Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-06 / 154. szám

INTERPELLÁCIÓ ______' _________________. . ‘ '• • > • V álaszol Horváth József a megyei tanács vb-elnökhelyettese Simon József Szekszárd, Per- czel M. u. 2. sz. alatti lakos kérdezi, hogy a Szekszárd város erózióvédelmét, szőlőkultúrák felújítását milyen elképzelések és tervek alapján, milyen beru­házási költségekkel rendezik, ezek pénzügyi fedezete milyen forrásból biztosítható és előre­láthatólag e munka mikor kerül befejezésre? A Gazdasági Bizottság 1961- ben határozatot hozott, mely­nek értelmében meg kell ol­dani Szekszárd város víz- és iszapelöntési problémáit. A ha­tározat alapján a Vízügyi Ter­vező Iroda elkészítette tanul­mánytervét, melyben megál­lapította, hogy a GB-határo- zat végrehajtása csak a szek­szárdi történelmi borvidék szőlőrekonstrukciójával együtt lehetséges. A szekszárdi hegyvidék ren­dezésére 1967-ben az OMMI beruházási programot dolgo­zott ki, majd 1968-ban elké­szültek az első kiviteli tervek és megkezdődött ez a munka. Első lépésként a Tóth- és és Baranya-völgy tereprende­zése és vízrendezése, szurdi- kok, vízmosások bedöntése került, illetve kerül kivitele­zésre. További feladat, ame­lyet a beruházási program megjelöl, a Parászta-, Barti- na-, Bakta- és Csatári völ­gyek teljes vízrendezése, szük­ség szerinti tereprendezése stb. E területeken, mintegy 80 százalék területi nagyságban szőlqt találunk. Értelemsze­rűen tehát a talajvédelmi fel­adatok megoldásával egyide­jűleg ezen szőlők rekonstruá­lása is megtörténik. Ezzel ösz- szefüggésben megkezdődött Szekszárdon a szőlőhegy ren- dézése miatt a zártkert léte­sítésének előkészítése, kert­szövetkezetek kialakítása, olyan állami tartalékterüle­tekre, amelyek hasznosítása eddig nem történt meg, illetve gazdaságosan nagyüzemi mű­velésre alkalmas szőlők eze­ken a területeken nem tele­píthetők. A beruházási program 7—8 éves kivitelezési ütemet hatá­roz meg. Ez nem egy merev forma, és a beruházási erőfor­rások fogják elsősorban meg­határozni, hogy 7—8, vagy esetleg 10 év alatt kerüljön a szekszárdi dombvidék rende­zésre. Az érvényben lévő ártámo- gátási rendelkezések értelmé­ben a mezőgazdasági nagy­üzemek a talajvédelmi és szőlőtelepítési munkákhoz 70 százalékos állami támogatást élveznek. A közcélú talajvé­delmi, vízrendezési feladatok megoldásához a Vízügyi Igaz­gatóság 80 százalékos állami dotációt biztosított, amelynek fenntartását a továbbiakban is kérjük. A beruházási program elő-_ irányzata szerint a szekszárdi történelmi borvidék talajvé­delmi rendezése, mintegy 175 millió forintba kerülne nép- gazdasági szinten, amely ösz- szegből a termelőüzemek a fentiek szerinti állami meg­segítésben részesülnek. Nemes Ferenc tsz-elnök, Sö- vényi Istvánná főkönyvelő és Máthé István párttitkár az Iz- ményi Gábor Áron Mg. Tsz. vezetői a következő kérdésekkel fordultak a Magyar Televízióhoz: Miért van probléma 1969. I. bő 1-től a nőivarú szarvasmarhák szállításával? A tenyészállat-ki­választást miért nem a tsz- szakemberekre bfzzák? Kétségtelen, hogy 1969-ben a vágómarha-átvételekkel problémák voltak, melyet el­sősorban az ismert 1968. évi állategészségügyi helyzet idé­zett elő, azonban az a tény, hogy a vállalat ez év márciu­sától már élőállatot tudott ex­portálni, elősegítette a prob­lémák megoldását és ma már elmondhatjuk, hogy a felve­tésben kifogásolt vágómarhák átvétele megtörtént. A megye vezetői és a magam nevében is kijelenthetem, hogy a tér-/ melőszövetkezeti vezetők, szakemberek nagy többségét a megfelelő, egészséges szelek­ció végrehajtására igen alkal­masnak tartjuk. Azonban az 1968. évi túlzott arányú nő­ivarú kivágások miatt orszá­gosan bizonyos megszorításo­kat kellett bevezetni. Vélemé­nyünk szerint azonban — fel­tételezve, hogy helyileg a megadott irányszámokkal jól gazdálkodnak — a megszorí­tások ellenére a problémákat le lehet rendezni; az egy-két helyen még esetleg jelentkező reális igényeket is meg lehet oldani. Miért van az, hogy a Magyar Nemzeti Bank csak rövid, 3—4 éves beruházási hiteleket ad? Az új gazdasági mechaniz­mus hitelpolitikai irányelvei szerint a hosszú lejáratú hite­lek kihelyezési időtartama 4 —20 év. Hitel kihelyezésénél az MNB figyelembe veszi a hitel megtérülésének bizton­ságát, fontossági sorrendet, to­vábbá a hitel visszafizetésé­nek határidejét. A termelőszö­vetkezetnek saját érdekében fel kell mérnie a pénzügyi le­hetőségeit, hogy mi az a leg­rövidebb határidő, aminek vállalása a termelőszövetkezet­nél pénzügyi nehézséget nem okoz. Amennyiben a termelő- szövetkezet nagy összegű hi­tel visszafizetését felelőtlenül rövid határidőre vállalja, az ebből eredő hátrányos követ­kezményeket viselnie kell. A Magyar Nemzeti Bank 1968. I. hó l-töl termelőszövetkezetek­nek egyszámlájukon lévő pén­zért kamatot nem fizet, ugyan­akkor a tsz rövid lejáratú ter­melési hiteleknél 6 %-os ka­matot tartozik fizetni a bank­nak. A gazdálkodó szervek jöve­delméből származó meghatá­rozott időre betétként elhe­lyezett és ténylegesen betét­ként tartott pénzeszközök után a Magyar Nemzeti Banknak a hitelpolitikai irányelvekben megállapított mértékben betéti kamatot kell térítenie. Azok után az összegek után, ame­lyeket a gazdálkodó szervek a lekötés időtartamára meghatá­rozott idő előtt felvesznek, a Bank kamatot nem fizet. Igaz-e, hogy a búza átvételé­nél áttérnek a béltartalom sze­rinti minősítésre? A .mezőgazdasági kormány­zat és a Gabona Tröszt fog­lalkozik azzal a kérdéssel, hogy 1970-től bevezetik a ga­bonáknál a beltartalmi érték szerinti átvételt. Egyelőre a szükséges műszeres berende­zés erre a célra nem áll ren­delkezésre, tehát jövő évtől csupán olyan átvételi minősí­tésre számíthatnak a mező- gazdasági üzemek, mely sze­rint más kategóriába kerülnek a kemény szemű és más kate­góriába a puha szemű búzák. Mi várható a vetőmagvak te­rén a magyar vetőmagnemesí- tőktől? A korszerű agrotechnikai igények kielégítése érdekében hazánkban is foglalkoznak magasabb termőképességű, jobb szalmaszilárdságú, inten­zív gabonafajták előállításá­val. Több fajta már 1968. óta, vagy ezt megelőző évek óta kísérleti telepeken termesz­tésre került és a kísérleti eredmények alapján döntenek további felhasználásukról. Tu­domásunk szerint kísérletek folynak: Kompolti 2, Szegedi 423—3, Szegedi-Tar, Fertődi 1/17, Kiszombori 1, Fertődi 293/a, Szegedi 45—64, Karcagi 149, Fertődi 293/b, Fertődi 4420, Nagykúnsági 22, Nagy- kúnsági 34, Karcagi 124 stb. fajtákkal. Hogy ezek közül melyek kerülnek köztermesz­tésbe és mikor, arról a fajta­minősítő tanács dönt. Dönté­süket a Magyar Mezőgazda­ság c. folyóiratban és a Me­zőgazdasági Értesítőben köz­zéteszik. Várható-e a magyar gyártmá­nyú gépek alkatrészellátásának jávulása (Dutra. ÜE—28 trakto­rok, pótkocsik, stb.) ? A hazai és külföldi gépek alkatrész-ellátása között nincs különbség. Különösen, ha fi­gyelembe vesszük azt, hogy az AGROKER Vállalat által forgalmazott hazai gyártmá­nyú gépalkatrészek értéke az elmúlt két évben megduplá­zódott. Javítja a pótalkatrész­ellátási helyzetet az AGRO- TRÖSZT vezérigazgatójának olyan irányú intézkedése is, amely szerint új gépet csak akkor vásárol a nagykereske­delem, ha a szállító legalább kétéves időtartamra vállalja az összes szükséges pótalkat­rész-ellátást. Ugyancsak ked­vezően fog kihatni az... alkat­rész-ellátásra az, hogy pl. a Vörös Csillag