Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-27 / 172. szám
FÓKUSZ iiiiiiiiiiiiimimiiiit Izrael mai vezetői az óriási->énzü?yi eszközök birtokában óvről évre fokozzák az ország miiitarizálását. Izrael ma 2.3- szerte többet költ katonai célokra. mint amennvit a ..hatnapos háború” előtt fordított ^rre. Jakov Hafez b^ádtábor- r'ok. a vezérkari főnök pénz- ’■'.gyi tanácsadóba kénytelen volt beismerni, hogy az ország nagyságához és lakosságához mérten Izrael katonai kiadásai a legnagyobbak a világon. Az agresszív politikát folytató Tel-Aviv mind gyakrabban merít .a nemzetközi cionizmus pénzügyi forrásaiból. Mose Da- ian hadügyminiszter nyíltan lói elértette, hogy ami a további militarizálást illeti, Izrae' ..számít a nemzetközi z«idó közösség, főleg az amerikai közösség segítségére”. A cionista szervezetek adományaiból szándékozik fedezni Izrael például az Egyesült Államokban nemrég vásárolt, egyenként 6 millió' dollárba kerülő. 50 Phantom va- daszbombázó értékének több mint kétharmadát. Izrael agresszív terveinek megvalósítása során ígv egyre szorosabb szálak szövődnek az imperializmus legreakciósabb erői *és a nemzetközi cionizmus között. A cionista szervezetek nem szorítkoznak Izrael közvetlen támogatására. A cionizmus képviselő- • közül sokan, lévén nagy pénzmágnások, s • nem egyszer magas beosztású állami tisztviselők közvetlenül befolyásolják országaik kormányainak Izrael-barát politikáját. Nemrég Jeruzsálemben újabb értekezletet tartottak a világkapitalizmus zsidószármazású vezéralakjai, s újra megerősítették, hogy minden péttznu-ni., Szemeivé nyék külföldi újságokból ügyi és politikai támogatást megadnak az izraeli militaristák hódító törekvéseihez. Az izraeli vezető körök hódító imperialista politikája változatlanul mindenekelőtt az arab államokat fenyegeti. Az arabok az izraeli agresszió következtében a becslések szerint évente több mint 500 millió dollár összegű anyagi kárt szenvednek. Ugyanakkor Izraelnek az arab országok ideiglenesen megkaparintott nemzeti javai évente 250 millió dollár hasznot hoznak. íPravda) m ,rfliisÚreh*n» &jS menekülttábor Igaz, hogy a verekedések ritkábbak Traiskirchenben. mint általában feltételezik, rum és bor hatására azonban — amelyet elsősorban a vidéki származású .iugpszjáv menekültek fogyasztanak nagy meny- nyiségben — a különböző nemzetiségű fiatalok között mégis több ízben verekedésre kerö sor. • 1 • • A tábor rémhírekkel telített légkörében minden kisebb ösz- szetüzés egy fél órán belül már úgy terjed tovább, hogy gyilkosságot követtek el, vagy embert öltek. így azután órákig tart amíg az általános izgalom lelohad. A táborpszichózis amely valószínűleg hozzájárul a viszály kodások nagy részéhez egyaránt tapasztalható a fiatal és az idősebb menekültek körében. A tábori élet viszonyai között mindenekelőtt azoka. sújtja, akik azzal az elképzeléssel érkeztek, hogy Ausztriában máris „a nyugati paradicsomba” jutottak, és ezért vállalták a menekülést —, vagy póntosabban leléptek Bécsben a turistacsoportjuktól. Ezt. a menekülési módot választotta idén a tábor új lakóinak több mint 70 százaléka. ihhiuauA mi.Csalódottságot éreznek, men nem találták Bécsben azokat a paradicsomi állapotokat, amelyeket egyes propaganda-adók lefestettek előttük. Ez azután arra az ugyanolyan elsietett elhatározásra vezet, .hogy a leggyorsabb úton visszatérjene* hazájukba. Biztos hogy nem valami álom az élet Traiskirchenben. Azzal kezdődik, hogy a menekültet beutalják az átmeneti állomásra: a menekült ott gyakorlatilag rabnak érzi magát. Az államrendőrség azonban a tranzitállomáson való fogva tartást gyakorlati megfontolással indokolja: ha a menekülteket azonnal a szabad táborba engednék, akkor nagyarányú kereső akciót kellene rendezni minden egyes alkalommal. amikor a felülvizsgálati eljáráshoz kihallgatások válnak szükségessé. Amikor a menekültet kiengedik a szabad tábor világába, nem csökken csalódottsága: reménytelenséget árasztanak a volt kadettiskolának a század- forduló stílusában épült kaszárnyái. A vakolat hullik a falakról, a levegő áporodott, az' ablaküvegek csorbák, s a helyiségeket egész nap erős fertőtlenítőszer-szag hatja át — minden reggel valamennyi helyiséget fertőtlenítik a táborban, nehogy járványok keletkezzenek. (Die Presse) ,-.A Stern tudósítójának é beszélgetése Wernher <7 • ..von Braün-nal Stern: Állandóan sok szó esett a Holdért folytatott versenyről, az amerikaiak és az oroszok harcáról. Visszatekintve azt a képet kapjuk, mintha ez a verseny egyáltalán soha nem is létezett volna — a Szovjetunió már a startnál nem vett részt. Von Braun: Nem, ebben egyáltalán nem értek egyet önnel. Álláspontom szerint a verseny még most is folyik. Stern: S kilátástalan a másik fél számára? Von Braun: Ezt sem írnám olyan határozottan alá. Áz oroszok nyilvánvalóan ipás módszert választottak, hogy a Holdra jussanak, mint mi. Nyilvánvalóan nem térnek rá egy Hold körüli pályára, hogy azután onnan speciális leszálló eszköz Igénybevételével ereszkedjenek le a Hold felszínére, hanem véleményem szerint közvetlenül repülnek a Holdra. Egyes jelek arra' mutatnak, hogy az oroszok olyan rakétát készítenek, amely lényeger sen erősebb, mint a mi ,.Sa- lurnus—5” rakétánk. Egy ilyen rakéta lehetőséget nyújtana számukra, hogy közvetlenül repüljenek a Holdra. Ez természetesen azt jelenti, hogy nem kellene megtenniük számos közbülső lépést, amelyet mi nem kerülhettünk el. Ne felejtse el, hogy az oroszok űrhajós nélkül ugyan, de már leszálltak a Holdra. Mégpedig több ízben és sikeresen. (tStern) 'Nixon elnök romániai látogatása , előtt A Román Szocialista Köztársaság aktív külpolitikája már régen nem újdonság a közvélemény számára. Mégis, meglepetésként hatott és tüstént sok találgatásra adott okot világszerte az a hír. hogy ez év augusztus elején hivatalos látogatásra Romániába utazik Richard Nixon amerikai elnök. A szocialista Románia az idén augusztusban ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Július végén Romániába utazik a Szovjetunió legmagasabb szintű küldöttsége majd még augusztus 23-a előtt, augusztus 4-én megnyílik a Román Kommunista Párt X. jubileumi kongresszusa. Az Egyesült Államok elnökének romániai utazása olyan események közé ékelődik, mint a szovjet küldöttség látogatása és a Román Kommunista Párt X. kongresszusa. Ám. ha figyelembe vesszük az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Románia külpolitikájának irányzatait, akkor ez a látogatás már nem is olyan nagy meglepetés, mint ahogy első pillanatban tűnt. Nixon, mint alelnök már járt Romániában, amikor a Szovjetuniót és Csehszlovákiát is meglátogatta. De míg ez utóbbi országokban politikusokkal nem folytatott megbeszéléseket, addig Romániában fogadta őt Ni- colae Ceausescu és két órán át tárgyalt vele. Nixon hivatalba lépésével és küloolitikai programjával kapcsolatban a külföldi sajtó megírta. hogy a súlypont Ázsiáról Eurónára került. Nixon Ázsiából érkezik Romániába. Július *4-én, amikor az amerikai űrhajósok visszatérnek a Holdról. Nixon ott lesz a Csendes- óceánon várakozó amerikai hajó fedélzetén. Onnan indul útnak a Fhlön-S7t«etedre. Indonéziába. Thaiföldre. Tndiába és Pakisztánba, maid útiánalc belei ezée''Vént Romániába látogat. Washingtonba augusztus íl-án kell visszatérnie, búr ma már arról is beszélnek, hogy esetleg meglátogatja Jugoszláviát. Még ha a Fehér Házban az útvonal ilyen megválasztásának bizonyos szimbólikus Jelentőséget is tulajdonítanak, tüstént meg kell állapítanunk azt is. hogy a Fehér Ház nagy erőfeszítéseket tett a „súlypont-áthelyezés” tervével kapcsolatos gyanakvás eloszlatása végett. New York-ban egy magas beosztású amerikai politikus kijelentette, hogy egyáltalán nincs szó szov- jetellenes jellegű lépésről, s Washingtonban is azt állítják, hogy Nixon előkészített bukaresti látogatásának egyáltalán nincs szovjetellenes éle. Nixon sajtó titkára kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak érdeke fűződik ahhoz, hogy a kölcsönös megbecsülés alapján kapcsolatokat tartson a kelet-európai országokkal, s hogy Nixon elnök szeretné megismerni Ke- let-Európa egyik vezető képviselőjének nézeteit, aki bebizonyította, hogy szívügye a béke, valamint a Kelet és a Nyugat kapcsolatainak további fejlődése. (Smena — Pozsony) s Tudós, vagy sarlatán? 2521-ben lesz a Á címhez hozzá kell tennünk, hogy nem az egész földgolyóról, hanem csupán Európáról, vagy Észak-.Amerikáról van szó. ....... E két kontinens egyikét öt és fél évszázad múlva állítólag szörnyű katasztrófa semmisíti meg. Hasonló természeti csapás érte bolygónkat az i. e. 10 431-t»en, vagyis 12 400 évvel ezelőtt, amikor eltűnt a Föld színéről az Atlantisz. Tehát 2521-ben, vagyis 552 esztendő múlva, Amerika, vagy Európa eltűnik. Ez lesz időszámításunk utolsó esztendeje. Az emberiségnek az a része, amely a katasztrófát túléli, ismét élőiről kezdi majd az időszámítást. Ez a prognózis Rafael Ben- danditól, az Emi’fia Romagna olasz tartomány Feanza városában működő lengéstani állomás igazgatójától származik. Bendandi 180.'5-ban született. Képzőművészeti akadémiát végzett. A műkritikusok — főleg a nyugatiak — idősebb nemzedéke még bizonyára emlékszik a nevére, Bendandinak nagy jövőt jósoltak. Fából Népújság 12 1969. július 27. világvége? — Van egy naprendszerünkben ? készült szobrainak fényképei közvetlenül az első világháború kitörése előtt Valameny- nyi jelentős folyóiratban napvilágot láttak. Bendandi az első világháború idején hidroplán-pilóta volt. Az Adriai és a Földközitenger fölött repülve megfigyelte az árapály-jelenségeket amelyek annyira érdekelték, hogy a háború után megvált a művészettől és teljesen átadta magát a szeizmológiának. Faenza közelében a Sengo folyó fölött egy barlangban obszervatóriumot rendezett be és maga állította be a szeizmográfot. Az akkoriban még amatőr szeizmológus barlangját és lakását zsúfolásig megtöltötték a szakkönyvek és folyóiratok, valamint a rajzokkal és számításokkal teli kéziratok garmadája. Közülük számos munka megjelent a legfontosabb szaklapokban. A nagy tudás és szívós munka bámulatos eredményeket hozott. Bendandi már 1919- ben előre megmondta, hogy a legközelebbi hónapokban nagy földrengés éri Közép-Olasz- országot. Következtetéseit félvállról vették, „jóslásnak” tartották, amelynek semmi köze a tudományhoz.' A „jóslatok” azonban szóról szóra beteljesedtek. Attól az időtől kezdve immár csaknem ötven esztendő telt el, s Bendandi olykor órányi pontossággal több ezer földrengést, árvizet és egyéb természeti csapást ismeretlen bolygó előre jelzett. Az utóbbi években például pontos prognózist adott a szkopjei, a debari, az anatóliai, a perui földrengésekről. Bendandi minden esetben hónapokkal előre kiszámította s megjelölte a természeti csapások helyét és időpontját, s erről tájékoztatta a közvéleményt. így például 1923. novemberében a faenzai közjegyző előtt kijelentette, hogy 1923. novemberének vége és 1924. január 5-e között az Adriaitenger középső részén erős földrengésekre kerül sor. S lám, 1924. január 3-án az Adriai tenger partvidékén fekvő Senigallia a földrengés következtében romokban hevert. 