovjetunió a jövőben is abból indul ki, hogy az újabb világháború veszélyének elhá­rítását célzó leghatékonyabb lépés az általános és teljes leszerelés lenne. Kitért a szov­jet-amerikai kapcsolatokra, s hangsúlyozta: — Fejleszteni kívánjuk a jó- viszonyt az Egyesült Államok­kal. — majd arról, beszélt, XXIII. kongresszusának hatá­rozatai körvonalazták. A Szov­jetunió külpolitikájának az a célja, hogy a többi szocialis­ta országgal együtt kedvező nemzetközi feltételeket bizto­sítson a szocializmus és a kommunizmus építéséhez. Beszélt arról, hogy a szo­cialista közösségben külön szerepük van a Varsói Szer­ződés országainak, A Varsói Szerződés óriási . ereje a békét és a bizton­ságot jjTolfciljn Fiiiő|iÉhítn, i bogy .pem nagxíák Hlyeimen kívül az Egyesült Államok el­mondotta, majd a KGST leg- nőkének megnyilatkozásait egy utóbbi' ülésért - hozott' ’határőr»:' - maga«, szmtű lalkozó zatok jelentőségét méltatta. "Ezután " részletesén elemez­te a nemzetközi helyzetet, s aláhúzta V, * . ■ . • az európai biztonság meg­szilárdításának leginkább Kairó szovjet—amerikai találkozót illetően. \ü- '■ Befejezésül hangoztatta: az SZKP és- a szovjet Kormány külpolitikája az egés2 szovjet nép támogatását élvezi s ez jelenti erejének és hatékony­ságának alapját. Az NDK elismerése Kairóban csütörtökön hiva­talosan bejelentették, hogy az Egyesült Arab Köztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság nagyköveti szinten teljes jogú diplomáciai kap­csolatot létesít egymással. Az EAK külügyminisztériuin által kiadott közlemény han­goztatja: „Tekintettel az EAK és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kapcso­latok folyamatos növekedésé­re. a két' kormány úgy dön­tött, hogy nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatokat lé­tesít egymással. A két ország hamarosan nagyköveteket cse­rél.” Szudán, • Szíria, Irak és Dél-Jemen után Egyiptom az ötödik arab ország, amely el­ismeri a Német Demokrati­kus Köztársaságot. Washington Corneliu Bogdán saj tóértekezlete Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Corneliu Bogdan, a Román Szocialista Köztársaság wa­shingtoni nagykövete szerdán hazája felszabadulásának kö­zelgő, 25. évfordulója alkal­mából sajtóértekezletet tar­tott az amerikai fővárosban. A sajtóértekezlet központi témája «Románia külpolitiká­ja és Nixon elnök romániai látogatása volt. A nagykövet „merő kitalá­lásnak” minősítette azokat a nyugati feltevéseket, hogy az amerikai elnök romániai láto­gatása nézeteltérésekre adott volna okot a szovjet—román viszonyban. A nagykövet leszögezte, hogy a szövetség és a barát­ság politikája a Szovjetunió­val Románia hivatalos állami politikája, amelyen egyálta­lán nem fog változtatni Nixon elnök látogatása. Ami Románia külpolitiká­jának általános tartalmát il­leti, Bogdan nagykövet ki­fejtette: országának az a kívánsága, hogy a többi szo­cialista országgal karöltve működjék közre a nemzetközi kérdések rendezésében és a béke megszilárdításában. Ro­mániában a Nixon-látogatás- tól nemcsak a két ország kap­csolatának megjavulását, ha­nem a nemzetközi feszültség enyhülését is várják. Ä sajtóértekezleten elhang­zott olyan kérdés is, hogy hozzájárulhat-e Nixon láto­gatása a kínai—amerikai kap­csolatok megjavításához? A nagykövet puszta feltevésnek nevezte az idevonatkozó el­képzeléseket Forró hangulatú barátsági nagygyűlés Szófiában (Folytatás az 1. oldalról) KGST gazdasági szervezetére fordítottuk. És ez nagyon he­lyes! A gyakorlat ugyanis meg­győzően bizonyítja, hogy a szocialista országok csak akkor tudnak sikeresen fejlődni, ha együtt halad­nak, ha szélesítik és mé­lyítik a nemzetközi mun­kamegosztást, erősítik és szilárdítják gazdasági in­tegrációjukat. Éppen ezért fogadtuk meg­elégedéssel a KGST tanácsa XXIII. rendkívüli ülésszakán elfogadott határozatokat. E ha­tározatok szellemében azonos álláspontot alakítottunk ki ar­ra vonatkozólag, hogy konk­rét intézkedéseket teszünk Bulgária és Magyarország gazdasági életének további szocialista integrációja érde­kében. Nemzetközi kérdésekről szólt ezután s hangsúlyozta: A szerződés kifejezésre juttat­Kádár János Közösek Kádár János köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, majd így folytatta: — Azzal a megbízatással érkeztünk a testvéri Bolgár Népköztársaságba, hogy meg­kössük az újabb két évtizedre szóló magyar—bolgár barátsá­gi. együttműködési ég kölcsö­nös segítségnyújtási egyez­ményt. Felhatalmazásunk arra szólt, hogy ünnepélyes for­mában új szerződéssel pecsé­teljük meg régi és szüntelen törekvésünket: tegyük még erősebbé, megbontihatatlanná a magyar—bolgár barátságot és együttműködést. Őszinte örömünkre szolgál, hogy eleget tehettünk ennek a megtisztelő kötelezett­ségünknek; a mai napon aláírtuk új barátsági és együttműködési szerződé­sünket. Ezután arról beszélt: a ma­gyar nép örül annak, hogy a testvéri bolgár nép szocialista hazája építésében elért sike­reivel és békeszerető külpo­litikájával tiszteletet és meg­becsülést vívott ki magának a világban. Ezután a hazánk­ban folyó szocialista építő­munka eredményeiről szólt, majd így folytatta: — Tárgyalásainkon áttekin­tettük kapcsolatunk eredmé­nyeit. Számbavételük mellett megállapíthattuk azt is, hogy további nagy lehetőségek­kel rendelkezünk gazda­ságpolitikai céljaink egyez­tetésében, terveink koordinálásában, a termelés szakosításában és kooperációjában, a tudomá­nyos és műszaki együttműkö­dés fejlesztésében. Közösek érdekeink, azonos az állás­pontunk és törekvésünk gaz­dasági együttműködésünk sok­oldalú fejlesztésére, külkeres­kedelmi politikánk összehan­golására, a szocialista orszá­gok pozícióinak erősítésére a nemzetközi piacokon. Ami a magyar—bolgár kap­csolatok egészét illeti, rendelkezünk mindazon feltételekkel, amelyek szükségesek azok erősíté­séhez, további fejlesztésé­hez. Ezek közül legfontosabb párt­jaink azonos elvi állásfogla­lása a szocializmus építésé­nek és a nemzetközi helyzet megítélésének alapkérdései­én; az a szilárd egység, amely mostani tárgyalásain­kon töretlenül, nagyszerűen és teljes mértékben megmu­tatkozott. ja közös akaratunkat, hogy együttes erőfeszítéssel védjük meg a két szocialista ország legfontosabb érdekeit, függet­lenségét és szuverénitását mindenfajta imperialista mes­terkedéssel szemben. Szerző­désünk első betűjétől az utol­sóig Európa biztonságát és bé­kéjét szolgálja, — mondotta Zsivkov. Foglalkozott a moszkvai ta­nácskozással s kiemelte az MSZMP érdemeit és hozzá­járulását a tanácskozás sike­réhez. — Pártjaink, mint eddig, a jövőben is együttműködnek a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc fő tényezőjének, a szocialista közösség egységének és hatal­mának további megszilárdítá­sáért, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom egységének, összeforrottságá- nak növeléséért. — mondotta beszéde befejező részében Tó­dor Zsivkov. Viharos taps közben emel­kedett szólásra Kádár János. érdekeink Ezután nemzetközi kérdése­ket érintett, s egyebek között méltatta a kommunista és munkáspártok moszkvai ta­nácskozásának jelentőségét, s kiemelte: — Örvendetes számunkra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kom­munista Párt a moszkvai ér­tekezleten is teljes egységben lépett fel. Foglalkozott a KGST leg­utóbbi moszkvai ülésszakával, majd arról beszélt, hogy a nemzetközi kommunista moz­galomban élenjáró szerepe van az SZKP-nak. Szerintünk — folytatta — a Szovjetunió­hoz fűződő viszony nem egy­szerűen államközi kapcsola­tok kérdése, hanem szorosan érinti a kommu­nista világmozgalom fejlő­dését, a kapitalista és szo­cialista társadalmi rend­szer harcának kimenetelét, a béke sorsát, az emberi­ség jövőjét. Befejezésül hangoztatta: — A magyar népet jóleső érzéssel tölti el, hogy őszinte barátunknak, hűséges szövet­ségesünknek tudhatjuk és vall­hatjuk a bolgár népet. Mi ezt a barátságot minden erőnkkel óvjuk, ápoljuk és erősítjük. Todor Zsivkov és Kádár János szavait gyakran szakí­totta félbe a résztvevők hosz- szan tartó, telkes, nagy tapsa, ünneplése. A beszédek el­hangzása után is percekig zú­gott a taps, a gyűlés részt­vevői melegen ünnepelték Kádár Jánost és Todor Zsiv- kovot, a bolgár és a magyar nép megbonthatatlan barát­ságát. A nap képei Olasz parasztok nagyszabású tüntetést rendeztek Rómában, hogy felhívják a kormány figyelmét problémáikra. A tűző nap ellen ernyővel védekeztek, jelszavaikat ernyőikre írták. Neil Armstrong az Apollo—11 A Nyugalom Tengere, amelyet űrhajósa utolsó gyakorlatait az Apollo—11 holdjárművé- folytatja, nek leszállóhelyéül jelöltek ki.

Next

/
Thumbnails
Contents