Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-23 / 168. szám
ir-'V" f-\ (/It PAKS Atom — békés célokra Paks határában, a községtől mindössze néhány kilométerre jelölték ki az első magyar atomerőmű helyét. Mint ismeretes, az építéssel kapcsolatos földmunkálatok megkezdődtek, készülnek a felvonulási épületek. Az építendő erőmű neve sokféleképpen kombinálódik a falu nevével: „Paksi atom", „Paksi erőmű”, Paksi mű”, „Paksi atom- ka„Atompaks". És végül egy egészen sajátos■ név, ami ugyan nem „Paks”rkombiná- ció, de a falu jellegét magán viseli: „Atomfalva”, Ennek a kontrasztja: „Atotnváros”. Ki ezt, ki azt használja. Természetesen nem tudni, hogy melyik ver majd gyökeret. Annyi bizonyos, hogy a spontán nevek mindegyike szinte ösztönszerűleg utal az atomenergia felhasználásának nem háborús, hanem békés jellegére. De arra is, hogy a községnek egyáltalában nem mindegy, hogy ott épül-e meg ez az egyébként országos jelentőségű míj. Minden bizonnyal fellendíti. A pontos hatást persze nem lehet előre látni, éppen ezért tág tere van a fantáziának. Ezért szerepel a nevekben is annyi gondolat az Atomfdlvától kezdve az Atomvárosig. A paksiakat arról faggattuk, hogy vajon hogyan is látják falujuk jövőjét az atomerőmű tükrében? „Nekem mindegy” Dr. Bácsvánin Bomán, gyermekszakorvos: — Mindössze hat éve vagyok paksi. Szekszárdról kerültem ide. — Mondja, meg lehet szokni egy értelmiséginek ebben a faluban? — Miért ne? Nagyon szép hely ez. Csak az a kár, hogy Szekszárd elviszi a mi fejlesztési lehetőségeinket is. Az fejlődik, mi meg alig. — Tehát ennyire meg lehet szokni, hogy még az ilyen szélsőséges nézetek is elragadják? — Paksiak vagyunk. — Az erőmű minden bizonnyal nagyot lendít majd Pakson. — A kilátások szerint igen. Mi paksiak nem is bánjuk... — Az orvosnak várhatóan jelent-e valamit majd az erőmű? — Közvetlenül nem. Az orvosi munkát akkor is éppúgy el kell látni, mint most. Valahogyan úgy vagyok vele, hogy nekem, mint orvosnak mindegy, nekünk, a falunak viszont nem. Hol strandolnak a paksiak? — Milyen jó a paksiaknak. Ott a Duna, nyaranta nincs fürdőzési gondjuk — irigykednek sokan e Duna menti helységre. Valóban olyan jó a paksiaknak? A helyzetük egyelőre rosz- szább, mint számos nem víz melletti község lakosaié. Mert azok esetleg rendelkeznek stranddal, Paks azonban nem. A Duna túlsó oldalán van egy sekélyebb vizű rész, ahol sokan fürdenek, de ez nem éppen veszélytelen. Arról nem is beszélve, hogy ahhoz át kell csónakázni vagy hajózni a túlsó partra. Szívesen fogadjuk az építőket — Máris sok ember érkezett a faluba az erőmű építéséhez. Ezek többsége ugyan ideiglenes jelleggel, de mindenképpen hosszabb időt töltenek itt, sokan pedig várhatóan le iS telepszenek majd. Kimondva és kimondatlanul is két nagy kategória alkotja a falut, az őslakosok és az újak. Ez milyen közéleti, társadalmi problémákat vet fel? Pataki György, a községi pártbizottság titkára: — Addig könnyű eljutni, hogy számolgatjuk, latolgatjuk a falu várható fejlődését. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez a vágható gyors ütemű fejlődés megannyi gonddal, bajjal,, feladattál, jár. Itt van például a lakosság arculata. Ebből a sokféle új paksiból és az úgynevezett őslakosokból egységes közösséget kell összegyúrnunk. A helybéliek szívesen fogadják az újakat, megannyi példa mutatja, hogy máris erős az összefonódás: sok építő magánháznál lakik, s már összebárátkozott a háziakkal, szomszédokkal. Tehát nemcsak mi, a különböző szervek képviselői törekszünk az összefonódásra, tisztességes kapcsolatra, hanem a spontán megnyilvánulások is pontosan megfelelnek e törekvésünknek. Az építők igyekszenek feltalálni magukat a faluban. Várhatóan oda orientálódnak, ott igyekszenek eltölteni szabad idejüket akkor is, ha majd a telepen rendelkezésre állnak a szórakozási feltételek, mozi, étterem stb. A falu zárt részein kívül építik meg a felvonulási lakótelepet, ami érthető, de a munkások az ottani elszigeteltségből mégis főként a faluba orientálódnak majd. Éppen ezért nem helyeseljük, hogy szórakozóhelyet például csak a felvonulási telepen építenek, de itt bent a faluban nem, pedig az igény elsősorban itt jelentkezik. Sokat foglalkozunk a várható ellátási gondokkal. A jó ellátás feltétele annak, hogy bárki is jól érezze magát a falunkban. Különféle intézkedések vannak folyamatban. Központi téma, hogy melyik szerv kápja a megbízást a munkások étkeztetésére. Mi a megyén belüli szerveket, ezen belül is főként a helybélieket támogatjuk. Véleményünk szerint minden szempontból ez lenne a legjobb. Régmúlt idők ,,A Paksra vonatkozó legrégebbi írásos okmány a 81—96. évekből származik. E szerint Pales a rómaiak állandó katonai állomáshelye volt. Az 1300-as években jelentős a szőlo- és gyümölcskultúrája, majd élénk kereskedelmi élet fejlődik ki. 1664-ben egy kolostorból átalakított dzsámi, ötven deszkatetejű hóz, ágyúöntő műhely és körülbelül 200 nyomorúságos viskó alkotja a falut, de van fogadója és sok boltja. (Beck András feljegyzéseiből) „Szinte minden intézkedésünk kapcsolódik az építkezéshez" Arady Imre vb-elnök: — Az építkezők, bármilyen problémával jönnek hozzánk, segítjük őket Szinte minden intézkedésünk kapcsolódik az építkezéshez. Persze, ők is segítik a falut. Még társadalmi munkával is, például földfeltöltéssel. A gondjaink természetesen meghatványozódtak az erőmű-tervvel párhuzamosan. Különösen sok a kommunális jellegű feladatunk. Nagy lakásgonddal küszköÉpítők a könyvtárban Kontra Sándorné könyvtáros: — Mi is észrevettük az első építőket, úgy értve, hogy a könyvtárban is megjelentek. Már legalább tízen beiratkoztak közülük hozzánk, de ennél többen járnak. Olyan is akad, aki majd mindennapos vendég. Például egy mözsi ember. — A könyvtár szomszédságában van a birkacsárda. Oda járnak többen, vagy ide? — Oda. Az építők jelentős része oda megy munka után. Viszont nagyon figyelemre méltó, hogy aki hozzánk jár, az nem kocsmázik, aki ott tölti az idejét, nem jön hozzánk. Tehát nem azonosak a vendégek ott és nálunk. — A könyvtárba járó építők milyen korcsoporthoz tartoznak? — A többségük középkorú. — Állandó lakóhely szerint lehetne csoportosítani őket ? — Nem, mert ahogyan az ország legkülönbözőbb helyeiről verődtek össze, úgy hozzánk is vegyesen érkeznek. A könyvtárunkba beiratkozottak közt található például balin- kai, tassi, budapesti, pécsi, bakonycserjei stb. dünk. Több mint 170 jogos lakásigényt tartunk nyilván, de ez a szám nem tükrözi a valóságot, mert sokan annak tudatában, hogy lakást belátható időn belül úgysem kapnak, be sem adják kérelmüket Községünk nagy átalakulás előtt áll, mert minden jel szerint rohamosan növekszik majd a lakosság száma. Az építők közt sok olyan akad. aki a családját is igyekszik Paksra költöztetni, „Várjuk őket64 Szederkényi Lászlóné, a járási könyvtár vezetője: — Nagy munkástömeg még nincs, legalábbis így véljük a falu utcai forgalmán keresztül. Tulajdonképpen most ismerkednek a környezettel, s csak most kezdenek a könyvtárba szokni. Felfigyelnek erre a nagy, új épületre, s mind többen jönnek be. Először csak körülnéznek, esetleg leülnek újságot olvasni vagy tévét nézni, s jól érzik magukat, ezért másnap is eljönnek. Mi magunk módszeresen számolunk az építőkkel. Később a mostaninál sokkal nagyobb létszámú munkásgárdát foglalkoztatnak. A munkások jelentős része naponta nem tud hazajárni, itt marad, s meglehetősen sok szabad idővel rendelkeznek, s annak hasznos kitöltését minden lehető módon segítjük. Hozzánk az igényesebb réteg jár. Sajnos, olyan is akad az építkezésen foglalkoztatott tömegben, aki bizony sok kellemetlenséget okoz a faluban. Nagy probléma, hogy egyikmásik a nőket háborgatja. Sokan mondják, hogy itt is megismétlődik mindaz, ami Komló és Dunaújváros építésekor olyan sok közbizto. ^á- gi problémát okozott. „Erőteljes közbiztonsági intézkedések kellenek44 Abosi Erzsébet: — Sajnos, mint minden új, a mi erőművünk építése is jár némi kellemetlenséggel. A népes munkásgárdában sokféle ember akad, köztük tisztességtelenek is. Egy ilyen nagy építkezés mindig csalogatja a kétes egyéneket is. Jellemző, hogy Pakson megnövekedett az utcán randalírozók száma. Nőnek este például nem tanácsos magánosán megjelenni az utcán, mert rendszerint belekötnek. Az egyik leányt egyszerűen elkapta hátulról egy teljesen ismeretlen férfi. Kiderült, hogy az illető még a cipőjét is lehúzta, hogy a lány ne vegye észre, amint megközelíti. Tele van a falu ilyen megtörtént esetekkel. Úgy tudom, már el is kapott a rendőrség egy ilyen bandát, s azok minden bizonnyal megkapják a magukét Mindenesetre az a véleményem, hogy erőteljes közbiztonsági intézkedéseket kellene tenni. A szálloda? — Merre található a szálloda? — kérdi a gyanútlan idegen, s ilyen bizony elég gyakran akad, mert Paksra mostanában egyre több ember érkezik. A megkérdezett szégyelli bevallani az igazat, ezért az érdeklődőt a község főterére irányítja. Egyébként valóban ott a szálló. Sőt, jnég a lexikon is tud róla. íme: „Békeszálló, egyemeletes 3+9-f 3 ablakos, oromzatos, félpilléres középrizalit. Klasszicista a lépcsőkorlát, oszlopos lépcsőház. Épült 1820. körül. Paks.” A szabad szobában reménykedő idegen azonban kénytelen rádöbbenni a 'szomorú valóságra: a szálloda nem fogadhat vendégeket. — Arady Imre vb-elnök: — A szálló emeleti részét életveszélyessé nyilvánították, tetőzete rendkívül labilis állapotban van. A Béke-szálló felújítása mintegy 6 millió forintba kerülne, ez az összeg azonban nem áll rendelkezésre. Műemlékjellegű épület, így a helyreállítása nemes feladat, de pénz nélkül meg sem lehet mozdulni. — Más szállója, mondjuk turistaszállója, vagy a nyári idényre legalább motelja van-e a falunak? — Nincs. Ugyanakkor a falu forgalma nő az erőmű építkezésével párhuzamosan, de szállodai elhelyezésre nincs lehetőség, nem is lesz belátható időn belül. BODA FERENC