Traktorgyár az új gépek eladása után maga számára tartja fenn a garan­ciális hibák kijavítását. A pótalkatrész-ellátást segíti elő az a lehetőség is, hogy a me­zőgazdasági nagyüzemek a hazai gyáraktól közvetlenül is megrendelhetik azokat az al­katrészeket, melyeket a Nagy- ker. Vállalatnál - beszerezni nem tudnak. Mikor lehet nagy teljesít­ményű betakarítógépeket és jó silókombájnt beszerezni? Az AGROKER minden év március hónapjában levélben keresi meg a felhasználókat a várható, tervezett igények felmérése érdekében. A be­érkező igények alapján kezdi meg a bel- és külföldi gyár­tókkal, exportáló külföldi vál­lalatokkal az árualapok bizto­sítására irányuló tárgyaláso­kat. A megye termelőszövet­kezetei 1968-ban 22 db KS— 69-es silózógépre jelentettek be igényt, amelyből az AGRO- KÉR-nél még mindig van el­adatlan gép. SZK—4-re sze­relhető I—15-ös silózóadapter­ből igényt nem jelentettek be. (Most ezt keresik.) SZK—4 kombájnból az igény 13 volt, az AGROKER szállított 30-at, de eladni mind rtem tudta, így átadta a társ AGROKER-ek- nek. Feltűnő az E—660 burgo­nyakombájn igényfelméréssel szembeni forgalmazása. Az 1968-as igény 19 ckb volt, az AGROKER szállított 16 db-ot és forgalmazott 1 db-ot. Ezek a gépek 'jelenleg is eladatlan készletet képeznek. Véleményünk szerint az Sj típusú, nagy teljesítményű be­takarítógépek mezőgazdasági üzemek részére beszerezhetők, de csak akkor, ha az üzemek tervszerűen ezt előre megren­delik és ilyen irányú igényü­ket időben jelzik az AGRO­KER Vállalat felé. Benedek János, Dunaszent- györgy, Óvoda u. 41. sz. alatti lakos kérdése; van-e mód a szűk nőivarú kivágási keret emelésére és miért van vágó­állat-átvételi probléma? Mivel a kérdések megegyez­nek az izményi Gábor Áron mg. tsz kérdésével, az adott válaszok Benedek elvtársnak is szólnak, azzal a kiegészí­téssel, hogy március óta az exportlehetőségeink kedvező­ek, szinte korlátlanok, amit az a tényt is bizonyít, hogy az azóta felvásárolt vágómarha élőexportra került. Nagymányok községi Tanács Végrehajtó Bizottság titkára kérdésé: Nagymányok, Kismányok, Győré és Izmény község ter­melőszövetkezetei egyesültek és a tsz központj# Izmény község­ben van. Milyen lehetőség van arra, hogy a központ Nagymá­nyok községbe kerüljön? A termelőszövetkezet saját hatáskörébe tartozik, hogy hol kívánja a központot kialakí­tani, Amennyiben a közgyű­lés úgy dönt, hogy a közpon­tot áthelyezi Nagymányokra, úgy annak semmi akadálya nincs. A tsz.-központ elhelye­zése ott indokolt, ahol a leg­gazdaságosabb. Pl. irodaház, műhely és egyéb létesítmé­nyek elhelyezése. ■ • ■ Szakcs község dolgozói kér­dezik: Miiyen intézkedésekkel lehet elérni azt, hogy ők is hozzájussanak szombaton a friss kenyérhez? A község kenyérellátását a vállalat kb, június elejéig dombóvári üzeméből biztosí­totta. Az üzem túlterheltsége miatt a felmerülő (különösen szombati) igényeket csak bi­zonyos mérvű előretermeléssel (több esetben szikkadt ke­nyérrel) tudta kielégíteni. Jú­nius eleje óta változás történt a kenyér minőségét illetően, mert azóta a tamási üzemtől történik a szállítás, így a vál­lalat friss kenyérrel tudja ki­elégíteni az igényeket. Farkasfalvi János, Dunaszent- györgy, Rákóczi u. 124. sz. alatti lakos kérdése: Mi az oka annak, hogy az MNB a tsz-nek termelési hitelt nem~ minden esetben folyósítja a kért összegben, különböző ki­fogásokra való hivatkozással az általa folyósított összegeket is csökkenti? Annak ellenére, hogy az üzem fizetőképtelensé­géről tudomása van. Ki vállalja a felelősséget az olyan esetek­ben, amikor az MNB nem ad hitelt, mely által a tsz, tagjai­nak munkaegység-előleget sem tud fizetni? A termelőszövetkezetek rö­vid lejáratú hitelkérelmei ál­talában még mindig eléggé ir­reális adatokat tartalmaznak és az a törekvés érvényesül, hogy minél magasabb hitel­kerethez jussanak. Ezért a kért hitelek általában csök­kentett összegben kerülnek megállapításra. A bázis alapon számított 1969. évre elismert munka- díjra — mint termelési költ­ségre — a hitelképesség fenn­állása esetén a Bank rövid le­járatú. forgóeszközhiteit folyó­sít, a hitelezés általános sza­bályai szerint. Amennyiben a tsz hitelképtelen, a megyei tanács vb munkadíj fizetésére óvadékot biztosít. A tsz fize­tésképtelenségéért a felelőssé­get a tsz vezetőinek kell vál­lalnia. Bach Ferenc és Kiss János, a paksi Vörös Sugár Termelőszö­vetkezet elnökének, illetve fő- agronómusának kérdése: Mi az oka annak, hogy az épülő atomerőmű miatt további fejlesztési lehetőségtől elzárt tsz-közponfi major után az ér­vényben levő jogszabályok nem adnak lehetőséget a kártérítés­re? A vita rendezésére segítsé­get kérnek. Ä kisajátítással kapcsolatos jogszabályok értékveszteség miatt kártalanítás lehetőségét nem zárják ki, arra lehető­séget adnak. Ennek szellemé­ben a probléma időközben megoldódott, egyezségi tárgya­lás során a kisajátító vállalta a major áthelyezésével járó költségek megtérítését. Balipap Gyula és Balogh Gyu­la, a gyulaji községi párttitkár, illetve a községi tanács vb-el- nökének kérdése: Kötelesek-e a termelőszövet­kezetek az Állami Vadgazdasá­gok vadállománya által okozott kárt térítés nélkül viselni? A vadgazdálkodással kap­csolatos károk megtérítésének szabályait az 1/1962. (II. 9.) Korm. számú rendelet tartal­mazza. A hivatkozott számú rendelet értelmében a szarvas, a dám, a vaddisznó életmódja folytán a mezőgazdaságban keletkezett kárért a vadászat­ra jogosult felelős. A vadkár- térítési felelősség az Állami Vadgazdaságra is vonatkozik. Amennyiben a vadkár meg­előzése, illetve csökkentése ér­dekében a mezőgazdasági in­gatlan kezelője (használója) a veszélyeztetett termelvények őrzésében és a szarvas, dám, vaddisznó, muflon elriasztásá­ban közreműködött, valamint ha az ingatlan kezelője a vad­kár megtérítése iránti igényét a kártételtől számított öt nap alatt a községi tanács vb által kialakított bizottságnak beje­lentette az érvényes hatósági szabadfelvásárlási árak alapul vételével kártérítésre jogosult. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági ingat­lan kezelője és a nagyvadas vadászterületet kezelő vadá­szatra jogosított a vadkártérí­tés módjában megállapodja­nak. Ez történt a gyulaji U.i Barázda és a gyulaji Állami Vadgazdaság között 1965. jú­nius 16-án létrejött szerződés értelmében. A szerződés alap­ján három éven keresztül 1 200 000 forintot kapott vad­kártérítési átalány fejében, amelyet a tsz vadvédelmi ke­rítés építésére fordított. En­nek fejében a termelőszövet­kezet 1971. év végéig bezáró­lag lemondott a vadállomány által a mezőgazdasági termé­nyekben okozott kár megtérí­téséről. Június 24-én a MÉM vad­gazdálkodási főosztállyá és a MTVB mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya kezdemé­nyezésére az Állami Erdő- és Vadgazdaságok, valamint a vadkárral leginkább érintett mezőgazdasági üzemek veze­tőivel megbeszélés folyt azzal a céllal, hogy a vadkár csök­kentése érdekében az érintett szervek koordinált tevékeny­séget folytassanak. Megbeszé­lés eredményeképpen a vita­tott kérdések túlnyomó több­ségében egyező álláspont ala­kult ki. Vállalatunk felvesz ipari tanulókat az 1969—70-es tanévre kerámiakészívő­fazekas, cserépkályha* készítő és cserépkályha- építő szakmákban. Jelentkezés: a Tm. Épí­tőanyag-ipari Vállalatnál Szekszárd, Marx Károly u. 11. (32)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents