Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-29 / 173. szám
Nem utópia... „A tartós béke ma nem utópia, hanem teljesen elérhető cél” — állapította meg az a felhívás, amelyet a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásán a béke védelmére a világ népeihez intézett. A testvérpártok azonban nem álltak meg ennél a kijelentésnél, hanem azt is tudatták a népekkel, hogy véleményük szerint milyen úton-módon lehet elérni ezt a célt. Elképzelésük egy szó-' ba tömöríthető: összefogni. Összefogni, akcióegységet teremteni — ez világos állás- foglalás, amely azonban kiegészítésre szorul, összefogni, de ki ellen? összehangolni az akciókat, de milyen alapon? Akcióegységre lépni, de kivel? A moszkvai tanácskozás e tekintetben sem hagyott kétségeket. A résztvevők hozzászólásaiból drámai erővel tört elő a múlt sok és fájdalmas tapasztalata. Felelevenedett ' századunk első fele, amelyben két világháború több mint 70 millió ember életét ragadta el, sok ezer virágzó várost és falut törölt el a föld színéről. Az emlékezetekben megjelent a Hirosima fölött ma- gaslott atomfelhő, amely még ma is szedi áldozatait. S a múlt szomorú emlékei a jelen fenyegető veszélyének felismerésével párosultak. A küldöttek szavakba öntötték a felismerést: „a jelenlegi körülmények között, amikor az atombombák percek alatt elérhetnek bármely világrészt és óriási területeket változtathatnak pusztasággá, egy világháború sok százmillió ember pusztulását,- vonná maga után, a világ civilizációjának és kultúrájának kincseit ■ döntené romba”. A Kreml György-termébe sereglett kommunisták a múltat és a jelent — éppen a jövő’ érdekében — a marxizmus górcsöve alá vették. Felidézték — ha csak- egy-egy mozzanat erejéig is — a két világháborút kiváltó okokat, majd azt vizsgálták, kiknek áll érdekükben napjainkban új világháború kirobbantása. S figyelemre méltó következtetésekre jutottak: a háborúnak, az agressziós és erőszakos cselekményeknek, a >’ népek szabadsága elleni merényleteknek az imperializmus politikájában rejlett és rejlik a forrása. Ezen belül is különösen veszélyes az amerikai imperialisták politikája, amely — mint Moszkvában megfogalmazták — „a népek szabadságának esküdt ellensége”. összefogni, de ki ellen? Ezek után már világos a válasz: azok ellen, akik fokozzák a fegyverkezési hajszát, konfliktusokat és helyi háborúkat szítanak a föld különböző részein, igyekeznek elfojtani a nemzeti felszabadító mozgalmakat, népellenes rendszereket segítenek uralomra és Jegyzet Egy ember megítélése Különös dolgokat beszélnek az egyik szövetkezeti főagro- nómusról: nem megy be az istállókba, legfeljebb havonta egyszer, vagy még ritkábban, mert a felesége nem bírja az istállószagot. Az eset nem csupán szóbeszéd. Először az egyik járási vezető szervnél hallottam róla. Végeredményben úgy áll a dolog, hogy a főagronómust okolják az állatállomány hanyag gondozásáért, mintha az ő ellenőrzésének és szakmai irányításának hiánya érződnék a majorok munkaerkölcsén. Ferde nézet ez, teljesen igazságtalan értékítélet. Nem a főagronómus felelős azért, hogy rendesen megetetik és megtisztítják-e a jószágot, vagy sem. Ez kizárólag a főállattenyésztő és az állattenyésztési brigádvezető hatáskörébe tartozik. Az említett helyen egyébként a főállattenyésztő és a brigádvezető kimondottan hanyag, őket illeti, vagy illetné a hivatalos elmarasztalás. Kaptak már fegyelmi büntetést, sőt, a főállattenyésztő két esetben is. Viszont efölött napirendre tért a falu, vagy nem is nagyon tud róla, de a járás sem ezt emlegeti. Mindenki azon ütközik meg, hogy a főagronómus nem megy az istállókba. Érdemes megemlíteni: ugyanez a főagronómus időnként szinte nyakig olajos, mert „belebújik” a javításra váró gépekbe, maga is szerel, segít. Erről nem beszélnek. Vagy: leszállította a részeg traktorost a gépről, és ö vezette haza a traktort a határból. Akiknek az a dolguk, hogy megítéljenek másokat, tudjanak ítélkezni. Ha pedig nem nagyon tudnak, legalább igyekezzenek utánajárni az igazságnak: A felületesség jóvátehetetlen károkat okozhat,. amik kihatnak az ember egész életére. 6. J. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Fuksz György elvtárs, a Dombóvári Községi Párt Végrehajtó Bizottság tagja, a MÉSZÖV választmányának tagja, a Dombóvári Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet pártalapszcrvezeté- nek titkára, az igazgatóság elnökhelyettese 1969. július 26- án, életének 46. életévében tragikus hirtelenseggei elhunyt, Fuksz György elvtárs két évtizede, mint pártmunkás és mint szövetkezeti vezető, kimagasló párt-, közéleti és szövetkezeti tevékenységet fejtett ki. A szövetkezet igazgatósága és pártaiapszervezete saját halottjának tekinti. Temetése 1969. július 30-án, 17 órakor lesz a dombóvári községi temetőbem V , tartanak hatalmon, — egyszóval az imperialisták ellen. Ez tehát a Moszkvában megmutatkozott egységtörekvések egyik lényeges eleme. A közös cselekvés platformja szintén kikristályosodott a tanácskozáson. Az együttes erőfeszítések abból a tényből táplálkoztak eddig és táplálkoznak a jövőben is, hogy az imperializmus közös ellensége mindenkinek, aki békében és biztonságban akar élni Európában, vagy távoli földrészeken. A közös ellenség ellen harcolni pedig — közös érdek. Érdeke a szocialista országok állampolgárának, hiszen az imperializmus fékezni próbálja hazája fejlődését, s mindent megtesz a szocialista rendszer megfojtása érdekében. Érdeke a tőkés világ minden becsületes emberének, mert a monopoltőke súlyos belső bajokat és háborús kalandokat idéz fel. Érdeke a harmadik világ országaiban mindazoknak, akik független, szabad, országban kívánnak élni. minthogy az imperializmus éppen ezen az úton állít akadályokat S érdeke a békeszerető embereknek — éljenek bárhol is a földön — hiszen a háború füzét a tőkés rendszer legreakciósabb körei szítják. Összehangolni az akciókat, de milyen alapon? A közös ellenség — azonos érdek — egyforma cél alapján. Marad tehát a kérdés: akcióegységre lépni, de kivel? A. kommunista és munkáspártok Moszkvában is a legszélesebb egységet hirdették meg. Felszólították a dolgozókat, szülőket, fiatalokat, politikusokat, a pártokat, a szakszervezeteket^ a mozgalmakat, a különböző vallású embereket, a békemozgalom és a háborúellenes kampányok résztvevőit, hogy a kommunista pártokkal együtt tegyenek erőfeszítése' két egységes antiimperialista harci akciók végrehajtására. A kivel kérdésre tehát a válasz: mindenkivel, aki megőrizte magában a béke és a népek közötti barátság eszményeit Ez a világ kommunistáinak békeprogramja, amely nem az „elrettentés , egyensúlyára” építi terveit, .hanem arra, hogy az erők tervezett összpontosításával visszaszoríthatok az agresszorok Vietnamban és a Közel-Keleten, megfékezhető az újgyarmaitosítás és a neo- nácizmus, megvalósítható _ békés egymás mellett élés, az európai biztonság, az általa nos és teljes leszerelés. Van-e realitása ennek a programnak? A kommunisták meggyőződése, hogy igen. Mert manapság hatalmas társadalmi és politikai erők állnak szem ben a háború erőivel, s a bé ke oldalán sorakozik fel .a Szovjetunió, az egész szocialista világ, a tőkés országok munkásosztálya, a nemzeti felszabadító mozgalom, a békeharcosok világméretű serege. S bár az imperializmus még erős és veszélyes ellenség. már nem intézheti önkényesen a világ sorsát. Ha pe dig arra már nem képes, ak kor a világháború is elkerülhető. • Ez a logikája a bevezetőben említett megállapításnak: tartós béke valóban nem utópia. Az elvi platform, a program adott: most cselekedni kell. A kommunista pártok ezzel az elhatározással távoztak nemzetközi tanácskozásukról. S tu. datában vannak felelősségüknek, amely különösen érzékennyé teszi őket, hogy meghallják „időnk parancsszavát egységet minden haladó, békeszerető erő között!” Pálos Tamás ' A megye mezőgazdaságának fejlődése A gazdasági élet minden területén igen nagy szere- ^ pet játszik a terület fejlődésével kapcsolatos mutatók alakulása. A gazdasági ágazat egyes mutatóiból következtetni lehet a terület fejlődésének dinamikájára, a fejlődés irányára és más ágazatok mutatóihoz való viszonyítással a terület gazdasági életében elfoglalt helyére. A megye mezőgazdaságának fejlődését mielőtt elemezném, szükségesnek tartom egy pár adattal bemutatni a mezőgazdaságunk helyét az ország mezőgazdaságában. Tolna megye az ország mezőgazdaságának összterületéből 4,1 százalékkal, a szántóterületből 4,4 százalékkal részesedik. Az ország összmezőgazdasági termelésén belül a megye mezőgazdasági termelésének produktuma a területétől nagyobb arányú. Ezt bizonyítja az is, hogy a mezőgazdaság korrigált ossz- nemzeti jövedelméből 1965. évben a megye 4,7 százalékkal részesedett. A megye mezőgazdasági termelés- növekedésének üteme 1965 év óta meghaladja az országos ütemet A nemzeti jövedelem termelését 1000 holdra vetítve közel 1000 forinttal termel többet Tolna megye, mint az országos átlag, egy mezőgazda- sági dolgozó pedig közel 10 000 forinttal. Egyes növények, vagy állati termékek termelését vizsgálva szintén az országos átlag felett termelünk, de ez nem mutat helyes képet, a termelés szerkezetében eltolódás van. Jobban szemléltet viszont az átlagtermések, vagy hozamok összehasonlítása. 1968-ban búzából a megyében 15,9 mázsát termeltünk átlagban, egy ka- tasztrális holdon, míg országosan 14,5 az átlag. Rozsból 1 mázsával, árpából 3 mázsával termeltünk többet egy holdon az országos átlagnál. Az állati termékek hozama is jelentős részben az országos átlag felett vannak. Egyes termékek hozama azonban, mint például a burgonya, cukorrépa és a többi, az országos átlag alatt maradnak. A megye mezőgazdasági termelésének a fentiek szerinti alakulása nagymértékben függ megyénk természeti és közgazdasági adottságaitól, de hozzájárul a megye mezőgazdasági termelés kulturáltságának az országostól magasabb színvonala, a termelés szerkezetének intenzívebb volta. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta a megye mezőgazdasági termelése komoly fejlődést ért el. Mutatja ezt az is, hogy a II. ötéves terv időszaka alatt az egységnyi területre számított termelésnövekedés — 11 fő növényféleségnél elérte a 12,8 százalékot. A harmadik ötéves terv első három évében ugyanazoknál a növényeknél 3,5—4 százalékos ütemű évi növekedést értünk eL A megye mezőgazdaságának . termelési .értékét vizsgálva változatlan áron — a termékek körülbelül 85 százalékára — igen jelentős fejlődést tapasztalunk. Az 1958—60 évek átlagtermelési -értékétől -1968- ban az állami gazdaságok 49,3 százalékkal, a termelőszövetkeztek 25,8 százalékkal, a megye összes gazdaságai 29,5 százalékkal termeltek többet. Ugyanezen időszak alatt az állam felé való áru- értékesítés állami gazdaságoknál 89,1 százalékkal, tanácsi szektorban 85,2 százalékkal, a megye összes gazdaságaiban 86 százalékkal emelkedett. Az 1961—65 évek átlagához viszonyítva a termelési érték állami gazdaságoknál 21,9, tanácsi szektorban 22,1, a megye összes gazdaságában 22,1 százalékkal nőtt, a felvásárlás pedig 12,9—42—34,6 százalékkal emelkedett. A termelés fejlődésének évenkénti növekedését vizsgálva az előző évhez viszonyítva legdinamikusabb fejlődés 1962. évben 16,7 százalék, 1964. évben 12,9 és 1966. évben 10,7 százalék volt. A leggyengébb évek, 1961, 1963 és 1965 voltak, amikor nem értük el az előző évi termelési értéket. A két fő ágazatot összehasonlítva a növénytermesztés eléggé hullámos fejlődési görbét mutat, különösen 1961—66. évek között. Az állattenyésztés termelési értékét elemezve a grafikon egyenletesebb és 1965 óta töretlen emelkedést mutat, kismérvű ütemeltolódással. Az egyes növényi és állati termékek termelésének vizsgálatánál igen szembetűnő, hogy például a búza, kukorica, napraforgó, szőlő termelésénél igen nagy fejlődés mutatkozik, ugyanakkor több termény átlagtermése indokolatlanul nem emelkedik, vagy visszaesett. Ennek legfőbb oka az alkalmazott agrotechnikai eljárásokban és esetenként a leromlott fajtában keresendő. Az állattenyésztés területén a negatívan ható tényezők ellenére is gyors ütemű emelkedés van sertés- és marhahús termelése területén, a vágóbaromfi, tojás és gyapjú termelése is emelkedik — de már kisebb ütemben —, viszont az. egy tehénre eső tejtermelés egy helyben topog, indokolatlanul alacsony, a Lehetőségekhez mérten. A mezőgazdasági termelés növekedése mellett lényeges változáson ment keresztül a megye mezőgazdaságának' szerkezete, illetve a gazdálkodás menete. Csökkent a termesztett növényféleségek száma, az állatállományon belül nőtt a sertés és baromfi aránya. A termelés koncentráltabban folyik, mint a növénytermesztés, mind az állattenyésztés területén. Jelentősén bővült a mezőgazdasági termelés anyagi-technikai bázisa. A nagyüzemi mezőgazdaság létrehozása lehetővé tette a megye mezőgazdasági adottságainak jobb kihasználását, illetve a kedvezőtlen adottságok részbeni megváltoztatását. B. E.
