Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-27 / 172. szám

ärd 'S^e"||^U-gc..L­■Rf veto-emi ^°"^L ,•- ^ T.eons , * tSTJlTETÍT' •*■ Pécs,Leonarde niEPWSAG | A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TfiHACS LAPJA | XIX. évfolyam, 172. szám ARA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1969. július 27. Csapatösszeronások a Mekong deltájában Dél-Vietnamban a szabad­ságharcosok tegnapra virradó éjszaka a saigoni kormány csapatainak hat megerősített állása ellen intéztek támadá­sokat. Két nagyobb össze­csapás zajlott le az egyik, Hűé közelében, a másik a Sai­gontól 70 kilométerre dél­nyugatra fekvő Caibe körze­tében. A Mekong deltájának vidékéről a szabadságharco­sok nagyobb csapatössze­vonásait jelentették. B—52-es amerikai bombá­zók tegnap hajnalban Tay Ninh és Phuoc Long tarto­mányokban, a kambodzsai ha­tár közelében négy hullám­ban támadták a szabadság- harcosok feltételezett állásait. Nguyen Van Thieu, a sai­goni kormányzat elnöke szom­baton a dél-vietnami főváros egyik nagy színházában majd­nem kétórás beszédet mon­dott az ország helyzetéről. Thieu kijelentette, hogy kor­mányzata a csatatereken fo­kozni fogja erőfeszítéseit, eh­hez azonban az Egyesült Ál­lamoknak és Dél-Vietnam más szövetségeseinek fegyve­reket, hadianyagot és egyéb segítséget kell adniok. Thieu tegnap délelőtt egy­órás megbeszélést folytatott Bunker amerikai nagykövet­tel és annak helyettesével, miközben Saigonban olyan hírek keringenek, hogy Nixon elnök délkelet-ázsiai körútja során esetleg ellátogat Dél- Vietnamba. Az amerikai nagykövetség szóvivője vi­szont közölte, nem kaptak hivatalos értesítést arról, hogy Nixon eredeti útitervé­ben változás állt volna be. Szeizmográfüzenetek a Holdról A Hőmet repülőgép-anyaha­jó fedélzetén Hawaii felé tar­tó amerikai űrhajóshármas vesztegzárlakhelyén kártyá­val, sakkal, televizióval és magnetofon hallgatásával enyhíti magányát. Houstonból azt is közölték, ,hogy a vál­tozatosság kedvéért néha el­pepecselnek a Holdról gyűj­tött talajmintákkal is, ame­lyeknek egy kis részét ma­guknál tartották. A talajmin­tákat szállító repülőgépek rendkívül becses terhükkel már megérkeztek Houstonba, s a kőzetminták osztályozása és elemzése megkezdődött a holdfogadó laboratóriumban. A pótolhatatlan leleteket két repülőgép szállította a bizton­ság kedvéért, hogyha netát az egyiket baleset érné, a má­sik okvetlenül célhoz érjen. A három amerikai asztronau­ta a karanténlakhelyen hála­adó istentiszteleten vett részt, miközben a 44 000 tonnás re­pülőgép-anyahajó hangárfedél­zetén felsorakozott a tisztikar Merénylet Nixon ellen? A Daily Mirror című Fülöp- szigeti napilap közlése szerint pisztolypárbaj folyt le a biz­tonsági erők és hat férfi kö­zött tegnap délelőtt Makairti- ban, Manila külvárosában, az Intercontinental szálló közelé­ben. A tervek szerint Nixon az Intercontinental szállóban az esti órákban mintegy két­órás megbeszélést folytat Os- menával, a Fülöp-szigeti Köz- társasági elnöki tisztségére tö­rekvő liberális ellenzéki jelölttel. A pisztolypárbaj során a két férfi egyikét megölték, a töb­bi pedig egy jeepen elmene­kült. A megölt férfi zsebében megtalálták az Intercontinen­tal szálló belső elosztásának rajzát, ez a rendőrség szerin arra enged következtetni, hói™ a cso^^rt célja Nixon elnök elleni merénylet előkészítése volt. és a legénység. Edwin Aldrin mikrofonon kollégái nevében is megemlékezett ‘ a korábban hősi halált halt amerikai aszt­ronautákról. Időközben a houstoni központ tudósai megkezdték a földünk úti tár­sán elhelyezett négy szeizmog­ráf üzeneteinek értékelését. A szeizmográfok ugyan a vártnál sokkal jobban felhe- vültek, de houstoni közlés szerint változatlanul jól mű­ködnek. Még mindig szenzáció a Keiiiiedy-h aramból Edward Kennedy szenátor pénteken este rádió- és tv- beszédben jelentette be, kész lemondani szenátusi helyéről, ha választói nem bíznak meg benne. A szenátort pénteken reggel az edgartowni bíróság kéthónapi felfüggesztett bör­tönre ítélte, baleset színhelyé­nek