1966-ban, három hónappal a firenzei árvíz előtt, Bendandi nyilatkozatot adott a sajtónak arról, hogy Toscanai katasztrófa fenyegeti. Figyelmeztetésével azonban nem törődtek, egyesek tréfának vették A valóság azonban kegyetlen volt: Firenze és fél Toscana mind a mai napig nem tud kigyógyulni az óriási árvíz okozta sebekből. Hasonlóképpen történt 1967- ben is. Bendandi októberben riadót fújt, mondván, hogy november elején rendkívüli erejű tengerár zúdul végig az Adriai-tenger északi részén. Az illetékesek ügyet sem vetettek a figyelmeztetésre, s lám 1967. november 3-án hatalmas hullámok öntötték el Velencét. Mire is építi Bendandi ezeket a prognózisait? A magyarázat egészen leegyszerűsítve a következő: Földünkre a naprendszer minden bolygójának vonzóereje hat. Ezeknek az erőknek a nagysága a bolygóknak a Földhöz viszonyított pillanatnyi helyzetétől függően változik. Ha a bolygók úgy helyezkednek el pályáikon, hogy együttes vonzásuk fokozott erővel hat a földkéreg adott övezetére, akkor ez a kritikus helyeken megzavarja a földi gravitáció kiegyensúlyozottságát és földrengésekre kerül sor. Bendandi ezt a számítási rendszert a Nap-gravitáció vizsgálatára is alkalmazta, s közben új bolygót fedezett fel amelyet a Faenza névvel jelölt meg. Amikor ugyanis ösz- szeállította a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Jupiter vonzóerejének paralelogrammáját az olasz tudós megállapította, hogy az említett bolygók együttes vonzóereje zavarokat idéz elő a Napban, elősegíti a napfoltok és napkitörések, amolyan sajátos „naprengések” keletkezését. Ezek a jelenségek nem mindig felelnek meg Bendandi paralelogrammáinak. Ebből a tudós arra a következtetésre jutott, hogy a Merkur pályáján túl, még közelebb a Naphoz kell lenni egy ismeretlen bolygónak. A további számítások igazolták ezt a feltevését. így fedezte fel azt a bolygót, amelyet eddig még senki sem látott, mert teljesen beleolvad a napsugárba. Ennek az ismeretlen bolygónak a tömege fele akkora, mint a Merkúré, s a Napra gyakorolt vonzóereje azonos az összes belső bolygók együttes vonzóerejével. Ez az oka annak, hogy a Napban a Faenza idézi elő a legnagyobb zavarokat. Bendandi azt állítja, hogy a Faenza felfedezését húsz év múlva közvetlen távcsöves megfigyelések igazolni fogják. Ekkor ugyanis az újonnan felfedezett bolygó a Naphoz és a Földhöz viszonyítva olyan helyzetben lesz, hogy erős teleszkópokkal lokalizálni lehet majd. A földi gravitáció megrázkódtatásaira vonatkozó számításokat Bendandi egészen az időszámításunk 3000. esztendejéig elvégezte. A számításokból kitűnik, hogy bolygónkat szörnyű földrengés, óriási szökőárak, vagy hallatlan áradások fogják sújtani 1980 áprilisában, 1990 februárjában, 1993. májusában, 1997. augusztusában. 1999. októberében, és 2001. októberében. A legszörnyűbb katasztrófa azonban 2521. márciusában következik be. Egy újonnan keletkező óceán mélységeiben eltűnik vagy Európa, vagy Észak-Amerika. Szerinte • ez lesz az európai civilizáció, vagyis a mi világunk vége. Nos, ezeket mondja Bendandi. Peszimista prognózisai miatt még jó néhány nemzedéknek nem fog fájni a feje, mi pedig egyelőre megvárjuk 1980. áprilisát, abban a reményben, hogy civilizációnk nemcsak eddig a viszonylag közeli időpontig, hanem az igen távoli 2521-ig sem fogja előmozdítani talán még az elemi katasztrófáknál is sokkal borzalmasabb önnön pusztulását. (A Mladá Fronta című csehszlovák lapból)