Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-04 / 152. szám
ROVATVEZETŐ: D. KÖNYA JÓZSEF Klubélet Iregszemcsei „fájdalmak“ Ülést tart az 1SZBT elnöksége Az iregszemcsei művelődési ház keretén belül 1969. január 1-től ifjúsági klub működik A klub részben azért alakult, hogy a fiatalok szórakozási problémái megoldódjanak. Kezdetben minden rendben is ment, de egy idő után a klubélet nagyon vontatott lett. Vasárnaponként csak sétáló és unatkozó fiatalokkal találkozik az ember, ami arra Beat stílusban A beérkezett kétheti szavazatok alapján az Illés együttes változatlanul tartja „pozícióját”. Az „illésék” kedvelői hamarosan Szekszárdon hallgathatják meg a népszerű együttes hangversenyét. 1. Monddy hogy nem hiszed el! (Illés) 2. Átkozott féltékenység (Illés) 3. Miért hagytuk, hogy így legyen? (Illés) 4. Régi csibészek (Omega) 5. Hull a hó (Kovács Kati) vall, hogy a fiataloknak nincs hol hasznosan eltölteni szabad idejüket, az ifjúsági klub nem tudja nyújtani azt, amit a fiatalok várnak tőle. Mondhatjuk azt, hogy Iregszemcsén teljes a „pangás”, a fiatalok jobb híján „lézengenek”. A napokban a művelődési házban, néhány klubtaggal beszélgettem, véleményüket kértem. — Szerintetek a klub nyújtani tudja-e azt, amit a fiatalok várnak tőle? K. György': Az év elején alakult klub nagy reményekkel indult. Mindenki azt hitte, hogy létrejöttével megoldódik a fiatalok szórakozási problémája, lesz hol eltölteni szabad idejüket Most azonban azt kell mondanom, a klub nem nyújtja azt). amit a fiatalok várnak tőle. — Miért, mi az oka? — Sajnos a község szervei nem támogatják az ifjúsági klubot, tehát anyagi támogatás nincs. Szórakozást biztosító eszközeink kevesek, propa- gandaeszközeii k nincsenek. A KISZ-bizottságtól is többször kaptunk ígéretet, hogy segítségünkre lesznek zenekar- és klubfelszerelés vásárlásában, de eddig még felszerelés nincs. H. György: Véleményem szerint abban, hogy az ifjúsági Mub nem futfja azt nyüjfaírl,- amit a fiatalok várnak tőle, nagy szerepe van annak, hogy községünkben nincs olyan intézmény, ahol a fiatalok az általános iskola befejezése után tanulmányaikat folytathatnák. így a községben fiatalok nagy része máshol tanul, tehát nincsenek itthon. Ezért a klubtagok létszáma is csak 40 fő, s ennek is nagy része fiú. Csak néhány lány klubtagunk van, s ezek is nagyon passzívak, hátráltatják a klub fejlődését. B. Gyula: A tagok többsége nagyon passzív. Nagyon kevesen vannak, kik vállalnak valamilyen munkát, dolgoznak a klub fejlődése érdekében. A tagok nagy része csak eljön, s várja, hogy a klub szórakoztassa. E problémát szeretnénk minél előbb megoldani. S még egy: a lányok hiánya. Sajnos a szülők nem engedik el lányaikat klubfoglalkozásokra, mert rendszerint későn fejeződik be, s ha valamelyik fiú valakit hazakísér, másnap arról beszél a falu. íme így látják a klubtagok. Egyébként látogatásom alkalmával elkértem az ifjúsági klub évi munkatervét, mely szerint a klub célja: a fiatalság tudományos világképének, helyes gondolkodásának kialakítása, a helyes viselkedésre való tanítás, mely társadalmi életünk szempontjából igen fontos. Ezt még nem sikerült elérni Iregszemcsén...- k. j. Klub tehát van Iregszem- csén. klubélet nincs. Amint a levélből kitűnik, ennek csak részben oka a megfelelő felszerelés hiánya, maguk az iregszemcsei fiatalok sem tesznek túl sokat annak érdekében, hogy ne kelljen lézengeni... Nem tudjuk, kitől várják a megoldást: a klub nem szórakozóhely, illetve nem olyan szórakozóhely, ahol valamilyen erre hivatott szerv állandó programot biztosít a tagoknak, rájuk van bízva, mivel, s hogyan töltik idejüket. Vagyis a lehetőség — ha egyelőre szegényes is — adott, ügy érezzük az a baj, hogy mindenki a másiktól várja a megoldást, pedig ahhoz, hogy megszűnjenek az iregszemcsei „fájdalmak” közös összefogásra mindenki munkájára szükség van... Sok a szöveg? Elég „dühödt’ véleményekkel találkoztam a minap egy fiatalokkal folytatott beszélgetés, vita során. A vitához tulajdonképpen Kovács Andrásnak a beat-zene és a fiatalok „kapcsolatáról” szóló filmje és az azt követő visszhang adta a témát. A filmről nem beszélek, már csak azért sem, mert talán nincs olyan fiatal, aki legalább ne olvasott volna róla. Érdekesebb az. amit a fiatalok ennek kapcsán elmondtak. Fiatalosan fogalmazva, nagyjából ennyi a véleményük: sok g szöveg, a felnőtt társadalom — erre illetékesek és kevésbé illetékesek — túl sokat foglalkoznak manapság a fiatalok problémáival. A problémák alatt többek között ezek értendők: hosszú haj, beat-zene, cinizmus és a többi... Ők azt vitatják: érdemelnek-e ilyen „felhajtást” ezek a kérdések, van-e olyan súlyuk, hogy ennyiszer, s ilyen intenzíven foglalkozzanak vele? Mert azt mindenki elismeri, hogy a fiatalok túlnyomó többsége becsületesen dolgozik, viselkedik . . . Valóban sok a szöveg? Érdekelne bennünket a véleményetek. Fordítsuk meg a dolgot: beszéljenek a fiatalok azokról, akik róluk beszélnek ... A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége július 7-én ülést tart. A megyei elnökség az első félévben végzett munka tapasztalatait ösz- szegezi, majd meghatározzák a második félévi teendőket Az Befejeződött a megyei szak- szervezeti oktatás 1968/69-es évada. Az oktatás célja az volt, hogy nem annyira a létszám növelésével, mint inkább az előadások színvonalának emelésével biztosítsanak tartalmasabb képzést. Háromszázhat tanfolyamon majdnem hétezer hallgató vett részt. Közöttük — a nagy létszám arányához is híven — legtöbben a MEDOSZ és a Pedagógus Szakszervezet tagjai voltak. A tanfolyamok előadói között volt Palotás József, Vida László, Vári György, a DÉDÁSZ igazgatója, és K. Balogh János, a megyei párt- archivum vezetője. A témák változatosak voltak, szerepelt közöttük a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása épp úgy, mint az anyagi érdekeltség elve a vállalati bérgazdálkodásban, a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű problémái és az új gazdaságirányítási rendszer. A „Társadalmunk időszerű kérdései” gyűjtőcím jól egybefogta a tanfolyamok lényegét, ez bizonyosodott annak a Visszhang A Népújság 1969. június 22-i, vasárnapi számában jelent meg a jelzett cikk. Nem a Baromfiipari Országos vállalat kiskun- halasi gyárának egyik munkatársa, Vattamány Miklós részére, hanem a Népújság olvasóinak szeretnék választ adni a cikkben leírtakat illetően. A Dunaföld- vári ÁFÉSZ nemcsak a Baromfi- ipari Országos Vállalat kiskun- halasi gyárától vásárol élő- baromfit, hanem vásárolunk egyéni termelőktől, termelőszövetkezettől is. Ez évben eddig közel 50 mázsa élőbaromfit hoztunk forgalomba. Volt olyan eset, amikor az élőbaromfit kilónként 21 forintért, volt olyan eset, és ez csak a Barneváltól átvett élőbaromfi esetében fordult elő, hogy 25,90 Ft/kg beszerzési áron vásároltuk meg. Természetesen az általunk vásárolt árut boltjainkban hoztuk forgalomba. Szövetkezetünk a beszerzéstől függően, 23 forinttól 31 Ft,kg fogyasztói áron hozta forgalomba az élöbaromfit. Az értékesített baromfi fogyasztói árát a beszerzési árra számított 13,712 százalékos árréssel értékesítette. Ez a bruttó árrés véleményünk szerint nem nagy, miután Duna- földváron a szövetkezetnél csalt egyszerű eladás során is merülnek fel költségek, amely nem is kevés. Gondolom ennek részletezése nem szükséges. A fogyasztói ár megállapításával kapcsolatosan az árhatóság 1968. január elsejétől kezdve a különböző termékek fogyasztói árát négy árformába sorolta. Az élőbaromfi a negyedik árformába, úgynevezett szabadáras árformába tartozik. Ennek fogyasztói árát, a kiskereskedelmet folytató kereskedelmi szerv jogosult megállapítani. A fogyasztási ár természetesen elsősorban a kiskereskedelmi beszerzési ártól függ, ezenkívül tartalmaznia kell a költséghányadot és a kiskereskedelmi szerv erkölcsösnek minősíthető nyereségét is. A Duna- földvári ÁFÉSZ 1968. évben kiskereskedelmi tevékenységénél 9,81 százalékos átlagárrést mutatott ki mérlegében. Költsége 6,96 százalékos volt, a forgalomhoz viszonyítva. Nyeresége 2,95 százalék. 1969, I. negyedévében a forgalomhoz viszonyítva a kiskereskedelem nyeresége 1,90 százalékos. Nem tartom valószínűnek, hogy az olvasók közül bárki is túlzottnak találná a szövetkezet nyereségét, és úgy minősítené a szövetkezőt hatáskörébe utalt árpolitikát, hogy az meg nem engedhető haszonszerzésre törekszik. Legfurcsább azonban, és erről az ú'ságbót értecoitem. hogy a n>'na földvári A vész részére sóba többé élflrsirkét nem szállít a kiskunhalasi gyár. Egyszerű iskolán kívüli orosz nyelvoktatás tapasztalatairól, az új oktatási évre vsaió készülésről Bauer József elnökségi tag tájékoztatja az elnökséget. formának, melyet a jövőben is fenn kell tartani. Ennek érdekében hirdette meg a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa a következő — 1969/1970-es — évadot, melyben két azonos rangú, de tematikájában különböző tagozatú rendszerben folyik majd a képzés. Mindegyik témakörbe nyolc-nyolc előadás tartozik, melyek közül egyet- egyet a különböző szakmák igényeinek megfelelően választanak ki. Ugyancsak mindkettőben szerepel szocialista fejlődésünk eltelt negyed évszázadának és népgazdaságunk helyzetének bemutatása. Ezeken kívül azonban az első tagozat előadásainak tárgya inkább a közvetlen termeléssel, a mindennapi élettel kapcsolatos, míg a második átfogóbb jellegű és nagyobb társadalmi, világpolitika problémákat feszeget. Az SZMT illetékesei a tanfolyamok előzetes szervezését már megkezdték és az előadók gondos kiválasztásával igyekeznek biztosítani, hogy azok a következő évadban is sikerre vezessenek. eljárást választottak ezek .szerint* Meg is tehetik, amíg & hatóságok ezt eltűrik, hogy monopol- helyzetüket bizonyos cikkeknél kihasználva, a lakosság ellátásának rovására folytassák értékesítési politikájukat. Nálunk, a Dunaföldvári ÁFÉSZ - nál az a gyakorlat, és ezt ugyancsak az újságolvasók, a szövetkezet tagjai megnyugtatására mondjuk el, hogy amennyiben valamlyik üzletfelünk munkájával nem vagyunk megelégedve, vagy éppen az általa folytatott gyakorlati, kereskedelmi munkában találunk kifogásolni valót, megkeressük az illetékest érdemi állásfoglalás, döntés céljából. És nem sértődünk meg azon, ha a vita során ellenvélemény alakul ki. Dunaföldvári ÁFÉSZ Steinbach Antal ig.-elnök Nem aranyalmából A június 29-1 Népújságban meglelem „Aranyalmából sajtolták?” című glosszára válaszolva közlöm, hogy sajnálatos félreértés történt, dolgozónk nem ismerte az árakat, s hibát követett el az üzletvezetés is, miután a kiokta tást elmulasztotta. Ezúttal kérünk messzemenően elnézést kedves vendégeinktől. Garay-szállő vezetősége A Szekszárdi Kórház felvételre keres nyári idénymunkára a kórházi strandhoz fürdő mestert, valamint 18 évet betöltött 8 általános végzettséggel rendelkező segédápolónőket, takarítónőket, és asztalost. Rendészeti munkára pedig erkölcsi bizonyítványnyal rendelkező 8 általánost végzett férfiakat. Jelentkezni lehet a kórház munkaügyi csoportjánál. _______________________(56) D una menti falusi fiatalok találkozója Pakson Az elmúlt esztendőben a IX. Vüágifjúsági Találkozó tiszteletére rendezték meg először a Duna menti falusi fiatalok találkozóját, s a tervek szerint minden „VIT—évben” lesz Pakson a tavalyihoz hasonló jellegű, az ifjúság nagy tömegét megmozgató rendezvény. Az idén a paksi járási KISZ-bizottság — a tavalyi napok emlékezetes sikerén felbuzdulva — július 11—13. között megrendezi a paksi ifjúsági napokat. Amint a programból kitűnik, egyáltalán nem lesz unalmas ez a három nap, különösen a hétvége bővelkedik színes, érdekes rendezvényekben. Népszerű együttesek hangversenye, sportversenyek, vetélkedők, tánc, ifjúsági randevú, hogy csak néhányat említsünk elöljáróban. A paksi ifjúsági napok részletes %yrogramját egy hét múlva, következő ifjúsági rovatunkban találhatjátok. Tábor ’69 Tolna megyéből az idén több mint ezer középiskolás fiatal vesz részt önkéntes nyári építőtáborban. A fényképezőgép szinte elmaradhatatlan „kelléke” a tábori felszerelésnek. Ezeken a hasábokon a tábor élet et mutat juk ma jd be, — képekben. Küldd be legjobban sikerült felvételeidet, örömmel helyt adunk egy-egy érdekes képnek. Három forintot rádobtak...? SZAKSZERVEZETI ÉLET
