Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-25 / 170. szám

Kormányhatározat ad újabb lendületet A mezőgazdasági termelés gépesítésének egyre növekvő üteme felszabadította a falusi munkaerő egy részét. Ez egy­úttal új 'helyzet, új gondok elé állította a termelőszövet­kezeteket: a hagyományos me­zőgazdasági munkák mellett újabb munkalehetőségeket kel­lett teremteni, egyszóval hely­ben tartani és foglalkoztatni a szabad munkaerőt. Ezt a törekvést szolgálta a kiegészí­tő, melléküzemági tevékeny­ség kiterjesztése, amelyhez a korábbinál tágabb teret adott az új termelőszövetkezeti tör­vény, a gazdaságirányítás új rendszere. Az üzemi tevé­kenységi kör kiterjesztése, a szabad munkaerő jobb kihasz­nálása egyben összhangban van a népgazdaság érdekeivel zési eljárást, módosítani a készletgazdálkodás eddigi rendszerét — azonos feltétele­ket kell teremteni a tsz-áruk- nak, mint amelyek közvetett úton jutnak a fogyasztóhoz. Hasonló megállapítások ér­vényesek a feldolgozási tevé­kenységre is, amely nem fej­lődött a várthoz képest. Ha csak a megyében történt eddi­gi kezdeményezéseket figyel­jük, azt kell tapasztalni, hogy a legjobb elgondolásokat is számos útvesztő korlátozza. A bürokratikus vonások meg­szüntetése mellett ugyanakkor nem lehel engedményeket tenni a feldolgozásra vo- aa tkozó egészségügyi sza­bályokban. is. A kiegészítő tevékenység a múlt évben kedvező fejlődést ért eL Országos adatok szerint a termelőszövetkezetek össz­bevételének mintegy 15 százaléka — meghaladva a 11 milliárd forintot — származott a kiegészítő tevékenységből. Ebből az összegből 15 száza­lékos a kereskedelmi tevé­kenység, 10 százalékos az élel­miszerfeldolgozás, 75 százalé­kos az egyéb termelőszolgáIta­tó tevékenység részaránya. Általánosan megállapítható, hogy a termelőszövetkezetek kereskedelmi, értékesítő tevé­kenysége helyes irányban fej­lődik, de — annak ellenére, hogy jelenleg mintegy két és fél ezer tsz-elárusitóhely mű­ködik országszerte — még na­gyobb ütemű fejlődésre van szükség. Ez nem csupán ter­melőszövetkezeti gazdálkodási, hanem fogyasztói érdek is, mivel ténylegesen, és hatáso­san fokozza a kereskedelmi versenyt. A szövetkezetek ke­reskedelmi tevékenysége ré­vén az áru útja lerövidül, gyorsabban, jobb minőségű áru jut a fogyasztóknak. Amióta a tsz-ek a tejipartól átvették a falusi tejbegyűj­tőket, lényegesen rövidebb úton kapja a tejet a nem is, kevés számú falusi fogyasztó. Igaz viszont, hogy a terme­lőszövetkezetek kereskedelmi tevékenységének további fej­lesztése érdekében néhány kérdés még tisztázásra vár. Országos szinten is foglalkoz­nak már azoknak a szabályo­zó módszereknek a felülvizs­gálásával, amelyek esetleg korlátozzák a nagyobbmérvű fejlődést. Egyebek között egy­szerűsíteni kell az engedélye­A tej-, a húsfeldolgozásra, tésztakészítésre, sütőipari te­vékenységre vállalkozó terme­lőszövetkezeteknek ez saját, jól felfogott érdekük is. A hi­giénia betartása egyúttal áru­juk, termékük egyik márkája is. Egyébként is: amikor egy- egy tsz súlyos összegeket for­dít a tehénállomány tbc-men- tesítésére, akkor a tejfeldol­gozó üzemben nem lehet né­hány ezer fönn tot „megspó­rolni” az egészségügyi köve­telményeknek meg nem fele­lő berendezésen. ÍA szolgáltató tevékenység részaránya az első pillanatra szembetűnő a maga hetven százalékával. Önkéntelenül is a melléktevékenység vadhaj­tásaira, vicclaptémákra emlé­keztet. Igaz, ebből 2,5 milli- árdot kitevő összeg nem kap­csolódik közvetlenül a mező­gazdasági termeléshez, de a nagyobb részarány, közel öt- milliárd az építőipari tevé­kenység, tehát az építőipari társulások, {málló tsz-építő- brigódok produktuma. A közelmúltban jelent meg kormányhatározat a mezőgaz­dasági üzemek kiegészítő te­vékenységének helyzetéről és a továbbfejlesztést segítő fel­adatokról. Ez a határozat megállapítja: a tsz-törvény- ben foglalt elvek, a törvény­hez kapcsolódó határozatok elősegítették a mezőgazdasági nagyüzemek tevékenységének kiszélesítését. a természeti adottságok és erőforrások jobb kihasználását, a tagok, család­tagok és alkalmazottak folya­matosabb foglalkoztatottságát, a lakossági szükségletek jobb kielégítését... A tevékenységi kör bővítését ezért a célkitű­zéseknek megfelelően tovább­ra is segíteni kell. Viszont tény az is, hogy a kiegészítő i Szekszárdi Vasipari Vállalat oiajkályhagyártá ,en Fejes Ferenc hűtőgépszerelő a Lehel 175-ös ,z a teljes hűtőberendezés cseréjét végzi. XJj zéssel e javításokat ti* napon belül tudják Foto: Tóth Iván. tevékenységen belül az eredeti célkitűzésektől eltérő arány- eltolódás következett be. A kormányhatározat megál­lapította: a foglalkoztatást elősegítő tevékenység nem mindig ott fejlődött, ahol sza­bad saját munkaerő állt ren­delkezésre, a mezőgazdasági üzemek telephelyüktől távol végeztek idegen munkaerővel ipari jellegű tevékenységet, A tapasztalt káros jelen­ségek megszüntetésére ha­tározott intézkedéseket tett a kormány, amelyek­re néhány helyen aggodal­maskodva reagáltak: nem jelenti-e majd a kiegészí­tő tevékenység korlátozá­sát. ilyen aggodalomra aligha lehet ok. A termelőszövetke­zetek közös, és önálló építő­ipari tevékenysége például az eddigieknél nagyobb teret kap. A jogszabály feloldja az ed­digi korlátokat, tehát ezentúl bárhol vállalhatnak és végez­hetnek építőipai tevékenysé­get, a mezőgazdasági üze­mekben, és az élelmiszergaz- . daságban elsősorban. A la­kosság és a tanácsok részére továbbra is elsősorban hely­ben kell építőipari munkákat végezni. A mezőgazdasági üzennek le­hetőségeit kihasználni a ma­guk hasznára kamatoztatni igyekvő szerencselovagok szá­mára egyre kevésbé terem ba­bér tsz-gyárak „tervével1' — viszont a jogszabályok adta keretek között a mezőgazdasá­gi üzemek teremthetnek együttműködést ipari üzemek­kel. Ott, ahol a szabad mun­kaerő foglalkoztatása — kü­lönösen aá’ időszakosan szabad munkaerő — másként nem oldható meg, kisüzemek ki­helyezését, telephelyek létesí­tését kell kezdeményezni. A termelőszövetkezet a saját tag, és alkalmazott szakembereivel, a saját műhelyében végezhet kooperációs munkákat ipari üzemek megrendelésére. Tehát nem az ipari jel­legű tevékenység meg­szűntetéséről, hanem csu­pán megfelelőbb szabályo­zásáról van szó. A mezőgazdasági termékek feldolgozó tevékenységét na­gyobb ütemben és úgy kell fejleszteni, hogy segítse a la­kosság jobb ellátását. Ennek érdekében szélesíteni kell a mezőgazdasági üzemek és az élelmiszeripari vállalatok kö­zötti i kooperációt, állami-szö­vetkezeti vegyes társulások közös anyagi érdekeltségét biztosító közgazdasági és jogi «dőfeltételek megteremtésével is segíteni kell a mezőgazda- sági termékek gazdaságosabb .- felhasználását. Í A kormányhatározat tehát — amellett, hogy határozott ’ intézkedéseket tesz a kiegé­szítő tevékenység vandhajtá- sainak lenyesésére — további lehetőségeket teremt a mel­léktevékenység fokozására, a helyi lehetőségek jobb kihasz­nálására, az üzemekben je­lentkező szabad munkaerő foglalkoztatására. Ez utóbbi nemcsak gazdasági, hanem szociális-társadalmi igény is. BI. Múlt és jelen... Foto: Tóth tóáa. Revisor a issében Egészen új munkakörben dolgozik íornóczki István, a decsi Sárközi Egyetértés Tsz- beh: 'revizor, belső ellenőr. Megyénk közös gazdaságai közül fél kézen meg lehet számolni azokat, amelyek már tudtak alkalmazni belső el­lenőrt. Igen nagy szükség volna érre, de ember nincs hozzá, képzett könyvelő. Aki alkalmas lenne a könyvelés, a számvitel ellenőrzésére, az hivatásból "ezt a munkát vég­zi, szükség ván rá, nem tud­ják kieftiv ■* ' revizórnak. Tu­datos káderpolitikával, kép­zéssel lehet revizorokat al­kalmazni a szövetkezetekben. Tornóczki István, a megyei tanácstól került a decsi közös gazdaságba. Munkarendjét, egész tevékenységét ott, hely­ben határozták meg, az elnök­kel közösen állapították meg. Függőségi viszonyban nincs senkivel, csak az elnök uta­sításait köteles végrehajtani. A munkaideje is kötetlen. Munkájához tartozik az ön- költségszámítás és teljsítmény- Kimutatás is. Sőt, ezen kívül még akad munkája; ő iktatja a titkos, bizalmas iratokai. Rendkívül jól érzi magát a szövetkezetbén, mert nem el­lenséget látnak benne, nem gyanakvással, vagy rettegéssel várják ellenőrzéseit, hanem munkatársnak tekintik. Olyan a légkör Decsen, hogy tudatában vannak a szakvezetők a rendszeres el­lenőrzés szükségességének. Tornóczki István maga is tsz- tag és . szívügyének tekinti a közös . gazdaságban folyó munka eredményességét. Ellenőrzése nemcsak a köny­velés, a számvitel papírtenge­rére terjed ki. Többször járt már a majorokban, például a helyettes főkönyvelővel, meg­nézte az ottani gondozást, a takarmányok raktározásának helyességét, és más hasonló munkát, ami különben az ál­lattenyésztő szakemberek fel­adata. Ö nem agronómus, ha­nem könyvelő szakképzettsé­gű, de korábbi munkájában igen sokat tanult állattenyész­tésből, szövetkezeti általános ismeretekből. Javaslatára építettek rak­tárt a különböző anyagoknak, alkatrészeknek, és a teljes rend kialakítása után új, szak­képzett raktárost is javasolt, erre a munkahelyre. Több millió forint értékről van szó. Megnézi, kiböngészi különbö­ző forrásokból, mennyibe ke­rül égy kiló sertéshús előállí­tása és megnézi a szövetkezet ellenőrző bizottságának jegy­zőkönyveit, sőt ezfeket ő maga őrzi. Együttműködik az ellen­őrző bizottsággal. De égyiitíműködik végső so­ron az egész Vezető gárdával és ebben látja a belső ellen­őrzés eredményességét. Nem gáncsolják, hanem nyíltan áll­nak elébe, becsülik a munká­ját. Jelenlegi revizori munká­jukat kezdetlegesnek tartja, véleménye szerint az lenne jó, ha valami központi, például minisztériumi útbaigazítás alap­ján dolgozhatna. Az ilyen se­gítség, tanácsadás megjelen­hetne például a Magyar Mező- gazdaságban, vagy más úton is. hotzá lehetne férni. Tornóczki; István meglehetősen egyedül van. Remélhetőleg általánossá válik a foglalkozása. G. J. Egyforma bérért dolgoznak A gabona betakarításának igen jó, kollektív munkán alapuló módszerét dolgozták ki a dombóvári közös gaz­daságban. Az öt kombájnve­zető mindenben ' segíti egy­mást, közösen vállalják a munka hátrányait is, és a ke­resetük teljesen egyforma. A módszer célja a minősé­gi munka. Célprémiumot tű­zött ki a szövetkezet vezető­sége a kombájnos brigádnak: minimális szemveszteség és az alacsony tarló jutalmat jelent számukra. A minőségi köve­telményeknek így, teljes ösz- szefogással jobban eleget tud­nak tenni, mint az előző évek­ben, amikor külön-külön ver­senyeztek és hajszolták a mennyiségi teljesítményt. Ak­kor senki nem akarta Vállalni egy-egy tábla megkezdését, vagy befejezését, illetve sok volt a huzavona, és- a gyen­gébb táblák terméséit rendsze­rint csak viták után aratták le. A hajsza, a túlságosan gyors tempó sok gabonasze­met juttatott a szalmába. Jelenleg . minden a legna­gyobb rendben történik. A kombá.invezetők, akik egyéb­ként valamennyien szerelő szakmunkások, közösen javí­tanak meg egy-egy gépet, a legrövidebb idő alatt, ha va­lami hiba adódik. így van ez a gabonaföldön és este a sze­relőműhelynél egyaránt. Ami­kor napközben, a határban hoznak helyre egy gépet, ez­alatt a többi kombájn arat, a segédvezetők ülnek rajtuk. A minőségi követelmények be­tartásában rendszeresen figye­lik és figyelmeztetik egymást a kombá.jnosok. Mindig egy táblán dolgoznak, látják az eredményt. A brigád tagjai: Németh Lajos. Právics János, Somogyvári Lajos Szabó Mi­hály, Várallyay Dezső. Népújság 5 1960. július 25,

Next

/
Thumbnails
Contents