elhagyása miatt. Mint jelentettük, Edward , Kennedy a múlt hét péntekjén gép­kocsijával vízbe zuhant és utitársnője, a 28 éves Mary Jo Kopechne, Robert Kennedy irodájának egyik volt munka­társa a vízbe fulladt. A sze­nátor a balesetet csak más­nap reggel jelentette a rend­őrségen. Kennedy most érthetetlen­nek és megmagyarázhatatlan­nak minősítette saját viselke­dését, amelyet sokkos állapo­tára vezetett vissza. Azt mondotta, hogy előbb egye­dül, majd később két barát­jával együtt több kísérletet tett a fiatal lány megmenté­sére. „Utólag visszagondolva, magatartásom és szavaim a balesetet követő órákban tel­jesen értelmetlennek látsza­nak” — mondotta. Félelem, kétség, kimerültség, rémület, pánik és zavarodottság volt bennem, annyira, hogy tet­teimről mindmáig nem tudok teljesen számot adni — így például arról, hogy a baleset után néhány órával miért úsz­tam át a szomszédos szigeten lévő szállodába. A szenátor erélyes szavak­kal tagadta és útszéli rága­lomnak minősítette, hogy bi­zalmas viszony állt volna fenn közte és a baleset ál­dozata között. Elmondotta, er­kölcsi kötelességének érezte, hogy bűnösnek vallja magát, a vád tárgyát képező tetté­ben. Edward Kennedy kijelen­tette, felmerül a kérdés ben­ne, hogy esetleg le kell mon­dani szenátori tisztségéről, mert * Massachusetts-i válasz­tóinak egy része „okkal, vagy ok nélkül”, kétségeket érez ezek után a szenátor jellemé­vel, vagy képességeivel szem­ben. Közölte, ha a választók úgy akarják, kész erre a lé­pésre és véleményüket, taná­csukat kérte, mintegy nem­hivatalos népszavazás formá­jában. A beszédről és Kennedy magatartásáról élesen meg­oszlanak a vélemények Massa­chusetts államban. Sok olyan nyilatkozat hangzott el, hogy Kennedynek le kell monda­nia tisztségéről. Ez a politi­kai karrier végét jelentené a szenátor számára, akit sokan tekintenek a demokrata párt legesélyesebb elnökjelöltjé­nek. Mások szerint y Kennedy nem vétkes. Mike Mansfield szenátor, a demokrata párt- csoport vezetője kijelentette, hogy Kennedy továbbra is teljes bizalmát élvezi és re­méli, hogy a szenátor hala­déktalanul visszatér Washing­tonba Üdvözlet Kubának Leonyid Brezsnyev, Nyiko- laj Podgornij és Alekszej Ko­szigin üdvözlő táviratot inté­zett Kuba vezetőihez július 26-a, a nemzeti felkelés 'év­fordulója alkalmából. A szov­jet" vezetők megállapítják: „A Szovjetunió és Kuba kö­zötti barátság és együttműkö­dés örvendetesen fejlődik.” A távirat befejezésül az egész szovjet nép nevében további sikereket kíván Kuba népének a szocialista társadalom épí­tése terén. Andrej Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter az évforduló alkal­mából táviratban üdvözölte Raul Castrot, a Kubai Köztár­saság fegyveres erőinek mi­niszterét. Wilson óvatosan optimista „Az angol munkáspárt meg­nyeri a soron következő parla­menti választásokat — jelentette ki péntek esti tele­víziós nyilatkozatában Wilson brit miniszterelnök. A derülá­tó kormányfő — aki nyilván magabiztos fellépésével akar­ja ellensúlyozni a munkáspár­ti kabinet tekintélyének roha­mos hanyatlását — közölte, hogy becslése szerint pártja megkapja a szavazatok több, mint 50 százalékát. Óvatosan hozzáfűzte azonban: „A vá­lasztások kimenete azon mú­lik, hogy milyen időpontban tartják meg.” Politikájának igazolásául elmondotta, hogy olyan döntéseket kellett hoz­nia, melyről tudta, hogy népszerűtlenek lesznek, de mégis szükségesek. Grisin Prágában A CSKP Prágai Városi Bi­zottságának meghívására Prá­gába utazott a Moszkvai Párt- bizottság küldöttsége Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Moszkvai Városi Pártbizottság első titkára vezetésével. A HÉT Amiről nem beszélünk. N em sokkal a felszabadulás után játszottak a hazai mo­zikban egy ilyen című filmet A film kitűnő volt, a nemi betegségek hatását és burjánzását tárgyalta. Azt a témát, amiről csakugyan nem szeretünk beszélni. Se egye­nesen, se közvetett módon. Álszeméremből természetesen, hi­szen, ha egy betegség jelentkezik az tény, változtatást, gyógyítást követelő állapot, akár tetszik ez nekünk és má­soknak, akár nem. Jól szervezett gondozó hálózat foglalko­zik ezzel, részlegeinek tábláját mindenki ismeri: „Bőr- és Nemibeteggondozó Intézet”. Múltkoréban egy jó ismerősöm­nek akadt dolga itten, aki bevallotta: — Kijövet kapkodtam a fejemet, azt sem tudtam, hogy hová nézzek! Olyan pillantások kísértek, mintha legalább is két lábon járó hordozója lennék valamennyi nemi bajnak. A történethez tartozik, hogy egy könnyen gyógyuló, múló bőrbetegsége volt, de az eset mégis jellemző. Az „Amiről nem beszélünk” cím azonban nemcsak ebben a vonatkozásban, hanem mindennapi életünk számtalan más oldalának jellem­zésére is alkalmazható. Mire gondolok? Egy múltból átmentett, sajátszerűen torz erkölcsi kódexre, melynek lapjait tudva, vagy tudattalanul, de szinte mintegy összebeszélve, valamennyien forgatjuk. Nem beszélünk min­denki által ismert, letagadhatatlan tényekről, mintha a hall­gatás egyúttal a tények megszűntét is eredményezné. A té­nyek azonban csodálatos módon, sőt olykor bosszantóan ma­kacs dolgok, melyek akkor is megmaradnak, ha nem óhaj­tunk tudomást venni róluk. 4 példák sosem bizonyítanak, csak színesítenek, doku­mentálnak. Csak ebből a célból vegyünk elő egy ma­rokra valót, szinte kimeríthetetlennek tűnő tárházunk- i Az élet minden vonatkozása szóba kerülhetne, ki-ki Ive szerint gyarapíthatja a sort. X. kiváló szakémber, nagyszerűen érti a dolgát, éppen ezért jól is keres. Keresetének tetemes része azonban szeszek változatos formájában folyik le a torkán, magyarán: részeges. Munkahelyére sosem megy be részegen, nem csinál botrányt, csak éppen a családja sínyli meg ezt a szenvedélyt, ami ma­gánügy, és éppen ezért erről nem beszélünk. Nem beszélünk arról sem, hogy egyik kezünkben láng- pallost villogtatva, küzdünk az alkoholizmus ellen; miköz­ben a másik műszaki rajzokon dolgozik és a műszaki rajzok a jobb, bőségesebb szeszprodukció biztosítását szolgálják. Ugyanez a kéz olykor engedélyeket ír alá új és új szesz­fogyasztási helyek megnyitására. Y. ugyancsak jó szakember, bár valamivel kevesebbet keres, mint X., de viszont szeretne meggazdagodni. A meg­gazdagodás vágya, addig amíg az csupán a jobb életre való törekvés használatos, de sikerületlen jelzője, bocsánatos bűn. Y. azonban heti háromszáz szelvénnyel lottózik, amit ugyan­csak észrevesz otthon a családi kassza. Ez azonban magán­ügy erről nem beszélünk, legfeljebb csak egymás közt. plety­ka formájában, de semmi esetre sem Y. füle hallatára. Arról sem beszélünk, hogy alapelveinkhez híven hirdet­jük, hogy erkölcsösnek csak a munkával szerzett jövedelem minősíthető, ugyanakkor pedig (igaz, hogy államilag ellenőr­zött, de azért mégis csak) szerencsejátékokat tartunk fenn. Beszélünk róla, nagyon helyesen hogy Magyarországon nehéz a lakáshelyzet. Nem beszélünk viszont arról, — pedig tudván tudja mindenki, legfőképpen azok a tízezrek, .. akik próbálják —, hogy van egy érvényes és jó szándékú rendelet, ami a gyakorlatban tökéletesen csődöt mondott: — és ez az albérletekről szóló. Ilyesformán arról setn beszélünk, hogy egy országban, mely már negyedszázada leszámolt a kizsák­mányolással. máig él a kizsákmányolásnak egy ilyen — or­szágos méretekben évente bizonyára sok száz milliós összege­ket elérő — formája. N agyon szeretném, ha az olvasó nem értene félre. A legkevésbé sem kívánom, hogy bárki indokolatlanul és jogosulatlanul beleavatkozzon a magánéletembe. Óva­kodnék hasonlót tenni mással is. Csak éppen arra óhajtottam valamelyest rámutatni, hogy a köz- és magánérdek szigorú és merev elválasztása egyszerűen erkölcstelen, nem szolgálja se a köz, se az egyén érdekét. Továbbá arra is. hogy ez írásom első rpondatábán idézett filmcím hovatovább életfilozófiává válik, éppen azért, mert nem beszélünk róla. Kétségesnek ér­zem, hogy egy új társadalom, melynek erkölcsi alapjait — akár akarjuk, akár sem —, közösen rakjuk le, megengedheti magának a tényekről való nem beszélés luxusát. ORDAS IVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents