Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-31 / 175. szám
m Korunk Távolabbi űrhajózási tervek A NASA úgy tervezi, hogy az Apollo—11 Hold-expedícióját legalább kilenc további, hasonló kísérlet követi majd. Az Apollo—12, —13 és —14 valószínűleg egy éven belül elindul. Azok az űrhajósok, akik az Apollo—12, —13 és —14 utasai lesznek, sokkal bonyolultabb berendezéseket visznek majd magukkal a Holdra, ottani vizsgálatok céljára, mint az Apollo—11 asztronautái. (Ismeretes, hogy az Apollo—11 tervben egy szeizmométemek és egy lézer-tükörnek a Holdon való elhelyezése szerepelt.) A soron következő három űrhajóval egy magneto- métert visznek majd égi kísérőnk felszínére, hogy megvizsgálják a Hold mágneses terét, továbbá egy iondetektort, amelynek feladata a Holdat elérő töltött elemi részecskék tanulmányozása. Különösképpen érdekesnek ígérkezik az a kísérlet, amelynek során egy aknavetőszerű eszközt hoznak majd működésbe, amelynek lövedéke a Hold felszínén lévő kőzetekbe hatoL Ezáltal mód kínálkozik a kőzetek rugalmas tulajdonságainak, keménységének megismerésére. A tervben szerepel még egy olyan geofizikai műszernek a Holdon történő elhelyezése is, amely az égitest belsejéből érkező hőáramlás meghatározására szolgák Az Apollo—15 és az utána következő Apollók esetében a Holdra szálló egységet módosítani fogják olyképpen, hogy az űrhajósok 72 órán át tartózkodhassanak a Holdon. A későbbi űrhajók utasai már nagyobb körben mozoghatnak a Holdon. Egy tervezett egyszemélyes rakétás jármű lehetővé teszi majd számukra, hogy a leszálló egységtől majd 10 kilométer távolságig távolodjanak el, sőt, 150 méter magas kiemelkedések tetejére is feljuthassanak. Még később sor kerülhet egy olyan hernyótalpas jármű alkalmazására Is, amelynek segítségével egy 1000 kilométeres sugarú körön belül bármely pont elérhető. 1971. végére felépülhetnek az első, hosszabb időn keresztül a Föld körül, mintegy 320 kilométer magasságban keringő űrlaboratóriumok, amelyekben háromfőnyi legénység foglal helyet. Egyikük orvos lesz, aki önmagán és két társán tanulmányozhatja a 28 napig tartó súlytalanság hatásait. (Az első ilyen laboratórium keringési ideje 28 nap, a két továbbié 56—56 nap lesz.) A harmadik űrállomás 13 különféle műszert visz majd a magasba a Nap tanulmányozása céljából, — főként az úgynevezett flérek (napkitörések) vizsgálatára, minthogy ezek a jelenségek komoly veszélyt jelenthetnek a világűrben tartózkodó űrhajósok számára. A hetvenes évek második felében hatalmas, a Föld körül keringő „kiképzőállomások”, valóságos világűrbeli „egyetemek” felbocsátását tervezik. Egy-egy ilyen állomás teljes élettartama tíz év lenne; legénységét hat hónaponként váltanák. Egyre több és több embert küldenének fel az ilyen állomásokra, a maximális létszám száz fő lesz. Az űrállomások lakói nemcsak amerikaiak 'és nemcsak férfiak lennének, hanem tudományosan képzett más nemzetiségbefiek és nők is. Magától értetődik, hogy a tervek nem korlátozódnak csu- oán Föld körüli és Hold-beli expedíciókra. Már 1971-ben szeA kör alakú tengerek két- három millió évvel ezelőtt alakultak ki a Holdon, abban az időben, amikor a lávaömléseknek kedvező feltételei voltak. Ezt támasztják alá retnének két űrhajót küldeni a Mars felderítésére, az eddigi Mariner-kísérletektől eltérően oly módon, hogy az űrlaboratóriumok a Mars körül záródó pályára álljanak. Ha ezek a kísérletek sikerrel járnak, akkor 1973-ban, az úgynevezett „Viking”-terv keretében automatikus űrállomások szállhatnának le simán a Mars felszínére is. Ugyancsak felvetették egy Vénusz—Merkur űrutazás gondolatát (természetesen csak műszerekkel, utasok nélkül). Énnek során a Vénusz gravitációs terének „segítségét” is igénybe vennék ahhoz, hogy a mesterséges bolygó eljuthasson a Merkur közelébe. Ezt az utazást tréfásan „piinitúrának” nevezték el. A „nagy túra” terve ma még meglehetősen fantasztikusnak tűnik: ennek keretében ugyanis a külső óriásbolygókat, a Jupitert, á a Szaturnuszt, az Uránuszt és a Neptunt „látogatnák meg” az önműködő műszerekkel felszerelt űrlaboratóriumok. Ez a négy bolygó 1976. és 1978. között úgy helyezkedik el, hogy egyetlen űrlaboratórium mind a négyet útbaejthetné. Később egymáshoz viszonyított helyzetük annyira megváltozik, hogy csak nagyfokú önálló manőverezésre képes űrhajók közelíthetnék meg mind a négyet egyazon repülés ideje alatt. Hasonlóan kedvező helyzetre csak 179 esztendő eltelte után nyílik ismét lehetőség. A szóban forgó különféle terveknek megvalósításához természetesen sok milliárd dollárnyi befektetés szükséges. A pénzügyi szakemberek ez idő szerint azt szeretnék elérni, hogy az űrutazások „önköltsége” legalább a jelenleginek egytized részére csökkenjen. Egy kilomgrammnyi anyagnak — legyen az tudományos kutá- tóműszer, az űrhajó1 belső alkatrésze, vagy bármi, más.T- Föld körüli pályára juttatása ma körülbelül 1000 dollárba kerül. azok az elméleti számítások, amelyeket a Szovjet Tudományos Akadémia Fizikai Intézetének szakemberei végeztek el. Az intézet munkatársai úgy vélik, hogy a Hold mélyebb rétegei éppen az említett időszakban olvadtak meg, ami s radioaktív elemeknek köszönhető. Azonkívül véleményük szerint a lávaömlés rendszerint nagyobb testek becsapódására indult meg. Olyankor, araikor a lávaömlés önmagától kezdődött meg vagy amikor a láva kifolyt a kerek tengerekből, szabálytalan ala - kú tengerek képződtek. A holdkutatók többsége régóta feltételezte, hogy a Holdtengerek a kiömlő láva hatására alakultak ki. Eddig azonban döntő, minden kétséget k záró bizonyítékok nem voltak. A holdfelszín összetételére vonatkozó közvetlen mérések amelyeket a Luna 10 és a Luna 12 szovjet automata állomások segítségével végeztek el, igazolták a Hold-tengerek bazalt összetételéről felállított hipotézist. Minthogy a lávával együtt nagy mennyiségű hő szabadult fel, a Hold fokozatosan kihűlt. Ezért, tételezik fel a szakemberek, a Holdon jelenleg nincsenek meg a lávaömlésnek azok a kedvező feltételei, amelyek két-három millió évv®i ezelőtt adva voltak. Egyelőre azonban érthetetlen, hogy gyakorlatilag miért csak a Hold látható felén zajlottak le lávaömlések. A Föld és a Hold „összekülönbözése“ Az amerikai Apollo-űrhaj ósok talán elősegíthetik annak a tudományos vitának az eldöntését, amely szerint a Hold egy ízben 19 000 kilométerre közelítette meg a Földet, aminek katasztrofális következményei voltak mindkét égitestre nézve. A Földön például 5—6 kilométer magas szökőár söpört végig. A problémát július elején két űrtudós vetette fel. Az egyik, egy svéd tudós, elmondotta, hogy a 15 évvel ezelőtt felállított hipotézis szerint a két égitest gyászosan alakult közeibe kerülése körülbelül egymilliárd évvel ezelőtt történt. A hőmérséklet a Földön több mint 200 Fahrenheit fokra szökött fel, az óceánok vize elpárolgott és a bolygón minden élet megsemmisült. A bolygóközi térben keletkezett roppant hő megolvasztotta a Hold felső rétegeit és egy részük darabokra töredezve, kirepült a világűrbe. Ä két űrtudós úgy "vélekedett, hogy a kérdést tisztázni lehet, ha az asztronauták kőzetmintákat hoznak majd a Holdról. Azonkívül közölték, hogy a kőzetminta elősegíti majd. a holdfelszín tényleges korának megállapítását is. így kiderülhet: a katasztrófa maradxmnyaival van-e dolgunk, vagy pedig a Hold „illedelmesebb” evolúción ment át, s a hipotézisnek nincs semmi alapja. Dr. Hannes Alf ven, a stockholmi Királyi Műegyetem professzora és dr. Gustav O. S. Arrhetúus, a kaliforniai egyetem San Diego-i oceanográfiai intézetének professzora a teóriát a Technical Journal Science hasábjain ismertették, közös cikkükben. Elmondották még, hogy a hipotézist, amelyet eddig senki sem cáfolt meg és még mindig vita tárgyát képezi a tudósok körében. J9.-5 ben egy Gerstenkorn nevű európai tudós állította fel. A Hold-tengerek összetétele A kAIAMkOL Ma olyan közúti közlekedési balesettel foglalkozunk, amelynek okozójára a szekszárdi járásbíróság már jogerősen kiszabta — gyorsított eljárással — a büntetést. A bíróság foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés és társadalmi tulajdon gondatlan rongálásának bűntette miatt Juhász Antal mucsfai lakost héthónapi javító-nevelő munkára ítélte tizenöt százalékos bércsökkentés mellett. Lássuk, hogyan történt a karamból! Vázlatunkon a szekszárdi Mártírok terének Arany János utcai részlete látható. Az Arany János utca torkolatában állt a „D”-vel jelzett ismeretlen személygépkocsi, amelynek vezetője a „B” irányban közlekedő személy- gépkocsinak (mentőautónak) megadta az áthaladási elsőbbséget. Juhász Antal a vasútállomás felől közeledett tehergépkocsijával, s ezzel az Arany János utcába, az „F”-fel jelzett íven kívánt bekanyarodni. A mentőautó vezetője észlelte a veszélyt, erőteljesen fékezett A jármű az „E” féknyomot hagyta maga után. A teherautó vezetője azzal követett el K RES 2 -szabályszegést,“ hogy a mentőnek nem adta meg az áthaladási elsőbbséget. A két autó így ösz- szeüt között. Személyi sérülés nem történt, de a társadalmi tulajdonban nyolcezer forintra tehető kár keletkezett. A teherautó vezetője a KRESZ 53. §. (5) bekezdését szegte meg. Idézzük a jogszabály e részét: „A balra nagy ívben bekanyarodó jármű, — ha az 55. §. (1) bek. b) pontjából más nem következik —, nem akadályozhatja az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosoknak és az úttesten vele szemben egyenes irányban haladó vagy jobbra bekanyarodó járműveknek és a villamosoknak a forgalmát”. Az áthaladási elsőbbséggel a Műszaki Könyvkiadó által megjelentetett KRESZ-vizsga- anyag című könyv a 86—89, oldalon foglalkozik. Tanulmányozzuk újra át ezeket az oldalakat! i *— borváró —• , mmmw A T^k. haladást iránya. ^ B. JzqkJbaladási irány clC. Ütközés helye. D. Ismeretlen szqk. E. felnyom. í Tyk.szánde'kolt haladási iránya. BELOIANNISZ U. --------• Megjelent a Fáklya legújabb száma A színes képekkel gazdagon illusztrált számból csupán néhány érdekesebb írást említenénk. Nagy Mária, az MSZBT főtitkára „Rendkívül hasznos utazás” címmel nyilatkozik szovjetunióbeli útjáról, az ott szerzett tapasztalatairól. A közelgő Lenin-centenáriummal kapcsolatban a lap megkezdte V. Sztyepakov „Lenin és Október” című írásának közlését, amelyben Lenin szerepét méltatja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítésében és végrehajtásában. Érdekes képes riportot olvashatunk egy moszkvai kísérleti lakóházról. A Szovjet Haditengerészeti Flotta napja alkalmából egy szovjet búvárhajó életébe nyerünk bepillantást a *Tengeri őrjárat” című képriportban. Beszámolót olvashatunk a moszkvai jégcirkusz budapesti vendégszerepléséről. Kétoldalas képes riport mutatja be a gaj- dari úttörő postahivatalt. A „Mesterséges szívbillentyűket terveznek” című cikkben a szovjet orvostudomány egy új kísérletéről olvashatunk. Egy tanulóhajó Föld körüli útjáról, a matróztanulók életéről a „Vitorlással a Föld körül” című kétoldalas színes riport ír. Beszámol a lap a szovjet tudomány és technika újdonságairól. Találunk a lapban humort, keresztrejtvényt, film- ismertetést, sportanyagokat. A lap mellékletként közli A. A. Gromiko külügyminiszternek a Legfelsőbb Tanács ülésén elhangzott expozéja teljes szövegét.
